Budapesti Hírlap, 1889. december (9. évfolyam, 331-360. szám)

1889-12-01 / 331. szám

4 szerint a Dunától befelé az agyagos föld felett jó­kora szélességben mély kavicsréteg terül el, mely alakjánál fogva arra enged következtetni, hogy va­laha a Dunának egy mellékága lehetett. Ez a ka­­vicsréteg a Duna medrével több helyen összekötte­­tésben van s hatalmas talajvíz áram megy rajta ke­resztül, mely vízórám ott, a­hol a kavicsréteg leg­jobban megszűkül, egy kút által csaknem egészert felfogható. Az, hogy a kavicsrétegnek ilyen alakja van, annál fontosabb, mert itt olyan vizet lehet majd nyerni, melynek hömérséke nem fü­gg a Duna vizének hömérsékétől. A térképen a hegyek felől jövő talajvizeket vezető kavicsréteg is fel van tün­tetve. Végül megjelölte Sabhaeh a térképen azt a helyet is, a­hol a második próbakutat ásatni lehetne s megjegyzi, hogy a szivattyúzás eredményének akkor lesz legnagyobb értéke, ha az a legalacsonyabb vízállás mellett történik. — A bérkocsisok baja. A budapesti bérko­­csisok folyamodtak a belügyminiszterhez, hogy­ a számozatlan bérkocsikat a közhasználatból tiltsa ki, mivel ezek jogosulatlan konkurrenciát csinálnak ne­kik. A miniszter a folyamodványt leküldte a fővárosi tanácsnak, hogy adjon véleményt, teljesíthető-e a kérés vagy sem. A tanács azt felelte, hogy a bér­kocsisok kérése nem teljesíthető, mert habár rendes viszonyok közt a közforgalom igényeit a számozott bérkocsik is kielégítik, egyes rendkívüli alkalmakkor azonban a számozatlan bérkocsikra nagyon is érez­hető szükség van. — Bezárt kisdedóvok. A bakács-téri kisded­óvót a vör­vény miatt két hétre, az első ke­rületi árok-utcai kisdedóvót pedig b­á r­á n­y h i­m 1­6 .miatt egy hétre bezárták. — A szövelési és csatornázási albizottság ma Kun Gyula tanácsos elnöklete alatt tartott ülésén megállapította a makadam-utak fenntartásá­hoz és a kertészeti munkákhoz az anyagfuvarozás iránt kiírandó árlejtés feltételeit. A régi feltétele­ken a tapasztalatokhoz képest több módosítást tet­tek. Azután az aszfaltburkolatok fizetéses fenntartá­sára nézve az angol aszfalttársaság által ajánlt ára­kat megfelelőknek találták s a fenntartást a társu­latra bízatni kérik. A kigyó-utca burkolatának fenn­tartása kérdésében pedig azt javasolják, hogy 1890-re átmeneti intézkedésül a város maga szerezze be az anyagot s a IV-ik kerületi kövezetjavitást elnyerő vállalkozó külön egységárak szerint az utca fenntar­tásáról is tartozzék gondoskodni. 1891-re azonban már az összes keramitos utcák burkolatának fizeté­ses fenntartása külön vállalatot képezzen s a vállal­kozó adja hozzá az anyagot is. — Népesedési mozgalom a fővárosban. Az 1883. év november hó 17-től november 23-ig terjedő 47 dik hetében élve született 816 gyermek, meghalt 245 személy ; a születések tehát 92 ■ esettel múlják felül’a halálozásokat. — Az élveszülöttek közt volt 241 törvényes,­­105 törvénytelen, nemre nézve 181 fiú, 105 leány. — Halva született 18 gyermek, köztük 10 törvényes, 8 törvénytelen. A halottak közt volt 142 finemü, 112 nőnemű. Egy éven aluli gyermekek száma 54. — Ez év 47 heté­­ben élve született összesen 15 542 gyermek, meg­halt 11.997 egyén, a születések többlete tehát 3545. — Születések arányszáma 1003 lakosra : 39­7. Ha­lálozások arányszáma 1000 lakosra általában 29­2, az egyéven felüli lakosságnál: 23­6, az ötéven felüli lakosságnál : 19­5. