Budapesti Hírlap, 1890. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1890-02-01 / 31. szám

1890. február 1. BUDAPESTI HÍRLAP, (dl­sz.) FŐVÁROS! ÜGYEK, Budapest, jan. 31. A főváros közgyűlése. A főváros törvényhatósági bizottsága R­áth Károly főpolgármester elnöklete alatt ma tartotta folytatólagos közgyűlését, melyen a múlt ülésről visszamaradt ügyeket intézte el. Dottauer Antal, a Széchenyi-kétatór­ vendéglő bérlője, 877 krt adótartozásának elengedését kérte. A tanács elutasító határozatát a közgyűlés is hely­benhagyván, Dotzauer a belügyminiszterhez felebbe­­zett. A belügyminiszter a tanács határozatát elutasí­totta, mert a fővárosnak joga van köve­telni, de nem elmarasztalni. A ta­nács a miniszter leiratát azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy a követelés érvényesítése végett a tiszti ügyészség további eljárásra utasíttassék. A közgyű­lés a tanács javaslatát elfogadta. A pénzügyminiszter értesítette a fővárost, hogy a Duna rakodópartok kezelését és használatát 1890. évre oly kikötéssel engedi át a fővárosnak, hogy a partkiosztásnál minden egyes jelentkező vállalat kí­vánsága a viszonyokhoz mérten figyelembe vétessék s a mennyiben a kiosztásnál valamely fél panaszt emelne a tanács illető határozata ellen, annak el­döntését magának tartja fenn. A miniszter az 1890. évre fizetendő átalányösszeget 10.000 írtban állapí­totta meg. A közgyűlés erre nézve elfogadta a ta­nács amak előterjesztését, hogy a rakodópartok ke­zelése és használása ügyében a leiratban hangsú­lyozott elvi kijelentéssel szemben az 188­1. évi köz­gyűlési határozattal kimondott s eddig elfoglalt ál­láspontot továbbra is tartsák fenn s erről a pénz­ügyminisztert feliratilag értesítsék. Jóváhagyta a közgyűlés a városháztéri Sza­­páry-féle háznak a tiszti ügyészség hivatalos he­lyiségei céljaira leendő további kibérlését. A tanács előterjesztését Schleisz Mihály legelőben­etére nézve nem fogadták el, hanem az ügyet újabb tár­gyalás végett a tanácsnak visszaadják. A stáció- és Podmaniczk­y-u­tcai közúti vas­utakra vonatkozó tanácsi elő­terjesztésnél fölszólalt Scheidh Károly, a­ki utalt arra, hogy a vállalat villamos vasutai az utóbbi időben veszélyeztetik a személybiztosságot. Kun tanácsos megnyugtatta szólót, hogy a ható­ság meg fogja tenni a legszigorúbb intézkedéseket. Várady Antal dr. azt a kérdést veti föl, miként lehetséges az, hogy noha a városi vasútvállalat a nagy­körúton több mint két hónapja lerakta sínjeit, még most sincs építési engedélye. R­á­t­h Károly főpolgármester megjegyezte, hogy az interpellációk csakis a közgyűlés elején tehetők meg ; fölkéri te­hát Várady Antal dr.-t, hogy interpellációjával­­a legközelebbi közgyűlésen álljon elő. A közgyűlés különben elfogadta a tanács ama javaslatát, hogy a vállalatnak a költségvetés bemutatására hat havi halasztás adassák. A közgyűlés ezután az adókive­tő bi­zottságokhoz bizalmi férfiakat kiküldötte: Beranek Eleket, Ferenczily Antalt, Kugler Jó­zsefet, Sitz Károlyt, Xéniás Antalt, Kam­ár Re­zsőt, Ullmann Pál dr.