Budapesti Hírlap, 1891. február (11. évfolyam, 32-58. szám)

1891-02-05 / 35. szám

1891. február 5. BUDAPESTI HÍRLAP. (35. sz.) niszterelnök előterjesztésére Dunajewsky Ju­lián lovag pénzügyminisztert ez állása alól fölmenti, egészségi okokból állandó nyugalomba helyezi s a pénz­ügyek terén tanúsított kitűnő szolgálatainak elisme­réséül neki a Szent István-rend nagykeresztjét ado­mányozza. A másik legfelsőbb kézirat az érdekelt miniszternek szól, tartalma az előbbivel egyező. A harmadik kézirat Steinbach Emil d­r.-t k­i­­n­evezi osztrák pénzügyminiszterré. E személyváltozás nem jött váratlanul. Már a reichsváb­ feloszlatása után rebesgették, hogy Duna­­jewsky visszavonul. A császári kéziratban olvasható is, hogy lemondási kérvényét már január 22-én, tehát a birodalmi tanács feloszlatása napján benyúj­totta. Ebből joggal lehet azt következtetni, hogy a Taaffe-kormány az új választások után oly többség­gel akar kormányozni, melylyel Dunajewsky állása a minisztériumban összeférhetetlen. Ő a kormányban a lengyel klub bizalmi embere volt s mint minisz­ter nagy szolgálatokat tett a koronának a roncsolt osztrák államháztartás rendezése által. Hogy most működéséről lemondanak, nem jelenthet egyebet, mint a kormány s a lengyel klub közt fennállt egyezmény felmondását. Taaffé gróf — úgy lát­szik — a kormányhatalommal a német elemre ké­szül támaszkodni s a csehek, lengyelek favorizálásá­nak korszaka Ausztriában — legalább egyelőre — véget ért. Dunajewsky utóda aránylag fiatal ember, 45 éves. Kitűnő bürokrata hírében áll. Az igazság­ügyi minisztériumban emelkedett Glaser miniszter­sége óta osztályfőnöki rangig s ily minőségben is­mételve képviselte a kormányt a törvényhozás előtt és szakavatott felvilágosításai tekintélylyel ruházták fel. Ért-e a pénzügyekhez is, azt most kell meg­mutatnia. FŐVÁROS! ÜGYEK. Budapest, febr. 4. A főváros közgyűlése. — Saját tudósí­tónktól. — A mai közgyűlés érdeklődése kizárólag a hús árának mesterséges fölemelése ellen ajánlott intéz­kedések felé fordult. E dolog élénk vitára adott alkalmat, melynek vége az lett, hogy a tanács ja­vaslatát nagy többséggel elfogadták. A gáztársulat­nak a légszeszvilágítási szerződés meghosszabbítása ügyében legutóbb beadott nyilatkozatát, a tanács javaslatához képest, a kiküldött bizottsághoz utasí­tották. A napirend többi tárgyait csekély érdeklő­dés mellett intézték el. Részletes tudósításunk a következő : A főpolgármester az ülés megnyi­tása után bejelentette, hogy a VIII. kerület elöl­járója , K­o­m­l­ó­s­i László, betegsége miatt, állá­sáról lemondott. A közgyűlés sajnálattal vette tu­domásul a lemondást s elrendelte, hogy az állást mielőbb betöltsék. Az állásra a jövő közgyűlésig a főpolgármesternél kell jelentkezni. Ezután Ybl Miklós, Schönberg Ármin dr. és F­á­c­z­á­n­y­i Ármin bizottsági tagok el­­hunytáról emlékezett meg a főpolgármester, különö­sen kiemelve Ybl érdemeit. Az elhunytak emlékét jegyzőkönyvileg megörökítik s a gyászoló családok­hoz részvétiratokat intéznek. A legtöbb adót fizető póttagok közül S­z­i­m­o­n Jakabot, Neumann Rafaelt és Szilassi Adolf­ert hívják be a köz­gyűlésbe. Az állás- és helypénz-, továbbá a kikötési díj- és kövezetvámszedési jogra nézve a pályázat ki­írását elrendelték. Az ajánlatok beadására február 16-ikát tűzték ki. Az említett díjaknak házilagos kezelése esetén életbeléptetendő szabályrendeletet a belügyminiszter által kívánt módosításokkal elfogadták. A hús árának mesterséges felemelése ellen teendő intézkedésekre vonatkozó előterjesztésnél elsőnek Polónyi Géza