Budapesti Hírlap, 1890. június(10. évfolyam, 149-178. szám)

1890-06-08 / 156. szám

4 BUDAPESTI HÍRLAP. (156. sz.) 1890. junius 8. A német uj katonai tervek. Berlin, jun. 7. (S­aj­át tudósítónk távirata.) A Nationalztg. is állást foglal most az uj katonai tervek ellen és ostorozza, hogy a miniszter jelzései nem világosak. Elke­rülhetetlennek tartja a szolgálati idő leszállí­tását és azt hiszi, hogy a hivatalnokok fizeté­sének javítására kért póthitel-javaslat el fog bukni, mert egyidejűleg a tisztek fizetésének fölemelését is követelik.­­ A Nation, a szabad­elvűek mostani pártelnökének lapja, a párt kebelében kitört konfliktusról írva, azt mondja, hogy a szakadást nem lehet felületesen takar­gatni ; itt csak egy „vagy—vagy“ lehetséges: őszinte összműködés vagy különválás. Szerb panasz. Belgrád, jun. 7. Az Odjerc panaszosan említi, hogy az osztrák és a magyar sajtó el­lenséges magatartást tanúsít Szerbiával szem­ben. E sajtó azt igyekszik kimutatni, hogy Szerbia mai kormányrendszere ellenkezik ma­gának Szerbiának életérdekeivel, de ezt az állítást semmi sem erősíti meg. A­mi különö­sen a Romániához való közeledést illeti, Szer­bia hagyományos politikájának és gazdasági érdekeinek az felel meg, hogy minden szom­szédjával a legjobb egyetértésben legyen. Rágalmazott tengernagy, Fázis, jun. 7. A kamara mai ülésén Rod­e Ernő Duperre tengernagynak hajórajparancsnokká történt kineveztetése tárgyában interpellált és felol­vasta a köztársasági párti lapok cikkeit, melyek sze­mére vetik a tengernagynak, hogy 1870-ben nem teljesítette kötelességét. (Zajos ellenmondás.) Roche így végzi szavait: Ha e szemrehányások igazak, úgy Duperre kinevezése hiba volt, ha pedig valótlanok, úgy számadásra kell vonni a rágalmazókat ! Barbey tengerészeti miniszter kijelenti, hogy a felsorolt dol­gok teljesen helytelenek. A Duperre tengernagyra vonatkozó aktákból konstatálható, hogy a tenger­nagy Belgiumba volt internálva. A tengernagy fogsága alatt is megtette kötelességét s a köztársa­­sági miniszterek a legkedvezőbben nyilatkoztak róla. Duperre személye teljes garanciát nyújt az iránt, hogy méltó utóda lesz Du Petit-Thonarnak. Végül kijelenti a miniszter, hogy elvállalja a fele­lősséget e kinevezésért. (Tetszés.) Douville-Maillefeu szintén védelmébe veszi Duperre magatartását, mire a ház 385 szavazattal 60 ellenében elfogadta az egyszerű napirendre térési indítványt, melyhez a miniszter is hozzájárult. A porosz képviselőházból. Berlin, jún. 7. A képviselőház mai ülésén, a lefoglalt papi fizetésekre vonatkozó törvény­­javaslat harmadszori olvasásánál, Reichensperger és Strachh­itz fenntartották a centrum állás­pontját. Stöcker kijelentette, hogy a konzerva­­tívok a centrummal együtt a törvényjavaslat ellen fognak szavazni. Berlin, jún. 7. A papi javadalmakra vo­natkozó törvényjavaslat feletti szavazás előtt Windhorst kijelente, hogy a pápa e javaslatot illetőleg a „tolerari posse“ elvét nem mondotta ki. A törvényjavaslat szociáldemokrata érzel­meknek hódol. Szónok óhajtja, hogy a minisz­ter előzékenyebb nyilatkozatot tegyen. Goszler miniszter kijelentette, hogy az út, melyen a kormány a pápa beleegyezéséről tudomást nyert, ugyanaz, melyen a pápa a kormánynyal tárgyalásokat folytat. Nyilatkozatot tenni az iránt, milyen intézkedéseket fogna a kormány létesíteni, ha a törvényjavaslat hajótörést szen­vedne, nincs megbízatása, úgy véli azonban, hogy a döntés nem volna éppen kedvező, mi­vel a kormány legjobb szándékait félreismerik. A szavazásnál a törvényjavaslatot valamennyi szavazattal a szabadelvűek szavazata ellenében elvetették. Berlin, jan. 7. (Saját tudósítónk távirata.) A papi fizetések lefoglalásáról szóló törvényjavaslat harmadik olvasása az ál­tal vált érdekessé, hogy az ellentét Gessler és W­indthorst között még inkább kiéle­sedett. Stöcker ma épp oly szenvedélyesen be­szélt, mint a minap. A pápaság — mondá — a csalhatatlansági dogmával a múlt minden igaz­ságtalanságát áthozta az új korba. Windthorst megjegyzései egyes evangélikus lelkészek