Budapesti Hírlap, 1889. december (9. évfolyam, 331-360. szám)
1889-12-29 / 358. szám
ő szerepet, hogy a brazíliai császárnét a csarnokokon körülvezesse. A boldog magyar halandónak alig mondta a felséges asszony, hogy nyújtsa a karját, alig mentek tíz lépést, mikor eléjük toppan egy száz rendjeltől csillogó mellű, nyalka ür és a fülébe súgja a kormánybiztosnak: „Szerencsétlen ember, bár ön még nem tudja, hogy elcsapták?“ A császárné lovagja elsápadt, a jövevény pedig sebesen folytatta: „Nem olvasta a kábel-telegrammot? Önnek egyszerűen kitették a szűrét s a kormánybiztos én vagyok. Távozzék innen, boldogtalan, ne súlyosítsa a botrányt.“ S mialatt a magyar kormány küldöttje jéggé dermedve tűnődött, hogy akkor hát minek van ő Filadelfiában, a rendjeles úr hódolva mutatta be magát a császárnénak. „Somoskeöy Géza gróf, meghatalmazott miniszter és kormánybiztos, a ki azért a kegyért esdekel, hogy ő felségének karját ajánlhassa.“ Ismert nevű hazánkfia ezután a legszeretetreméltóbb fesztelenséggel kalauzolta végig a brazíliai császárnét a kiállításon és egészen elragadta őfelségét kiváló tulajdonságaival. Három nap múlva természetesen kiderült minden, kerekedett egy igazán világra szóló skandalum, de Somosheöy elmondhatta, hogy négy teljes óráig sétált karonfogva a brazíliai császárnéval. (Budapest választói.) Az országgyűlési képviselőválasztási jogosultsággal bíró polgároknak 1880-re érvényes névjegyzéke már elkészült s az az illetékes fórumok által jóváhagyatott. E jegyzék szerint Budapesten összesen 26,703 választó van és pedig: az I. kerületben 2182, a II.-ban 2298, a V.-ban 1188, a TV-ben 3100, az V-ben 3056, a VI-ban 4032, a VH-ben 3821, a VIII-ban 4035 s a IX-ben 2841. (A főváros közélelmezési bizottsága) hétfőn, december 30-dikán, d. u. fél 5 órakor ülést tart. (Szeged az árvíz óta.) A Szeged-városi mérnöki hivatal érdekes adatokkal járult az alföldi metropolisz történetéhez. Statisztikai adatokat készített Szeged épüléséről az árvíz óta. Kiállotta az árvizet összesen: 6 templom, 1 kétemeletes iskola, 15 kétemeletes lakóház, 43 egyemeletes lakóház, 327 földszintes lakóház. 1879-től 1889 végéig felépült középületek: 2 templom, 1 kálvária, 1 kápolna, 1 kétemeletes főgimnázium-épület, 5 emeletes vámház, 4 földszintes vámház, 4 egyemeletes törvényszéki épület, 1 egyemeletes régi alapra fölépített székház, 7 egyemeletes katonai laktanya, 1 csillagbörtön, 1 színház, 1 boncoló épület, 2 barakkórház. Magánépületek : 22 kétemeletes lakóház, 267 emeletes lakóház, 2743 földszintes lakóház. (A gráci püspök milliói.) A nemrég elhalt Lilienthal báró tudvalevőleg Zworger gráci püspökre hagyta millióit. A báró rokonai , Euhland és De Prati, hir szerint, pörrel fogják megtámadni az örökséget. — (Egy székely tudós viszontagságai.) Az erdélyi lapok érdekes történetét beszélik el egy sokat hányatott embernek, kinek a székelyek közt Háromszékben ringott a bölcsője. A mi egykor Kőrösi Csoma Sándort lelkesítette, az a hit vitte évek előtt Ázsiába ezt a székely embert: Szentkatolnai Bálint Gábort. A magyarok őshazáját akarta megtalálni s mint az akadémia küldötte járt először Kelet-Oroszországban és belső Ázsiában. Az uralaltaji népek nyelvét tanulmányozta és ismertette is több nyelvtudományi munkában. Célt persze ő sem ért s ezért visszavágyott mindig Ázsiába. Végre talált is rá módot. 