szólalt fel. Ha a hatóság — úgy­mond — aggó lelkiismerettel javítani igyekszik a közélelmezést, ezt teljesen helyesli. De azt, hogy a hatóság egy ipartestület ellen háborút indítson, nem tartja jogosnak. A tanács pedig ezt akarja tenni, mert előterjesztése nem tényeken, hanem feltevéseken alapszik. Ő különben akkor sem támo­gatná a tanács által ajánlott intézkedéseket, ha azok a feltevések bekövetkeznének, mert a főváros­nak az ő tapasztalatai szerint nem oly jó az ad­minisztrációja, hogy kitűnő mészáros is lehetne. (Derültség.) A fővárosnak joga van a húsárakat megállapítani, vegye a kezébe ezt a fegyvert, de ne akarjon főmészáros lenni. (Derültség.) A hatóság győződjék meg, hogy megokolt-e a hús árának felemelése, próbavágásokkal állapítsa meg, hogy a marha bevásárlási árának mily húsárak felelnek meg. Szüntesse meg a főváros ama intézke­dése két, melyek a húst a termelők javára mesterségesen megdrágítják. — Ha a közönség igényeivel akar számolni, akkor választania kell a kettő közt, mert a kettőt együtt kielégíteni lehe­tetlen. A fővárosban a fogyasztók érdekeit kell vé­deni. Hiba, hogy Bécsben hétfőn, Budapesten pedig csütörtökön van a marhavásár. Ha egy napon volna a vásár, ez a fogyasztókra előnyösebb volna. Hiba, hogy a főváros maga kezeli a marhaélelmezést, mert nálunk ennek kedvéért még a vásár napján is ete­tik a marhát, mi az élősúlyt fokozza, a húst mes­terségesen drágítja. Hiba, hogy a kóserhús a sza­badverseny alól ki van véve. Ez csak nálunk van így. Befolyással van a húsárak emelkedésére, hogy a fogyasztást egyedül a mészáros viseli, holott előbb a termelők fizették azt. A kereseti adót a mészáros­nak darabszámra kell fizetni, még­pedig három évi vágás alapján. Ez is drágítja a húst, úgyszintén a közvetítők által való vásárlás is. A tanács által ja­vasolt intézkedések eredménye minden tekintetben problematikus, csak egy tekintetben bizonyos, hogy 4—5 száz családot tönkre fog juttatni. Ezt ő nem akarja s indítványozza, hogy próbavágások által győződjenek meg, hogy túl magasak-e a húsárak s ha annak szüksége van, oly intézkedéseket hozza­nak javaslatba, melyek a hatóság intézkedésének körébe tartoznak. Fenyvessy Adolf szerint az ügy a határozat­­hozatalra már teljesen megérett. A Polónyi által felhozott dolgokból semmi sem kerülte el a bizottság és tanács figyelmét. Polónyitól nagyon rossz fo­gás, hogy tréfával akarja ezt a komoly dolgot el­ütni. Páris, mikor szükséges, maga állít fel sütő­­házakat, vagyis beáll péknek, hogy a pékek zsarolása ellen a közönséget megvédje. Ő a mészárosokat nem akarja tönkretenni, de el akar készülni arra, hogy a közönséget a mészárosok ne sarcolhassák meg kedvük szerint. Elfogadja a tanács ja­vaslatát. Stadecza János biztosítja Polónyit, hogy mi­kor a közélelmezési bizottság ezt az ügyet tárgyalta, nem az volt a kérdés, hogy ki legyen a főmészáros, vagy hogy ipartestület ellen háborút indítson, ha­nem az, hogy a közönségnek jogos érdeke túlkapá­sok ellen megvédessék. A mészárosokat magával és a közgyűlés tagjaival egyenjogú polgároknak tartja, de mikor azok a hús árát mesterségesen fel akar­ják emelni, akkor szükségesnek tartja ellenük a közönség általános érdekét védelmébe venni. Kü­lönben azt hiszi, hogy addig, míg a vásárcsarnoko­kat el nem készítik, a húsárak szabályozása tekin­tetében nagyobb haladást nem igen fogunk tenni. Elfogadja a tanács javaslatát. Szibáry József nem hagyhatja szó nélkül Polónyinak azt a nézetét, hogy a hatóság háborút akar indítani a saját polgárai ellen, ő jogosnak tartja a háborút