Budapesti Hírlap, 1890. május (10. évfolyam, 119-148. szám)

1890-05-01 / 119. szám

került a kir. ítélőtáblák és a főügyészségek szerve­zéséről szóló törvényjavaslat. Horváth Lajos általánosságban elfogadásra ajánlja a javaslatot, mert Szilágyi reformtörekvései iránt bizalommal viseltetik s az első igazságügyi reformlépés elé gátat vetni nem akar. A dislokáció megállapítását azonban nem tartja szeren­csésnek. A felvidék részére szükségesnek látná, ha Besztercebányát székhelynek jelölték volna ki. Győrt Pozsonyhoz kellett volna csatolni. Nagyváradot éppen nem tartja meg­­okoltnak. A javaslat szerint a kúria döntvényei jö­vőre a ki­. táblákat is kötelezni fogják. Ezt hala­dásnak tartja. Veszter Imre a székhelyek és bírák számával meg van elégedve, ha az alsó bíróság a bűnvádi eljárásnak utolsó fóruma lesz. A nyugdíjazásra vo­natkozó diskrecionális hatalmat senkinek sem haj­landó megadni. Kifogásolja a javaslat amaz intéz­kedését, hogy a­ki az áthelyezést nem fogadja el, az penzióját is elveszti. A Dunántúlnak két tábla kevés, Kanizsán kellett volna a har­madikat felállítani. Berndth Béla csupán amaz erkölcsi és jogi kényszer hatása alatt fogadja el, hogy­­ a szóbeli­ség és közvetlenség keretének tartja a decentrali­zációt. Fenyvessy Ferenc a székhelyeket nyílt kérdés­nek óhajtja fentartani. Győr érdekét mele­gen támogatja. Gaál Jenő (pécskai) természetesnek tartja, hogy a székhelyek kérdésében a párt kötelező határozatot nem hoz. Tudomása van arról, hogy Arad érdeké­ben több rendbeli indítvány fog létetni, melyek­nek támogatását ajánlja a párttagok figyelmébe. Grecsák Károly a helyes igazságügyi admi­nisztráció szempontjából előnyösnek tartja a ja­vaslatot. Beöthy Ákos a javaslatot általánosságban sem fogadja el. Apponyi Albert gróf elismeri, hogy a reformok sorrendje nem helyes, de a javaslat előnyei ellenve­téseinek élét letörik. Semmi esetben sem hajlandó azonban a birói függetlenség felfüggesztésére meg­adni a diskrecionális pouvoirt. A javaslat 20. §-ához éppen magasabb igazságügyi szempontokból nem já­rulhat. Bujanovics Sándor bejelenti, hogy Eperjes, érdekében határozati javaslatot fog a házhoz benyújtani. Miután a párt általánosságban elfogadta a javaslatot, a 13. és 20. § részletes tárgyalásánál élénk eszmecsere fejlődött kii, melyekhez ismételten hozzászóltak Beöthy Ákos, Horváth Lajos és V­e­s­z­t­e­r Imre. Vé­gül a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadták s az ülés véget ért.❖ A függetlenségi és 48-as párt jogász tagjai a napokban értekezletet tartottak a kir. tábla de­centralizációja ügyében és azt határozták, hogy a győri táblának Szombathelyre való áthelyezését fogják indítvá­nyozni, egyúttal kimondották, hogy Besz­tercebányára is kellene egy táblát helyezni. Az értekezlet többsége végül abban állapodott meg, hogy a nagyváradi és temesvári tábla helyett Aradra helyeztessék egy tábla. Budapest, ápr. 30. Az aradi kir. tábla ügyében megindított mozgalom mind nagyobb mérveket ölt. Egy arad­­megyei képviselő lakásán sűrűn tartanak konferen­ciákat az aradi, a megyei és az aradvidéki kép­viselők. úgy halljuk, hogy az ellenzékről és a kor­mánypártról is sokan fogják támogatni Arad érde­két és így előreláthatólag a részletes tárgyalásnál heves és nem is minden kilátás nélkül való küz­delem lesz. A terv az, hogy ne tizenegy, hanem csak tíz tábla legyen és pedig