Budapesti Hírlap, 1890. május (10. évfolyam, 119-148. szám)

1890-05-17 / 135. szám

6 S Hunyady László. 5. nap. Nemzetközi lövészünnep. Délután nagy nemzeti díszbanket a vigadóban, a város 6—8 helyén zene. Este az operában Branko­­vics. 6. nap. Reggel a Mátyás-templom fölszentelése, délután nagy caroussel. Az operában egy magyar ballet bemutatása. 7. nap. A korona 3 napra a Má­tyás-templomban helyeztetik el közszemlére. Nagy ünnepies felvonulás, mint a koronázáskor. Délután a vigadóban a dalegyesületek hangversenye, díjak ki­osztása. Az operában a magyar ballet újbóli bemu­tatása. 8. nap. Lóverseny, ügetőverseny, földműve­sek versenye, este a vigadóban nagy jelmezbál, Beatrix és Mátyás lakodalmas ünnepi bevonulása. A 9. napi felvonulás után István szent koronájának visszaszállítása, az összes színházakban théatre parée, a nemzetiben és az operában prológus alkalmi elő­adás, tableaux Moriamur pro rege nostro és a jelen Apotheosisa. Kivilágitás. A választmány egyhangúlag elfo­gadta az eszmét s hármas szűkebb bizottságot küldött ki a rendező-bizottság névsorának összeálli­­tására. E szűkebb bizottság tagjai lettek: Zichy dent és Andrássy Gyula grófok és Lipthay Béla­­. Következett ezután egy könyvkiadó vállalat létesí­tésének kérdése, mely vállalatnak célja, hogy a kiadandó művek pártolása arányában a kötetszá­mok és az írói tiszteletdijak emelkedjenek. A válla­lat tagsági dija 10 frt s már 1000 tag mellett 12 kötet eredeti magyar mű lesz kiadható. Hosszú vita után, melyben részt vettek Lipthay báró, C­s­á­k­y Albin grófné, V­á­r­a­d­y Antal és­­ az elő­adó, J­u­s­t­h Zsigmond. A vállalat létesítése egy­hangúlag elhatároztatott és annak vezetésével köz­­fels­iáltással Fekete József bízatott meg. Feuillet Oktáv legújabb regénye, a M­üvészbecsület, lapunk mai (szombati) számában kezdődik. A franciák koszorús regényírójának e művét a Budapesti Hírlap már évek előtt megszerezte, mikor a nagy költő ez alkotása még csak ter­vezet volt. A Művészbecsü­let (Honneur d’Ar­tiste) közlését Franciaország legelőkelőbb folyó­irata, a Remne des Deux-Mondes, a múlt hetekben fejezte be; azóta a regény, mint könyv, közel száz kiadást ért s a kritika egyhangú véle­ménye szerint a nagynevű szerzőnek legfénye­sebb irodalmi sikere. A francia közönség ke­­zén több mint millió példányban forgó Egy szegény ifjú története óta Feuillet Oktáv nem írt regényt, a­melyet oly osztatlan dicséret és tetszés fogadott volna, mint a Mű­­vészbecsületet. Megragadóan érdekes mese, drámai erő, a karakterizálás mélysége és ele­vensége, nemes irány, az előadásban mesteri tudás — ezek teszik Feuillet Oktáv legújabb regényét a mai francia irodalom legelőkelőbb, legkitűnőbb jelenségévé. Örvendünk, hogy a Budapesti Hírlap számára sikerült megszerez­nünk ez igazi remekművet. — (Személyi hírek.) Rodich báró tábor­szernagy betegsége igen aggasztó fordulatot vett. — Hartenau gróf, Bulgária volt fejedelme, fia­tal feleségével Görögországban van. Sorra járja Görögország nevezetesebb pontjait egész Athénéig. Közelebb nem megy egykori országához. — V­i­l­­m­o­s császár, hir szerint, junius hó­ utolsó hetében indul norvégiai útjára. A császár yachtját állítólag több hadihajó fogja kisérni.­­ (József főherceg szem­leutja.) József főherceg e hó 8-án tért vissza Fiuméból Alcsuthra, hol most egész családjával időzik. Május 21-én Budapestre jön a főherceg s másnap, 22-én, Debre­cenbe utazik, hogy mint honvédségi főparancsnok megkezdje szokásos szemleútját. A főherceg be­utazza úgyszólván az egész országot és Kassáról június 12-én tér vissza ismét Alcsuthra.