Budapesti Hírlap, 1889. július (9. évfolyam, 179-208. szám)
1889-07-02 / 179. szám
1899. július 2. BUDAPESTI HÍRLAP. (179. **.) A delegációk. — Távirati tudósítás. — BÉ03. jul. 1. 2. A magyar hadügyi albizottság ülése. A magyar delegáció hadügyi albizottsága ma délelőtt 10 órakor tartott ülésén megkezdette az ordinárium tárgyalását. Elnök: Tisza Lajos gróf. Előadó: Stakovszky István. Jelen voltak a közös minisztérium részéről: Bauer br. hadügyminiszter, Kálnoky gr. külügyminiszter, Lambert osztályfőnök, Hermann ezre des , Barkassy alezredes, Dobendszky és Pernhoffer intendánsok és Páter százados A magyar kormány részéről Orczy dr., Wekere és Fejérváry br. miniszterek. Elnök bejelenti, hogy az önkéntesi kimutatások tekintetében szóba hozott különbözeteket a hadügyminiszter közegei által felvilágosíttatni kívánja. Babassy előadja a kimutatásokat. A jelentéshez fognak mellékeltetni. Az ordinárium első négy címe az előadó felvilágosításai után változatlanul elfogadtatott. Az ötödik címnél Beöthy kérdi, mi történt a katonai büntető eljárás tekintetében ? Már Bylandt megígérte az ügy mielőbbi megoldását. Bauer hadügyminiszter konstatálja, hogy a két állam minisztériumaival a tárgyalások előrehaladtak. Az igazségügyminiszterek egyes kérdésekben jelentékenyen közeledtek a hadügyminiszter álláspontjához. A hadügyminiszter is kész korszerű változtatásokra elvi szempontokat elfogadni. A tárgyalások tovább folynak. Tagadhatatlan, még nagyok a nehézségek. Reméli, hogy sikerülni fog azokat eloszlatni, de óvatosság szükséges, nehogy oly törvény hozassák, mely rövid alkalmazás után újra reformálásra szorulna. Beöthy, úgy látszik, az ügy hátra felé megy. Egyszer már készen volt a javaslat, most újra kezdődnek a tárgyalások. Bauer hadügyminiszter személyes nézete szerint nagyon gyors elintézésre kilátás nincs, mert rendkívül nagyok a nehézségek, m mindazáltal meg fogja tenni a tóle telhetőt. Az előadó megjegyzi, hogy ez az ügy mm tartozik teljesen a delegáció hatáskörébe. Beöthy nem is a szempontból említi a dolgot, csak sürgeti, mert csak a delegátusok állnak közvetetlenül szemben a hadügyminiszterrel. Az elnök kijelenti, hogy a jelentésbe a hadügyminiszter válasza föl fog vétetni. A cím elfogadtatik. A hatodik címnél Beöthy kérdi, nem lehet-e a gyalogsági főfelügyelő költségeit törölni? Nákó gróf kérdi, mért hozadik fel a gyalogsági főfelügyelő külön, míg a többi a törzsekkel együtt van összefoglalva. Bolgár kérdi, a gyalogsági főfelügyelő hatásköre azonos-e többi főfelügyelők hatáskörével. Bauer báró múlhatatlanuul szükségesnek tartja a gyalogsági főfelügyelői állást. Haásköre teljesen egyenlő a többi főfelügyelővel, a hadügyi minisztérium segédközege és szükséges a különböző felfogások kiegyenlítésére, melyeket a felszerelés, lövészet és gyalogsági szervezet terem, mindezekre nézve egységes felfogást kell érvényesíteni Szükséges ez állás szert is, hogy a magasabb tiszti személyzet működése a gyalogságnál is az egység szempontjából ítéltessék meg. Beögy belátja az egységes vezetés jelentőségét, de kérdi, a személylyel nem változik-e a rendszer is, mint ez állítólag a többinél, különösen a lovassági főfelügyelőnél történt. Bauer hadügyminiszter kéri a bizottságot, ne törődjék különféle szállongó hírekkel, melyek mindig túlzottak. Az albizottság a tételt elfogadja. A hetedik címnél Bolgár kérdi :Az ujoncjutalék felemelése valóban nem jut-e magasabb tételben kifejezésre, mint azt az előirányzat feltünteti. Azt hiszi, szabadságolások által mesterségesen redukáltatik a véderő törvény okozta többszükséglet. Az elnök megemlíti, hogy a hadügyér felvilágosításai szerint a magasabb újonclétszám