1877-ben Széchenyi Béla gróf expedíciójával indult útnak, de nem jutott tovább a kínai partoknál. Gyenge szervezete nem bírta az éghajlatot s az orvosok parancsára kénytelen volt elszakadni az expedíciótól. Haza indult és egészségét visszanyervén, török szolgálatba állott. Azóta nem sok hir hallatszott Bábut Gáborról. Az egykori jeles nyelvész az ázsiai kis városokban hányódott s most végre hir érkezik felőle Beirutból, Szíriából. Ott lakik most a székely nyelvész, kinek sorsa nagyon rosszra fordult. Úgy látszik, nincs már államszolgálatban s nagy szükséget szenved. A székelység között s a tudós világban talán lesznek olyanok, akik megemlékeznek a hányatott életű magyar tudósról. (Névtelen ajándék.) Müller Kálmán dr. kórházi igazgató, a szegény betegek fölsegélésére alakult szamaritánus bizottság elnöke, ma száz forintot kapott egy előkelő fővárosi úrnőtől, ki nevét titokban kívánja tartatni. Az összeget, mint a férjétől kapott karácsonyi ajándék egy részét, a nemesszivü umö a kórházakból kikerülő szegény betegek segélyezésére szánta. (Egy honvédhadnagy öngyilkossága.) Rame nszky István, a Nagyváradon állomásozó 10-ik honvédzászlóalj hadnagya, revolverével szivén lőtte magát. Az öngyilkos esztergomi származású; tettének okát homály borítja. (Petőfi Sándor nemessége.) Hogy Petőfi Sándor nemes ember volt és Pozsony megyéből származik , ezt bizonyítják a Turul című heraldikai folyóirat most megjelent számában Csergheő Géza és Prikke Lajos. Az ő kutatásaik szerint az a Petrovics-család, melyből Petőfi származik, azonos azokkal a Petrovicsokkal, kik Pozsony megyéből vándoroltak az alföldre. A múlt századbeli nemesi vizsgálat alkalmával Pozsony vármegye előtt egy nemesi levelet mutattak föl, melyből, kiderül, hogy Petrovics Mártonnak és Jánosnak I. Leopold király Laxenburgban, 1667-ben címert adományozott és hogy ezt Vág-Ujhelyen 1668. márc. 21-dikén kihirdették. A nemeslevélszerző Márton utódai a következő címert használták : Kék mezőben zöld hármas halmon kivont kardot tartó könyöklő páncélos kar, fölötte arany leveles korona. Sisakdísz : a könyöklő kar. — Takaró : kék-arany és vörös-ezüst. — Levéltári adatok szerint a nemeslevélben említett Mártonnak két fia volt: Pál és György, kik az 1754-ik év előtti időben Pozsony vármegyében Kajal helységben laktak. Közülök azonban György már előbb Nyitravármegyébe, Agacsra származott, hol négy fia született: Márton, György, Tamás és János. Adatok vannak arra nézve, hogy Petőfi öregapja, Petrovics Tamás, öcscsével, Jánossal, 1770. év táján szintén Nyitravármegyéből Vág-Ujhelyről költözött Aszódra. Nem lehetetlen tehlát, hogy az Aszódra költözött Petrovics Tamás és öcscse János azonosak a pozsonyvármegyei levéltári adatok szerint Nyitravármegyében, Agneson született Petrovics Tamással és Jánossal. Ennek a Tamásnak az unokája volna azután Petőfi Sándor. Ez adatok alapján a Turul ezt a családfát állítja össze : Petrovics Márton 1667-ben lett nemes. I György, Nyitravármegyébe költözött 1757 előtt,zasságból. Petőfi Sándor. — (Szoknyás gyilkosok.) Zazsiva árvamégiei községben — mint lapunknak írják — gyilkosság történt a múlt héten. Egy 52 esztendős gazdaember összetalálkozott este 10 óra tájban két menyecskével. A menyecskék bunkókat rántottak elő kötényük alól s a gazdát úgy összeverték, hogy vérbe fagyva szedték fel az utcáról. Persebében, néhány napi kínlódás után, belehalt. A gyilkosokat csakhamar elfogták. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy nem asszonyok voltak a gyilkosok, hanem két női ruhába bújt alig 20 esztendős suhanc. (Bilikor az ügyész poéta.) Mióta Svájc a szocialisták miatt konfliktusba keveredett Németországgal, azóta a szövetségtanács komolyabban veszi a Svájcban összegyűlt különböző menekültek dolgát, akik hol itt, hol ott akarták a világot sarkaiból kiemelni. A szövetségtanács külön ügyészt nevezett ki az anarkista ügyekre Stockmar úr, a szövetségtanács és a berrni kormány tagjának személyében. Az anarkisták, a maguk módja szerint, üdvözölték az ő saját külön ügyészüket. E nyáron, mikor a kinevezés történt, Svájc legtöbb városában manifesztumokat faggattak a falakra, melyekben igen kellemetlen dolgokat mondogattak Svájc szabad polgárainak. Többek között ezeket: „A svájci nyárspolgárság, mely a leggyávább és a legkorlátoltabb az egész világon, teljesen megbolondult; gyűlölete a szocialisták és anarkisták ellen éppen annyi, amennyi félelme egy olyan inváziótól, mely Svájc úgynevezett semlegességének véget vetne.“ Azután azt a szeretetreméltó ígéretet tették az anarkista urak, hogy késhegyig fogják folytatni a harcot a nyárspolgárok ellen, a társadalmi rend alapját halomra hányják. Azután egyenesen az új ügyész ellen fordultak, ki 10.000 frankot kap azért, hogy az anarkistákat pórázon tartsa, végül pedig a szövetségi kormányt figyelmeztették az anarkista szokásra: „szemet szemért, fogat fogért.“ A proklamáció ügyében vizsgálatot indítottak s a minap három főanarkista állott e miatt a neuenburgi esküdtek előtt. A fővádlott egy Nikole Albert nevű betűvész, kinek ebben a kárhozatos társadalomban igen jó dolga van. Nagy műhelyt tart, nyugodalmas családi életet él s e mellett vérengző anarkista, egyelőre természetesen elméletben. A másik vádlott Darbellay Felicián, ki a szabólegények szelíd és a forradalmárok elkeseredett mesterségét egyesíti a személyében. Ha ő az Ferdinand, betűszedő, a harmadik vádlott. Csak 18 esztendős, de a legveszedelmesebb volt mind a három között, mert kitűnően tud bánni a nyelvével. Mindenkit kicsúfolt, bírákat, esküdteket, ügyészt egyaránt s egy cseppet sem aggódott sorsáért. Az anarkisták bevallották, hogy ők írták a proklamációt, melyet azután egy elvtárs nyomtatott ki Parisban. A határszéli erdőkön át csempészték be a proklamációkat, egy csomót ott is feledtek az erdőben, a gombaszedő parasztasszonyok számára. Mikor a végtárgyalás vége felé közeledett, Nikole, a fővádlott, fölemelkedett s engedelmet kért arra, hogy védelmére egy verset idézhessen. A versnek ez volt a címe: A halál szállítói s szörnyen kikelt azok ellen, kik az anarkistákat kiadják a zsarnokoknak. „Mit gondolnak, kérem, ki írta ezt a verset?“ — kérdezte Nikole gonosz mosolylyal. „Azt hiszik talán, hogy Michel Lujza ? Nem! Hanem Stockmar úr, a mostani ügyész, a szerző, én tehát csupán az ő tanítványa vagyok.“ Képzelhető, az ügyész micsoda örömmel hallgatta, mikor eszébe juttatták, hogy fiatal korában ő is lelkesedett a véres eszmékért. Az esküdtek általános büledezés között vonultak vissza s mind a három vádlottat fölmentették. Az ügyész úr „ifjúkori bűnének“ köszönhették a fölmentő ítéletet. (Karácsonyfa.) A budapesti bölcsőház-egyesület, ma tartotta karácsonyfa-ünnepét, mely alkalommal 120 szegény gyermeket láttak el meleg téli ruhával és ajándékoztak meg játékszerekkel és édességekkel. Hétfőn délután fél 4-kor a tabáni bölcsőházban lesz hasonló ünnep. A tanítóm országos akóházában e hó 24-én