Budapesti Hírlap, 1890. június(10. évfolyam, 149-178. szám)
1890-06-20 / 168. szám
1890. junius 20. BUDAPESTI HÍRLAP. (168. sz.) — A Honvédőrség a királyi palota előtt.) A király egyenes kívánságára, mint mai lapunkban említettük, a honvédség is állít ezentúl diszőrséget a budai királyi palota elé. Ezt sokan úgy magyarázták, hogy ezentúl a várbeli diszőrségbe honvédeket is fognak beosztani. Ez azonban nincs így. Ha honvédség vonul ki, akkor az egész diszőrséget a honvédség fogja kiállítani. A diszőrség tudvalevőleg áll egy századosból, egy hadnagyból, egy zászlótartóból, két altisztből, két káplárból, két dobosból és busz közlegényből. Az őrség parancsnoka rendszerint vendége a királyi asztalnak. Most már véglegesen el van határozva, hogy az első honvéddíszőrség e hó 23-án fog felvonulni a budai várpalota elé. Az őrség zenével — valamelyik közös hadseregbeli ezred zenéjével — fog kivonulni a fegyvergyári laktanyából a városon keresztül. A honvédtisztikarban a honvédségnek ez a kitüntetése nagy lelkesedést keltett s az első honvéddiszörséget remélhetőleg örömmel fogja üdvözölni a főváros lakossága is, midőn az a várba felvonul. (Rákospalotaiak a miniszterelnöknél.) Rákospalota nagyközség képviselőtestülete nevében a miniszterelnöknél, mint belügyminiszternél, tegnap küldöttség tisztelgett, Bossányi László orsz. képviselő vezetése mellett, ki előadta, hogy miután Rákospalota lakossága az utóbbi években 7000 főre szaporodott, a fővárosból is mind többen járnak ki nyaralni, a képviselőtestület arra kéri a minisztert, hogy töltesse be a községi orvosi állást, melyet a község már 1888-ban rendszeresített, de amelyet azóta még be nem töltöttek. A miniszter átvette az sz iránt benyújtott kérvényt s a küldöttség előtt kijelentette, hogy a visszás állapoton mihamarább segíteni fog. Szükség van erre annyival is inkább, mert az egészségügyi viszonyok rosszak a községben s a dajkaságba adott sok fővárosi gyereknek nagyon szüksége van szakértő hatósági felügyeletre. A miniszter megígérte, hogy segíteni fog a bajon. (A várpalota útja.) A várhegy krisztinavárosi oldalán nagy rombolás jelöli most azt az utat, mely a leendő királyi palotához vezet. Az Attila- és Lógody-utcák rendetlen régi házai között visz az ujat, ezeket a házakat távolították el. A lakók már rég kiköltöztek belőlük, csak azok az épületek kaptak egyelőre kegyelmet, melyek beleesnek ugyan a szabályozás alá eső területbe, de nem a most kivágott úton állanak. A szabadon álló útvonalon már a csatornázást is megkezdették, lenn pedig a napszámosok tegnap fogtak neki a megmaradt alsó bástyafalak elpusztításához. Ezek a falak tudvalevőleg nevezetesek arról, hogy Budavár ostroma alkalmával a Naphegyen elhelyezett honvédágyuk itt lőtték a legnagyobb rést. Az abszolutizmus idejében kitatarozták ezeket a falakat s most a kőmives-csákány rontja le az egykori vár maradványait. — (Bánhidy Béla báró) holttestét — mint levelezőnk távirata jelenti — Aradon ma délután nagy részvét mellett szentelték be. — Arad- és Csanádmegye birtokossága, Aradmegye és a város közönségének szine-java, hivatalnokai, ügyvédi kara jelen voltak a végtisztességen. A holttestet kocsin Lökösházára vitték, hol holnap délelőtt helyezik családi sírboltba. (Csillagvizsgáló a Gellérthegyen.) Az akadémia matematika-természettudományi osztályának e hó 16-án tartott zárt ülésében Szabó József osztálytitkár fölemlítette a citadella lerombolásának hírét s azt ajánlotta, hogy az akadémia tegyen lépéseket a végből, hogy azon a helyen, ahol 1849-ig az egykori magyar egyetemi csillagvizsgáló állott, ismét építsenek egy országos csillagvizsgálót