hi­tetlenségére illetéktelen beavatkozás az evan­gélikus egyház ügyeibe. — Windthorst ki­jelenti, hogy a szent­szék nem hagyta jóvá ezt a javaslatot. Óvatosságra inti a Vatikánt (?). A vatikán ellen is alkalmazzák a kémrend­szert. A javaslat szociáldemokrata szó, mert konfiskálja a magántulajdont. Ismétli indítvá­nyát, mely szerint napoltassék el a javaslat egy évre, hogy a püspökökkel megegyezést lehessen létesítni és kéri a minisztert, kezdje újra a tárgyalásokat. Gessler mi­niszter szerint a centrum nyilatkozatai után nem gondolhatni arra, hogy a törvény létrejöjjön. Mindkét rész jogi felfogása szem­ben áll egymással. A kúria megengedte a cen­trumnak az állásfoglalást, a­mi azt bizonyítja, hogy a kúria, a kérdést nem tekinti egyházi kérdésnek. Windthorst indítványának az ér­telme, hogy a felelősség a püspökökre kárut­­tassék. A klérus nagy része a javaslatot el­fogadhatónak tartja. (Windthorst közbekiált: Egy pár kanonok?) Gossler: Nem, maga a paderborni püspök és a káptalan is. — Windhorst kétségbe vonta az általa (Goss­ler) beterjesztett iratokat és még a minisz­terelnöknél is tapogatózott, vájjon Gossler nem ment-e messzire. A miniszter vissza­­utasítja ezt a bizalmatlanságot, valamint Wind­horst inszinuációját is a vatikán ellen alkalma­zott kémrendszerről. Kétségbe vonja, hogy a centrum a kormány ellen intézett támadásai után megnyitja-e javaslatát. Bauchhaupt a kon­zervatívok nevében kijelenti, hogy Stöcker tá­madásaival neki a pártja nevében beszélt. (N. Fr. Pr.) Amnesztia, Páris, jun. 7. Carnot elnök ma délelőtt rendeletet írt alá, mely a legutóbbi sztrájkok alkalmával tanúsított magatartás miatt fogva levő néhány egyénnek kegyelmet ad. Azokon kívül, a­kiknek még a Dumay által beadott interpelláció előtt megkegyelmeztek, most 96 elítélt egyén közül csak 72-öt tartottak visz­­sza, kik vagy külföldiek, vagy súlyosabb bűn­tényt követtek el. Földrengés Szófia, jun. 7. Ma reggel fél hétkor földren­gést észleltek, mely földalatti morajtól kisérve dél­ről éjszak felé irányuló két lökésből állott, kárt azonban nem okozott. Béce, jun. 7. (Saját tudósítónk távirata.) Szemben a Köln. Ztg. jelentésével, mely megcáfolta a hírt, mely szerint W­a­n­g­e­n­­h­e­i­m szófiai német ügyvivő a Panica-per folyamát a bolgár kormányhoz intézett jegyzék által befo­lyásolta, a Kptr. de l’Est ma jelenti, hogy W­a­n­­g­e­n­h­e­i­m nem intézett ugyan formális jegyzéket, de személyesen avatkozott bele és közbelépé­sének sikerét idejekorán tudatta a belgrádi orosz követtel. Bécs, jun. 7. (Saját tudósítónk távirata.) A Kotr. de l'Est jelenti, hogy a török kormány Csouda szigetén — a Dardanellák és Athos kolostor között — több száz hordó puskaport és nagy mennyiségű dinamitot kobozott el. Berlin, jun. 7. A Berliner Tagblatt és a­­ Vos­­sische Zeitung értesülése szerint a szövetségtanács egyhangúlag elfogadta a hivatalnokok és katona­tisztek fizetésének felemeléséről szóló javaslatot. Zára, jun. 7. Hor­­­e­n­a­u gróf és neje a „Fiume“ Lloyd-gőzösön ide érkeztek. Páris, jun. 7. Tegnap ismét két nihilis­tát fogtak el. New-York, jun. 7. Az itteni szocialisták gyű­lést hívtak egybe, hogy jelöltet állítsanak a new­­yorki mayor választására nézve. A citadella vége. Budapest, jun. 7. Érdekes hir kel szárnyra, amelyet félhivatalo­san is megerősítenek. E szerint a közös hadügymi­niszter aláírta a végzést, amelylyel a hadügyi kormány a gellérthegyi citadellá­­ról lemond és azt átengedi a fővá­rosnak. A pogány magyarok Kelemdombján, tán épp azon a helyen, a­honnan szent Gellért püspököt le­taszították, a negyvenes évek eleje óta egy kis csil­lagvizsgáló-intézet állott. A főváros régi képein gyakran láthatni azt a kupolás házacskát, a­hol a jó montedegoi Albert Ferenc, az egri érseki obszer­­vatórium későbbi igazgatója, kalendáriumot csinált egykoron. A szabadságharc zaja lekergette onnan a derék csillagvizsgálót . Budavár ostroma alatt az asztrolábiumokkal és ósdi messzelátókkal teli épület mellől a honvédek lőtték a vár déli bástyáit négy derék mozsárból. Egy