­­ (Jubiláló tábornok.) N­e­­­p­p­e­r­g gróf tábornok ma ünnepelte 20 éves jubileumát, mint a 12-ik dragonyos-ezred tulajdonosa. Az Olmützben állomásozó ezred küldöttsége Ferenc Szalvá­­t­o­r főherceg vezetése alatt tisztelgett ez alkalom­ból a tábornoknál.­­ (Újságírók lakomája.) A képviselőház írói karzata az ülésszak berekesztése alkalmából lakomát rendezett ma este az István főherceg első emeleti termében. A napilapok országgyűlési tudósítói teljes számmal jelentek meg s rajtuk kívül képvise­lők és hírlapírók számosan. Ott, voltak : Fálk Miksa, Bezerédj Viktor, Gajáry Ödön, Hegedűs Sándor, Fenyvessy Ferenc, Mikszáth Kálmán, Mol­nár Antal, György Endre országgyűlési képviselők, továbbá Fenyvessy Adolf, az országgyűlési gyorsiroda főnöke és Regele János irodaigaz­gató. Az első felköszöntőt Sturm Albert dr. mondta a vendégekre. Fálk Miksa az országgyű­lési tudósítókat, mint házigazdákat köszöntötte fel. Fenyvessy Adolf Sturm Albertre, S­chwarz Annin a gyorsiroda főnökére, a háznagyra és az irodaigazgatóra emelte poharát. Solder Hugó Bezerédj háznagyot, Rákosi Viktor György Endrét és később Gajáry Ödönt, G­a­j­á­r­y Ödön a hírlapírókat, Bezerédj Viktor Molnár Antalt, Porzsolt Kálmán Mikszáthot, Singer Zsig­mond Fáik Miksát, S­e­f­f­e­r László a külföldi hir­lapirókat éltette. Végül Fáik Miksa mond­ott szelle­mes záróbeszédet és a társaság a legkellemesebb hangulatban oszlott szét.­­ (Gyilkos tanító.) Lipcsepolyána községben (Máramarosmegye) a g. k. néptanító lakásán e hó 7-én reggel meggyilkolva találtak egy Voron Má­ria nevű nőt. Miután Sztankaninecz Deme­ter, a tanító, eltűnt, a gyanú ellene irányult. A dol­­hai csend­őrörs megindította a nyomozást s a tanitót Bereg vármegye Ilosva községében el is fogták. Za­vart beszéde azt árulja el, hogy elmebetegségbe esett s a gyilkosságot zavart elmeállapotban ő követte el. Mint szigeti levelezőnk írja, a tanító jelenleg a huszti járásbíróságnál van fogva.­­­­"Szerb nők a pátriárkánál.) Az újvidéki szerb nőegyesület héttagú küldöttsége, mint nekünk írják, tegnap tisztelgett Brankovics pátriárká­nál, ki a hölgyeket igen szívesen fogadta. A többi között azt mondta nekik: „Ha már a nők is meg vannak elégedve a pátriárka-választással, akkor bi­zonyos, hogy a nép jól választott.“ A küldöttségben részt vett­­T­e­f­­­i­c­s Sztena, a kongresszus újvidéki kerületi radikális képviselőjének neje. Mint tudva­levő, Jeszics nem szavazott Brankovicsra, hanem a Zasztava-párt jelöltjére.­­ (Négyesfogatok versenye.) S­z­é­c­h­e­­n­y­i Imre gróf és Beniczky Gábor, Pozsony és Bécs között tudvalevőleg versenyt fognak ren­dezni négyesfogatokkal. A versenyben való részvé­telre eddig kilenc fogatot jelentettek be. Az első díjat, 1000 forintot, magyar nagybirtokosok adják. Azt hiszik, hogy a fogatok nagy része a 65 kilomé­ternyi utat legkevesebb három óra alatt meg fogja tenni. A verseny érdekességéből sokat levon az, hogy orosz lovak aligha állanak ki a versenyre, pedig eleinte azt hitték, hogy e versenyen a ma­gyar félvér lovak össze fogják mérni erőiket a híres orosz ügetőkkel. Az orosz lovak azonban — úgy látszik — nem mernek kiállani a versenyre. — (Zónarendszer a Balatonon.) A balatoni gőzhajózási részvénytársaság igazgatóságának múlt közlött határozata folytán már ez évadban lép életbe a zónarendszer. Az alkalmazásban pedig a lehető legnagyobb egyszerűség fogadtatott el, a­mennyiben az egész tó csak három szakaszra osztatott, t. i. I. helyen 40, 60 és 80 kr, a II. helyen 20, 30 és 50 krajcáros díjtételek és az állami illetékek fog­nak beszedetni.