Budapesti Hírlap, 1890. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1890-03-30 / 88. szám

I. Melléklet a „BUDAPESTI HÍRLAP“ 88-ik számához. Nemzetközi munkásvédelem. A nemzetközi munkásértekezlet tegnap befejezte tanácskozásait és munkálatait és a jegyzőkönyvet ma írták alá. A munkásérte­kezlet határozatait nemsokára közzé fogják tenni, annyi azonban ma is konstatálható, hogy az értekezlet teljes sikerrel működött, a reá bízott feladatokat megoldotta és pedig jó részben egyhangúlag és így a hozott határo­zatok mindenütt érvényre fognak jutni. A megállapodások keresztülvitelét illetőleg fel­merült egy nemzetközi iroda felállításának esz­méje, ezt azonban elejtették és azt határozták, hogy a szerzett tapasztalatok megbeszélése vé­gett időnkint nemzetközi munkás­­védő értekezletek tartassanak. E szerint megvetették alapját a nemzet­közi munkásjognak, mely az érte­kezleten képviselt államok belső békéjének is hasznára válik. Az értekezlet fontosabb határozatai közül eddig a következők ismeretesek: A konferen­cia ajánlatosnak tartaná ez önkéntes vá­lasztott bírósági intézmény létesítését munkások és munkaadók között és épp ezért a munkásválasztmányok szervezése hasznosnak ígérkeznék. A vasár­napi munkaszünetet illetőleg az értekezlet kívánatosnak tartaná, hogy 1. az állandó munkásoknak hetenkint egy pihenő napjuk legyen, 2. minden iparos munkásnak legyen hetenkint egy pihenő napja és 3. kis­korú munkások pihenő napja a vasárnap le­gyen, bizonyos kivételek föntartásával, melye­ket az egyes államok szükségesnek tartanak. Kívánatosnak mondotta továbbá az értekezlet, hogy minden iparosmunkás pi­henő napja a vasárnap legyen, mely pontnál Franciaország a szavazástól tar­­tózkodott. A programm második kérdésére nézve, hogy mely kivételek vol­nának e tekintetben megengedhetők, ha a vasárnapi munkaszünetet illetőleg megegye­zés jönne létre, a jelen voltak Anglia kivételé­vel valamennyien a mellett szavaztak, hogy kivétel engedhető mindazoknál az iparágaknál, melyeknél a termelés folytonossága megkíván­­tatik, akár technikai okokból, akár pedig azért, mert föltétlenül szükséges cikkeket termelnek; továbbá mindazoknál az iparágaknál, melyek az év bizonyos szakára vannak szorítva vagy az elemi erők befolyásától függnek ; de ez iparágaknál is minden harmadik va­sárnap pihenőnap legyen. A harmadik kérdést illetőleg : mikép volnának a kivételek megállapítandók, Anglia, Franciaor­szág és Olaszország hozzájárultak Belgium ja­vaslatához, mely szerint a kivételek megálla­­itásának, valamint az értekezlet által hozott atározatok megvalósításának módja magukra az egyes államokra bízandó, míg a többi ha­talmak Luxemburg javaslatához járultak hozzá, mely szerint kívánatos volna, hogy a kivé­telek minden államban azono­sak legyenek és nemzetközi egyezség útján állapíttassa­nak meg. A nőkre és gyermekekre vo­natkozólag a következő határozatokban történt megállapodás : Leányoknak és asszonyoknak, kik 16 évnél idősebbek, az éjjeli és vasárnapi munka megtiltandó ; munkaidejük napi tizen­egy óránál másfél órai pihenővel több nem lehet; férjes nők lebetegedésüktől számítva legjelebb négy hét múlva alkalmazhatók újra. E határozatok egyhangúlag hozattak. Fiú- és leánygyermekek, kik 12, déli országokban 10 évnél fiatalabbak, az iparos munkából föltétle­nül kizárandók s csak azután alkalmazhatók, mikor tankötelezettségüknek eleget tettek. 