Budapesti Hírlap, 1890. november (10. évfolyam, 301-329. szám)

1890-11-14 / 313. szám

4 A tuberkulózis gyógyítása. Berlinben szerkesztőségünk külön tu­dósítót bízott meg azzal, hogy a Budapesti Hír­lapot Koch professzor fölfedezését illetőleg mindenről rögtön értesítse. Külön tudósítónk ma a­­következő táviratokat küldte nekünk Berlinből: Koch tuberkulózis-gyógyításmódjáról az első hiteles közlemény holnap reggel kilenc órakor fog megjelenni a Deutsche Medizinische Wochenschrift külön kiadásában. Ezt a felvilágosítást adták ma a száz és száz tuda­kozódónak, a­ki feszült érdeklődéssel kérdezőskö­dött a közlésről. A fejtegetés mintegy hat hasábra fog terjedni és egyelőre csak az oltó-matéria előál­lításával foglalkozik. A közönségre nézve legfon­tosabb azt tudni, hogy ami a Koch fölfedezésében eddig pozitív és megdönthetetlen, az csakis a tuberku­­lózisos csont- és bőrbetegségek gyógyítá­sára vonatkozik, hogy a metódus ily kedvezően hat-e a tüdővészre i­s, az eddigelé csupán puszta való­színűség, nagy valószínűség ugyan, de nem faktum. Ma reggel tíz órakor William Levy dr., Koch dolgozótársa, privát klinikáján először demon­strálta a gyógyításmódot meghívott orvosközönség előtt. Részletesen ismertette az eljárást és bemu­tatta az első, meggyógyult bőrtuber­­kulózisos beteget, a­kit már szeptember 2­2-ike óta orvosoltak Koch módja szerint. Egy má­sik lupusos betegen az eljárás technikáját demon­strálta és felszólította a jelenvolt orvosokat, hogy az eredményt figyeljék meg. A lupuson kívül szólt a gége-tuberkulózisról is, a fölfedezés szempont­jából. Koch professzor, hír szerint, maga is előadást fog tartani az orvos-egyesületben, e hó 20-án, 17-én pedig Bergmann professzor fogja a sebész­egyesület előtt a Koch módja szerint orvoslott csont- és bőrtuberkulózisos betegeket bemutatni, a­kik már részint meggyógyultak, részint pedig job­ban vannak. Majna-Frankfurtból jelentik ne­künk, hogy a szegények klinikáján levő második lupusos beteg, a­kit Koch szerint beoltottak, nor­málisan gyógyul, mint azt Libbertz dr. berlini ta­pasztalatai után előre megjósolta. A bőr lupusos helyein már mutatkozik a jó hatás : a sebek vara­sodnak, a var pedig lehull. A Rókus kórház igazgatójának , Müller Kál­mán dr.-nak előterjesztésére a tanács ma elrendelte, hogy a kórház igazgatósága a Koch Róbert által feltalált orvosszerből azonnal tegyen megrendelést. A Rókus-kórházban­ ez idő szerint 132 tüdővészes beteg van gyógykezelés alatt. Temesvárról jelentik nekünk, hogy Petrusek Ferenc odavaló lakos Berlinbe utazott, a Koch-féle gyógyításmódot megpróbálni. Az O. B. jelenti ma este : Berlin, nov. 13. Koch Róbert értekezése a Deutsche Medizinische Wochenschrift holnapi külön kiadásában e cím alatt fog megjelenni: Újabb adatok a tuberkulózis elleni gyógyszerről. Az értekezés szerint leglényegesebb sajátsága e szernek­­ specifikus ha­tása mindennemű tuberkulózisos folyamatra. Gyó­gyító hatása mellett fontos e szer diagnosztikai cé­lokra is. A­­ típusnál, a mirigy-, csont- és izületi tuberkulózisnál teljes gyógyulás érhető el s a k­e­z­­dődő tüdővész is gyógyítható e szer­re­­. A szer alkatrészeiről és előállításáról az érte­kezés mit sem közöl. Törvényhatósági élet. Nagyvárad, nov. 13. Nagyvárad törvényható­ságának mai közgyűlésén bemutatták a polgármes­ter havi jelentését, melyet tudomásul vettek. A Budapesti látogatók lapja támogatására közgyűlésileg megszavazott 500 forintot a belügyminiszter nem hagyta jóvá. — A főpénztáros, főszámvevő és irodaigazgató fizetését felemelték Az állandó színház tárgyában élénk vita keletkezett. A j t o o k­nak azt az indítványát fogadta el a közgyűlés, hogy a BUDAPESTI HÍRLAP.