Nagyvárad és Te­mesvár helyett Aradon. A regále-megváltás. A pénzügyminiszter ál­tal elrendelt ama határidő-meghosszabbítás, mely regále megváltási kötvények fej­é­­ben készpénz elfogadásának bejelentésére vo­natkozott, ama téves föltevésre adott alkalmat, hogy ezáltal ama regáletulajdonosok pénzének kiszolgál­tatása is elhalasztatott, kik már előbb megtették bejelentéseiket. Ez azonban téves. Mindama regále­tulajdonosok, a­kiknek a pénzügyminisztérium részé­ről ezek a készpénz-összegek likvidáltattak, meg­kapják a pénzt az eredetileg kitűzött időben és a megváltási összegek kifizetése tényleg már kezdetét is vette. A konym­a ügye már két év óta függőben van. Elkészült ugyan a bizottsági javaslat, Boncz Ferenc közalapítv. ügyigazgató előadói műve, mely­­lyel két év előtt az ő­felség­e rendeletére összehívott szakértői és érdekeltségi ankét megbízta, de bizott­ságilag még nem volt tárgyalható. Oka ennek ré­szint az, hogy a bizottság elnöke, Hówald bíboros érsek, betegsége miatt ez állásáról leköszönt s helyét még a kormány nem töltötte be,­­ részint az, hogy a munkálatot a püspöki karral kellett közölni oly célból, hogy a bizottságban ez is képviseltesse ma­gát s a kérdés megoldásában, mint a legfontosabb tényező, közreműködjék. Most — mint a P. N. je­lenti — újra napirendre kerül az ügy, mert a püs­pöki kar áttanulmányozván az előadói munkálatot, a bizottságba a maga részéről Samassa érseket, Schlauch, Schopper és Honnig dr. püspököket vá­lasztotta s igy semmi se akadályozza többé a kon­­grua-bizottságot, hogy Csáky miniszter meghivója értelmében munkásságát május 20-á­n újra megkezdje. A szerb szkupstina titkos üléséről, melyet a múlt napokban tartott, érdekes tudósítást közöl a Daily News belgrádi levelezője. Az ülésen G­r­u­­­c­s miniszterelnök fontos okmányokat terjesztett elő, melyek a jövőt igen komolynak tüntetik fel, miért is a kormány hadi készülődésekre 10 millió frankot kért, melyet a szkupstina egyhangú­lag megszavazott. Egy radikális képviselő azt kér­dezte a kormánytól, vájjon Szerbia komoly­­ össze­ütközés esetén egyedül fog-e állnni, vagy idejekorán gondoskodott-e a kormány szövetségesekről. Erre Basics, a szkupstina elnöke, lépett­ a szószékre s pétervári útjáról jelentést tett, melyet több ízben a viharos lelkesedés kitörése szakított félbe. Pasics kijelente, hogy szükség esetén Szerbia nem lesz elhagyatva, hanem Európa első birodalmával együtt fog győzni, vagy elbukni. Sándor cár azt mondd Pa­­sicsnak : Soha sem felejtem el szerb testvéreimet. Mikor ezt Pasics beszéde végén elmondotta, a szkupstina viharosan éltette Sándor cárt és Sán­dor királyt. BUDAPESTI HÍRLAP. (119. sz.) 1890. május 1. Szerb egyházi kongresszus. — Távirati tudósítás. — Karlóca, ápr. 30. A szerb kongresszus Dumcsa elnöklete alatt ma délelőtt 10 órakor kezdte meg az ülést. A jegy­zőkönyv hitelesítése után Maximovics dr. előterjeszti a felirati bizottság által szerkesztett és ő felségéhez intézendő hálafeliratot. E feliratban a kongresszus köszönetet mond ő felségének, hogy a törvényes időben a kongresszus megtartását engedélyezte s alkalmat adott arra, hogy az egyház, az iskolák és az alapítványok érde­kében folytassák a munkát és megalkossák azokat a követelményeket, a­melyek a törvényes autonómia fentartását és megszilárdítását biztosítják. A kon­gresszus meg van győződve arról, hogy ő felsége