arra fordíttatik, hogy a negyedik évben szolgálók vissza ne tartassanak. Az előadó kifejti, hogy tényleg van költségemelés és pedig 75.00Xfit , a nagyobb számú újonc behívása folytán a negyedik év fokozatosan elbocsátható. Bolgár viszont megemlíti, ha eddig a negyedik korosztály visszatartása rendkívüli intézmény volt, a létszám emelkedése nagyobb számú újonc besorozása, folytán a meglevő tételt állandóan fogja emelni. Bauer hadügyminiszter megjegyzi, hogy a magasabb újonclétszámból a békelétszáma tényleg biztosítandó nemcsak papíron, de valóságban. A negyedik évi legénység ennek folytán elbocsátható. Wahrmann kérdi, ha eddig a csapatlétszámokat illetőleg fennforogtak anomáliák és német ezredeknél a szükségesnél kisebb volt a létszám, ez miért nem jutott a zárszámadásokban máris kifejezésre ? Karntart osztály:Snök megjegyzi, hogy az intercalars eddig is rendesen vagy hatezer embert tett ki , , hatezer ember eddig hiányzott, Bsöfchy a létszámot illetőleg Wahrmann felfogásához csatlakozik. Kérdi, hogy eddig miért nem mutatkozott e címen megtakarítás, ha az újonclétszám nem volt kielégítő. Hegedűs még eddig nem látja megvilágva azt, hogy tulajdonkép valóban és régente minő létszám állott fenn. Ellentétesek a hadügyminiszter által adott válaszok és azok egyikét sem tartja megfelelőnek , a Lambert osztályfőnök által adott válasz sem elégíti ki, hiszen ez intercalare változatlan maradt; ha a létszám valamikor nem volt teljes, ennek a zárszámadásban okvetetlenül kifejezésre kellett jutni. Úgy látszik, hogy most fakultatíve van megadva a hadügyminiszternek, hogy az utomlétszámot, a tartalékosok és póttartalékosok kiképzését illető költségek tekintetében minő mértékben kívánja a megszavazott összegeket e célok közt megosztani. Rakovszky megvilágítja a múltat illetőleg azt, hogy a zárszámadási eredmények a valóságnak megfeleltek. Kimutatja a szükséglet egyes okait és kéri a tétel elfogadását. Xünnich nem akar jót állani azért, hogy a véderőtörvényből nem számazhatik a prelimináltnál nagyobb költség, de ezzel szemben számba kell venni a megnyugtató felvilágosításokat, melyeket a honvédelmi miniszter és az előadó nyújtottak. Kérdést intéz a hadügyminisztériumhoz, hogy a hadsereg menetelési képességének érdekében nem tartja-e szükségesnek intézkedéseket tenni a lább oi tekintetében, a cipők tudtával nem egészen célszerűek, az opánkák sem bizonyultak azoknak, a vászoncipők sem. Hogyan lehet e bajokon segíteni ? Bauer báró nem tagadja, hogy a lábbeli kérdése igen fontos és nagyon nehezen megoldható kérdés és hogy a Münnich által felhozott szempontok igazoltak. A spanyol vászoncipők, az úgynevezett albaigazozok, nem bizonyultak megfelelőknek. Jelenleg 5 féle minta van és pedig ugyanazon csapatoknak kiadva, hogy teljesen kipróbáltassanak. A hadgyakorlatok befejezése után érkeznek be az egyes csapattestekről a jelentések, akkor fog határozhatni. Ijesztő mérveket öltenek kétségkívül a lábfeltörések folytán beálló menetelési és harcképtelenségek, amint ez már az 1870—71-iki háborúban porosz részről is tapasztalható volt. A próbák most megtételnek, reméli, hogy sikerülni fog e fontos kérdést helyesen megoldani. A csizmát elejtik, mert nem bizonyult célszerűnek. Az albizott-ság a tételt elfogadja. A nyolcadik címnél Bolgár kérdi, hogy mi-után a honvédtisztek szaporításának szüksége folytán felszólíttattak a közös hadseregbeli magyar tisztek is, vájjon neki volnának-e hajlandók átlépni a honvédséghez, helyes-e az, hogy a hadsereg magyar tisztjeinek száma a honvédség kedvéért csökkentessék és váljon a szolgálat érdekében van-e elbocsátásuk? Bauer báró hadügyminiszter megjegyzi, hogy ne feledjük, hogy