Budapesti Hírlap, 1889. november (9. évfolyam, 301-330. szám)

1889-11-01 / 301. szám

2 BUDAPESTI HÍRLAP. (301 sz.) 18S9 november 1. tok felett, sem az erkölcsöt nem fej­leszti, hanem csak a bitet ejti kétségbe. Horgony és iránytű nélkül üányatik a legtöbb ember ide s tova az élet ten­gerén, kitéve a teljes bizonytalanságnak, hogy vagy révhez hajtatik vagy elmerül. Az élvezet csábítása körülveszi gyermekkorától a modern civilizáció emberét s kínálja mindenféle gyönyö­rükkel, metyekhez szokva, nem tud nél­külözni. Inkább lemond az életről, sem­mint az élvezetekről. Azért nincs lelki ereje, mert az élvezetek puha idegeit elrothasztották s csak beteges izgalom, ami után velője kapkod. Ki nélkülözni semmit nem akar s élvezni semmit sem bir, mert eltompult érzékekkel s tulide- ges képzelődéssel a való ki nem elégíti: mit annak az élet, csak egy van még, ami feszíti — a halál. Munka, mely fáradságos, nem tet­szik a korszak fiának. Hiszen a mun­kához csak két kéz kell és ép egész­ség ! S munkával mit lehet keresni egyebet, közönséges kenyérnél ? Csak gazdagoknak nyújt örömöt az élet s gazdagságot munkával gyűjteni keser­ves feladat. Sokkal könnyebb a pénzt elszedni mástól játékkal. A spekuláció többet ér, mint a mesterség, vagy tu­dás. Egy ötlet, mely szerencsés, vagy egy nyerőszám jutalmazóbb, évek fá­radságánál. Hát a ki észt képzel ma­gában, versenyt szalad a spekulációban, mig elszédül — s bukik. Ha vagyoni­kig felszökik, bukik erkölcsileg. S a könnyen jött vagyon tékozolva repül, a szerencse játszik, fölemel, lealáz s ki álmodott kincseit elvesztve, maga előtt nem lát egyebet keserves munkánál, az életet is inkább eldobja magától, semhogy dolgozzék. Ez a meztelen igazság s ezek okai a romlottságnak s hogy ez hová vezet: nem tudja senki, mint a hogy a ra­gálynál senki sem biztos arról, hogy nem őt fogja megfojtani. S mint a j pestisnél nem lehet megjövendölni, hány I ezer ember esik- halomra : úgy a társa­dalom erkölcsi kórságában meghatároz­hatatlan, mikor, hol fog megszűnni. Egy vigasztalás van : a bizonyos­ság, hogy a világot törvényes rend kor­mányozza, melyet isteni gondviselésnek nevez a keresztyén. Es ez a törvényes rend ha megzavartatik, megboszulja magát egyeseken és népeken, de nem engedi magát lelforgattatni. Az egyen­súlynak az emberi társaságban épp úgy helyre kell állania, mint a tengerek áramlatában, vagy a légkör változatai­ban : az elfajulás nem tarthat örökké. Soha a halál nem lesz becsesebb az életnél és soha a gyilkosság nem lesz erény. Igazság csak egy van: az igazság maga. Budapest, okt. 31. — Kálnolcy Bismarcknál. Becsből je­lentik : A közös külügyminiszter ma este Friedrichs- ruheba utazott Bismarck herceg látó. gatására. A képvlselobáz ma délután 1 órakor Bök- ross Elek elnöklete alatt rövid ülést tartott, me­lyen a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után M a t n s k a Péter előadó beter- iesztette az igazságügyi* bizottság jelentését az 1886. XXIX. te. módosításáról és pótlásáról (a telekkönyvi hitelekről) szóló törvényjavaslat tárgyában. Ki fog nyomatni és az osztályok mellőzésével fog napi­rendre tűzetni. Az elnök indítványára a ház elhatá­rozta, hogy a javaslatot esetleg a keddi ülés napi­rendje után, vagy pedig a szerdai ülésen fogják tárgyalni. Ezzel az ülés délután 1 óra 15 perckor véget ért. A képviselőház bizottságaiból, A pénz, ügyi bizottság mai ülésében folytatta az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalását. a központi igazgatás dologi kiadásainál Szilá­gyi miniszter részletesen megokolta a felállítandó igazságügyi tanács szükségességét, utalva arra, hogy az orvosi szakértői véleményezésnek s felülvéleményezésnek mily döntő jelentősége van úgy bűnvádi, mint polgári ügyekben, s hogy meny­nyire kívánatos, hogy e vélemények helyes szervezet alapján s lehetőleg gyorsan adassanak meg. Felso­rolva a tanács