vagy egy hasonló tudományos obszervatóriumot. Indítványát az osztály egyhangúlagelfogadta és az akadémiai elnökkel élen egy bizottságot küldött ki, hogy ez az ügyet kísérje figyelemmel, érintkezzék a döntő tényezőkkel s állapítsa meg az obszervatóriumnak leginkább alkalmas helyét. A bizottság annak idején jelentést tesz az osztálynak s konkrét indítványt fog előterjeszteni. (Eyraudi elutazása.) Havannából táviratoztak, hogy Eyraud-t, Goufme gyilkosát, hétfőn szállították a városból a Lafayette nevű francia hajóra. Erről a New- York Herald levelezője a következőket jelenti lapjának : Reggel 3 órakor egy rendőrbiztos felkeltett, s a fogházba hitt, mondván, hogy most viszik Eyraud-t a gőzösre. Oda siettem. Eyraud-t cellája küszöbén találtuk, sokkal nyugodtabban, mint gondoltuk. Mikor megmondták neki, hogy jöjjön, egyszerűen azt felelte rá :»Helyes !» Kézi bilincseket raktak rá s kivezették. Jokkor egy kakas nagyot kukorékolt, mire Eyraud összerezzent, s mormogá : „Rossz jel !“ Két börtönőrrel kocsiba szállt. A fogháztól a kikötőig katonaság kettős sorfala közt haladtak. Eyraud mély hallgatásba merült. Mikor aztán a hajó kabinjába érkezett, leborult a földre és sírt, esküdözvén, hogy ő ártatlan. Ekkor beléptek Loudais és Gaillarde, a francia rendőrügynökök s hivatalosan átvették a kubai rendőrségtől. E közben az elektromos fény, melylyel a Lafayette hajó világítva van, hirtelen kialudt : a két francia rendőr odaugrott, megragadta Eyraud-t, s fogta mindaddig, amig a lámpák újra fel nem gyuladtak. Két hét alatt Eyraud Párisban lesz, hol óriási izgatottsággal várják. (A napfogyatkozás és a csillagászok.) A magyarországi csillagászoknak — mint a beérkezett jelentésekből látható — szerencséje volt a napfogyatkozással. Ó-Gyallán Konkoly Miklós 15 sikerült fényképet készített a tüneményről s Bártfay József, a meteorológiai intézet asszistense, továbbá Harkányi Béla és Tang egyetemi hallgatók körülbelül 200 mérést tettek. Kis-Kartalon Podmaniczky Géza báró és neje, úgyszintén Kövesligeti Radó dr., egyetemi m. tanár 28 mérést végeztek, míg Herényien Gotha rd Jenő 48 sikerült fényképet készített. (Országos tanitógyalás.) Az országos tanitógyülés megtartásának már-már elejtett ügye, a rendezőbizottságnak mai nagygyűlésén szerencsés megoldást nyert, amennyiben a Péterffy Sándor elnöklete alatt megtartott rendezőbizottsági nagygyűlés egyhangú határozatával kimondatott, hogy a IV. egyetemes tanítógyűlés ez évi augusztus 20—21-én fog megtartatni. A gyűlés megtartását tudvalevőleg az tette kétessé, hogy a kultuszminiszter kedvezőtlen pénzügyi viszonyok miatt megtagadta a rendező bizottság által kért 2000 írt államsegélyt. E lehangoló körülmény dacára is bíznak a vezető egyéniségek abban, hogy az ügynek kulturális jelentősége diadalmaskodni fog az anyagi nehézségek és akadályok fölött, annyival is inkább, mert az elnök jelentése szerint a főváros polgármesterei és tanácsosai a legnagyobb szívességgel és jó akarattal fogadták az e tárgyban járt küldöttséget, ígérve a fővárosnak nemcsak erkölcsi támogatását, hanem jelentékeny anyagi segélyezését is s ezenkívül a nagyközönség áldozatkészsége és pártolása is bizonyára lehetővé teszik a rendezés költségeinek társadalmi után leendő beszerzését. A rendező bizottsági ülésen oly lelkesült hangulat uralkodott, hogy annak közvetlen hatása alatt már a gyűlésen a következő önkéntes ajánlatokat, illetve adományokat jelentettek be : A Lampel Róbert, mint Wodianer-féle cég 200 frt, Verédy Károly dr. 10 frt, Gergelyi Jakab 10 frt, Kálnay Nándor 10 frt, Nagy László dr. 10 frt, Bönyérffy János 10 frt. A munkácsi