a honvédség háborúban egy sorban van hivatva a közös hadsereggel közreműködni és ennek erősítése a hadseregnek is érdekében áll. Kívánatosnak tartja egyébiránt, hogy a hadseregben mindig minél több magyar tiszt maradjon. A tétel elfogadtatik. A 9—1 12. cím alatti tételek változatlanul elfogadtattak. Bolgár kérdi, hogy mi történik a terve- zett tiszti fogyasztási egyesülettel? Kifogásolja, hogy az Bécsben állíttassák fel. Ez Magyarország károsodását vonná maga után. De más szempontból sem helyes, hogy a közös hadsereg és a honvédség részére ily intézet Bécsben összepontosíttassék. Bauer hadügyminiszter kijelenti, hogy egyelőre csak az újságokban van erről szó. Fogható alap még eddig nincs. A 13- eimnél Rakovazky előadó ismertetése után Pulszky Ágost kérdi, hogy a Marim mitr a 11 -sök kik által kezeltetnek, és hogyan osztatnak be a hadsereg keretébe. Bauer hadügyminiszter megemlíti, hogy a kezelés a vártüzérségnél történik és Masim-mitrauileus-ök, mint positions fegyverek fognak alkalmaztatni. A tétel elfogadtatok. A 14. 15—17. cím elfogadtatott. — A 18. címnél Walmstan kérdi, hogy az öngyilkosok rendkívüli szaporodásának okai nem derithetők-e ki, s hogy váljon a hadsereg szellemét illető mozzanatok, különösen vallási és társadalmi torzsalkodások nem szerepelnek-e az okok közt ? Bauer hadügyminiszter kifejti, hogy minden öngyilkossági eset részletes vizsgálat tárgyát képezi. Az esetek nagyobb része a szolgálat iránti kedvetlenségre, betegségre, a büntetéstől való félelemre vezethető vissza. Zaklatás kevés fordul elő, s ahol bebizonyul, legszigorúbban büntettetik és mindig törvényszéki vizsgálat alá vétetik az illető, akár alsóbb, akár magasabb rangban álljon ; a brutalitási esetek ritkábbak mint régebben ; egyébiránt nemcsak a katonai, hanem a polgári életben is sokkal gyakoriabbak az öngyilkosságok és a hadseregnél alig nagyobb az átlagos százalék. Néha az öngyilkosságok epidemikusakká válnak egyes hadtesteknél és ily esetekben csakis a legnagyobb szigor használ. A tétel megszavaztatik. A 19. címnél Sztáray Antal gróf panaszolja, hogy a nyugdíjazás túlságos és gyakran rendkívüli rendszabály jellegével bir. Rakovszky előadó számadatokkal világosítja meg a helyzetet: a nyugdíjazottak száma 1876. óta 1541 egyénnel fogyott; 1876-ban volt 11130, 1889-ben 9589, kikből csak 3615 van nyugdíjazva régi törvény szerint. Ami a magasabb rangban állókat illeti : táborszernagy és lovassági tábornok volt nyugdíjazva 1876-ban 29, ma csak 12 altábornagy, 1876-ban 129, ma 100, az alezredesek száma pl. 47 el, az őrnagyok száma pedig 595-el fogyott a nyugdíjállományban: ebből látszik, hogy csökkenés állt be a nyugdíjazásban és hogy a szigor e tekintetben sokkal nagyobb, /v. tétel megszavaztatik. A 20—21. címek változatlanul elfogadtatnak. A 22. címnél Hegedűs Sándor előadó beterjeszti az élelmezési albizottság jelentését, mely szerint a cím változatlanul elfogadtatott, csak arra figyelmeztet, hogy e tételnél a nagyevők címén folyton túlkiadás történt, minélfogva kívánatos, hogy jövőre az adagok preliminálásánál a nagy evők már előzőleg figyelembe vétessenek. A tétel elfogadtatik, valamint elfogadtatik a kiküldött albizottság jelentéséhez képest a 23. cím is. A 21. cím hasonlókép elfogadtatik , de e tételnél a kiküldött albizottság kivonatosnak tartja, hogy jövőre a tényleges beszerzési árak is közöltessenek az albizottsággal, mit a hadügyminisztérium kilátásba is helyezett. Ezzel kapcsolatban Hegedűs előadó ismerteti az országos iparegyesületi gyűlés központi bizottsága által, a delegációhoz intézett kérvényt. A hadügyminisztérium felvilágosítása szerint, a lábbeliekre vonatkozó ajánlatok