-t, Hü­ttl Tivadart, Wei­­gerth Károlyt, Bubala Györgyöt, Seenger Bélát, Ehrlich G. Gusztávot és Romeiser Vilmost. Az adófelszólamlási bizottságba rendes tagokként : Rémi Róbert és Waldhauser Adóit, póttagokként Burszky Dániel és Gundel János küldettek ki. A budai körút építésével kapcsolatban a közmunka-tanács a retek­ utcai gyalogutat egész a fogaskerekű vasút pályaházáig kiépíttette s erre a vasút a pályaudvarból 550 négyszögméter területet átengedett, h­ost a vasút igazgatósága a pályaud­vart bővíteni akarja s e célból a várostól megfelelő területet kér a városmajor elhagyatott szomszédos részéből. A középítési bizottság és a tanács pártol­ják e kérést. A közgyűlés az ügyet visszaküldi a középítési bizottsághoz, hogy ez folytasson tár­gyalásokat a fogaskerekű vasút igazgatóságával, a a tanácsot pedig e kérdéssel kapcsolatosan felhív­ják, hogy a városmajor rendezése ügyé­ben is tegyen javaslatot. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát a Korvin-téri katonai raktárépület eltávolítása ügyében, és tudomásul vette a közmunkatanács átiratát, a­melyben tudatja, hogy a külső dob­utcának „dob­ utca“ elnevezést adott. Néhány lé­nyegtelenebb tárgy elintézése után a közgyűlés véget ért. — A főváros világítása. A légszesz- és vil­­lamosvilágítás ügyében javaslattétel végett kikül­dött albizottság ma délelőtt tartott ülésén tárgyalta a légszesztársulatnak a világításra nézve beadott ajánlatát. Az albizottság az ajánlatot nem tartja elfogadhatónak, hanem felkérte elnökét, G­e­r­­­ó­c­z­y Károly alpolgármestert, hogy a légszesztársulatnál kedvezőbb feltételek ki­eszközlését kísértse meg s eljárásáról tegyen je­lentést.­­ A dunaparti villamos vasút eredeti ter­veit a városi vasúti vállalat tudvalevőleg lényege­sen módosította. Ennek következtében az engedély­­idő leszállítása megokoltnak látszik. A tanács a mérnöki hivatalt bízta meg, hogy tegyen számításo­kat arra nézve, hogy a vállalatnak a tervek módo­sítása következtében mennyivel lesz kevesebb ki­adása s ennek megfelelőleg az engedélyidőnek mily mérevű leszállítása volna helyén. A mérnöki hivatal szerint a tervváltoztatás a társaság javára nem ke­vesebb mint 106 ezer forintnyi megtakarítást fog eredményezni, mihez képest az eredetileg 90 évre tervezett engedélyidő 15 évvel volna megrövi­díthető. A Népesedési mozgalom Budapesten. A statisztikai hivatalnak e heti kimutatása is nagyon szomorú adatokat tartalmaz. A múlt héten ugyanis a fővárosban élve született 320 gyermek, elhalt 356 személy, a halálozások tehát 36 esettel múl­ják felül a születéseket. Az élveszülöttek közt volt 228 törvényes, 92 törvénytelen, nemre nézve 158 fiú, 162 leány. Ez év négy hetében élve született összesen 1314 gyermek, elhalt 1563 egyén, a halálozások többlete tehát 249.­­ Születések arány­­száma 1000 lakosra 35­9. Halálozások arányszáma 1000 lakosra általában 400, az egy éven felüli lakosságnál 28’9, az öt éven felüli lakosságnál 25’2.­­ A múlt heti halálozások az egyes kerüle­tek szerint a következőkép oszlanak meg : Az első kér. 28, V. kér. 20, vI. kér. 35, IV. kér. 10, V. kér. 19, VI. kér. 45, VII. kér. 53, VIII. 66, IX. kér. 81, X. kér. 13 halott esik, s kórházban 34 beteg halt meg. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, jan. 31. * (Az orosz énekesek) ma már negyedszer csináltak fényes telt házat. A programmot több írt számmal frissítették föl, csak az előadás maradt vál­tozatlanul érdekes és eredeti a bámulatkeltésig. Szlavianszki­j-A­gren­ev Dmitrij, az orosz énekkar atyja, ura és művészeti kormányosa, ma kü­lönösen kitett magáért. A legjobb deklamálók közül való, a­kiket hallottunk. Finom, szellemes arcjátéka, diszkrét taglejtése, ritka énekelőadó képessége majd­nem mindent megmagyaráz a muszka szót nem értő közönségnek. Énekeltek a többi közt egy dalt, melynek vidámságát és pajkosságát köny­­nyed