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, nov. 30. * (Opera) Braga Hermin asszony Margitja egy kacér teremtés, kevés poézissel, de olyan ének­beli korrektséggel, melyet a primadonna-jelöltek annyi sikertelen kísérlete után szívesen méltánylunk. A­mit játszik, az mind kölcsön vett dolog, de ügye­sen értékesítve. Éneke — színpadi nyelven szólva — tiszta munka, bár az egyszer megtörtént vele, hogy félhanggal disztonált. Nem ragadta el a közönséget, de kielégítette. Bausztot Broulik még mindig olaszul énekli ; Mefisztofelészt a megbetegedett Odry helyett N­e­y énekelte. Takács kitűnő Va­­lentinje igen előkelő helyet töltött be az előadásban. — Az opera igazgatósága — mint halljuk — Pre­­v­o­s­t Henrik tenoristát három évre szerződtette. Prevost legközelebb megkezdi vendégszereplését. — A Windsori­­ig nek holnapi bérletszüneteinek volt hirdetve, de bérletben kerül színre. — Auber ope­rája, Az ördög részé, dec. 7-én, szombaton kerül színre. * (Színházi műsorok.) A nemzeti szí­n­­házban december 2 án, hétfőn, Csongor és Tünde, 3 án, kedden, a Fourch­ambour-család, 4-én, szerdán, Bal után és Ideges nők, 5-én, csütörtökön, Nők az alkotmányban, 6-án, pénteken, Macbeth, 7-én, szomba­ton, *4 esdé?, 8-án, vasárnap, Fajiam asszony. — A városi dí­zban 5-én, csütörtökön, Denise, 8-án, vasárnap, Hang és mód. — Az opera mű­sort még nem adott ki 6 hétre. — A népszín­ház­b­a­n 2 án, hétfőn, Párisi élet, 3-án, kedden, A sibhanc, 4-én, szerdán, Finni, 5 én, csütörtökön, Lili, 6-án, pénteken, Fáni, 7-én, szombaton, Párisi élet, 8-án, vasárnap, Viola. * (Népszínházi hírek.) A legközelebbi újdon­ság a Fégy király dmű eredeti operette lesz, mely­nek szövegét Rákosi Jenő, zenéjét Szabados Béla írta. Dec. 14-kén kerül színre, új és fényes kiállítással. — Réti Laura, a kolozsvári színház tagja, decemberben föllép a Cigánybáró-ban és a Feltántsvirág-ban. Abban Szaffit, ebben a címszere­pet énekeli. — Viola, Szigeti József régi nép­színműve, dec. 8 -án kerül először színre. * (Mahler szerződése.) Egy félhivatalos kő­­nyomata jelenti, hogy ama szerződés, melylyel Mahler igazgató tíz évre művészeti-igazgatói és első karnagyi minőségben a kir­ónéra vezetésével meg­­bizatott, már 1888. október 1-én — tehát már több mint egy éve — jogkötelező erővel 1898. december 31-ig megköttetett s e szerződés Orczy báró akkori belügyminiszter és Beniczky intendáns által, ki amaz időben egyszersmind a szubvencionált színhá­zak királyi biztosaként működött — aláíratott. A belügyminiszter tehát nem is jöhetett oly hely­zetbe, hogy hasonló szerződéstől aláírását megta­gadhatta volna, a­mint egyáltalában a különféle keringő hírek állítólagos differenciák felől nem egyebek fölösleges szó­zaporitásnál. * (Gyermek-szính­a a Vigadóban.) A fővá­rosi Vigadóban, Feld Zsigmond magyar gyermek­­színházában december 1-én, vasárnap, délután fél 5 órakor lesz a második előadás. Ismét a „Csipke­rózsika és a tündérek“ varázsrege kerül színre. * (Paulus,) a híres párisi népénekes, Bécsből, mint levelezőnk táviratban jelenti, holnap Buda­pestre utazik. Ma búcsúlevelet írt a F. W. Tagblatt szerkesztőségéhez, kijelentvén, hogy őt tévesen tart­­j­­ák boulangistának. En revenant de la revue kezdetű dala, mely a boulangizmus indulója lett, legkevésbbé sem boulangista intencióból eredt. Paulus ebben egy párisi család vasárnapi kirándulását akarta megéne­­kelni és természetes, hogy abból a Champs Elysee-i csapatszemle nem maradhatott ki. A véletlen úgy akarta, hogy épp Boulanger volt a hadügyminiszter, így került ő is bele a