Budapesti Hírlap, 1890. június(10. évfolyam, 149-178. szám)
1890-06-29 / 177. szám
12 BUDAPESTI HIELAF. (177. sz.) 1890.julius 29. Sirisaka derék munkát végezett, midőn összeállította a magyar nép bölcseségének, humorának, tréfáló talentumának legékesebb bizonyítékait. Kincsek vannak e könyvben letéve, melyekhez mindenki hozzányúlhat és tetszése szerint használhatja azokat. Itt van egy része a magyar géniusznak. A könyv ára 2 frt. Almásy János könyvében hatezer közmondásnál több van. A kiadótársulat a következő 5 ponttal okolja meg a könyv megjelenését. 1. Mert a magyar nyelv géniusza a leghatalmasabban a magyar közmondásokbal nyilatkozik, 2. mert ezen válogatott közmondásokban a tiszta józan ész, a magyar észjárás, az életbölcseség és a nevelés elvei leghívebben tükröződnek vissza, 3. mert e közmondásokat az iskola és a közélet érdekében terjeszteni, népszerűsíteni kell, 4. mert hozzájárulnak a nyelv szépítéséhez és tisztításához,. mert megújítják az eredeti magyar észjárást, a magyar nyelv eredeti szellemét. E velős és igaz bevezetés után következik Almásy János előszava, ily cím alatt: A magyar közmondások jelentősége különösen életbölcseleti és nevelői szempontból. Azután következnek a közmondások, a szerint a tárgy szerint csoportosítva, amelylyel foglalkoznak. A könyv ára írt. Gyakorlati tanácsok a házi és nyilvános nevelés körében címen írta meg az oktatás terén szerzett tapasztalatait veterán tudósunk, Szvorényi József, egri gimnáziumi igazgató. Anyák és nevelők sok szép dolgot tanulhatnak ebből az érdekes könyvből. Kikel pl. a kényeztetés ellen, szólva a fiatal anyákról, kik valóságos babának nézik kisded gyereküket s az apákról, kikben az elkényeztetésnek az a módja nyilvánul, hogy hagyják, hadd tombolja ki magát az ifjú vér. Kifogásolja másrészt a szülőknek azt a szokását is, hogy elfojtanak gyermekükben minden önálló gondolkozást, elveszik a gyermek kedvét a törekvéstől, elnyomják lelke fejlődését, midőn minden dolgába beleavatkoznak s csak azt engedik műveltetni, amire az ő kényszerítő akaratukkal rákényszerítik. Kifejti, hogy másmás természetű gyermekhez más-más nevelés való. A sajnálatraméltó korán érett gyermekek nevelése különösen nagy gondosságot követel, kivált szeretetük és bizalmuk fölkeltésével férhetünk csak lelkükhöz. Utasítást ad a gyermekek oktatására és foglalkoztatására, valamint a csemegeként nyújtott szórakoztatásukra vonatkozóan. A könyv a Franklintársulatnál jelent meg, ára 2 forint, diszkötésben 3 forint. A Természettudományi Közlöny 11-ik pótfüzete jelent meg. Tartalma: Ónodi Adolftól Szagló érzékvitel. Lendl Adolftól A pókok szervezete és a halókötés. Szoik Károlytól Fizikai kísérletek. Végül kisebb közlések vannak a kémia és botanika köréből. Pótfüzet évente négy jelenik meg, a természettudományi társulat tagjai és a Közlöny előfizetői 1 frt ráfizetésért kapják. Egyházi irodalom. Megjelentek: Az üdv ó-szövetségi történelme, középiskolai és tanitóképzőintézeti használatra, irta Csiszárik János dr. teol. tanár. Kassán. Ara 50 kr. A magyar főpapság avatott tollal, vonzón megirt életrajzi gyűjteménye arcképekkel, Hock János orsz. képviselőtől. Kiadta a Singer és Wolfner cég. Ünnepi egyházi beszédek, irta Babk József, egri egyházm. áldozó pap és tanitóképző-intézeti tanár. A 16 ívnyi kötet ára fűzve 1 frt 60 kr, csinos vászonkötésben 