is a lakosságnak egy része ellen 500 ezer ember érdekében. Maruska tanácsos ama felvilágosítása után, hogy ha a hús árának ok nélkül való felemelését konstatálni fogják, próbavágást is fognak tenni, a közgyűlés nagy többséggel elfo­gadta a tanács javaslatát. A gáztársaságnak a gázvilágítási szerződés meghosszabbítására vonatkozó nyilatkoza­tára a tanács a kiküldött bizottság véleményét kí­vánja meghallgatni. Ullmann Pál dr. a tanácstól elvárta volna, hogy ily fontos ügyben ne akarja a felelősséget ma­gáról elhárítani, hanem önálló állást foglaljon el. Miután a számadást arra nézve, hogy ha a gázgyá­rat beváltanák, ennek mily pénzügyi eredménye lenne, a főszámvevő már elkészítette, indítványozza, hogy azt rögtön terjeszszék a közgyűlés elé. Kamermayer polgármester konstatálja, hogy a számadás már igenis készen van, de arra nézve előbb meg kell hallgatni a kiküldött bizottság véle­ményét. Nincs kifogása, ha a közgyűlés kimondja, hogy az ügyet 14 nap múlva érdemileg kívánja tárgyalni. E hozzáadással elfogadták a tanács javaslatát. A városliget egy részének az állatkiállítás számára való átengedését elfogadták. A kultuszminiszternek azt a kívánságát, hogy a főváros a VI. kerületben felállítandó új reáliskola számára ingyen telket adjon és az építési költsé­gekhez is járuljon hozzá, dacára Pártos Béla és Felsmann József pártoló felszólalásának, nem telje­sítette a közgyűlés. Több magánérdekű ügy elintézése után a köz­gyűlés véget ért. — A központi városház. A főváros tör­vényhatósága a végleges városházát tudvalevőleg a Károlykaszárnya helyén akarja felépíteni. A belügy­miniszter ma értesítette a főváros közönségét, hogy a Károly-kaszárnya átengedése ügyében már érint­kezésbe lépett a közös hadügyminiszterrel, s mihelyt választ kap, nyomban közölni fogja azt a fővárossal. — Leköszönt kerületi elöljáró. A VII. ke­rületi fővárosi bizottsági tagoknak tegnap este tar­tott értekezletén Rémi Róbert elnök bejelentette, hogy K­o­m­l­ó­s­s­y László kerületi elöljáró egész­ségi állapota miatt állásáról lemondott. A bizottsági tagok sajnálattal vették tudomásul Komlóssy le­mondását és egyhangúlag id. Kok­es­ch Sándor fővárosi bizottsági tagot jelölték ki VIII. kerületi elöljáróvá. Kokesch az állás elfogadására késznek nyilatkozott és ezt a főpolgármesternél is be fogja jelenteni. — Megemlítjük itt, hogy Braun Ignác VII. kerületi esküdt szintén beadta lemondását.­­• A vízvezetéknek a Bulyovszky­ utca és a halom­ utca egy részében való lefektetését a bel­­ügyminiszter nem hagyta jóvá, mert a munka költ­ségét a huszonöt milliós kölcsönből a vízvezetéki csőhálózat kiterjesztésére ez évre fölvett 60.000 írtból akarják fedezni, miután pedig az idei költ­­ségvetés még jóváhagyva nincs, a 25 milliós köl­csönből fedezet ez idő szerint nem áll rendelke­zésre. E bölcs határozatra csak azt jegyezzük meg, hogy tetszett volna a belügyminisztériumnak vagy a költségvetést már jóváhagyni, vagy pedig a köz­­gyűlés szóban levő határozatainak elintézését egy­előre függőben tartani, de a minisztérium hanyag­sága miatt megtagadni valamely közgyűlési ha­tározat jóváhagyását, az legalább is furcsa dolog. — Közegészség Budapesten. A 1. főorvosi hivatal már elkészítette félévi jelentését a főváros közegészségi állapotáról. A jelentés szerint a fővá­ros közegészségi állapota a most múlt fél esztendő­­ben általában véve nem volt kedvezőtlen, a­meny­nyiben úgy a megbetegedések, mint a halálozások a normális mértéket nem haladták meg. Az 1889-ik esztendő utolsó felénél azonban kedvezőtlenebb volt ez a