­­ (Általános munkás­mozgalom.) A bel­ügyminiszter Pest megye alispánjának is megküldötte azt a rendeletét, a­melyet a munkás­sztrájkok dol­gában a budapesti főkapitánysághoz intézett. Mint­hogy a sztrájkoló fővárosi munkások a megye terüle­tére szoktak tömegesen kivonulni, a miniszter azt kívánja az alispántól, hogy táborozásukat szükség ese­tén karhatalommal is akadályozza meg.­­ A fővá­rosi építőasistalosok­ ma délután értekezletet tartottak M­a­d­a­r­y Gábor elnöklete alatt s kimondották, hogy a legények átszabását magukra nézve kötelező­nek nem tartják s nem bocsátkoznak alkudozásba sem a munkabér fölemelése, sem a munkaidő leszá­­litása dolgában. A­kik felszólaltak, mind egyet­értettek abban, hogy a munkadíj és a munka­idő megállapítása a mester és legényei közt a szabad egyezkedés tárgya. Ilyenformán bizo­nyos, hogy a fővárosi asztaloslegények már a leg­közelebbi napokban megkezdik a sztrájkot. A darabszámra dolgozó munkásokat, a­kik az elvál­lalt munkát már kiszabták, de vonakodnak elkészí­teni, a mesterek törvényadta joguknál fogva kény­szerítik majd a munka befejezésére. — („Germanizáló igazgatónő“) címen kö­zöltünk egy felszólalást, melyre már válaszolt egy ízben a budai áll. tanitónőképző igazgatója, D­u­­sócky Károlyné asszony. Egy újabb nyilatkozat­ban azt jelenti ki, hogy ez év megnyitásakor ő nem mondott német beszédet, sőt nem is ő beszélt, ha­nem már évek óta Bogisich Mihály budavári pré­post magyarul. „Buzdításaimat“ — folytatja az­után — „szabályokkal körülírott hatáskörömben min­denkor azoknak megfelelő alakban teszem meg és ennek megítéléséhez — talán fölösleges megjegyez­nem — elfogadhatóbb kiindulási pontot nyújt a közvéleménynyel, valamint a felsőbb hatósággal szemben érzett felelősségem, mint egy növendék­nek téves felfogáson alapuló elbeszélése.“ — (Ismeretlen öngyilkos.) A Stefánia-út mellett levő kis fenyvesben agyonlőtte magát az éjszaka egy harmincöt évesnek látszó munkásforma ember. A nevét nem tudják.­­ (Tűzoltók zászlaja.) A tahi önkéntes tű­z­­oltó-egyesületet pompás zászlóval ajándékozta meg Weissenbach Iván báró, a község népszerű földesura, a ki eddig is sokat áldozott kulturális és jótékony célokra. A zászlót Theyer gráci tanár, is­mert műrajzoló vázlatai szerint L­o r­e­n­c­z kisasz­szony hímezte. Egyik oldala bíborvörös vastag se­lyem s rajta e fölirás : „Önkéntes tűzoltó-egyesület lzabon 1887.“ rendkívül szépen csoportosított tűz­oltó-jelvények közt csillog. Az aranybetűk fölött Somogymegye címere látszik. A másik oldalt, mely fehér foulard-selyemből való, Magyarország címere díszíti a fölötte lebegő szent koronával. A címert és koronát babér- és tölgy levelekből font koszorú fogja körül. A tabi tűzoltó-egyesület, mint nekünk írják, a jövő hónapban nagy finn epiességgel avatja föl ezt a szép zászlót s rendez népünnepet és táncmulatságot is. A zászlóanya tisztét Weissenbach Ivánné szül. Seckendorff Franciska báróasszony, az ajándé­kozó neje, vállalta el. — (Az árvaleány bonzája.) E hó 14-én este — mint lapunknak írják — megrendítő eset történt Rimaszombatban. Egy Standa Mari nevű árva­leánynak szerelmi viszonya volt egy Tel­e­k­i An­dor nevű­ fiatal­emberrel. Nemrég a férfi mást gon­dolt és elpártolt tőle. A leány boszut esküdött s e hó 14-én azt végre is hajtotta. Becsalta T­e­l­e­k­i Andort s revolverrel szivén lőtte. Azután maga ellen fordította fegyverét. A lövések zajára besiető szomszédok rémülve látták a vérük­ben fetrengő szerencsétleneket, kik kevés várlatva kiszenvedtek. A boldogtalan leány egy levelet ha­gyott, a melyben arra kéri az ifjú szüleit, hogy egy sírba fektessék őt hűtlen kedvesével.