2 frt. Csikmegye fürdői és ásványvizei a neve egy fénynyomatékkal ékes könyvecskének, melyet Hankó Vilmos dr. irt meg. Megjelenése annál időszerűbb, mert éppen a jövő őszszel ül össze a magyar fürdők dolgát meghányó kongresszus, célszerű tehát, ha addig mennél világosabb képben látjuk fürdőinket. A szerző lelkesülve szól Csik szépségeiről, aztán Borszék szépségeit ecseteli. Borszék fürdői nevezetessége a Lobogó-fürdő, melynek 9 fokú vize annyira el van telve szénsavval, hogy igen erős izgató hatása van a bőrre. Szénsavas borvizét ma már az egész világon széthordják, még pedig a régi kezdetleges üvegek helyett oly kitűnően elzárva, hogy a viz nem veszt erejéből. A Kossuth-kút vize vasat is bőven tartalmaz. Tusnád szintén szépen fejlődött fürdő, oly szép vidéken, hogy az Erdélygyöngye név méltán megilleti, vize fölér a gieszhüblivel. Közelében van a háromszékmegyei híres Büdös barlang, mely nagyságánál és gázai keverékénél fogva a nápolya Kutyabarlangot sokszorosan fölülmúlja. Egyszerű kis fürdő Kászon- Jakabfalva az ország keleti határán, vize szénsavban igen dús, majdnem négyszerte annyi a szénsava, mint a krondorfié. Sajnos, hogy idegen vizekkel kell a mienket egybevetni, mert a reklámra hallgató közönség azokat jobban ismeri. Csik- Zsögör kezdetleges ugyan még, de vidéke olyan, hogy üdülőhelynek jelölte ki a természet. A kászonimpéri répáti víz nem fürdésre való, hanem oly kitűnő savanyu viz, hogy hivatva van a luhi Margitforrással kelni versenyre. Van még Csikmegyének vagy 22 savanyuviz-forrása, melyeket ott helyben fogyasztanak, egyik-másik forgalomba is kezd jutni. Az érdekes könyvecske a szerzőnél kaphatóírtért (budai reáliskola). Magyarország Bibliográfiája 1712—1860. Petrik Gézának e nagy szorgalommal és hozzáértéssel szerkesztett művéből már a második kötet harmadik része jelent meg ,s Megyaszai Gyida Jánosig terjed. A Dobrovszki Ágost kiadásában megjelent füzet 3 frt 50 krért kapható. Petrik bibliográfiájának az a célja, hogy mindazokról a művekről értesítést adjon, melyek 1712-től 1860-ig Magyarországról, vagy magyar szerzőktől megjelentek. A szerkesztő egyszersmind arról értesít, hogy máris dolgozik ama művek jegyzékén, melyek 1881-tól 1890-ig jelentek meg, a két munka közt eltelt időszakról már jelent meg jegyzék, bár teljesebbé kerekítésére szintén gondol a szerkesztő. Petrik művének átlapozása meggyőzi az embert, mily óriási szorgalmat fejt ő ki, hogy irodalmunk termékeiről teljes jegyzékünk legyen s azt is tudhassuk, melyik müvet hol lelhetjük meg. Hogy az irodalom munkásainak mennyire szükségük van ilyen bibliográfiára, azt csak azok méltathatják kellően, kik régi irodalmunkban búvárkodva, alig birják a müvekhez való hozzájutás nehézségeit legyőzni. A „Budapesti Szemle“ júliusi füzetében Moldován Gergely igen érdekes értekezést ír A reformáció hatásáról a román népre Erdélyben. Megvilágítja benne, mint hamisították meg a szláv és görög kalugerek a román nép nyelvét, költészetét, erkölcsét s zárták el szellemét a nyugati civilizációtól. Továbbá bizonyítja, hogy a románok kultúrája tele van plágiummal, hazugsággal, célzatos, öntudatos öncsalódással. — Ez igen érdekes egy értekezés, — kíváncsisággal nézünk a további közlemény elé. A füzet különben is tartalomgazdag. — Az értesítő rovatban feltűnő egy hosszabb bírálat Ohner Gy. Utolsó szerelem című