vállvonogatással oly híven jellemezte, hogy jó kedvre ragadta az egész hallgatóságot. Szárnyaszegett tömör, férfias lírai tenorját a leg­nagyobb virtuozitással használja. A könnyű fej­­hangok melegséget, a zseniális előadás fényt köl­csönöznek énekének. És az egész énekkar hű ta­nítványa a mesternek. Finomság, lágyság, könnyű­ség képesítik arra a nagyszámú énekkart, hogy dalait, ha kell, egy koloratúr-énekesnő legkénye­sebb díszítéseivel adja elő. E részben kivált a kó­rus férfitagjai keltenek bámulatot. A tenoris­­ták egytől - egyig lírikusok, de a legt­ém­á­­sabbakból valók; a baritonisták öblösek, a basszisták csupa mennydörgő hang, hatásuk titka még­sem a hangerő teljes kifejtése. Ritkán, jóformán soha sem énekelnek teljes hanggal. Erényük és erejök a piano és ezt ma kü­lönösen egy szerenáddal mutatták ki, a­melyet meg kellett ismételniük. Majd minden számra énekeltek ráadást, természetesen az Ej­uhnem sem maradt el. Agrenev Nádija Egy madár dalol című szoprán­­szólót énekelt, utána pedig két magyar dalt: a Le­­lainott a rezgő nyárfa ... és az Is-is-is nótákat. Mind a kettőt meg kellett ismételnie a viharos tap­sokra. A zenekarból feladott pompás hokrét­a igen kellemesen lepte meg a bájos orosz leányt. Holnap lépnek fel utoljára. A Szlavianszkij-család tiszteletére ma előadás után az írói körben vidám lakoma volt. 80—90-en jelentek meg az írói és művészi világból s az e világhoz közel álló úri körökből. Ott voltak: P­a­l­­­ay Ede és neje, Kaffka László és neje H­e­g­y­e­s­y Mari, Rákosi Jenő, Szabó Endre és neje K­­ogdi Janka, Jászay Mari, Markovics Ilka, özv. C­s­e­p­r­e­g­h­y Fe­­rencné, Hegedűs Mariska, Komáromi Piroska, Evős Lajos, U­j­házi Ede, Gassi Ferenc, továbbá Hen­taller Lajos és Lukács Gyula orsz. képviselők, Popovics István, a Thökölyánum igazgatója, Kardaszevits orosz pap stb. A vendégek 11 óra felé érkeztek s a cigány­­banda Rákóczy-indulója közt vonultak be. A pe­csenyénél S­z­a­b­ó Endre magyarul elbeszélte, hogyan ism­erkedett meg pár év előtt Orosz­országban Szlavianszkijékkal s hogyan hívta meg őket Budapestre. Utána oroszul is elmondta ugyanezt. Majd fölkelt Szlavianszki­­s franciául pár szóban megköszönte a magyar vendég­szeretetet. Utána Szlavianszki(­né fa­ji lelke az egész társulatnak­ mondott egy szellemes és ötletekben gazdag francia beszédet, melyben ki­fejtette, hogy a művészet és tudomány felül áll minden vak szenvedélyen. A művészet útján érint­keznek és szeretik meg egymást a nemzetek s en­nek keretében a népdal által a naiv nép szól a má­sik néphez s igy értik meg egymást teljesen. A ki­váló intelligenciájú nő beszédét zajosan megéljenez­ték. Tetszéssel fogadták P­o­p­o­v­i­c­s Istvánnak magyarul elmondott beszédét is. A vacsora után egy kis hangversenyt rögtönöztek. Markovics Hka énekelt, Szlavianszki­j Nadine, az est szép hősnője, magyar nótákat dalolt. Azután táncoltak bele a késő éjszakába. * (A nemzeti színház) legközelebbi eredeti újdonsága C­s­i­k­y Gergelynek Örök törvény című színműve lesz, melyből már javában folynak a pró­­zák. Az első előadás február 7-ére van kitűzve. A darabban közreműködnek: Helvey Laura, G. Csillag Teréz, L­e­n­d­v­a­y­né, Nagy Ibolya, Vízvári, Nádai, Szacsvay, Gabányi, Mihályfi és Zilahi. * (A népszínházban) holnap, szombaton, lép*­nek föl utóljára az orosz énekesek. Holnapi műsoru­kat azokból a darabokból állították össze, a­me­lyekkel eddig legtöbb hatást arattak. Agrenev Nadija kisasszony holnap is fog magyar­ dalokat énekelni. — Az Éjjel az erdőn, Rákosi Jenő népszínműve, mely csak F. Hegyi Aranka be­tegsége miatt szorult le a műsorról, vasárnap, febr. 2-án, színre kerül a népszínházban.