Budapesti Hírlap, 1889. július (9. évfolyam, 179-208. szám)
1889-07-02 / 179. szám
n kéntest át oly csapatoktól, melyek ily tiszti iskolával nem bírnak s a tisztjelölt a törvény szerint mégis ott szolgálni kénytelen. Az persze nyílt kérdés marad, hogy a távol tiszti iskolában és a saját csapatjánál mikép felelhessen meg az önkéntes e kétrendbéli kötelességének egyszerre, elméleti s gyakorlati kiképzésének csorbulása nélkül, melyek mindegyikében más-más helyőrségnél részesül. Az aggodalmak nagy részén oly kijelentéssel ugrat át a hadügyminiszter, hogy az új terv szerint a teoretikus tanulmány a tiszti vizsgánál tulajdonkép csak bliktri lesz: fő súlyt a csapatvezetés, gyakorlati szolgálat, fegyvertechnika ág-bogainak ismeretére helyezik s ebben is a német nyelvből csak a legszükségesebbet kívánják, valamivel többet annál, a mennyit a szolgálati műszavak dolgában minden altiszt eltanul. Nincs jogunk kétségbe vonni a hadügyminiszter szavainak őszinteségét, jóhiszeműségét. Bár konstatálhatjuk azt is, hogy Magyarország mai hangulatában, melybe a 25. §. vitte s mely a hadügyi albizottság tagjain is megérzik, — más hangon s más értelemben nyisst vilatkozni a drákói törvényszakaszról, megragadni a végrehajtásnál kínálkozó alkalmat arra nézve, hogy a szigorú intézkedések szelidittessenek: bizonynyal nem lett volna eszélyes, politikus dolog. Mindazonáltal fölteszszük, hogy a hadügyminiszter tényleg ily értelemben akarja a törvényt applikálni, mert ezt tartja a hadsereg érdekében levőnek. De ez esetben aztán méltán kérdezjük: mire való volt a törvénybe fölvenni a nemzetet fölháborító szigorításokat, minek adták meg a kormánynak s a hadsereg tiszti karának, vizsgáló bizottságainak azt a rettenetes hatalmat, melynek kedvéért föl kellett forgatni az egész tanulmányi rendszert az egyetemeken s meg kellett változtatni a minősítési törvényt a szellemi munka összes hivatalos pályáin? Mire való volt tetején Thurzó György nádor címével, melyen VJ610. látható. Egy XVII. századbeli ezüst filigrán művi gyerekjáték is különös díszét képezi az Esterházy-kincstárnak. Ezeknél nagyobb szabásnak, két nagy ezüst álló óra barokk stylben a XVII. század végéről s egy nagy ezüst, négyszögletes asztal ugyanazon modorban, felső lapján Paris ítéletét szemlélteti. Az Esterházyak dús kincseihez sorakozik 3ubics Zsigmond kassai püspök néhány kitűnő műemléke, így a többi között egy főpapi aranygyűrű, melyen üveg alatt rubinokkal körített Máriakép tündököl, továbbá két XVII. századbeli másnemű gyűrű, melyek egyikének kövét egész óramű helyettesiti. A műkedvelő főpap régi mellkeresztjei közel kiváló értékűek: egy régi arany filigrán mű rubinokkal és smaragdokkal ékítve, egy másik ezüst mű ametiszekkel és gyémántokkal s egy harmadik, melynek tartóját szép kettős sas képezi. Végre láttunk a püspöktől még egy késő renaissance modorban tartott tojásdail aranyszelencét világoskék zománcozással, szélén áttetsző zöld zománcos diszítménynyel. Az egész francia mesterre vall, Andrássy Manó gróf, úgy látszik, nemcsak vérrokonságban van az Esterházy hercegekkel, hanem a műemlékek megőrzésében szellemi rokonságot is tart velők, mint e kiállítás számos tárgya is tanúsítja. Kiállított többi között négy régi buzogányt, melyek közöl Balassa grófé a XVII. századból és Apaffy erdélyi fejedelemé kelti föl különösen figyelmindet, ha utólag a legfőbb hadúr utasításainak kell a korona által szentesített törvény szigorát részint leszállítni, részint megkorigálni? S kinek érdekében tették vájjon mindezt a kormány és pártja, dacára az országgyűlés példátlan ellenzésének s a közvélemény impozáns