Budapesti Hírlap, 1891. április (11. évfolyam, 89-118. szám)

1891-04-11 / 99. szám

Tom Ponce tábornokkal, a világ legtör­pébb emberével ; bemutatta az udvaroknál, felso­rolta számtalan furcsánál­ furcsább címeit, dicsérte hőstetteit s vitézségét és rengeteg sok pénzt szerzett vele. — Igen híres spekulációja volt az is, melyet Lind Jennyvel, az énekesnő­vel űzött, kit 1850-dik évben vitt át Európá­ból az­­Egyesült­ Államokba. Maga beszéli el, hogy oly nagy reklámot csapott az előadásnak, hogy 93 hangverseny után a művésznőnek 208.675 dollár, míg magának, Barnumnak, 535.486 dollár jövedelme volt. Később Barnum gyermekkiállítást rendezett múzeumában és a legszebb s legegészségesebb gyermeket pályadijjal jutalmazta meg, majd kutya­­kiállítást, melynek szintén nagy keletje volt. Azon­ban rosszul is járt egyszer spekulációjával és min­den vagyonát elvesztette; 1887-ben gyűjteménye is elégett. De csakhamar ismét vagyonra tett szert és sokkal nagyobb múzeumot épített, melynek napi bevétele 30—40 ezer dollár volt. De Barnum nem­csak kiállító, panorámás és impresszárió volt, hanem bankár, író, filozófus, hírlapíró és politikus is. Azonfelül apostola a mértékletességnek és felolva­sásokat tartott a szélhámosság, a humbug, a ha­zugság és a csalás ellen. Megválasztották egy ízben Connecticut állam képviselőtestületébe, melynek több évig volt tagja, — bizonyára azért kellett lemon­dania, mert igazmondását is hazugság számba vet­ték. 1855-ben kiadta memoirjait, azonfelül még a következő munkákat adta ki: A világ szélhámossága, Küzdés és győzelem, A meggazdagodás művészete, Tör­ténetei!. Végrendeletében Barnum több rendbeli nagy alapítványt tett, többek között 100 ezer dollárt ha­gyományozott egy Bosztonban építendő természet­rajzi múzeum­ számára. Ő teremtette meg a szirénát, mely nem egyéb, mint egy kettévágott majom és hozzávarrt halfark — mind a kettő jól összeszárítva. (Ezt Budapesten is mutogatták néhány év előtt, mint nagy termé­szeti csodát.) Megcselekedte azt is, hogy New­ York közelében, a vasút mentén elefántokkal szántatott s mikor a szenzáció óriássá nőtt s a mezőgazdasági egyesületek rendkívüli közgyűléseket tartottak ez újítás tárgyában, kijelentette, hogy az egész csak reklám volt az ő állatseregletének. Három év előtt háromezer tagú cirkuszszal járta be Észak-Amerikát. Boulangernek mesés összegeket ígért, ha engedi magát pénzért mutogatni. Newyorki múzeumába egyszer becsalt egy vad indián követséget, mely békekötés végett járt az elnöknél. Az indiánokat fölvitte a színpadra is, mintha azt is meg akarná nekik mutogatni és vállára veregetett a törzsfőnek: „Ez a gazember a sárga medve, a kiova indiánok fejedelme. Isten tudja, hány fehér ember feje bőrét nyúzta le. Nincs több hozzáfogható gazfickó. Ha értene angolul és tudná, mit beszélek, bizonyosan legott agyonütne ; de azt hiszi a jámbor, hogy di­csérem őt stb.“ A közönség üvöltözött lelkesedé­sében, a „sárga medve“ pedig boldogan mosolygott. Barnum Kalakaua királyt rávette, hogy cirkuszában körü­lkocsizzék, elhitetvén vele, hogy a fehér embe­rek között ez a legnagyobb tisztesség. Különben kételkedéssel fogadjuk Barnum ha­lálának hírét, mert nem lehetetlen, hogy ez is csak reklám, melylyel fel akar ültetni bennünket. Lehet, hogy holnap dementit kapunk, hogy Barnum nem halt meg, ellenkezőleg frisebb egészségnek örvend, mint valaha, mert talált egy rókafejű, elefántlábú pézsmatulkot, melynek hasazacskójában olyan szer van, mely megifjitja az öregeket. Látható Barnumnál! Beleptidis 10 írt. ... Ha pedig csakugyan meghalt, akkor két hét múlva itt magát kitömve fogják mutogatni a híres múzeumban. Mert beszélik, hogy végrendeletében van egy olyan passzus is, mely ezt utódjának meg­­hagyja. Az öreg Barnum ugyanis jól tudta, hogy csodabogarai közt ő a legnagyobb nevezetesség, a­minől Amerika se szült többet s becsülte magát annyira, hogy halála után helyet foglalhasson a sa­ját ritkasági között. NAPIHÍREfi Budapest, ápr. 10. Az idő. Budapesten ma reggel 64 C­ fokot mutatott a hőmérő. Napközben többször meg­eredt az eső. Tegnap a hőmérséklet maximuma 6, minimuma 5 fok volt. Magyarországon borult és esős az időjárás. Leghidegebb volt Árvavárakon­t 100 fok, legmelegebb Fiuméban 1­3 fok. — E­u­­r­ó­­pában, különösen Olaszországban esős idő jár. A hőmérséklet változatlan. Legmelegebb volt Brindisi­­ben 160 fok, leghidegebb Moszkában —04 fok. — A levegőnyomás maximuma Európa éjszak­keleti részén, minimuma Olaszország fölött van. — Jóslat: Keleti szelek mellett többnyire borult, esőre hajló idő várható. — Adakozás. A mai napon következő ado­mányt küldtek hozzánk : Mendler Bernát Ó-Lubló 4 frt 90 kr, az E. M. K. E. javára. Az összeget rendeltetési helyére juttatjuk. — (Személyi hirek.) Károly Lajos főherceg e hónap 7-én fogadta bécsi palotájában a torontálmegyei küldöttséget, a­mely a vármegye ne­vében köszönetet mondott neki, a miért megengedte, hogy a nagykikindai új lovas kaszárnyát az ő ne­véről nevezzék el. — Weisel Antal, kolozsvári posta- és távirófőnök, most ülte meg negyvenéves szolgálati jubileumát, mely alkalomból szives ovációk tárgya volt.­­ (Az egyház köréből.) A király G­r­a­e­f­f­e­­ János esztergomi főszékesegyházi kanonoknak a szent Ipolyról nevezett zoborhegyi címzetes apát­ságot, Koszival István dr. esztergomi főszékes­egyházi kanonoknak a B. Sz. Máriáról nevezett pécsváradi címzetes apátságot és Vezinger Károlynak, budapesti várlaki plébánosnak és a szent Jobb őrének a B. Sz. Máriáról nevezett ma­­dochai címzetes apátságot adományozta.­­ (Széchenyi István gróf levele.) A ma­gyar tudományos akadémiát érdekes és becses re­likviával ajándékozták meg e napokban. Megkapta Széchenyi István grófnak egy 1832. május 3-dikán írt levelét, a melyet Udvardy-Cserna Jánosnak, a tudós társaság tagjának küldött a legnagyobb ma­gyar. A levélnek eddig még le nem nyomtatott szö­vege itt következik : „Érdemes Hazánkfia ! Jóllehet most különösen sok dolgaim vannak, nem mulaszthatom mindazáltal el, legalább is néhány sorokkal Május 16-án írt leveléért hálaadásomat kijelent­em. Igen jól esett! s köszönöm, ha tiszta óhajtásu vágyimat engedé­keny rokon érzéssel bírálja. De csak Istenért, ne emeljen superlativus Gradusra, mert ott valóban fentartani magamat nem vagyok képes! Szándékom becsületes, tehetségem tűrhető, hazafias kötelesség érzésem ébredt . . . im ez rajzom. Se több, se ke­vesebb. Annyit teszek, mennyit tehetek , é­s Ud­­vardy is annyit teszen, mennyit­­ bir , úgy hogy az érdemben egy lépcsőn állunk . . . s még koránt sincs eldöntve : kettőnk közt ki hajt több, ki ke­­vésb hasznot, mert önnek (én mindig ezen szóval élek a német Sie helyett) némi írásai már felette sok jó magot hintének el, midőn az enyimek eddig szinte csak boszantottak. Hazánk mindenben hátra van . . . nagy sikert nem várok legbuzgóbb