további teendőit is, reméli, hogy a tanács tagjaiul sikerülni fog a legjobb szakerőket megnyerni. Kéri a 12.000 forint előirányzatot meg­szavazni oly feltétel alatt, hogy az e tárgyban előter­jesztendő javaslat törvényerőre fog emelkedni. Többek felszólalása után a bizottság ily fentartással elfogadta a tételt. — A k i r. kúriánál Horánszky kérdé­sére azt válaszolja Szilágyi miniszter, hogy foglal­kozik a kúriának alkalmas épületben való éihelyezé- ■ sével. A kir. tábláról szóló tótel változatlanul elfo­gadtatott. — A kir törvényszékeknél Eötvös Károly utal arra, bogy a törvényszékeket állami épületekben kellene elhelyezni. Q 11 agyi mi­niszter foglalkozik az ügygyei s a rendelkezésre álló pénzerők figyelembe vétele mellett igyekszik fokoza­tosan javítani a helyzetet. Hasonló értelemben nyi­latkozunk Szilágyi és Tisza miniszterelnök a börtönügy terén szükséges építkezésekről is. — A törvények szerkesztésére előirányzott S0,0C0frtot Bárday leszállittatni ja.vasclia 15,000frtra. Szilagyi miniszter e leszállítást egyértelműnek tartaná a koditikáció leglénvegesbb elemeinek ignorálásával. A bizottság változatlanul megszavazza a tétolt. A tárca költségvetésének többi tételei vita nélkül megszavaztatván, a legközelebbi ülés — a h o n v ó* delmi tárca bndgetjének napirendre tűzésé­vel — szombaton d. e. 11 órára tűzetett ki. Az igazságügyi bizottság mai ülésében a volt naszódvidéki községek birtokvi­szonyainak rendezése, továbbá a pénzügymi­niszter s a naszódvidéki központi iskolai é3 ösztön­díjalapok s a volt naszódvidéki községek meghal- talmazottai közt létrejött szerződés tárgyában elő­terjesztett törvényjavaslatok előadójává Felvinczi Gaál Jenőt, a" bíróságok tagjainak az igaaságügyminisztóriumban ideiglenes alkalmazásáról szóló tör vényjavaslat előadójává K r a j t si k Ferencet vá­lasztotta meg. A tettleges állományba lépő tartalékos tisztek kiegészítő vizsgálatai a Pol. Corr. szerint ezentúl is a régiek maradnak. A vizsgálatra jelent­kezőktől ugyanazokat a katonai és műszaki tárgya* kát követelik, a melyeket a hadapródiskolák tan­terve ölel fel. Kivétel csakis a műszaki csapatoknál van, a mennyiben itt a jelölteket fölmentik azoktól tárgyaktól, a melyekből a műszaki katonai akadé­miában és a tartalékos tiszti vizsgálaton legalább i „jó“ kalkulust kaptak. Bormánypártl disszonancia. S z ó c h e* n y i Aladár gróf', a nagyatádi választókerület kormánypárti képviselője, Széchenyi Pál gróf volt kereskedelmi miniszter fia, nyílt leve­let intézett választóihoz, melyben határo­zottan elitéli a miniszterelnök magatartását a veder ő-v i t á b a n. Vé­leményét a következőkben foglalja össze : Fölfogásom szerint a kormány három végzetes hibát követett el, melyek­nek kikerülésével önmagát és a kormányt támagató szabadelvű pártot sok kellemetlenségtől, az országot pedig sok időt és munkátrabló izgalomtól kimél­Carrara nagyon csattanós argumentummal bizonyította, hogy a nő értelme elég világos és rendezett arra, hogy kötelességei felfogására mind az erkölcs, mind az állam törvényei irá­nyában képesnek tartsuk. Bizonyos az, monda az agg tudós, hogy mihelyt a nőt megsértik, azonnal fut a bírósághoz, igy tehát nem igen lehet feltenni, hogy a büntető^ tör­vényt ne ismerné, akkor, midőn megszegi. Ám fogadjuk el az állítást, hogy a nők erkölcsö­sebbek, mert ritkábban követnek el bűntettet, — de az a nő, ki büntetendő cselekményt haj­tott végre, erkölcstelenségének mentségét nem találhatja fel hasonlónemü társai erkölcsös­ségében. Carrara felfogása ma már az egész müveit világ felfogását képezi s csupán a portugál büntetőtörvénykönyv tekinti beszámítást ki­sebbítő oknak, ha a bűntettes nőszemély. A közfelfogás ma már megtiszteli a nőt azzal, hogy a férfival egy piedesztálra helyezi, mi természetesen a büntetés egyenlőségére vezet. Ekként a büntető jogászokat illeti meg a di­csőség, hogy