felháborodásának, ha most kisül, hogy a hadseregnek nem állott s nem állhat érdekében? Budapest, jul. 1. A kraseváci diadalkapu feliratai. Ama nagy feltűnést keltett feliratokról, melyek a kraseváci diadalfapun voltak olvashatók, ma teljesen hiteles tudósítást kaptunk kiküldött tudósítónktól levélben. Az eddig megjelent távirati tudósítások mind tévesek voltak. A főtéren nem négy, hanem egy óriás, rendkívül díszes diadalkapu volt felállítva. A homlokzata, szemben a főtéren felállított pavilonokkal, a szerb kétfejű sassal és Sándor királynak olajba festett arcképével volt díszítve. Ezalatt a következő feliratok voltak olvashatók : „A.. összetartás tartja fain a szemeket.“ „A kétfejű sas királyunkról azt hirdeti, hogy vele hajnalodik szabadságunk. “ A homlokzat középső mezején csak ez a felirat volt olvasható : „Éljen I. Sándor, Szerbia királya !” A jobb oszlop egyik oldalának felirata ez volt: „-Szerbia, Hercegovin, Macedonia, Zeta. (Dalmáciai tengerpart.) A másik oldalon : ..Bánát, Horvátország, Szlavónia.11 A baloszlopon is két felirat volt olvasható, egyfelől: 2Szerbia, Bosznia, Dalmácia“, — másfelől. .. Bácska, Szerémség.“ Végül a homlokzat város felőli oldalának ez volt a felirata : „Nehéz a testvérnek testvér nélkül, Mint a galambnál, párja nélkül, A szerbek ne féltsék sorsukat A szlávok anyja nem hagyja el.11 Mihály metropolita kruseváci beszédének utolsó sorai szóltak a szerbek egyesítéséről. A metropolita arra kérte az Istent, hogy a dicső szerb nemzet ismét nagggyá legyen, hogy a hazától elszakított tartományok mielőbb viszszaszereptessenek és a régi képviselői beszámolók. Veszprémből jelentik lapunknak táviratban . Fenyvessy Ferenc mérsékelt ellenzéki orsz. képviselő tegnap tartotta beszámoló beszédét Ugodon, hol ünnepiesen fogadták. A kerület határán az intelligencia várta és annak nevében Lukács volt orsz. képviselő üdvözölte Fenyvessyt. Délután tartotta meg beszámoló beszédét, kijelentve, hogy rokonszenvvel viseltetik az "új kabinet iránt, mert az a mérsékelt ellenzék által hangoztatott közigazgatási és igazságügyi reformok megvalósítását tűzte ki céljául. — Aradról is táviratban kapjuk a jelentést, hogy Gaál Jenő mérsékelt ellenzéki orsz. képviselő múlt szombaton tartotta beszámolóját Pécskán és Glogoviicon. Mindkét helyen nagy ovációval fogadták. Pécakán népes banker volt. Gaál Jenő a lefolyt ülésszakról beszélt, élesen ítélve el a kormánypártot. Szavait lelkes éljvezéssel fogadták. 1889. julius S. BUDAPESTI HÍRLAP. (179. m.i münket, mert áttört müvü ékítményeikkel és drágakő-betétekkel is kitűnnek. Az Andrássyak történetére vonatkozik egy három kancsóból összeállított edény, melynek tetején Kraszna- Horka várának mintája magaslik ki; ebből a három kancsó mindegyikébe egy-egy csatornacső vezet aranyozott ezüstből, rajtuk három arckép zománcos kerettel. Ez a XVII. században készült s a gróf Andrássy-család három ágra szakadtának emlékéül. Nagyérdekű egy 1611-ben készült aranyérem Báthory Gábor jelmondatával kék zománcalapon, melyet rubintok és gyöngyök kerítenek be. Andrássy Manónak még egy érdekes darabja az a gyémántokkal és smaragdokkal ékeskedő fejik, mely a francia királyi kincstárból való. Kiállítottak még Almássy Kálmán gróf (rokokó-kelyhet), Bénffy György gróf (XVII. századbeli női övét, erdélyi mű, régi ezüst kancsót, vert díszítményekkel, 1600-ban készült magyar művü női serleget és más kisebb ékszert), Erdődy Ferenc gróf (tojásdad tálat vert és cizellált domborművel, szatir alakját aranyozott ezüstből a XVI. századból, billikomot domborműnlakokkal, az Erdödyek címerével s 3663. évszámmal, XVI. századbeli