úgy az egyház, mint a forrón szeretett haza javára kívánja a bonyolódott és elhanyagolt viszonyok sza­bályozását. A felirat kifejti, hogy a kongresszus autonóm jogának gyakorlásakor, főképpen pedig akkor, a­mikor legsarkalatosabb jogát, a pátriárka­választást gyakorolja, arra fog törekedni, hogy egyháza legelső polcára oly férfiút válaszszon, a­ki­nek a felsége iránti törhetetlen hűsége, az egyház és a nép iránti szeretete, párosulva buzgalommal, tudással és jellemmel, ki fogja érdemelni s igazolni fogja a felsége bizalmát. A kongresszus a metropo­­lita megválasztása után következő három évig tartó ülésszakában arra fog törekedni, hogy az autonómia épületét tető alá hozza. A felirat végül kéri, hogy ő felsége a legkegyelmesebben fogadja a kongresz­­szus tántoríthatatlan, benső és mindenkor tanúsított hit odaadását és ragaszkodását, úgy a felsége mint a királyi házzal szemben, és hogy a kongresszuson képviselt szerb népet királyi kegyében, annak viga­szára, továbbra is tartsa meg. Vucsetics a halálmiba­tban mindenekelőtt a metropolitaválasztásra vonatkozó szabályzat hely­benhagyását akarná kérelmezni és ha az helyben­hagyhatnék, csak akkor a pátriárkaválasztást meg­ejteni. A radikális párt külön­­­os­a­­­i­­t­­á­s­i feliratot sérelmi felirat alak­jában akart el­őterjeszteni, a­mibe azonban a kongresszus többsége bele nem egyezett. Az erre következett igen élénk és méltósággal lefolyt vitában valamennyi szónok a legmelegebb kifejezésekkel hangoztatták a király és az uralkodó­ház iránti hűségüket. Martinovics előadó fényes be­széde után YuCSetics indítványa elvettetett, mire a felirat valamennyi szavazattal öt ellenében ő felsége lelkes éltetése közt elfogadtatott. Nitiolics Fedor báró kir. biztos erre küldöttség által meghivatván, a kongresszusi terembe lépett. A kir. biztos, ki fényes diszmagyart öltött, Jorgovics titkár és Csirtos kíséretében az emelvényen helyet foglalván, az alelnök kezéből átvette a feliratot, ki­jelentvén, hogy örömmel fogja azt a legfelsőbb trón zsámolyára letenni; egyúttal biztosította a kongresz­­szust a felsége kegyéről és felhívta, hogy a hagyo­mány szerinti szokásos módon a pátriárkát megvá­lasztván, a választás eredményét vele közölje. Egy­úttal közölte a kongresszussal ő­f­e­l­s­é­g­e ó­h­aj­­t­á­s­á­t, hogy a magyarországi szerb egyház metro­­pliájához tartozó püspökök közül az választassák, s hivatása teljesítése körül tanúsított különös buz­­gósága által a többiektől kivált és a kinek megválasztása e szerint ő felségének kedves, a metropoliára nézve pedig kívánatos volna. Ily püspök megválasztása meg fogna erősíttetni és az egyház javára fog szolgálni. A pátriárka választásán kívül megejtendő lesz még a kongresszusi választ­mány­, úgyszintén a zárószámadási és törvényelőké­szítő bizottság megválasztása. A királyi biztosnak szerb nyelven is tolmácsolt beszéde zajos éltetéssel fogadtatott, mire a püspökök ünnepiesen lakására visszakísérték. Stojkovics és Zsivkovics püspökök a felirat átadásánál távol voltak. Végül a kongresszus elhatározta, hogy holnap délelőtt a Vchi Sancte után a pátriárkát f­o­gj­a megválasztani. A bizottságok megválasztá­sát pedig a pátriárka helybenhagyása és illetőleg ünnepies beiktatása utánig halasztja el. Karlóca, ápr. 30. (Bud. Kert.) A kongresz­­szus majoritásának öntudatos és erélyes fellépése a mai nyilvános ülésben, a