regényéről, mely a Budapesti Hírlapban jelent meg. Magyar munka iránt nem érdeklődik annyira a Budapesti Szemle. A Magyar Salon júliusi füzete Stanley könyvéből közöl sikerült rajzokat. Elbeszélések vannak benne : Borostyáni Nándortól, Margitai Dezsőtől, Tábori Róberttól. Költemények: Bartóktól, Várkonyi Oszkártól, Újvári Bélától. Továbbá találunk benne közleményeket Zichy Géza gróftól, Jankó János úrtól, Kunos Ignáctól, stb A hét e heti száma tartalmas. Egy nagyon szép dolgozat van benne — anonym szerzőtől — „kisfiukról, kislányokról.“ Berzeviczy államtitkártól aesthetikai cikk, nagyon vegyes heti krónika, Justh Zsigmondtól a Mednyánszky László érdekes arcképéhez érdekes portrait, Kozma Andortól, Abonyitól novella. Apróbb cikkek tarkítják az eleven, pártolásra érdemes hetilapot. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Budapest, jan. 28. — Feleség is, nem is. Nagyon komoly a dolog, tehát nem értendő tréfára a cím, mert egy budapesti asszony tényleg abban a helyzetben van, hogy feleség is, meg nem is az, vagyis, hogy ő is tud jogilag érvelni a mellett, hogy feleség, az ellenfelei is ki tudják mutatni jogilag, hogy nem az. Az érdekes eset a következő : Egy nyugalomba vonult orvos kerek negyedmillió forintot hagyott maga után, melyet hitvestársi örökösödés és közszerzemény címén az özvegy foglalt le. Az orvos testvérei azonban azt állítják, hogy az asszonyt nem illeti meg egy fillér sem és pedig azért nem, mert nem volt az örökhagyó felesége. Az asszony erre a budapesti királyi törvényszéknek, ahol megperelték, bemutatta egy vidéki zsidó hitközség bizonyítványát, melyből kitűnik, hogy a felek ott hitvestársakul vannak bevezetve. Az asszony tehát feleség, övé a vagyon. Hosszú időn át úgy is állott a per, hogy az asszony nyeri meg. A minap azonban az orvos rokonai olyan okmányt terjesztettek elő, mely szerint az asszony a szabályszerű zsidó esketés dacára sem feleség, tehát mégsem övé a vagyon. A férj ugyanis a zsidó vallás szerint kötött házasság előtt több esztendővel Csehországban áttért a katolikus vallásra, a később kötött zsidó házasság ennélfogva semmis. A dolog abban leli magyarázatát, hogy az orvos gazdasszonyát is meg akarta nyugtatni, úgy azonban, hogy rokonai ennek kárát ne vallják s eltitkolván előtte áttérését, a zsidó vallás szerint egybekelt vele. Ekként, gondolta magában az öreg ur, a kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad. Az érdekes kör ítéletét annak idején közölni fogjuk. — A büdszentmihályi gyilkosság ügyében Horváth Bálint biró nagy erélylyel vezeti a vizsgálatot s az iratokat nemsokára átteszi a kir. ügyészséghez. A vádlottak eddig tagadásban vannak. A fővádlottat, Sóvágó Jánost, Fried Vilmos dr. fővárosi ügyvéd fogja védeni. VIDÉK. — Egy megyei közgyűlés feloszlatása. Alsó-Fehérmegye e hó 25-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek főtárgya Mária Valéria királykisasszony üdvözlése volt menyegzője alkalmából. Ezután tárgyalták a megyei közgyűlés feloszlatásának kérdését. Abrudbánya város képviselőtestületében ugyanis — mint a Kolozsvár jelenti — pártviszályok következtében oda fejlődtek a viszonyok, hogy némelyek a főbb tisztviselőket nyílt ülésben legazemberezik, az ülések megtartását lehetetlenné teszik, holott a város ez évi költségvetése sincs még készen, anyagi viszonyai pedig oly ziláltak, hogy maholnap