Budapesti Hírlap, 1891. február (11. évfolyam, 32-58. szám)

1891-02-01 / 32. szám

1891. február 1. BUDAPESTI HÍRLAP, az osztrák támadásokkal szemben. A nagyváradi ipartestület, melynek másfélezer tagja van, lelkes hangú táviratban fejezte ki „legőszintébb ragasz­kodását és legmelegebb honfiúi szeretetét“ a vezér­szerepet vivő kereskedelemügyi miniszter iránt. A kormánypárt mai értekezletén befejezte a munkás - betegsegélyezésről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását s egyúttal azt is elhatározta, hogy a­mennyiben a házban a javaslatnak a köz­­gazdasági bizottsághoz való visszautasítását hoz­nák javaslatba, nem fog e javaslathoz hozzájárulni. A képviselőház pénzügyi bizottsága W­ahr­m­a­n­n Mór elnöklete alatt mai ülésében tárgyalta a hadsereg, hadtengerészet, honvédség és népfelkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátására vonat­kozó 1887. XX. t.-c. határozmányainak kiterjesztésé­ről szóló törvényjavaslatot. Andrássy Gyula gróf ismerteti a javaslatot. Fálk Miksa, Hege­dűs Sándor és Horánszky Nándor felszóla­lása után Fej­érváry Géza b. honvédelmi mi­niszter Hegedűsnek a kegydíjakra vonatkozó kérdé­sére kimutatja a kegydíjak összegét, valamint a had­mentességi díjalap állapotát, mely teljesen kétség­telenné teszi, hogy még a jelen törvény elfogadása után is a nyugdíjazásra általában szükségelt össze­gen kívül háború esetére körülbelül három millió fog évenként rendelkezésre állani. Fáik megjegyzé­sére azt válaszolja, hogy a 18 éven túli leányárvákra vonatkozó határozmányok ugyanazok, melyek általá­ban az állami tisztviselőkre nézve érvényesek és így nem lehet a katonákra vonatkozó nyugdíjtör­vényben ennél messzebbmenő engedményeket tenni. Egyébiránt egyes esetekben, a­midőn az ilyen leányárva helyzete különös tekintetet érdemel, két­ségen kívül kegyelmi úton fog kivétel létetni. Ez után a törvényjavaslatot általánosságban és rövid vita után részleteiben is változatlanul elfogadták. Ezzel az ülés véget ért. FŐVÁROSI ÜGYEK, Budapest, jan. 31. — Uj menedékház. A hajléktalanok mene­dékházának a főváros törvényhatósága uj menedék­ház építésére a II. ker. Fillér­ utcában telket ado­mányozott. A menedékházat ebben az utcában fel­építeni nem tanácsos, mivel nincs csatornázva s nincs vízvezetékkel ellátva. Most a menedékház igazgatósága a fővároshoz fordult, hogy a telket a szomszédos Retek­ utca egyik városi telkével cse­réljék ki. A telekeladó bizottság a kérelmet telje­síthetőnek találta. — Az uj zálogház. A kereskedelmi minisz­ter tudvalevőleg a fővárosban uj zálogházat akar emelni s erről értesítette is a főváros törvényható­ságát. A miniszter kérdést intézett a fővároshoz, hogy mely városrészben tartaná legalkalmasabbnak az új zálogház építését s egyúttal felszólította arra is, nem volna-e hajlandó a belvárosi zálogház épü­letéért cserébe adni egy megfelelő értékű városi területet. A telekeladó bizottság ma tartott ülésé­ben foglalkozott e kérdéssel behatóan. Az építendő új zálogház helyéül a Ferenc- vagy Józsefvárost jelölte ki, mert az Erzsébet- és Terézvárosban már van zálogház. A belvárosi régi zálogházért a telek­eladó bizottság javasolja, hogy a város a két oroszlán­hoz címzett épületet adja cserébe. Ennek a teleknek a rajta levő épülettel együtt az értéke a mérnöki hivatal becslése szerint 244178 forint. A belvárosi zálogház telke valamivel nagyobb, de nem olyan értékes s egy része az utca szabályozásába is esik. Szó volt arról is, hogy azt az épületet adja a város cserébe, hol most a katona-ügyosztály van, de ezt nem találta a bizottság célszerűnek. — Népesedési mozgalom a fővárosban. A múlt héten Budapesten élve született 375 gyer­mek, meghalt 262 személy, a születések tehát 113 esettel múlják felül a halálozásokat. Ez év 3 hetében élve született 1026 gyermek, elhalt 786 egyén, a születések többlete tehát 240. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, jan. 31. Meissonier-1815-1891. A franciák legnagyobb élő képízója, Meis­­s­o­n­i­e­r, meghalt ma Párisban. Ő rá ráillik a zsoltárok szava : „Nagy vagy a kicsinységedben.“ Ez a csodálatos zsáner- és históriafestő alig irt va­laha nagyobb képet, mint egy-egy jókora ír papiros , legtöbb vászna alig nagyobb egy kártyánál. De mily elevenség, mily dús gazdagsága az erőnek, a gondolatnak s a hallatlan virtuózságu tudásnak eze­ken az apróságokon, melyek mindig széles ecsettel vannak festve a miniatűrök aprólékos kidolgozása nélkül. Meisaonier művészete mindig a múlt időkben járt: a T­­ri századokból kerültek ki az ő híres lovagjai, sakkjátszói, kártyázói, r. . te érdek sok apróság, melyet a mübar.to., mint egy­egy ritka gyémántot százezrével fizettek. Tör­ténelmi képei közül világhírű I. Napoleon 1813-ban (visszavonulása Oroszországból a vert had élén), melyet a mester kétszer is megfestett. Ez eddig a világ legdrágább képe, kerek egy millió frankot fizettek érette. Meissonier valósá­gos diktátor volt a francia művészetben és elért mindent, a­mit ember elérhet, mesés gazdagságot, bálványozást, tisztségeket. Ő az egyetlen művész, a­ki valaha a becsületrend nagykeresztjét megkapta. De természetesen ellensége és irigye is sok volt. A párisi Salon kettészakadása miatta történt, mert valóságos zsarnoki hatalommal rendelte maga alá az egész francia művészvilágot. Érdekes volt mint ember is ez a nagy fehér­­szakállú kis öreg, a­ki harmadéve 74 esztendős ko­rában házasodott meg (ki tudja hányadszor) és egy 16 éves leányt vett el. * (Szathmáryné jubileuma.) Az élő és mű­ködő művésznők legidősebbike, Szathmáry-Laczkóczy Lujza ma ülte meg nemzeti színházi tag­ságának 40 éves jubileumát. Hatvan éve elmúlt, hogy ő egyáltalán színpadon van, mert színész-csa­lád gyermeke lévén, már legkisebb kicsi korában játszott gyermekszerepeket. 40 éve van a nemzeti színháznál, s 30 éve arat diadalokat abban a sze­repben, melyben ma búcsút vett a közönségtől. Az ünnep érdekesebb és meghatóbb része a leeresztett függöny mögött játszódott le. Szathmárynénak pom­pásan díszített, elektromos lángok és karos gyer­tyatartók világában ragyogó öltözőjében kevéssel 7 óra előtt megjelentek Nádai és Nagy Imre, s az ün­nepeltet kézen fogva kivezették a színpadra, hol a nemzeti színház összes tagjai félkörbe állva várták. Szathmárynéhoz az első beszédet Beniczky Ferenc intézte, a­ki örömét fejezte ki a fölött, hogy a magyar színészet e szép ünnepe még az ő inten­­dánssága alatt folyt­ le. Majd az intendatura nevében átnyújtott egy nemzeti szalagos babérkoszorúót. Utána Mihály fi a nemzeti színház tagjai nevében üd­vözölte, s fehér etai-be elhelyezett, tiszta szinarany­­ból készült névjegyet nyújtott át, melybe a mai dá­tum s a 40 éves jubileum alkalma volt bele­vésve. Erre B­é­n­y­e­i István az orsz. szinészegyesü­let központi igazgatótanácsa nevében trikoloros ba­bérkoszorút adott a jubilálónak. Zilahi Gyula a kolozsvári nemzeti színház nevében ara­nyozott