tanítótestület 5 frt. Összesen 255 frt. A rendezőbizottság társelnökéül Szathmáry György országgyűlési képviselő, tiszteletbeli tagokul pedig Verédy Károly dr. és Tóth József tanfelügyelők s a főváros polgármesterei és tanácsosai választattak meg. Megalakították még a mai gyűlésen az egyes szakosztályokat is. Végül György Aladár tett egy igen helyes indítványt, hogy a végrehajtó bizottság kérje fel a közoktatásügyi kormányt arra, hogy a tanítógyűlés naplóját az egyetemi nyomda ingyen állítsa ki. — Az országos tanitógyűlés célja: a nemzeti népnevelés mindennél előbbre való fokozatos és céltudatos fejlesztése, bizonyára oly cél, a melynek megvalósításától egyetlen jó hazafi sem tagadja meg meleg rokonszenvét, érdeklődését és pártolását s igy hiszszük, s kívánjuk, hogy annak valóban óhajtott fényes eredménye legyen. (Az állami tisztviselők fizetése.) A budapesti tisztviselőegyesületek egy küldöttsége, mint már említettük, a napokban járt Szapáry Gyula gróf miniszterelnöknél és Wekere Sándor pénzügyminiszternél, kiknek a magyar állami tisztviselők anyagi helyzetének javítására vonatkozó emlékiratot nyújtottak át. Az emlékirat fölemlíti, hogy a budapesti tisztviselőegyesületek már a múlt évben nyújtottak át a kormánynak és az országgyűlés két házának egy emlékiratot, melyben kimerítő adatokkal kimutatták, hogy milyen kedvezőtlen a magyar állami tisztviselőknek anyagi helyzete és fölemlítették, hogy ez kiszámíthatatlan kárára van az államnak is. A tisztviselők számot vetettek ez állam pénzügyi helyzetével is, amennyiben megelégednek oly javadalmazással, melyet az osztrák államhivatalnokok már 1873. óta tényleg húznak, s mely javadalmazásnak elégtelensége már ott is mind jobban és jobban kitűnik. Azaz beérik azzal, hogy a legnagyobb fizetés, melyet az államhivatalnokok legnagyobb része hosszas szolgálati idejének vége felé elérhet, nem úgy, mint most, évi 1000 frt, hanem mint Ausztriában, 1200, 1300 frt legyen. Nem is kérik, hogy fizetésüket, mint az más szerencsésebb országokban tényleg megtörtént, egyszerre fölemeljék, de beérik azzal, hogy egyelőre ama kategóriába tartozó hivatalnokok fizetése javíttassák, kik a segítségre leginkább rá vannak szorulva, ama kategóriájót tudnillik, melybe már régóta szolgáló családapák tartoznak, kik hosszú, ha szolgálat után zanyaró helyzetük súlya alatt gyakran összeroskadnak. Rámutatnak arra, hogy az oly államokban, melyekben az államhivatalnokok helyzete hasonlíthatatlanul kedvezőbb, így Németországban és Poroszországban, az uralkodó maga hangsúlyozta a trónbeszédben a fizetések fölemelésének szükségét. Végül — mint már említettük is — azt kérik az egyesületek, hogy múlt évi folyamodásuk értelmében legalább a legégetőbb szükség kielégítésére szükséges kiadások már az 1891-diki költségvetésbe fölvétessenek. — Esztergom az adóemelés ellen. Alig múlt egy éve — jelenti levelezőnk — hogy Esztergomban föloszlatták az adófelügyelőséget s a budai pénzügyigazgatóság alá sorozták a várost. Az adófelügyelőség körülbelül tíz esztendeig működött a városban, melynek anyagi viszonyait és adózó képességét tökéletesen ismerte, s éppen azért sohase követett el olyan képtelenséget, mint a mostani új adókivetés, mely körülbelül ötven százalékkal emeli az egész város adóját. Nagy levertséget idézett ez elő a polgárság között. Hecz Antal dr. polgármester rögtön egybehívta az érdekelt adózó közönséget s részletes jelentést tett az adókivetés tulságai ellen. A tiltakozó értekezlet elhatározta, hogy Horánszky Nándor, Esztergom városa képviselője, vezetése alatt a hét elején küldöttséget meneszt a pénzügyminiszterhez. Az egész város