­ (313. sz.) 1890. november 14. tanács jövő­­ évi májusi közgyűlésére az állandó színház felállítása tárgyában előterjesztést tegyen, a költségek miként való fedezésére és a ki­vitel módozataira nézve. A közgyűlést holnap folytatják. Caprivi a porosz képviselőházban. Berlin, nov. 13. (Saját tudósí­tónk távirata.) A porosz képviselőház mai ülésén az elnökséget közfelkiáltással újra megválasztották. Caprivi birodalmi kancellár benyújtotta az adóreformokra, a népiskolákra és a községek szervezésére vonatkozó törvényjavaslatokat. Hangoztatta, hogy valamennyi javas­latnál tekintettel voltak a sz­o­­ciális kérdésre, hogy az államot meg­erősítsék az államellenes elemekkel szemben. Igen meleg hangon szólítja fel az államfenn­tartó elemeket a szociáldemokrácia elleni sora­­kozásra. A mostani reformok égetők, eddigi késleltetésük nagy mulasztás volt. A pénzügy­­miniszter reformja a pénzügyeket teljesen rendbe szedi. Az a­d­ó­j­avaslatok célja az adóteher igazságosabb megosztása. Az isko­lai törvény hivatása, hogy biztosítsa úgy a felekezeteknek, mint az államnak ellen­őrzési jogát. Caprivi kifejezte abbeli reményét, hogy ezen törvények hozzá fognak járulni a népiskolák megjavításához. A kor­mány kötelességének tartja az államot fönn­tartani, megőrizni a rendet és megvédeni a birtokot. Ha szükség lesz rá, a kormány min­den kényszer nélkül fog cselekedni s élni fog hatalmával, mert a jelen kor nem alkalmas a szociális moz­galomra. El kell egymástól szigetelnünk az állam ellenségeit és szeretetet kell ébresztenünk az állam iránt. A kancellár reméli, hogy az államfentartó elle­niek mind síkra szállanak ez államellenes tendenciák ellen s közös munkával szolgálják a hazát. Mint a lezajlott nagy háborúk alatt, most is tartsanak össze a pártok, mert e­n­­nek a háborúnak nem kevésbbé aggodalmas a kimenete. Szol­gálja mindenki a hazát s akkor feledésbe me­rülnek az apró-cseprő belső villongások. Horvát tartománygyűlés. Zágráb, nov. 13. A tartománygyűlés mai ülé­sén az ad hoc bizottság benyújtotta a tagosí­­tási törvényjavaslatról szóló jelenté­sét. Benyújtották továbbá a középiskolai tanárok illetményeiről és a katonai behívásnak nem enge­­delmeskedők megbüntetéséről szóló törvényjavasla­tokra vonatkozó bizottsági jelentéseket. A legköze­lebbi ülést hétfőre tűzték ki. A bécsi kiállítás deficitje. Bécs, nov. 13. (Saját tudósítónk távirata.) A kiállítási bizottság tegnapi ülésé­ben állította össze a kiállítás mérlegét. Ebből kitű­nik, hogy a kiadások 941.331 irtot, a bevételek pe­dig 834.877 forintot tesznek ; a deficit tehát 106.454 forint. Most csak az a kérdés, hogy ki fedezi a deficitet, mert igaz ugyan, hogy a kormány garan­ciát vállalt erre nézve, de csak abban az esetben, h­a a bevételek nem haladnák meg a 400.000 fo­rintot, így tehát eddig még nincs gazdája a defi­citnek. Crispi Palermoban, Palermo, nov. 13. A Crispi minisz­terelnök tiszteletére adott lakomán 200-an vet­tek részt. A Crispi megválasztása érdekében működő első kerületi választási bizottság el­nöke üdvözölvén a miniszterelnököt, azt az óhaját fejezte ki, hogy Palermo választói Crispi nevével lépjenek az urnához. Crispi miniszterelnök azt válaszolta, nem azért jött ide, hogy beszédet mondjon, hanem hogy ke­zet szorítson választóival, üdvözölje őket és köszönetet mondjon nekik. Ellenfeleim — monda a miniszterelnök — arra törekedtek, hogy ha­mis színben tüntessék föl jellememet, termé­szetemet, sőt tetteimet is. Nem törődtem e gyanúsításokkal, mert azt hiszem, hogy az oly politikusnak, kinek tiszta a lelkiismerete, a ki­tűzött célt kell szem előtt tartania s az aka­dályok dacára, nem törődve semmi gyalázás­­sal, egyenesen a cél felé kell törekednie. Szi­cília ismer engem ; ha netalán nehéz idők sú­­lyosodnának Olaszországra, legyenek önök meg­győződve — a­mint én is ezt a meggyőződést­­ táplálom önök felől, — hogy hazám­ és kirá­­­­lyom védelmére kész vagyok feláldozni élete­met is. Crispi a király, az uralkodóház és Szicília éltetésével végezte szavait. A minisz­terelnök beszéde hosszantartó, lelkesült tetszést keltett. Lavigerie beszéde, Algír, nov. 13. Lavigerie kardinális lakomát adott a földközi-tengeri hajóraj vezérkarának tiszte­letére. A lakomán a kardinális felköszöntőjében ki­emelte az egyetértés szükségességét. Első óhaja az egyháznak és a papságnak, hogy egyetértés legyen. De hazafias kötelesség is, minden utógondolat nél­kül elismerni a mai kormányformát, mely ismétel­ten a nemzet jóváhagyásában részesült. Az egyet­értés a haza boldogságának alapja. A kardinális azt óhajtja, hogy a francia papság csatlakozzék ez esz­mékhez és nem fél attól, hogy bármely illetékes helyről dezavuálnák. A kardinális beszéde nagy ha­tást keltett. Orosz lap Salisbury beszédéről. Pétervár, nov. 13. A Journal de St. Pe­­tersbourg cikket ir Salisburynak a lordmayor banketten mondott beszédjéről, a­melyben megemlékezett az orosz trónörökös indiai uta­zásáról. Nevezett lap azt mondja, hogy S­a­­lisburynak ez utazásról mondott szavai Oroszországban csak a legrokonszenvesebb visszhangra fognak találni. Cavalotti beszéde, Róma, nov. 13. A radikális pártnak Milanóban tartott banketjén 320 szem­élyy vett részt, kik mind munkás és demokratikus egyesületek képviselői vol­tak. Tíz óra táján felszólalt Cavalotti, hogy kifejtse politikai és gazdasági szempontból a párt álláspont­ját. Beszéde három óra hosszat tartott és mint előre volt látható, a kormányt, illetve ennek egye­düli képviselőjét, Crispit, támadta. Cavalotti emlé­keztette a hallgatóságot arra a tényre, hogy ő 15 évvel ezelőtt I. Vilmos császárt, midőn Milánót meg­látogatta, ünnepi költeménynyel üdvözölte. Olaszor­szágnak akkor még nem volt kancellárja, sem foj­togató haditerhe és mégis eljöttek látogatóba az idegen fejedelmek. Bizonyos, hogy nem választási harc idején. Az olasz demokrácia szíves barátsággal viseltetik Németország iránt. Az olaszok és németek jó barátok azóta, hogy egyesülve háborús­kodtak a közös ellenség ellen. De nem szüksé­ges, hogy sziámi ikrek legyenek. Milánó máskor szívesen látta volna Caprivi tábornokot, azon­ban csak sajnálni lehet, hogy Milano nevét épp most hamis magyarázatok terjesztésére használták fel. Különben csupa lojalitásból szívesen eltűrjük a hár­mas­ szövetséget , ha azonban lejár, akkor nem szabad újra megkötni. A szónok aztán leírta a gazdasági helyzetet, rajzolta az általános elszegényedést, a népnek nagy nyomorát, melytől elrabolják a kenyeret, hogy helyette semmitmondó álmokat adjanak neki. De Zerbi-nek a frázisa, hogy látván az olasz hadihajókat, áldja a hazát, igen szomorú ; szálljon csak olyan hajóra, melyen kiván­dorlók vannak és sírni fog a nép nyomorán, sze­génységén, gyámoltalanságán. Az államférfiak, kik Olaszország ügyeit intézik, tékozlók, kiket gyámság alá kellene helyezni. Az ügykezelés minden ágában reformokat kell behozni s akkor meg fogják találni a módját, hogy megkönnyítsük állandóan a teher­viselést, a­nélkül, hogy a nyilvános munkálatokat félbe kellene szakítani. Az olasz polgárok el nem viselhetik többé a rájuk rótt terheket, az állam mint éhes kánya dúl a nemzet beleiben. A demo­krácia hivatása, hogy véget vessen ennek a nyo­morúságnak. A tisztességért, igazságért és szabad­ságért való harcban, ha komoly és kitartó lesz, ok­­vetetlenül győznie kell. A Castioni­ eset. Bern, nov. 13. (A Bp. H. eredeti t­á­v­i­r­a­t­a.) A Castioni esetéről a következő­ket írja a Bund: Az angol legfőbb törvényszék nagy kellemet­lenségtől óvta meg Svájcot azáltal, hogy megta­gadta Castroni kiszolgáltatását , még többre becsü­lendő az, hogy ítélete a szabadság záloga. Ha Riv­er­­i­ még egyszer eljönne Bernbe, hogy részt­­vegyen a kiszolgáltatási törvény előkészítését célzó tanácskozásban, szívesen fogadják, csak arra kérik, hagyja otthon az úgynevezett brüsszeli népjogi intézet minden haszontalanságát. Valóságos szerencse, hogy nem az intézeti jogászok, kik nivelláló célzatuknál és szőrszálhasogatásoknál fogva mind nagyobb filisz­­terekké lesznek, hogy nem azok határozzák meg a népjogot. A Bund így végzi cikkét: „Tiszteletet az angol legfőbb törvényszéknek !“ Kivándorlás Oroszországból. Köln, nov. 13. (A Bp. H. eredeti távirata.) A Köln. Ztg. írja, hogy a ki­vándorlás Oroszországból ijesztő mértékben

Next