­­ (A passaui szökött bankár.) Máramaros­­szigeti levelezőnk jelentette, hogy ott letartóztattak nemrég egy Ulrich Antal nevű volt passaui ban­kárt, ki K­i­f­e Ágoston álnév alatt élt Máramaros- Szigeten. Kife eleinte kereken tagadta, hogy ő Ul­rich Antal; tagadta, hogy valaha Passauban járt. Később azonban, látva, hogy sikertelen minden ta­gadás, beismerte, hogy ő az, a­kit a passaui bíró­ság keres. Ez az ember 1885-ben négy társával banküzlet cime alatt egy csaló szövetkezetet alapí­tott. Sokat tett koldussá, öngyilkossá a „bankár úr“ , a többi közt Roller Anna passaui magánzó­­nőtől kapott megbizása folytán 30.000 márkányi részvényt vett s őt több ezer márka erejéig meg­csalta. Ezenfelül egészen üzletszerüleg hamisította meg a berlini német banktól kapott táviratokat, melyek az értékpapírok árfolyamait jelezték. U­l­­richot kiadják illetékes bírósá­gának s a napokban szállítják Passauba; társai már ott várják büntetésüket. — (Egy öngyilkos apa) állott ma a törvény­szék előtt, mint levelezőnk táviratozza. Kará­csony Miklós hodosi földbirtokos agyonlőtte egyetlen fiát s a kir. ügyészség gyilkosság vádját emelte ellene. A vádlott mindent bevallott s tetté­nek okául azt adta, hogy fia évek óta embertelenül bánt vele. Ezt igazolták a megölt anyja, húga és özvegye is. A törvényszék Karácsony Miklóst fel­mentette a gyilkosság vádja alól, csak szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és tiz évi, egyhavi fegyházra ítélte. A vád­lott és ügyész felebbezett.­­ (Jégeső és vihar.) A fagyos szentek az idén sem múlhattak el a nélkül, hogy emléket ne hagytak volna maguk után. Tegnapelőtt sok helyütt ismét fagyos, viharos idő járt s a jég sok szép re­ményt tett tönkre, így Hátszegen, mint levelezőnk írja, e hó 14-én délután volt óriási jégverés. A gyü­mölcsfák, a vetés, a szőlő mind oda van. — Sümegen is volt jégeső. Éppen a vásár idején támadt s nagy riadalmat keltett a vásárosok között. A vetés és­ a szőlő itt is megsínylette a jeget. — E hó 13-án Szatmáron két ízben is dühöngött vihar. Délután 3 órakor mennydörgés és villámlás után hatalmas zá­poreső keletkezett és este 9 óra tájt egészen várat­lanul újra kitört a vihar, jégesővel. A szomszéd falvakból érkezett jelentések szerint a jégeső jelen­tékeny károkat okozott. — Rimaszombatban ugyanaz időtájt szintén pusztító vihar és jégeső volt. — Galgócon e hó 13-án óriási vihar dühöngött, mely a délutáni órákban a Vág völgyét egész hosszában vé­gigsöpörte, sőt még a Nyitra völgyében is éreztette erejét. A jég sok kárt tett Blecskán, Felső- és Alsó- Szecsényben, Kelecsény, Románfalu és Ságh községek­ben. Vörösvárott több munkás egy liszteskamrába menekült a vihar elől. A villám becsapott a kamrá­ba, leszakította tetejét s egy tót tutajost agyonütött. Becsapott egy csűrbe is a villám, s megölt egy ott alvó munkást, Noszvoda Pétert,kinek holttestét megszenesedve találták meg később. A csűrön kívül még négy ház égett le.­­ (Halálos játék.) A csongrádi Tisza-parton a napokban több iskolás fiú háborúsdit játszott. A játékból dulakodás lett s a vert sereget a győzők a Tisza felé szorították. Egyszerre sikoltás hallatszott. Az egyik fiút, Molnár Sándort, annyira elragadta a játék heve, hogy játszótársát, a nyolcéves Haj­du Mihályt, véletlenségből belelökte a Tiszába, melynek hullámai örökre összecsaptak a szerencsétlen kis­fiú fölött. Holttestét még eddig nem találták meg.­­ (Stenz nem halt meg.) Németországból az a hír érkezett, hogy R­e­n­z, a híres cirkusz­igazgató, B­o­oszlóban meghalt. A bécsi­­N. Fr. Pr. most levélben arról értesül, hogy a halálhír költött volt; állapota nagyon válságos volt ugyan, de nem halt meg, sőt jobbra fordult állapota. BUDAPEST­ HÍRLAP, (135. sz.) 1890. május 17.

Next