felirati vita alkalmával, nagy zavart,idézett elő az ellenzéknél. Két tagja a szabadelvű pártnak az ülés után ki is jelentette, hogy a pártból kilép, úgy­, hogy az most már csak 16 tagot számlál. Midőn a délután tartott értekezleten e pártban a pátriárka jelöltsége meg lett vitatva, két tag Brankovics püspököt ajánlotta, a tagok legnagyobb része Zsivkovics püspök mellett szállt síkra, 5 tag azonban, köztük Vnogetics és P­o­­­i­t, kijelentette, hogy már a nyilvános ülésben tett nyilatkozathoz képest a szavazástól ál­talában tartózkodni fognak, miután a kongresszus által annak idején megszavazott választási szabás­zat nem nyerte meg a legfelsőbb szentesítést. A radikálisok Stojkovics mellett vannak, de valószinű­, hogy köztük is több tag nem fog szavazni s így még biztosabb Brankovics püspöknek megválasz­tatása. Karlóca, ápr. 30. (Saját tudósítónk távirata.) A felirati javaslat ma öt szavazat ellenében elfogadtatott. A pártok ma sem konszoli­dáltak , erősen dominálnak a személyi motívumok. A pátriárka-helyettes, tudva bukását, a kormány­pártiságukról ismert egyének által inspirált közle­ményeket bocsát mindenütt világgá. így tesz Zsivkovics báró is, ki testvére részére többséget nem tudott összehozni, most dalnak-futnak s nem tudnak hová lenni. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, ápr. 30 — Üdvözlő irat Cselka Nándorhoz. A fő­városi tanács üdvözlő iratot intézett Cselka Nándor­hoz pozsonyi kanonokká történt kinevezése alkalmá­ból. Az üdvözlő irat­­kiemeli Cselka érdemeit, me­lyeket 30 évi fővárosi működése alatt szerzett és azt a reményt fejezi ki, hogy Cselka új állásában is megőrzi rokonszenvét a főváros és tanácsa iránt. — A Sándor-utca kövezése. Bezerédj Viktor dr. háznagy megkeresést intézett a főváros tanácsához, hogy a Sándor-utcának a múzeumkert hosszában elvonuló része, melynek kövezése és já­rója főleg a képviselőház előtt felette elhanyagolt állapotban van, a nyári szünet ideje alatt jó karba helyeztessék és megfelelőbb burkolattal láttassák el. A fővárosi tanács remélhetőleg sietni fog eleget tenni a felkérésnek, mert ott a kövezet csakugyan elhanyagolt rossz állapotban van. — Omnibusz-vállalat. A föv. közrendészeti bizottság tárgyalta azt a szerződést, melyet az omnibus­z-v­áll­a­l­a­t létesítése tárgyában egy londoni vállalkozó cég felajánlott. A vállalkozó sze­mélyesen jelen volt az albizottság ülésén s Binszky Dániel ügyvéd, itteni képviselője, tolmácsolta a szerződés egyes pontjaira vonatkozó észrevételeit. A bizottság elvi szempontból nem ellenzi a szerző­désnek oly értelemben való megkötését, a­mint azt a londoni cég­társaság ajánlja. Az albizottság elő­terjesztést fog intézni a közrendészeti bizottsághoz. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, ápr. 30.­­ (Opera.) Kollár Zsófia kisasszony ma este. Aidát énekelte, az elég nagyszámú közönség ismét megbecsülte énekbeli tudását és ízlését, de megviselt, fáradt hangjának ifjúságot, üdeséget nem tulajdoníthat a legmerészebb szimpátia sem. A há­­romvonásos skálában néhányszor baleset is érte ezt a valamikor alkalmasint igen szép, de ma már csakis múltjából éledő orgánumot. Prévost úr Kadameszt énekelte, Hilgermann asszonysáig pedig Amneriszt, * (Munkácsy Mihálynál.) mint nekünk Pá­­risból írják, e hó 27-én fényes estély volt, melyen megjelent Milán volt szerb király és a párisi ariszt

Next