ezüstkoszorúval lepte meg, végül az üdvöz­lők sorában következtek , a­l­­­i­n­u­s­z Aurél a népszínház, és Rátonyi Ákos a színésziskola nevében, mindegyik egy-egy babérkoszorúval. Szath­­máryné sirva köszönte meg a megérdemlett kitün­tetéseket, az urakkal kezet fogott, a hölgyeket meg­csókolta. Azután visszavonult öltözőszobájába, hol még számos pályatársnője kedveskedett neki apró mellcsokrokkal. Itt kereste fel Zichy Géza gróf is, az új intendáns, s üdvözölte őt. Pont 7 órakor megkezdődött az előadás, a Mama. A ház zsúfolásig megtelt. Egyetlen páholy, földszintes ülőhely, kakasülői szék nem maradt üre­sen. Mikor Szathmáryné megjelent, dörgő tapssal fogadták, mely sokáig tartott. Az agg művésznő szivére tett kézzel hajtogatta magát s mikor végre elkezdhette a beszédet, hangja még akkor is reme­gett a megindulástól. De csakhamar visszazökkent a kerékvágásba s a rendes bravúrral játszotta a zsém­bes mamát, melynél jobb vígjátéki alakot Szigligeti nem teremtett. Szathmáryné oly elevenen, ruganyo­san, erős hangon játszott, hogy alighanem igazuk volt azoknak, a­kik ma azt jósolták, hogy Szathmá­­rynét az ötven éves jubileumán is látni fogjuk még a Jrand-ban. Bár ő kijelentette, hogy többet nem lép színpadra. Csak még a budaiaktól búcsúzik el. A jubiláris előadásban még részt vettek : C­sillag Teréz, Szacsvayné, Vizváriné, Nádai, Mihályi­­, Vizvári, Újházi és Pintér. A színház ama művésznői és művészei, a­kiknek a mai előadásra nem jutott szerep, a harmadik felvo­násban báli vendégek gyanánt léptek a szinpadra s szótlanul adták át koszorúikat és ajándékaikat az ünnepeknek. Köztük volt Prielle Kornélia, Rákosi Szidi, Helvey Laura, Felekyné s a nemzeti színház­nak több más előkelő tagja. A közönség zajos tap­sokkal kísérte a pályatársak néma hódolatát. * (Műsorok.) Nemzeti színház: Hét­főn, febr. 2. Két év múltán. Huszárszerelem. Kedden: A nagyratermett. Szerdán: Az apósok. Csütörtökön: Iphigenia Taurisban. Pénteken: Az aradi hősnők (1-szer.) Szombaton: Az aradi hősnők. Vasárnap: Az aradi hősök. ( Bárle­­sz ) — Várszínház. Csü­tör­tökön: A kis szórakozott. Vasárnap: Bál után. Két múltán. Kacagó nők. — Opera: Hétfőn : Excelsior. Kedden: Pigoletto és Babatündér. Szerdán, csütörtökön és pénteken zárva. Szombaton : Fegyverkovács. Vasár­nap Parasztbecsület és Nap és Föld. — Népszín­ház. Vasárnap: Éjjel az erdőn. Hétfőn : A denevér. Kedden: Csikós. Szerdán: Suh­anc. Csütörtökön: Szinitanoda. Pénteken : A denevér. Szombaton: Árva­­lány hat 1-szor, vasárnap ugyanez. * (Az intendáns-változás.) Zichy Géza gróf, a nemzeti színház és a m. kir. opera most ki­nevezett intendánsa holnap veszi át hivatalát. B­e­­n­i­c­z­k­y Ferenc kormánybiztos holnap, vasárnap d. e. fél 12-kor mutatja be a nemzeti színház tag­jainak az új intendánst, a­kit P­a­l­­­a­y Ede igaz­gató fog üdvözölni. Ezután a személyzet Beniczky kormánybiztostól búcsúzik el. Déli 12-kor pedig az operában lesz a bemutatás és a búcsúzás. * (A népszínházban) most reggeltől estig tartanak a próbák. Egyszerre három darabot tanul­nak. Ezek közt van egy népszínmű, egy operett és egy némajáték. A népszínmű R­á­t­k­a­y Lászlóé. Szombaton, február hó 7-én mutatják be Árvalányhaj cím alatt. A főbb szerepeket Bl­a­h­a Lujza, Lukács Juliska, Klárné, Horváth Vince, Szirmai, Németh, Kassai, Vidor, Szabó Antal, Újvári és Tollagi játszák. — A némajáték, A rikozló fiú, február 14-én kerül bemutatóra. A népszínház tagjainak szokatlan