14 éven aluli gyermekek legfeljebb 6 órai mun­kára alkalmazhatók, de ebből is másfél óra pi­henés. Egészségellenes munkából a gyermekek teljesen kizárandók vagy csak kellő óvatossági intézkedések mellett alkalmazhatók. 14—16 éves munkások csak 10 órai munkára szorít­hatók, másfélórai pihenéssel; a 16—18 éves munkások javára szintén kívánatosak bizonyos korlátozások. A bányamunkásokra nézve az értekezlet kívánatosnak tartotta a következőt: 14 éven, déli országokban 12 éven alul levő munkások teljesen kizárandók. Ott, a­hol a technikai intézkedések a bányamunka némely hátrányait elhárítani nem képesek, a munka­idő megrövidítése ajánlatos, minek szabályozá­sát azonban minden állam a saját viszonyaihoz képest teljesítse. Kívánatos, hogy a technika minden eszközével gondoskodjanak a bánya­munkások egészségének védelméről s az ide vonatkozó intézkedések állami felügyelet alá helyeztessenek. A bányamunkások helyzetének javítására vonatkozó összes intézmények — öreg­kor, rokkantság, betegség eseteire — az állam által lehetőleg tökéletes titendők. E ha­tározatok nagy része egyhangúlag hozatott, néhánynál azonban egyes államok fenntartá­sokat tettek, így például Hollandia több kifo­gást emelt. Berlepsch báró kereskedelmi minisz­ter az értekezlet tagjai tiszeletére tegnap ebé­det adott, melyen Weigelsperg osztrák képviselő a német császárra emelte poharát, mire Berlepsch miniszter az értekezleten képviselt uralkodókat és hosszabb beszédben a képviselőket éltette. T­i­d­g­e­n dán képvi­selő a kereskedelmi miniszterre mondott kö­szöntővel válaszolt. Kopp érsek Jules S­i­m­o­n-t köszöntötte fel, ki a szenvedő em­beriségre ürítette poharát. Az értekezlet tagjai ma este a császárhoz hivatalosak. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, márc. 29. — Választások. A tanács mai ülésében szá­mos állást töltött be : Megválasztattak az újonan szervezett mérnöki hivatalba II. rendű osztálymérnököknek : Eberling István, Basch Ágoston ; I. oszt. mérnököknek : Mihályfi Jó­zsef, J­á­r­m­a­i Jenő, K­r­á­t­k­y János ; H. oszt. mérnököknek : Fodor István, B­a­r­c­z­a Elek, Szabady János, C­z­e­n­n­e­r Gyula ; II. oszt. mérnököknek : B­aróti Károly, Thirring Károly, Szerdahelyi Ágost, Kájlinger Mihály, Bubonyik István, Szívós Gyula; I. oszt. segédmérnököknek : Könyöki Károly, K­o­m­m­e­r J­ózsef, Bierbau­er István, B­e­­n­e­d­i­k­t­i József, Jász Dezső ; II. oszt. segéd­mérnököknek : Szilágyi F. Lajos, H­á­h­n­e­r Aurél, Gerenday Dezső, Altenbur­g­e­r Gusztáv, Petrovics Mihály ; II. oszt. segéd­mérnököknek : Ifj. Salkovits Károly,Linhart József, V­i­r­á­g­h Andor, Hubai István, F­o­c­k Ede, Wukassinovits József; mérnökgya­­kornokoknak : J­á­s­z­f­y Zoltán, Nagy Gyula, Schmidt Lajos és Mathievits Jenő ; a számvevőséghez I. oszt. végrehajtónak: Popper János ; II. oszt. végrehajtónak : Amigó Benő ; gyakornoknak : Kokesch Lajos ; vásár­felügyelőnek : Takács István ; irodatiszteknek : Wittmann György és R­e­h­á­k Lajos ; írno­koknak : M­i­r­s­c­h Vencel, Pandurovics