el van keseredve. (Levélhordók és rendőrök sztrájkja.) A londoni levélhordók sztrájkja már megkezdődött s ha követeléseik nem teljesittetnek, holnap, június 20-kán, az összes londoni közrendőrök megkezdik a sztrájkot, csak az irodákban dolgozó személyzet marad munkában. A postásokat távirathordó fiukkal helyettesítik s van az angol fővárosban olyan városrész, melyben már tizennyolc órája egyetlen levelet se hordtak ki. A rendőrök fő panasza az, hogy csak 25 évi szolgálat után lesznek nyugdíjképesek s ekkor is csak úgy, ha az orvosi vizsgálat kideríti, hogy szolgálatképtelenek. Továbbá az hogy órákig tartó különszolgálatért semmi külön jutalmat nem kapnak. — 1A nemzetközi templom.) Chicagoban nagyban készülnek már most a nemzetközi kiállitásra s természetesen nincs hiány hóbortosnál hóbortosabb inditványokban. Csak Amerikában születhetett meg például az a gondolat, mely Utter Dávid chicagói lelkésznek ötlött az eszébe. Ez azt indítványozta hogy építsenek a kiállítási területen egy óriási templomot, melybe befér 20 ezer ember. Ebben a templomban minden vasárnap reggeltől estig tartsanak istentiszteleteket, a világ összes népeinek szertartása szerint, kezdve a keresztényen és végezve a fetiszimádón. Hétköznapokon — igy okoskodik az amerikai pap — bizonyára akad vállalkozó, ki az épületet kibérli hangversenyteremnek, a templom tehát „nem vész kárba.“ — (Általános munkásmozgalom.) A bérmozgalom a munkások körében egyre terjed. Az asztalosokhoz s az ácsokhoz újabb iparágak munkásai csatlakoznak. Vasárnapra tervezik a kocsigyártók a munka beszüntetését, amennyiben nincs kilátásuk arra, hogy munkadóikkal békésen kiegyezhetnének. A kocsigyártó-legények közül csak azok szüntetik be a munkát, kik mestereknél dolgoznak s ezek már múlt vasárnap, e hó 15-én, fel is mondtak munkaadóiknak. A mesterek egy része ragaszkodik ugyan a kétheti felmondáshoz, kérdés azonban, hogy a munkások hajlandók lesznek-e a két hetet kitölteni. A mozgalomban a gyárakban dolgozó kocsigyártók azért nem vesznek részt, mert az ő munkaidejük s bérük jelenleg is már annyi, amennyit a mestereknél alkalmazott munkások követelnek. A legények bizottságaik a kovács- és bognáripartestülethez beadványt is intéztek követeléseik ügyében, de ez a beadványt visszautasította alaki hiba folytán. A bizottság a beadványt tehát az I. fokú iparhatósághoz terjesztette be. A sztrájkoló ácslegények a városligeti ,Lánényseprő köz címzett vendéglőben holnap, pénteken, d. e. 10 órakor gyűlést tartanak, a következő napirenddel: 1. A betegsegélyző egyesület ügye. 2. A munkaidő megröviditése. 3. A munkabér fölemelése. — A budapesti gyárosok és ácslegények ma válaszoltak a legények előterjesztésére. A mesterek hajlandók egynémelyik kívánságot teljesíteni, így beleegyeznek a Józsefnapi munkaszünetbe, továbbá abba, hogy ünnep és vasárnapon munkára senkit se lehessen kényszeríteni. De nem egyeznek bele a heti illetéknek a segélypénztárba való befizetésébe, a május elsejei munkaszünetbe, a 8 órai munkaidőbe és a bér fölemelésébe. A legények ennek következtében el vannak tökélve, hogy szilárdul kitartanak a sztrájk mellett. Legújabban a kőbányai és az újpesti ácslegények kezdték meg a sztrájkot. — A budapesti Icefőkötő legényeimet a mesterekhez intézett kérelmét a mesterek tudvalevőleg elutasították. A legények erre a IV. ker. elöljárósághoz, mint elsőfokú iparhatósághoz fordultak, közbenjárását kérve. Az elöljáróság utasította az ipartestületet, hogy kebeléből küldjön ki egy békéltető bizottságot. E bizottság a jövő hét folyamán kezdi meg az egyezkedést a legényekkel. A kefekötőlegények ez ügyben vasár- B