a nöemancipációt saját birodal­mukban megvalósították. Az emancipációnak ez a neme azonban, úgy látszik, nem gyakorol nagy vonzó erőt a nőkre. Legalább erre vall az a körülmény, hogy a statisztika tanulsága szerint a bűntettesek kö­zött sokkal kevesebb a nő, mint a férfi. Lássuk erre vonatkozólag a számokat. Az 1884. és 1885. évi feljegyzések szerint hazánk­ban a törvényszékeknél csak valamivel több mint egy tizede, a járásbíróságoknál valamivel több mint egy negyede a bűneseteknek jutott a nőkre, — Ausztriában pedig több évi fel­jegyzések átlaga szerint a bűntett és vétség miatt elítéltek között a nökaránva.13—15 szá­zalék, Németországban 23—24 százalék, Angliá­ban 20, Skóciában 27, Irlandban 16 százalék.*) Tehát 100 egyén között, kiket bűntett vagy vétség miatt elitéinek, nálunk átlag ll, Ausz­triában 13—15, Irlandban 16, Angliában 20, Németországban 23—24, Skóciában 27 nő van. E számokkal szemben első sorban az a kérdés, hogy mi okozza a nők csekélyebb ré­szesülését a bűntettekben, — honnan van az, hogy mig a népesség számarányában túlszár­nyalják a férfiakat: addig a büntevök között csak szerény kisebbséget képeznek ? Oly kér­dés, melyre ma még nagyon eltérők a válaszok. így például egy újabb olasz iró, Vignoli, az erkölcsileg nemesebb rugókat kivétel nélkül a nőre vezeti vissza, a férfit pedig az önzés képviselője gyanánt tünteti fel, — mig Quetelet szerint a két nem erkölcsi disz­pozíciója között jelentékeny különbség nincs s ennélfogva az eltérés leginkább onnan szár­mazik, hogy a nőt jobban visszatartóztatja a szégyen, a szemérem, függő állapota, vissza­vonult élete, miáltal kevesebb az alkalom, végre testi gyengesége, miáltal nehezebb reá nézve a végrehajtás. A kiemelt számok az utóbbi felfogás mel­lett bizonyítanak. Mert ha a nők csekélyebb részvétele a kriminalitásban erkölcsi fölényük­ből származnék: úgy az arány a civilizált vi- 'lágban átlag ugyanaz volna, — de mint­hogy e tekintetben az egyes államok közt lé­nyeges különbségeket látunk: ebből önként kö­vetkezik, hogy itt a nő erkölcsi értékén kívül fekvő okok játszanak döntő szerepet. S ha ezeket közelebbről megfigyeljük, — ha tekin­tetbe vsszszük a nő különböző társadalmi ál­*) Földes: A bűnügy statisztikája. 76. 1. lását, melyet a felsorolt államok mindegyiké­ben elfoglal: ekkor arra az igazságra jutunk, hogy a hol a nő inkább kilép a házi és családi körből, ott a bűntettesek között is nagyobb számmal fordul elő. Innen van, hogy mig a magyar nő csak 11 százalékkal szerepel a bűntettesek között: addig Skóciában 27 százalék jut a nőkre. Bár­mily nagyra becsüljük is tehát a magyar nö erényét: ezt a kedvező arányt még sem tulaj­doníthatjuk ennek, hanem csak onnan magya­rázhatjuk meg, hogy a skót nő sokkal szaba­dabban mozog az életben, sokkal több önálló foglalkozást üz, mint a magyar. A kiemelt igazsággal függ össze az is, hogy a nö erkölcsi helyzete legkedvezőbben alakul a házasságban. A házasság köztapaszta­lat szerint a nö erkölcseinek védpaizsa — s habár az sok esetben anyagi gonddal jár, a mi sok bűntett szülőoka : a házas élet még ily esetben is jobban megvédi a nőt az elbukás­tól, mint a hajadon, vagy özvegy állapot. A nőre általában kedvezőtlen befolyással van minden, a mi elszigeteltségét és elhagya- tottságát fokozza, ellenben kedvező hatással van erkölcsiségére az, ha helyzete biztos és védett. Ebből pedig azt a tanulságot meríthet­jük, hogy a nő erkölcsi haladását nem any- nyira nagyobb műveltsége és önállósága, vagyis a modern értelemben vett nöemancipáció ered­ményezi, hanem főleg annak biztos és védett helyzetbe juttatása idézheti elő. Már pedig a nő erkölcsi nevelése rendkí­vül fontos az emberiség haladásában, mert — Földes Béla szavai szerint — a nö, az anya az, ki a jövő nemzedéket neveli és arra jó és rossz tulajdonságait átviszi. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék