Budapesti Hírlap, 1890. június(10. évfolyam, 149-178. szám)

1890-06-29 / 177. szám

12 BUDAPESTI HIELAF. (177. sz.) 1890.julius 29. Sirisaka derék munkát végezett, midőn össze­állította a magyar nép bölcseségének, humorának, tréfáló talentumának legékesebb bizonyítékait. Kin­csek vannak e könyvben letéve, melyekhez mindenki hozzányúlhat és tetszése szerint használhatja azokat. Itt van egy része a magyar géniusznak. A könyv ára 2 frt. Almásy János könyvében hatezer közmondásnál több van. A kiadótársulat a következő 5 ponttal okolja meg a könyv megjelenését. 1. Mert a magyar nyelv géniusza a leghatal­masabban a magyar közmondásokbal nyilatkozik, 2. mert ezen válogatott közmondásokban a tiszta józan ész, a magyar észjárás, az életbölcseség és a nevelés elvei leghívebben tükröződnek vissza, 3. mert e közmondásokat az iskola és a közélet ér­dekében terjeszteni, népszerűsíteni kell, 4. mert hozzájárulnak a nyelv szépítéséhez és tisztításához,­­. mert megújítják az eredeti magyar észjárást, a magyar nyelv eredeti szellemét. E velős és igaz bevezetés után következik Almásy János előszava, ily cím alatt: A magyar közmondások jelentősége különösen életbölcsel­eti és neve­lői szempontból. Azután következnek a közmondások, a szerint a tárgy szerint csoportosítva, a­melylyel foglalkoznak. A könyv ára­­ írt. Gyakorlati tanácsok a házi és nyilvános nevelés körében címen írta meg az oktatás terén szerzett tapasztalatait veterán tudósunk, S­z­v­o­­rényi József, egri gimnáziumi igazgató. Anyák és nevelők sok szép dolgot tanulhatnak ebből az érde­kes könyvből. Kikel pl. a kényeztetés ellen, szólva a fiatal anyákról, kik valóságos babának nézik kis­ded gyereküket s az apákról, kikben az elkényez­­tetésnek az a módja nyilvánul, hogy hagyják, hadd tombolja ki magát az ifjú vér. Kifogásolja másrészt a szülőknek azt a szokását is, hogy elfojtanak gyer­mekükben minden önálló gondolkozást, elveszik a gyermek kedvét a törekvéstől, elnyomják lelke fej­lődését, midőn minden dolgába beleavatkoznak s csak azt engedik műveltetni, a­mire az ő kénysze­rítő akaratukkal rákényszerítik. Kifejti, hogy más­más természetű gyermekhez más-más nevelés való. A sajnálatraméltó korán érett gyermekek nevelése különösen nagy gondosságot követel, kivált szere­­tetük és bizalmuk fölkeltésével férhetünk csak lel­kükhöz. Utasítást ad a gyermekek oktatására és foglalkoztatására, valamint a csemegeként nyújtott szórakoztatásukra vonatkozóan. A könyv a Franklin­­társulatnál jelent meg, ára 2 forint, diszkötésben 3 forint. A Természettudományi Közlöny 11-ik pót­füzete jelent meg. Tartalma: Ónodi Adolftól Szagló érzékvi­tel. Lendl Adolftól A pókok szer­vezete és a halókötés. S­z­­­o­­­i­k Károlytól Fizikai kísérletek. Végül kisebb közlések vannak a kémia és botanika köréből. Pótfüzet évente négy jelenik meg, a természettudományi társulat tagjai és a Közlöny előfizetői 1 frt ráfizetésért kapják. Egyházi irodalom. Megjelentek: Az üdv ó-szövetségi történelme, középiskolai és tanitóképző­­intézeti használatra, irta Csiszárik János dr. teol. tanár. Kassán. Ara 50 kr. A magyar főpapság avatott tollal, vonzón megirt életrajzi gyűjteménye arcképekkel, Hock János orsz. képviselőtől. Ki­adta a Singer és Wolfner­ cég. Ünnepi egyházi beszé­dek, irta B­a­b­­­k József, egri egyházm. áldozó pap és tanitóképző-intézeti tanár. A 16 ívnyi kötet ára fűzve 1 frt 60 kr, csinos vászonkötésben 2 frt. Csikmegye fürdői és ásványvizei a neve egy fénynyomatékkal ékes könyvecskének, melyet H­a­n­k­ó Vilmos dr. irt meg. Megjelenése annál időszerűbb, mert éppen a jövő őszszel ül össze a magyar fürdők dolgát meghányó kongresszus, cél­szerű tehát, ha addig mennél világosabb képben látjuk fürdőinket. A szerző lelkesülve szól C­s­i­k szépségeiről, aztán Borszék szépségeit ecseteli. Borszék fürdői nevezetessége a Lobogó-fürdő, mely­nek 9 fokú vize annyira el van telve szénsavval, hogy igen erős izgató hatása van a bőrre. Szénsa­vas borvizét ma már az egész világon széthordják, még pedig a régi kezdetleges üvegek helyett oly kitűnően elzárva, hogy a viz nem veszt erejéből. A Kossuth-kút vize vasat is bőven tartalmaz. Tu­s­n­á­d szintén szépen fejlődött fürdő, oly szép vidéken, hogy az Erdélygyöngye név méltán megilleti, vize fölér a gieszhüblivel. Közelében van a háromszék­­megyei híres Büdös barlang, mely nagyságánál és gázai keverékénél fogva a nápolya Kutyabarlangot sokszorosan fölülmúlja. Egyszerű kis fürdő Kászon- Jakabfalva az ország keleti határán, vize szénsavban igen dús, majdnem négyszerte annyi a szénsava, mint a krondorfié. Sajnos, hogy idegen vizekkel kell a mienket egybevetni, mert a reklámra hallgató közönség azokat jobban ismeri. Csik- Z­s­ö­g­ö­r kezdetleges ugyan még, de vidéke olyan, hogy üdülőhelynek jelölte ki a természet. A kászon­­impéri répáti víz nem fürdésre való, hanem oly ki­tűnő savanyu viz, hogy hivatva van a luhi Margit­­forrással kelni versenyre. Van még Csikmegyének vagy 22 savany­uviz-forrása, melyeket ott helyben fogyasztanak, egyik-másik forgalomba is kezd jutni. Az érdekes könyvecske a szerzőnél kapható­­­írtért (budai reáliskola). Magyarország Bibliográfiája 1712—1860. P­e­t­r­i­k Gézának e nagy szorgalommal és hozzá­értéssel szerkesztett művéből már a második kötet harmadik része jelent meg ,s Megyaszai Gyida Já­­nos­ig terjed. A Dobrovszki Ágost kiadásában meg­jelent füzet 3 frt 50 krért kapható. Petrik bibliográ­fiájának az a célja, hogy mindazokról a művekről értesítést adjon, melyek 1712-től 1860-ig Magyar­­országról, vagy magyar szerzőktől megjelentek. A szerkesztő egyszersmind arról értesít, hogy máris dolgozik ama művek jegyzékén, melyek 1881­-tól 1890-ig jelentek meg, a két munka közt eltelt idő­szakról már jelent meg jegyzék, bár teljesebbé kerekítésére szintén gondol a szerkesztő. Petrik mű­vének átlapozása meggyőzi az embert, mily óriási szorgalmat fejt ő ki, hogy irodalmunk termékeiről teljes jegyzékünk legyen s azt is tudhassuk, melyik müvet hol lelhetjük meg. Hogy az irodalom munká­sainak mennyire szükségük van ilyen bibliográfiára, azt csak azok méltathatják kellően, kik régi irodal­munkban búvárkodva, alig birják a müvekhez való hozzájutás nehézségeit legyőzni. A „Budapesti Szemle“ júliusi füzetében Moldován Gergely igen érdekes értekezést ír A reformáció hatásáról a román népre Erdélyben. Megvilágítja benne, mint hamisították meg a szláv és görög kalugerek a román nép nyelvét, költésze­tét, erkölcsét s zárták el szellemét a nyugati civi­lizációtól. Továbbá bizonyítja, hogy a románok kul­túrája tele van plágiummal, hazugsággal, célzatos, öntudatos öncsalódással. — Ez igen érdekes egy értekezés, — kíváncsisággal nézünk a további köz­lemény elé. A füzet különben is tartalomgazdag. — Az értesítő rovatban feltűnő egy hosszabb bírálat Ohner Gy. Utolsó szerelem című regényéről, mely a Budapesti Hírlap­ban jelent meg. Magyar munka iránt nem érdeklődik annyira a Budapesti Szemle. A Magyar Salon júliusi füzete Stanley könyvé­ből közöl sikerült rajzokat. Elbeszélések vannak benne : Borostyáni Nándortól, Margitai Dezsőtől, Tábori Róberttól. Költemények: Bartóktól, Vár­­konyi Oszkártól, Újvári Bélától. Továbbá találunk benne közleményeket Zichy Géza gróftól, Jankó János úrtól, Kunos Ignáctól, stb A hét e heti száma tartalmas. Egy nagyon szép dolgozat van benne — anonym szerzőtől — „kis­fiukról, kis­lányokról.“ Berzeviczy államtitkár­tól aesthetikai cikk, nagyon vegyes heti krónika, Justh Zsigmondt­ól a Mednyánszky László érdekes arcképéhez érdekes portrait, Kozma Andortól, Abo­­nyitól novella. Apróbb cikkek tarkítják az eleven, pártolásra érdemes hetilapot. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Budapest, jan. 28. — Feleség is, nem is. Nagyon komoly a do­log, tehát nem értendő tréfára a cím, mert egy budapesti asszony tényleg abban a helyzetben van, hogy feleség is, meg nem is az, vagyis, hogy ő is tud jogilag érvelni a mellett, hogy feleség, az ellen­felei is ki tudják mutatni jogilag, hogy nem az. Az érdekes eset a következő : Egy nyugalomba vo­nult orvos kerek negyedmillió forintot hagyott maga után, melyet hitvestársi örökösödés és köz­szerzemény címén az özvegy foglalt le. Az orvos testvérei azonban azt állítják, hogy az asszonyt nem illeti meg egy fillér sem és pedig azért nem, mert nem volt az örökhagyó felesége. Az asszony erre a budapesti királyi törvény­széknek, a­hol megperelték, bemutatta egy vidéki zsidó hitközség bizonyítványát, melyből kitűnik, hogy a felek ott hit­vestársakul vannak bevezetve. Az asszony tehát feleség, övé a vagyon. Hosszú időn át úgy is állott a per, hogy az asszony nyeri meg. A minap azon­ban az orvos rokonai olyan okmányt terjesztettek elő, mely szerint az asszony a szabályszerű zsidó esketés dacára sem feleség, tehát még­sem övé a vagyon. A férj ugyanis a zsidó vallás szerint kötött házasság előtt több esztendővel Csehországban át­tért a katolikus vallásra, a később kötött zsidó házasság ennélfogva semmis. A dolog abban leli magyarázatát, hogy az orvos gazdasszonyát is meg akarta nyugtatni, úgy azonban, hogy ro­konai ennek kárát ne vallják s eltitkolván előtte áttérését, a zsidó vallás szerint egybekelt vele. Ekként, gondolta magában az öreg ur, a kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad. Az érdekes kör ítéletét annak idején közölni fogjuk. — A büdszentmihályi gyilkosság ügyében Horváth Bálint biró nagy erélylyel vezeti a vizsgálatot s az iratokat nemsokára átteszi a kir. ügyészséghez. A vádlottak eddig tagadásban van­nak. A fővádlottat, S­ó­v­á­g­ó Jánost, Fried Vilmos dr. fővárosi ügyvéd fogja védeni. VIDÉK. — Egy megyei közgyűlés feloszlatása. Alsó-Fehérmegye e hó 25-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek főtárgya Mária Valéria ki­rálykisasszony üdvözlése volt menyegzője alkalmából. Ezután tárgyalták a megyei közgyűlés feloszlatásának kérdését. Abrudbánya város képviselőtestületében ugyanis — mint a Kolozsvár jelenti — pártviszályok következtében oda fejlődtek a viszonyok, hogy némelyek a főbb tisztviselőket nyílt ülésben legazemberezik, az ülések megtartását lehetetlenné teszik, holott a város ez évi költségve­tése sincs még készen, anyagi viszonyai pedig oly ziláltak, hogy maholnap tisztviselőit sem tudja fizetni s teméntelen adóssága van. Pótadóról, vagy­ az anyagi életbe vágó kérdések megoldásáról hallani sem akar a többség, elannyira, hogy az alispánnak a legradikálisabb eszközhöz kellett nj­ulnia : proponálta a miniszternek a kép­viselő-testület feloszlatását a köz­ségi törvény 61. §-a alapján. A miniszter felszólí­tására a tegnapi közgyűlés egyhan­gúlag magáévá tette az alispáni előterjesztést s igy majdnem bizonyos, hogy az abrudbányai képviselő-testület feloszlatását a minisztérium ki fogja mondani, — valamelyik főbb vármegyei tisztviselőt bízván meg az ügyek további rendezésével a felfüggesztés tartamára. * — Az adóprés. Ezúttal Egerből értesít leve­lezőnk a kereseti adó nagyfokú fölemelése ellen irányuló mozgalomról. Ez a mozgalom itt annál jo­gosultabb, mert a város legfőbb, talán egyetlen ter­melési ága : a bortermelés már pusztuló­félben van. E pusztulásról, kapcsolatban a mozgalommal, a kö­vetkező adatokat írja levelezőnk : A filloxéra kopárrá pusztította már a szőlőhe­gyek két­harmadrészét, úgy, hogy a hajdan 150 ezer hektolitert termő szőlőktől ez idén alig várható pár ezer hek­toliter. A város ötezer holdú szőlő­­földjéből három­ezer ma már vég­­kép elpusztult, a másik kétezer is már in­­ficiálva van. Minden óvószert megpróbáltak már a pusztulás meggátlására, de sikertelenül. A legfőbb termelési ág elsatnyulásával természetesen pangás­nak indult az ipar és a kereskedés is. Ilyen körül­­mény­ek között képzelhető, mily megütközést, sőt botránykozást keltett a pénzügyigazgatóság javaslata, mely a HI. osztályú kereseti adót 50 százalék­­k­a­l kívánja fölemelni. Az érdekelt polgárság a múlt napokban tartott népes értekezletet s elhatá­rozta, hogy tíz tagú küldöttséget küld fel a pénzügyminiszterhez, a­kitől utasítást fog kérni egy méltányos javaslat tételére. Legközelebb a városi közgyűlésen is szőnyegre kerül ez az ügy, valószínű­leg ez is fölterjesztést fog intézni a pénzügyminisz­terhez.* Izgalmas megyei közgyűlés. Mint a P. N. Írja, Liptó megye e hó 25-én tartott évnegyedes köz­gyűlésén Szentiványi Márton volt főispán bucsu­­iratban mondott Isten hozzádot a megyei szolgálatnak s közvetlenül ez irat fölolvasása után Rakovszky Ká­roly előterjesztette a saját és ellenzéki társa , Szent­iványi Károly nevében a megyei korrupcióra vonatkozó interpellációját, melyben főleg a teplicskai erdőkerü­let árverésénél elkövetett visszaélések iránt tett kérdést s megokoló beszédében az esetet csak mint konkrét példát emlité föl, mely a megye szomorú közállapotait illusztrálja. A fölhozott példa annál súlyosabb, mert az eladott erdőterületben az árva­szék is érdekelve van s a visszaélés az árvákat károsította meg. Rakovszky a legszigorúbb vizsgálat elrendelését követelte s szavai mély hatást keltettek a teremben. Homéri kacaj fogadta egy szentmiklósi ügyvéd fölszólalását, ki a visszaélés vádja ellenében védői tisztet óhajtott teljesitni, kijelentvén, hogy „minek most már a kérdést feszegetni, mikor ez úgyis kezdette elsimulni magát.“ Ez az elsimítási kísérlet azonban meghiúsult. Az előülő alispán, Andaházy Géza, az interpellációra azt felelte, hogy kimerítő jelentést fog a közgyűlés elé terjeszteni s e célból a fegyelmi eljárást haladéktalanul megindítja a gyanúba kevert tisztviselők ellen. * — Vidéki rövid hír. A liptóujvári hat osz­tályú állami elemi iskolában e hó 26-án voltak a

Next