* B­­­a­h­a Lujza asszonynyal és F. Hegyi Arankával, a két fő női szerepben. — A kópé, Konti új operettje, nagyban foglalkoztatja a népszínház személyzetét. A színpadi próbák már javában folynak. Az első előadás péntekre, február 7-re, van kitűzve. * (A kassai múzeum ügye.) Kassáról írják nekünk: A Budapesti Hírlap­ban olvassuk, hogy a nemzeti múzeum épülete szűk. Kassán is­­van múzeum, a felső-magyarországi, melynek Henszl­­mann összes képeit, r­ézmetszeteit, kéziratait, könyv­tárát hagyta , e drága hagyaték a mai napig föl­­bontatlanul hever ládákba csomagolva, biztos he­lyen ugyan, de az ilyen kényes portéka, mint olaj­festmények is, nem illő helyükön vannak. De hát múzeumunk annyira tömve van, hogy alig jut hely az újabban ajándékozott tárgyaknak. Tervben van ugyan egy megfelelő tágas épület építése, de a múzeum összes tőkéje alig 10.000 írt, kellene még vagy’ 50.000. Bubics püspökünk, ki értékes rézmet­szet-gyűjteményeit szintén nekünk fogja hagyomá­nyozni, ígérte ugyan, hogy hozzájárul az építés költségeihez, mások is ígértek pénzt és tárgyakat, de gyűjteményeiket nem hajlandók itt elhelyezni, a­hová úgy sem férhetnek el. Múzeumunkban annyi a kincs eddig is, hogy vétek annak használatlanul he­verni, talán elkallódni, romlani. Könyvtára mintegy 8000 kötet s Kassának egy nyilvános könyvtárra égető szüksége volna. A múzeum tárgyainak száma — bele nem számítva a Henszlmann-hagyatékot — 32.182 darab. Henszlnann 570 könyvet, 1050 réz­metszetet, olajfestményeket, régiségeket stb. hagyo­mányozott.­­ * (A fővárosi szegénygyermekkert-egyesü­­let) javára februárius 1-én, este 8 órakor, a VT­ VI. kerületi kör­­lisztemében hangverseny lesz. Műsor : 1. A föld: Ábrányi Emiltől, szavalja Jászay Mari asszony. 2. Liszt: Ábránd a Puritánok fölött, zongorázza Thoman István. 3. Két német dal Liszt­től és Goldmarktól, énekli Fleiszig Mariska k. a. 4. Rubinstein: Komance, Hubay: Virágfüzér és Zephir, hegedűn játsza Hubay Jenő. 5. Anna Doni­zetti zild­ó­jából, énekli Ney Dávid. * (Egyházi zene.) A budavári helyőrségi templomban vasárnap, gyertyaszentelő Boldogasz­­szony napján, délelőtt 10 órakor ünnepi mise lesz, melyen Kempter C-dúr miséjét adják elő Vavrinecz Mór karnagy vezetése alatt. Az introitust és kommu­­niót gregoriánus mód szerint éneklik. Betétek: Örülj dicsőséges szép szűz és Bűnösöknek kegyes segít­sége régi magyar énekek, Bogisich prépostnak ve­gyes karra való átiratában. * (Új regények.) Három fiatal író csaknem egyszerre lép a közönség elé eredeti regénynyel. Kettejük , Horváth Kálmán és B. P. D. munkája szenzációs, idegrázó mesével igyekszik figyelmet kelteni, de a közepes tárcaregények színvonalán marad. Az elzü­llött élet és a Bűnös ösvényen egy­aránt az ultra - realizmus irányának hódolnak. Szerzőikre Zola élénkebb hatással volt, mint az élet, melyet rajzolniok kellene. Amaz (két kötetben) Budapesten jelent meg, emez Deb­recenben, az ottani Ellenőr kiadásában. A har­madik új regény: A Zsarnóczyak, szintén rémtörté­net, de szerzője: Kádár Lajos, könnyed, népies modorban igyyekezett azt feldolgozni s régi szokás szerint a végén erkölcsi tanulsággal fölszerelni. A könyv Török­­főkapitánynak van ajánlva. Kapható Temesvárit. Ara­­ írt 20 kr. 3

Next