népszerű dalba. Az ő neve helyett azonban bármely tábornok neve szerepelhet, a­nélkül, hogy ez sértené a szerző intencióját. Paulus különben azt is kijelenti, hogy ő nem szo­kott politizálni, mert az boszantó és unalmas. * (Markovics Ilka hangversenye.) Marko­vi­c­s Ilka asszony, a­ki mint Pauline a nem­zeti színház kitűnő primadonnája volt, december 10 én hangversenyt rendez a Vigadóban. Az estnek az is rendkívüli érdekességet ad, hogy a művésznőt nem más, mint Erkel Ferenc, a koszorús ősz ze­­neköltő fogja kísérni. Két ily kitűnőség együttműkö­dése elég arra, hogy ez estét valóságos művészeti eseménynyé tegye. * (A budai dalárda) a király által ajándéko­zott aranyérem ünnepi átadása alkalmából december 4-én, este 8 órakor a vízivárosi Fácán termeiben dísz-dalestét és­ táncmulatságot rendez. * (Papier Réza asszony) bécsi udvari éne­kesnő december 12-iki hangversenyén R­é­v­f­y László dr. pozsonyi jogakadémiai professzor két széptehetségű leánya is közre fog működni. Révfy Liza kisasszony a bécsi konzervatórium zongora­osztályának egyik legkitűnőbb növendéke volt, Révfy Annette kisasszony pedig Bécsben hegedűjá­­tékával aratott nagy sikereket. * (Az akadémiából.) A magyar tudományos akadémia első, nyelv- és széptudományi osztálya de­cember hó 8 án délután öt órakor ülést tart. Tárgyai 1. Ponori Thewrew­k Emil v. tag : A magyar zene tudományos tárgyalásáról. 2. Simonyi Zsig­mond 1. tag : Analógia és szóvegyítés. * (Felolvasás.) P­a­l­á­g­y­i Menyhért a bu­dai főreáliskola nagytermében ma délután 5-kor felolvasást tartott a mai magyar lírikusokról. Nagy közönség hallgatta. * (A műcsarnokból.) Thoren Ottó, a nem­rég elhalt német állatfestő özvegye köszönőlevelet intézett a képzőművészeti társasághoz, a miért férje műveiből a kormány kettőt megvett a nemzeti mú­zeum számára. C­s­á­k­y gróf miniszter még egyet fog megvás­árolni a német művész képei közül. Tho­ren egy festményét F­a­r­k­a­s László dr. vette meg, Zar­e 11­­ Giuseppe egy képét pedig Hegyessy Károly. * (Spányi Béla) képíróművésznek a müncheni kiállításon volt Ave Maria című képét Luitpold bajor régensherceg megvette. Ez már a harmadik mű, melyet a magyar festőtől megvásárolt. E hírrel együtt megemlítjük, hogy Spányi Béla, ki egy idő óta Münchenben lakott, közelebb családostul Bajor­országban telepedik le. * (A néprajzi társaság) december hó 7-én délután 5 órakor az Akadémia Kisfaludy-termében tartja második előadó ülését. * (Rubinstein ünneplése.) Pétervárról táv­iratozzék . A hírlapok Rubinsteint mai hat­vanadik születésnapja és ötvenéves művészi jubi­leuma­­alkalmából nagyon rokonszenves hangon isl cikkekben ünnepük. Sok helyi hangversenyeket, tartanak. * (Akadémiai Értesítő.) Az akadémia főtit­kári hivatalától a következő értesítést kaptuk : „A magyar tudományos akadémia 1890 től kezdve mun­kásságának részletesebb megismertetése végett, havi folyóiratot ad ki Akadémiai Értesítő címmel, amelyet díjtalanul és bérmentve küld meg alapítvány­tevői­nek, a tudományos intézeteknek, társulatoknak és a hazai kaszinóknak, ha ez iránt legkésőbb 1890 január 1­-ig a főtitkári hivatalt megkeresik. Magáno­sok részére az egész évfolyam­ előfizetési ára 3 forint. Budapest, 1889. nov. 30. S­z­i­l­y Kálmán fő­titkár. * (Havi szemlék.) A Budap­esti Szemle de­cemberi füzetében több érdekes cikket találunk. H­u­n­f­a­l­vy Pál kezdi meg a sort Th­ukydides című cikkével, me­lyre egy akadémiai kiadvány adta meg neki az alkalmat. A második cikket Iparunk ügyében cím alatt Telkes Simon írja. Munkácsi Bernát ,a vogulok földjén tett nyelvészeti tanulmány­útát ismerteti, glassics Gyula a bűnügy sta­tisztikájával foglalkozik. Utána véget ér D. Pedro de Álarcon A szeg című elbeszélése. Spanyolból Haraszti Gyula fordította A költészetet ifjabb A­p­á­t­h­y István és Burns képviselik (az utóbbi Lévay fordításában). Az utolsó cikk G­r­ó­s­z Emilé Az orvosi fakultás reformjáról. — A Magyar Szalon decemberi füzete a magyar költőknek van szentelve. 