tisztviselőit sem tudja fizetni s teméntelen adóssága van. Pótadóról, vagy az anyagi életbe vágó kérdések megoldásáról hallani sem akar a többség, elannyira, hogy az alispánnak a legradikálisabb eszközhöz kellett njulnia : proponálta a miniszternek a képviselő-testület feloszlatását a községi törvény 61. §-a alapján. A miniszter felszólítására a tegnapi közgyűlés egyhangúlag magáévá tette az alispáni előterjesztést s igy majdnem bizonyos, hogy az abrudbányai képviselő-testület feloszlatását a minisztérium ki fogja mondani, — valamelyik főbb vármegyei tisztviselőt bízván meg az ügyek további rendezésével a felfüggesztés tartamára. * — Az adóprés. Ezúttal Egerből értesít levelezőnk a kereseti adó nagyfokú fölemelése ellen irányuló mozgalomról. Ez a mozgalom itt annál jogosultabb, mert a város legfőbb, talán egyetlen termelési ága : a bortermelés már pusztulófélben van. E pusztulásról, kapcsolatban a mozgalommal, a következő adatokat írja levelezőnk : A filloxéra kopárrá pusztította már a szőlőhegyek kétharmadrészét, úgy, hogy a hajdan 150 ezer hektolitert termő szőlőktől ez idén alig várható pár ezer hektoliter. A város ötezer holdú szőlőföldjéből háromezer ma már végkép elpusztult, a másik kétezer is már inficiálva van. Minden óvószert megpróbáltak már a pusztulás meggátlására, de sikertelenül. A legfőbb termelési ág elsatnyulásával természetesen pangásnak indult az ipar és a kereskedés is. Ilyen körülmények között képzelhető, mily megütközést, sőt botránykozást keltett a pénzügyigazgatóság javaslata, mely a HI. osztályú kereseti adót 50 százalékkal kívánja fölemelni. Az érdekelt polgárság a múlt napokban tartott népes értekezletet s elhatározta, hogy tíz tagú küldöttséget küld fel a pénzügyminiszterhez, akitől utasítást fog kérni egy méltányos javaslat tételére. Legközelebb a városi közgyűlésen is szőnyegre kerül ez az ügy, valószínűleg ez is fölterjesztést fog intézni a pénzügyminiszterhez.* Izgalmas megyei közgyűlés. Mint a P. N. Írja, Liptó megye e hó 25-én tartott évnegyedes közgyűlésén Szentiványi Márton volt főispán bucsuiratban mondott Isten hozzádot a megyei szolgálatnak s közvetlenül ez irat fölolvasása után Rakovszky Károly előterjesztette a saját és ellenzéki társa , Szentiványi Károly nevében a megyei korrupcióra vonatkozó interpellációját, melyben főleg a teplicskai erdőkerület árverésénél elkövetett visszaélések iránt tett kérdést s megokoló beszédében az esetet csak mint konkrét példát emlité föl, mely a megye szomorú közállapotait illusztrálja. A fölhozott példa annál súlyosabb, mert az eladott erdőterületben az árvaszék is érdekelve van s a visszaélés az árvákat károsította meg. Rakovszky a legszigorúbb vizsgálat elrendelését követelte s szavai mély hatást keltettek a teremben. Homéri kacaj fogadta egy szentmiklósi ügyvéd fölszólalását, ki a visszaélés vádja ellenében védői tisztet óhajtott teljesitni, kijelentvén, hogy „minek most már a kérdést feszegetni, mikor ez úgyis kezdette elsimulni magát.“ Ez az elsimítási kísérlet azonban meghiúsult. Az előülő alispán, Andaházy Géza, az interpellációra azt felelte, hogy kimerítő jelentést fog a közgyűlés elé terjeszteni s e célból a fegyelmi eljárást haladéktalanul megindítja a gyanúba kevert tisztviselők ellen. * — Vidéki rövid hír. A liptóujvári hat osztályú állami elemi iskolában e hó 26-án voltak a