Miklós, K­u­t­a­s­s­y Béla, K­o­f­f­e­r Ödön, Csap- J­o­v­i­t­s Kálmán, B­o­k­s­z­e­r Ágoston. — Vitás részvények. Az öreg Rökk a taní­tói segélyalapra tizenkét darab első hazai takarék­­pénztári részvényt hagyott, a részvények haszonél­vezetét azonban öcscsére, Rökk Pálra hagyta. A hazai első takarékpénztár által kibocsátandó új részvényekből a tizenkét darab régi részvény után hatot lehet jegyezni, melyekre mint haszonélvező Rökk Pál, mint hagyományos pedig a főváros tart igényt. A polgármester megkísértette Rökk Pállal az új részvények tulajdonjoga fölött keletkezett vi­tát megszüntetni, Rökk azonban nem volt hajlandó jogigényeiről lemondani. Kijelentette azonban, hogy a hat új részvényt csak azért követeli magának, hogy azokat annak idején egész vagyonával együtt jótékony célokra hagyja. A tanács ebben megnyu­godott s nem kívánja az ügyet tovább bolygatni. — A kanyaró. A szentkirályi­ utcai elemi is­kola első fiú­ osztályában 68 gyermek közül 24, ugyanez iskola első leányosztályában pedig 75 gyer­mek közül 29 esett kanyaróba. Az aréna-it 18. szám alatt levő kisdedóvó intézetből tizenöt gyermek ka­­nyarós. A polgármester az említett iskolai osztá­lyokat és kisdedóvót két hétre bezáratta. A Népesedési mozgalom a fővárosban. A múlt héten élve született 371 gyermek, elhalt 320 személy, a születések tehát 51 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élve szülöttek között volt 251 törvényes, 120 törvénytelen, nemre nézve 201 fiú, 170 leány. Ez év 12 hetében élve született össze­sen 4116 gyermek, elhalt 4042 egyén, a születések többlete tehát 74. Születések arányszáma 1000 la­kosra 41'6. Halálozások arányszáma 1000 lakosra általában 35'9. Az egy éven felüli lakosságnál 28 9 , az öt éven felüli lakosságnál 23'1. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, márc. 29. * (Norvég dráma a nemzeti színházban.) A nemzeti színház legközelebbi újdonsága Ibsen Henrik A társadalom oszlopoi című színműve lesz, melyet Lázár Béla a norvég eredetiből fordított le magyarra. A főszerepeket Felekin­é, Já­szai Mari, Alszeghi Irma, Lendvayné, Rákosi Szidi, Nagy Ibolya, Szacsvay, Mihályfi, Gyenes, Szigeti Imre és H­e­t­é­n­y­i játszák. A darab első előadása április 18-ára van kitűzve. * (Díszelőadás az operában.) A magyar színészegyesület nyugdíjpalotája javára április 16-án az operában díszelőadás lesz, a következő műsorral: I. Nyitány teljes zenekarral,. II A kunyhótól a palo­táig. Alkalmi költemény, Ábrányi Emiltől. HI. Az apród. Vigj. A nemzeti színház tagjai által elő­adva. IV. Dalegyveleg. V. Az uj Borneo. Ballet. * (Népszínházi hirek.) A Hököm Mátyás első bemutató előadása ápril 11-ikére tűzetett ki, az ezt megelőző két napon az előkészületek miatt a szín­­ház zárva lesz. — A Mátyás diák, Balogh István népszínműve, melynek zenéjét tudvalevőleg Egressy Béni írta, csütörtökön, Mátyás király halálának 400-ik évfordulója alkalmából kerül színre. Fellép benne B­­­a­h­a Lujza asszony és a színház majdnem min­den elsőrendű tagja. A darabot 1881. máj. 25-ke óta nem adta a népszínház. — Az orosz énekes társaság, mely kedden és szerdán lesz vendége a népszínház­nak, úgy állította egybe műsorát, hogy mindazokat a darabokat