golyóbis neki tévedt a lánchíd budai oszlopának ; a mészkövön ma is látszik fönt, a párkány alatt, a magyar pattantyúsok által ütött csorba. Mondják, hogy a királyi palotát is a Gellérthegyről lőtt röppentyűk gyújtották föl. A legsötétebb esztendőkben az osztráknak első dolga volt citadellát építeni arra a helyre, a­hol a honvéd tüzérség olyan jól dolgozott. E pont kétség­kívül uralkodik Pest és Buda fölött; alkalmas arra, hogy a fővárost rövid idő alatt halomra bombázzák onnan — de egyébre nem is. Mikor a bécsi straté­gák megalkották ezt az elavult Vauban-rendszerű fellegvárat, egyet nem gondoltak meg. Azt a kegyet, hogy hiába van a citadellának akárhány mesterséges futóárka, felvonóhídja és sánca , a Gellérthegy jóval mélyebben fekszik, mint a Svábhegy, uralja a budai magaslatokat, tehát egy-két óra közé és akár a Svábhegyről, akár a zugligetből végképp el lehet hallgattatni a fellegvárat. Hadászati szempontból tehát eleve gyermek­­játék volt a citadella , de igazi abszurdummá vált, mióta az ágyuk mértföldekre röpítik a legsúlyosabb lövedékeket. Nem volt azóta egy­éb haszna, mint­hogy két árbocára húzzák a dunai gőzösök érkezé­sét jelző kosarakat s hogy árvíz idején és hivatalos örömek napjain ellődözzenek benne egy pár font puskaport. Ellenségekkel szemben nem volt sokkal fenyegetőbb, mint a régi csillagvizsgáló­torony, a­melynek egy maradványát különben meg­őrizte : azt az igen mély száraz kutat, a­me­lyet egykor a földmágnesesség tanulmányozásához használtak. E haszontalan mumus ma már csak az osztrák észjárás egy emléke : hogyan akarták ezelőtt negy­ven esztendővel a magyar főváros lakosságát foly­tonos gutyeszintségben tartani. A képviselőházban egész szokássá vált évenkint előhozni a legendát, hogy a citadella ablakain szüntelenül egy-egy Actatius-ágyu van szegezve a lánchídra, az akadé­miára, a nemzeti múzeumra és­­ az operára. Pedig dehogy törik a fejüket ilyen romboló terveken a szegény tüzértisztek, a­kik fönt a kazamatákban Marlitt-regényeket olvasnak és nagyobbakat ásíta­nak az unalomtól, mint maguk a levörések. Katonai szempontból egy jelentősége mégis van a citadellának: onnan adják meg a jelet, ha a főváros összes katonaságát föl akarják lármázni. A budavári hadtestparancsnokság palotájából adott bizonyos jelre a szent-gellérti tüzérség egyet lő s ez általános alarm. Példáját láttuk ennek vagy tíz év előtt. A fellegvárból egy szép reggel ágyulövés hallatszott. Budapest összes kaszárnyáiban azonnal riadót fújtak és fél óra múlva zászlóaljak, lovasság és tüzérség szállották meg az összes hidakat, vas­úti állomásokat és a közlekedés főbb pontjait. A csapatok nemsokára szép csöndben visszavonultak s egy félhivatalos kommüniké kijelentette,­ hogy a fel­legvárban „véletlenül“ sült el egy ágyú. De a próbamozgósítás elvégre is jól sikerült.­­Budapest egy egész délelőtt ostromállapotban volt. NAPIHÍREK. Budapest, jun. 7. — (Udvari ebéd.) Ma délután 5 órakor a királyi palotában 27 terítékű udvari ebéd volt, melyen ő felségén kívül résztvettek : József főherceg, K­á­l­n­o­k­y gróf külügyminiszter, Traut­tmansdorff gróf főkamarás, Thurn- Taxis herceg főlovászmester, Neipperg gróf gárdakapitány, Taaffe miniszterelnök, S­z­ap­á­ry gróf miniszterelnök, Pej­acsevich gróf lovas­sági tábornok, Bauer báró közös hadügyminiszter, N­y­á­r­y báró főudvarmester, P­á­l­f­f­y gróf gárda­kapitány, K­á­ll­a­y közös pénzügyminiszter, Páp­ay osztályfőnök, W­olkenstein gróf főkonyhames­­ter, Paar gróf és B­olfras főhadsegédek, Schmidt és Kor­buss kapitányok, P­o­t­e­n őrnagy, Schaffgotsch gróf őrnagy és S­a­a­r báró őrnagy, szárnysegédek, Csanády őrnagy, C­a­p­p­y gróf kapitány, Weber báró százados, a parancsőrtiszt és az őrparancsnok.­­ (Látogatók a királynál.) A királynál teg­nap este megérkezése után József főherceg tett látogatást. Ma reggel 9 óra tájban pedig a király magánkihallgatáson fogadta Kálnoky Gusztáv gróf külügy­minisztert, majd S­z­á­p­á­r­y Gyula gróf miniszterelnököt és Pej­acsevich Miklós gróf hadtestparancsnokot.

Next