még nincsenek felbontva, de az iparegyesületi gyűlés lehetőleg figyelembe fog vétetni, a kérvény tehát a hadügyminiszterhez tétetik át, lehető figyelembe vétel végett. A 25. címnél Hegedűs előadó megjegyzi, hogy a beszállásolás címén tetemesen több költség merül fel. Az új beszállásolási rendszer rendkívül drága , zárszámadásilag tetemes túllépések jelentkeztek eddig is. 1887 re 360.000 írt, 1888 ra még a pótutalványozáson kívül is már OOO.COO forinton felül. Figyelmezteti a hadügyminisztert, hogy a tiszti lakbérilletmények megállapításánál óvatosabban járjon el. — Rakovszky előadó megjegyzi, hogy a törvény értelmében 5 évenkint állapítandóak meg a lakbér-osztályyzatok. Figyelmezteti a hadügyi kormányt, hogy e tekintetben kellő szigorral járjon el. Beöthy Ákos hasonló értelemben szólal fel és az adófizetők érdekében szükségét látja a beszállásolási törvény revíziójának. Wekerle pénzügyminiszter felemlíti, hogy a beszállásolási törvény, valamint az utasítások revíziója iránt megindultak a tárgyalások és reménye, hogy ezek eredményre fognak vezetni. Még az 1890-ben kezdődő új 5 éves ciklus előtt kívánatosnak tartja, hogy az 3 éves ciklusok rendszerétől eltérve, hosszabb időtartamú ciklusok állapíttassanak meg. A laktanyáknál fölmerült költségtöbbletre nézve megjegyzi, hogy az eddig történt építkezésekre vonatkozólag a díjakat la nem szállíthatjuk, mert a községeknek 34 éves amortizációjukat változatlanul fizetni kell ; egyébiránt reméli, hogy a megkezdett tárgyalások oda fognak vezetni, hogy a további költségvetés csekélyebb mértékben fog bekövetkezni és újabb megterhelés nem fog előállani. Bauer hadügyminiszter fölemlíti, hogy e kérdésre nézve vegyes bizottsági tárgyalások vannak készülőben. A tétel elfogadtatik , a 26. és 27 címek elfogadtatnak, valamint változatlanul elfogadtatik .Rakovszky előadó felszólalása után a saját bevételek tétele is. Ezután az elnök a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órára tűzi ki. Tárgyai lesznek: a rendkívüli szükséglet és a póthitelekre vonatkozó előterjesztés. Ezzel az ülés véget ért. IX. Az osztrák bunget-albizottság ülése. Bécs, jul. 1. Az osztrák delegáció költségvetési albizottsága mai ülésén a tengerészeti költségvetést tárgyalta. Ktachterny előadó kérdi, miért nincsenek Ausztria-Magyarországnak most hajói a Levantéban. Sterneck b. tengernagy kijelenti: attól a szokástól, hogy az év nagy részén át a Levantéban egy osztrák magyar hajóraj cirkáljon, el kellett állani, mert a tengerészet kormányzatának főfigyelme a tisztikar és a legénység lehetőleg intenzív gyakorlati kiképzésére irányul, ami rendkívül igénybe vette a hadi kormányzat tevékenységét. A Levantéba nem igen küldhető hajóraj, mert erre sem alap, sem hajók nem állanak rendelkezésre. Mindazáltal minden évben az egész keletet bejárja az osztrák-magyar hajóhad egyik vagy másik hajója, mely eztán érinti a levantei kikötőket is. Végül megígérte, hogy fontolóra fogja venni, miként volna lehetséges a jövő tél folyamán egy hadihajót a keleti vizekre küldeni. Heilsberg és Brattusch kérdéseire Blameck tengernagy megjegyzi, hogy a haditengerészet a lehetőséghez képest igyekeztek belföldi szenet használni, azonban némely szén vagy minőség, vagy költség tekintetéből nem használható. Az élelmiszerek beszerzését illetőleg az egyes cikkek szállítása végett egyenesen a termelőkhöz fordultak. A hajóépítést illetőleg Sterneck tengernagy kijelenti, hogy csak azon hajók rendeltetnek meg a külföldről, melyeket mi előállítani képesek nem vagyunk, melyek azonban később mintahajókul szolgálhatnak. Egy új dunai monitor építésének tételénél Júnnuso-t támadta a dunai flottilla szükséges .