fölvette, a­melyek a múltkori vendég­­szereplés alkalmával leginkább megnyerték a kö­zönség tetszését. Szlavianszkij Nádia ezúttal is fog magyar dalokat énekelni. * (Színházak műsora,) Nemzeti színház, hét­főn, márc. 30-kan Széchy Mária, kedden Őrölt tör­vény, szerdán Vadorzók, csütörtökön Iskarióth. Pén­teken és szombaton zárva, vasárnap Mátyás király lesz. Hűség próbája, Mátyás fia. (Rendkívüli bérlet szünet, Mátyás király halálának 400-dik évfordulója Az operában hétfőn (a várszínházban) Tell Vilmos kedden Templomos és zsidónő és Babatündér, csü­törtökön Álarcos bál, Nap és föld, vasárnap Trubadour — Népszínház, hétfőn Náni, kedden és szerdán Szlavianszkij orosz társaságának vendégjátéka és az Álmában beszél egy felvonásos vígjáték bérleten kí­vül, fölemelt helyárakkal, csütörtökön Mátyás király emlékezetére Mátyás diá­k Blaha Lujzával, pénteken, szombaton a színház zárva, vasárnap A sárga csikó * (Márkus Emilia asszony), mint részvéttel halljuk, betegen fekszik s pár hétig fel se léphet. * (Hangversenyek.) A zenekedvelők egyesülete ápr. 2-án, szerdán este 7-kor a vi­gadó nagytermében ismét előadja Berlioz La Dam­nation de Faust című drámai legendáját.— A nem­zet­i zenede edó 31-én, hétfőn, este 7 óra­kor a vigadó kistermében hangversenyt rendez nö­vendékeivel. * (A magyar zeneiskola) növendékei hol­nap, vasárnap, esti 7 órakor előadási gyakorlatot tartanak a zeneiskola váci­ körút 16. sz. a. levő he­lyiségében. Schneller Lajos, Késmár­ky Árpád, Szepessyné Dömötör Eugenia és G­á­t­h­y Zoltán tanítványai fognak fellépni. * (Lendvayné Ilona asszony) Szabadkán eddig a 47-ik cikk-ben és a Szép margitisné-ben lépett föl. * (A vigadóbeli gyermekszinházban) Hol­nap Feld Mátyás jutalomjátékául A sziklához lán­colt királyleány-t adják elő. * (Az akadémiából.) A magyar tudományos akadémia e hó 31-én, hétfőn, délután 5 órakor ösz­­szes ülést tart. Tárgyai: 1. V­a­d­n­a­i Károly : Jelentés az 1888—89. évi Karátsonyi gróf pályázat­ról. 2. Lehr Albert: Jelentés az 1889. évi Farkas- Raskó pályázatról. 3. Folyó ügyek. — A Farkas- Raskó pályázatra a kitűzött határidőig 28 pályamű érkezett az akadémia főtitkári hivatalához s a ki­küldött biráló-bizottság az előadó Lehr Alberten kívül Szász Károly és B­a­k­s­a­y Sándor aka­démikusokból állott. * (Hőköm Mátyás.) Egy idő óta sűrűen ér­keznek a hírlapokhoz a hírek a népszínház uj lát­ványosságáról s az utolsó, a mely megjelent, éppen­séggel némi nyelvészi magyarázatokba bocsátkozott az uj darab címéről. Azt állította róla, hogy az a hüvelyk dunántúli kiejtése. Jól van, de ala­posabb lett volna mindjárt azt mondani, hogy a pöttön ember­e nemzetközi alakja a Dunántúl a népmesében valóságosan ezt a nevet viseli: „Hököm Mátyás.“ A hiekujjamban vagy — ha magában mondódik — a hökömben semmi különös nincsen, épp oly kevéssé, mint az imában, szómában, kökem­­ben (kölyköm.) És ha a népmese kedves és elmés alakját viszik színpadra, becsületükre válik, hogy abban az alakban viszik, a­hogy a nép ajkán él s ezzel helyre igazítják az idegen nyelvből átdolgozó urakat, a kik a mi jó Hököm Mátyásunkat megte­szik „Hüvelyk Matyinak.“ Ez ebben a dologban a rendkívül érdekes pont. A Hőkömet „Hüvelykre“

Next