kancsót több mellképpel, többi között Lajos magyar királyéval vert műben, régi gyémántos, magyar forrót, evőeszközöket, erdélyi zománcozással stb.), Hunyady Kálmán gróf (meisseni porcellánfogattal ellátott aranykocsit óraművel, női órát erdélyi zománccal áttört díszítésű elefántcsont-legyezőt) Kállay úrnő (ezüst kancsót 1621-ből, ezüst hordócskát beforrasztott arany pénzekkel, tetején vésett mellképek, melyek körirata Teleki Miklós gróf és neje Veér Judith neveit az 1687 évszámmal tüntetik fel), Károlyi Tibor gróf (1764-ből származó, vert és cizellált müvü díszítményekkel ellátott, aranyozott, ezüst gyertyatartókat), Károlyi-Csekonics grófnő (ezüst gyümölcstartót, vert és részben áttört müvü ékítményekkel), Orczy Béla báró (arany láncot VI. Károly császár arany mellképével, gyémánt koszorúval és koronával díszítve, melyet 1735-ben a császár kegyének zálogául Orczy Istvánnak ajándékozott), Pálffy Miklós herceg (arany billikomot zománcozott, szabadon vert címer- és jelvény diszszel, tetején hadvezér ősi viseletben, ezt 1598. adományozták az osztrák rendek Pálffy Miklósnak Győr vissza,hódításának emlékére), Zichy Pál grófné (egy arany áttört művü, zománcozott díszítményekkel, melyeket a hit, remény és szeretet jelvényei képeznek, ez Bethlen Gábor kincstárából maradt hátra), végre kisebb tárgyakat láttunk még Zichy Lívia grófnő és Zichy- Bedern Hermina grófnő ékszerei közül. Hogy mennyire tanulságos és üdvös volta az ötvösség e magyar műemlékeit Bécsben is kiállítani, az onnan is kitűnik, hogy egy osztrák hercegasszony már jóval a magyar ötvösműkiállítás után azt kérdezte tőlem, csakugyan oly gazdag emlékekkel dicsekedhetik-e a régi magyar ötvösművészet és most sok mással meggyőződhetett arról, hogy a magyar főurak ősei egy cseppet sem álltak hátrább más szomszéd nemzetekének az ezüst és arany műipar pártolásában. Bécsey Viktor. ,a agy Szerbia ismét helyreállít* as s é k. A hivatalos Szerbia ennél nyíltabban nyak.Továbban és kihivóbban már csakugyan rsem űzheti a nagy-szerb propagandát. A szabolcsmesyai főispán, K d 11 a y András, J* mult hó 27-én tartotta meg székfoglaló beszédét, és a megyei törvényhatóság előtt. Beszédéből a következő érdekes részeket közöljük. ..Bejelentem — mondd — hogy a szó szoros értelmében vett bizalmi ügyeket kivéve, minden fontosabb ügyben ki fogom kérni a megye első tisztviselőjének tanácsát; oda fogok hatni, hogy a tisztviselők kötelességüket teljesítsék s hogy a jó tisztviselők kitüntettessenek és megjutakoztassanak. Politikai tekintetben — talán azt mondanom sem kell — hogy a kormánynyal teljes szolidaritásban vagyok. Óhajtanám, ha itt a zöldasztalnál a jelszó jutna érvényre : „Kevés politika és annál több közigazgatás", és bíznék a politikát inkább, választókerületekre, mindazonáltal vegye a tekintetes megyehatósági bizottság ígéretemet, hogy sem anyagi előnyök ígéretével, vagy adásával a képviselői választásokat befolyásolni nem fogda. És ha jönne kormány, mely tőlem ennek ellenkezőjét követelné, nem ígéretemet hagynám cserben, de állásomról mondanék le. Viszont kérem a tekintetes bizottság minden tagját a politikai türelem gyakorlására, a tisztviselőktől pedig elvárom azt, hogy politikai nézetüknek tüntető kifejezést ne adjanak, politikai tüntetésekben részt se vegyenek.“ Majd beszélve a társadalmi életről megjegyzi, hogy abban nincs meg a kellő érintkezés s így azt kívánja, hogy az elavult ósdi társadalmi választások leromboltassanak és nyíljanak meg a társadalom sorompói rang, felekezet és vagyonkülönbség nélkül minden tisztességes elemnek. Az uj főispán programmbeszédét nagy tetszéssel fogadták.