29.Költő arcképe van benne, egy-egy verssel. Érde­kes csarnok, melyet a fiatal leányok nagy buzgalom­­mal fognak nézegetni. Egyéb tartalma is érdekes a Szalon­nak. Reviczky Gyulának egy költői elbeszé­lés és egy verses vígjáték töredékét ismerteti K­o­­r­o­d­a Pál. A városok közül Sopron és Nagyvárad vannak ismertetve. BUDAPESTI HIRLAP. (331 sz.é­ 1899 december 1. TÁVIRATOK. Katonai büntető kódez. Bécs, nov. 30. A bü­ntetőtörvénykönyv tárgya­lására kiküldött bizottság határozati javaslatot foga­dott el, melynek értelmében a kormány felhívandó, hogy hasson oda, hogy az új büntetőtörvény alap­elveivel egybehangzó katonai büntetőtör­vény mielőbb életbe lépjen, továbbá vegye fonto­lóra, nem volna e lehetséges a halálbünte­tésnek gyorsabb és kevésbbé fáj­dalmas végrehajtásáról gondos­kod­n­i és ehhez képest esetleg törvényjavaslatot terjeszszen elő. Huszita-emlék Prágában. Fr­ga, nov. 30. (Saját tudósítónk távirata) A tartománygyűlésben lefolyt viharos huszita-vitának ma különös utójátéka volt a városi tanácsban. P­o d­­­i p n­y dr. (ifjú­ c­ek) kijelentette, hogy Prága városának meg kell torolni azt a gyalá­zatot, mely a nemzeti érzést érte egy fiatal mágnás (Schwarzenberg Károly) vakmerő támadásai által. Ha a főurak már egy kis emléktáblát is sokalnak, Prága városának valami nagyot és láthatót kell al­kotnia, mert mi, a nemzet, szükségét érezzük ann­ak, hogy Csehország egyik legnagyobb fia iránt hálán­kat lerójjuk. A városi tanács ezután nagy több­séggel elfogadta Podlipny indít­ványát és elhatározta, hogy a város egyik leg­régibb helyén, melyhez kegyeletes emlékek fűződ­nek, a Vencel-téren nagy szobrot állít Husz Jánosnak. A szoborka tér közepét fog­lalja el és a tér egyik sarkára Palacky emlékszobrát fogják állítani. Az indítvány mellett szavaztak az ifjú­ csehek és az ó-csehek egy része; ellentmon­dani senki sem mert. A jelen volt papok közül sem szólalt fel senki, még Pater Borowy sem, a­ki a tartománygyűlésen a leghevesebben támadta Húsz emlékét; a szavazásban azonban a papok nem vettek részt. A város nem maga fedezi a szobor felállításának összes kétségeit, hanem csak egy je­lentékeny összeggel járul azokhoz. Moltke kitüntetése. Berlin, nov. 30. A Reichsanzeiger V­i­ll­mos császárnak Moltke tábornagyhoz in­­tézett, következő kabinetrendeletét teszi közzé: „Ötven éve múlt el ama nap óta, a midőn ős­apám Törökországban tanúsított jeles magatartá­sáért ennek a „Pout le mérit“ rendjelt adomá­nyozta. Mily élénken él még ma is az éles előre­látással biró és tevékeny akkori vezérkari tisztnek emlékezete első harci működésének színhelyén, arról személyesen volt alkalmam legutóbb a távoli és nagyérdekű országban való tartózkodásom alatt örömmel meggyőződni. Ma azonban engedje meg, hogy mindenekelőtt és mindig újból és újból ama halhatatlan érdemekről emlékezzem meg, melyeket ön minden időben a haza körül szerzett. A külső kitüntetésekhez, melyekkel királyai élnek háláial

Next