félesztendő, mert 254-el több haláleset fordult elő benne s a heveny ragályos betegségek is jobban pusztítottak most, mint akkor. Ez az utóbbi körül­mény szolgált okul arra, hogy a t. főorvos három ellenőrző orvos kirendelését kérje a tanácstól s a mióta azok megkezdték mű­ködésöket, a helyzet határozottan javult. Az 1890. július hó 1-től decem­ber 31-ig terjedő félesztendőben összesen 6425 ember halt meg Budapesten. Legkisebb volt a ha­lálozás szeptember hóban (981), legnagyobb de­cember hóban (1160). A gyermekhalandó­ság jelentékeny százalékát szolgáltatta az általá­nos halálozásnak. Meghalt ugyanis 1966 (egy évnél nem idősebb) gyermek, vagyis az összes halálese­teknek 30-58 százaléka. Legtöbb áldoza­tot szedett a tüdővész. Ebben a be­tegségben a félév alatt 910 ember halt meg. Bélhu­rutban 835, tüdőlokban 631, difteritiszben 405, vör­­henyben 213, veszettségben 4 ember halt meg. Le­lene és dajkaságba adott árva gyermek­e félév vé­gén 613 volt a fővárosban. A köztisztaság a főorvos jelentése szerint kielégítő volt. Végül megemlítjük, hogy öngyilkosság 86 for­dult elő: negyvenegyen pisztolylyal, tizennyolcan kötéllel, húszan méreggel emésztették el magukat, hárman a Dunába ugrottak s négyen az öngyilkos­ságnak egyéb módját választották. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, febr. 3. * (Opera.) Zichy Géza gróf intendáns, a Zenevilág szerint, új szabályrendeletet léptetett életbe, a­mely az összes ügyeket illetőleg a legna­gyobb fokú rendelkezési szabadságot biztosítja az intendáns számára. Ugyanez a szabályredelet körül­írja az igazgató-tanácsos hatáskörét is. Az igazga­tósági tanácsos mindenben helyettesíti az intendánst s ellátja a színházak összes jogi természetű ügyeit, ezenkívül vezeti a leglényegesebb adminisztratív ügyeket is. * (Díszelőadás az operában.) Az e hó 13-án az operaházban a Fehérkereszt egyesület javára tar­tandó díszelőadás teljes műsora a következő: 1. Nyitány, előadja az opera teljes zenekara. 2. Prolog, ez alkalomra írta Kozma Andor, szavalja Jászai Mari. 3. Huber Károly Víg cimborák című egyfelvonásos eredeti magyar dalműve, melyben a főbb szerepeket Bárdosi és Fleiszig kisasszonyok, Takács, Szirovatka és Szendrey éneklik. 4. Zichy Géza gróf A zene cimü műve, a magánszólamokat éneklik Ábrányiné Wein Margit, Broulik és Odry. 5. Monolog, szavalja Náday Ferenc. 6. Zichy Géza gróf A vár története cimü müvéből öt kép és pedig: A dalnok, A fehér asszony, A sellő, A szürke manó, Az idolsó várur. A költeményeket szavalja Jászai Mari, az életképeket rendezi Alszeghi főrendező ; a zenekart Erkel Sándor igazgatja. A bérlőközön­­ség páholyai meg, vagy meg nem tartása iránt e hó 8-ig bezárólag intézkedhetik. Ez előadásra elő­jegyzéseket az opera pénztára fogad el. * (A népszínházban) pénteken e hó 6-án d. e. 10 órakor tartják meg az Árvalányhaj c. nép­színműnek, Rátkay új darabjának a főpróbáját. * (A vigadóbeli gyermekszínházban) hol­nap, csütörtökön, a Hamupipőke nyolcadszor kerül színre. Jegyeket már délelőtt lehet váltani a vigadó­beli pénztárnál. * (Jubileumi hangverseny.) A nemzeti ze­nede Gobbi Alajos karnagy igazgatása alatt ötven­éves jubileuma alkalmából e hó 11-én, szerdán esti 7 és fél órakor a fővárosi vigadó kis termében növendék-hangversenyt rendez, melyen Schumann, Bach, Schubert, Liszt, Erkel és Hubai műveit fog­ják előadni. * Reményi Ede­ e hó 11-én rendezi a lon­doni Albert Hall-ban harmadik és utolsó hangver­senyét. Onnan Berlinbe utazik, hol Széchényi gróf . —..... .........................— . .—...............

Next