délután 4 órakor volt a karácsonyfa-ünnep. Tóth József pestmegyei kir. tanfelügyelő szép beszédben buzdította az árvákat szorgalomra. Ezután Suppan Vilmos árvaatya kiosztotta az ajándékokat az örvendő gyermekek között. — (EEulatság®&.) A magyarországi Kárpátegyesület budapesti osztálya e hó 30-án, este fél 9-kor az István főherceg szálló dísztermében, hangversenynyel egybekötött házi estélyt rendez. — A budapesti kereskedő ifjak társulata e hó 31-én tréfás hangversenynyel és tánccal egybekötött Szilveszterestét rendez. — (Egyesületi kirak.) A budapesti honvédegyesület holnap, vasárnap, délután 4 órakor a megyeház nagytermében ülést tart. — A Vörösmarty jótékony asztaltársaság e bő 30-tól kezdve összejöveteleit a Pongrácz-féle vendéglőben (Főherceg Sándorutca 22.) fogja tartani. Az összejövetelek hétfőn és csütörtökön vannak. — A budapesti bádogos segédek január 5-én a Weber-féle sörcsarnok helyiségében érdekeik megbeszélése céljából ülést tartanak. — (Rövid hírek.) Unitárius istentisztelet lesz e hó 31-én, délután fél 4-kor, évzáró imával, a Deák-téri ev. főgimnázium dísztermében. — Nagy munképgyűlést terveznek a magyar munkások 1890. május 1-ére, a melynek tárgyát elsősorban a nyolc órai munkásidő behozatala fogja képezni. — Halálos verekedés. Hrabó trencsénmegyei községben — mint lapunknak írják — a minap a parasztok között verekedés volt, mely alatt egyiküket úgy megtalálták ütni, hogy ott halt meg a verekedés helyén. — A fogászati tanfolyamot az egyetemen már a jövő félévben felállítják. Egyelőre a gyakorlati tanfolyamot rendezik be, melynek vezetésére a fogászat egyik magántanára vállalkozott. — Királyi kitüntetés. A király Jovich Gábor ilincsi lakosnak, sok évi közhasznú tevékenysége elismeréséül, az ezüst érdemkeresztet adományozta. — Névmagyarosítások. Szerencsik Ilona szakácsi-i lakos és Gyula nevű fia „Bereczkére, Mócz Mózes,Magyar-Csékén állomásozó csendőr „Mihályfi“-ra, Kuntz Antal aradi lakos, valamint Lajos, Aranka és Károly gyermekei „Kádas“-ra és Winkelbauer János aradi lakos, valamint Rudolf, Lipót és Hona nevű kiskorú gyermekei „Vig“-ra változtatták vezetéknevüket. — Uj állampolgár. Woroczyczky János gróf monostori lakos tegnap tette le a magyarállampolgári esküt a temesmegyei alispán előtt. — Öngyilkos katona. Szegeden agyonlőtte magát egy Schaffer nevű 46-ik gyalogezredbeli gyalogos, ki egy ízben már két évi várfogságra volt ítélve. Lopott és félt a büntetéstől. — Egy operáció áldozata. Steiner Lipót dr., a szegedi katonai kórház főorvosa, operáció után megszúrta a kezét az operáló késsel. Azt hitte, hogy csak karcolás, de nemsokára egész karja annyira dagadni kezdett, hogy sebzett ujját amputálni kellett. — Adakozás, Az .,E. M. K. E.“ részére ma Mikos József űrtől Egerből 3 írt 20 krt kaptunk, mint egy karácsonyestén kártyázó női társaság gyűjtését. Rendeltetése helyére juttatjuk. — (Dí-yásarovat.) Elhunytak: Trsztenai Sztankovits Géza m. kir. posta- és táviróigazgató, e hó 26-án, Kassán. Elhunytáról a kassai posta- és táviróigazgatósági kerület tisztikara adott ki gyászjelentést. — Ferenczy Jolán, a hevesmegyei ismert Ferenczy-család fiatal tagja, e hó 21-én, Szóláthon. Temetése e hó 22-én nagy részvét mellett ment végbe. Márton, György, Tamás, János, 1770-ben Aszódra 1770-ben költözött Aszódra 26 éves korában, költözött. 1 I1 János, György, első há-Mihály, István, 1 János. BUDAPESTI HIRLAP, (358 sz.) 1889. december 29.