fel­adattal kell megküzdeniök, mert a darabban sem énekelni, sem beszélni, sem táncolni nem fognak, ha­nem az egész cselekvést zene kíséret mellett rit­mikus mozgással és taglejtéssel kell kifejezniük. — Az operett Messager műve, mely La lasoche c. alatt Párisban nagy sikert aratott. * (Korenthal Mór) román kir. kamara­mű­vész, kinek tegnapi fellépését a Krancsevics vonós­négyes társaság estélyén oly nagy siker kísérte, kedden, február 3-án tartja önálló hangversenyét a Vigadó kis termében. A hangversenyre szóló je­gyek Rózsavölgyi és társa cégnél kaphatók. * (A kolozsvári nemzeti színház) a magyar ciklust, melyet a közönség fényesen támogatott, két héttel meghosszabbította. * (A nemzeti zenede) vasárnap, február hó 1-én d. u. 6 órakor saját helyiségében (koronaher­­ceg-u. 18.) házi hangversenyt rendez, melyen a zene­dei növendékek Mosonyi, Chopin, Schu­mann, Zimay, Hu­bay és Grieg különböző műveit fogják előadni. * (A magyar színészegyesület­ közgyűlését március hó 3-án fogják megtartani. * (A műcsarnok sorsjátéka.) A téli kiállí­tásnak e végből megvásárolt képeit ma sorsolták ki a következő eredménynyel: a 721. számú sorsjegy megnyerte Bihari Sándornak A varróban cimü 450 frtos olajfestményét; a 91. számú sorsjegy Neográdi Antalnak Pelargoniák közt cimü 200 frtos képét; a Soft. számú sorsjegy Büttner Helénnek Szomjas cimü 150 frtos olajfestményét; a 771. számú sorsjegy Littrow Leónak Ítészlet Abbáziából cimü 100 frtos képét; a 324. számú sorsjegy Koszkol Jenőnek Velencei halászok címü 64 frtos vízfestményét. A sze­rencsekerékbe csakis az eladott 1052 sorsjegy szá­mait tették bele. * (Az ó-görög arcképgyű­jtemény kiállítása) a műcsarnokban február hó 10 én fog megnyílni. E gyűjteményt Egyiptomban, Rubagai vidékén fedez­ték fel három évvel ezelőtt, és azok nyilvánosságra hozatalával először nyílik alkalom arra, hogy beha­tóan lehet tanulmányozni a görögök eukasztikus (viasz színt) festési modorát. * (A természettudományi társulat) az ez évi második sorozatos előadást február 13-án, pén­teken este 6 órakor kezdi meg az egyetem fizikai intézetében (Eszterházy­ utca 3. sz.) Ez alkalommal Krenner József dr. műegyetemi tanár fog nép­szerű előadásokat tartani husvétig minden pénteken az ásványtan köréből s egyszersmind bemutatja a nemzeti múzeum gazdag gyűjteményé­nek legszebb kincseit. Ez előadásokra eddig már 180 hallgató jelentkezett. Az érdeklődők még febr. 9-éig jelentkezhetnek levelező­lapon. Az állandó be­léptijegyeket e hó 12-én és 13-án adják ki a titkári hivatalban (Eötvös-tér 1. sz.) * (A magyarországi néprajzi társaság) XI. felolvasó ülését ma tartotta meg Hunn­ak­y Pál elnöklete alatt. Első felolvasó S­t­r­a­u­s­z Adolf volt, ki a bolgár nép költészetét ismertette érdekesen s néhány csinos bolgár népdalt is bemu­tatott saját fordításában. Felolvasását a nagyszámú közönség megtapsolta. Volt még két felolvasás. J­a­n­c­s­ó Benedek dr. mutatta be a nemrég hazatért Bálint Gábor nyelvtudós dolgozatát a m­o­n­g­o­l népköltészetről s Vikár Béla dr. né­hány finn népdalt olvasott fel. Mindkét felolvasót megéljenezték. A felolvasó ülést választmányi ülés követte. * 1 Az akadémiából.) A magyar tudományos akadémia első (nyelv- és széptudományi) osztálya február hó 3-án, kedden délután öt órakor ülést tart. Tárgyai­: 1. Télfy Iván levelező tag Kisfaludy Károly Mohács­a görö­gül. 2. Zichy Antal levelező tag Gróf Széchenyi Istvánhoz intézett le­­velekről. 9

Next