fárado­­zásim után is. •I de azon szikra, mely cselekede­­temre buzdít, soha egészen el nem enyészhet! Örü­lök, hogy társaságunk tagja,­­s reméltem, sokat fog annak előmenetelére tenni. A Tárgy azonban, ter­mészete szerint, lassú növésű, minthogy századokra terjed ... ha terjed . . . Isten tartsa és erősítse. Széchenyi Istvánét . (A legújabb Károlyi grófné.) Megírtuk nemrég, hogy Károlyi István gróf nagyobb kí­sérettel Amerikába utazott, kiskorú fia után, a­ki Frank Boriska szülésznővel odaszökött. Mint a Nemzet hallja, a gróf nagypénteken ült hajóra Ham­burgban s a rákövetkezett szombaton már New- Yorkban volt. Tegnap azt telegrafálta haza család­jának, hogy hosszas keresés után rátalált a kis grófra s megbizonyosodott róla, hogy csakugyan feleségül vette Frank kisasszonyt. A fiatal pár egy ideig Amerikában marad.­­ (A miniszter köszönete.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter Z­i­m­á­n­d­y Ignác, török­bálinti plébánosnak, ki az odavaló rom. kft. iskolá­nál saját költségén szervezett tanteremnek teljes berendezésén, a tanító fizetésén és lakásán kívül a tanító fizetését, évi hat méter fával javította, a nép­nevelés érdekében tett jótékony adományaiért elis­merő köszönetét nyilvánította.­­ (A református konvent) mai negyedik napján a közjogi bizottság előterjesztéseit folytat­ták. A lelkészek és tanítók egyenes adójának be­hajtási módozatával foglalkozik a pénzügyminisz­ter s az e tárgy­ban­ kiadandó miniszteri rendelet tervezetét megküldte a konventnek véleményadás végett. A rendelet szerint a lelkészek és tanítók egyenes adóját az egyházak fizetik s a rendelet ez irányban utasítja a pénzügyi közegeket. A múlt évi konvent e tárgyban meghallgatandónak határozta az egyházkerületeket s ma mind a négy egyházkerület véleményét felolvasták s miután a min. rendelet ellen kifogást egyik sem emelt, azt azzal a meg­jegyzéssel küldik föl a közoktatásügyi miniszterhez, hogy a rendelet megfelel a konvent kívánságainak. A közjogi bizottság vallássérelmi esetben tesz je­lentést és mond véleményt. Legérdekesebb ezek között Sütő Gábor vajkóci református lelkész pa­nasza, a­ki azzal vádolja a szomszéd község r.­kát, lelkészét, hogy egy hívét megkeresztelte a nélkül, hogy tőle elbocsátó levelet kapott volna az illető áttért. A ref. pap. ismételten kért felvilágosítást a katolikustól, de a plébános már a második levelet keresztülhúzta kék ceruzával s azt irta rá a lapra, hogy: „Ne izéljen!“ s ezzel visszaküldte. A köz­jogi bizottság azt javasolja, hogy miután az áttérni akaró köteles kétszer jelentkezni illetékes lelkészé­nél és elbocsátó levelet kérni, utasíttatik az egy­házkerület, hogy ez ügyben szigorú vizsgálatot in­dítván, tegyen jelentést ez ügyben a konventnek. Négy elkeresztelési eset ügyében is tanácskozott a konvent. Margiton két, Gönyőn és Galambokon egy-egy elkeresztelési eset fordult elő. A közjogi bizottság javaslata az, hogy minden előforduló esetben az elkeresztelések tárgyában ki­adott miniszteri rendelet értelmében járjanak el az egyházkerületek, az előfordult esetek megtorol­hassanak és anyakönyvi kivo­natokat közigazgatási úton is, ha máskép nem­­­es­ el, követel­hessenek ki. A konvent a javaslathoz egyhangú­lag hozzájárult. A tanácskozásokat holnap fejezik be. — (Főispáni jubileum.) Esztergom vármegye e hónap 29-én ünnepli M­a­j­­­d­í­c György gróf tiz esztendős főispáni jubileumát. A megye közön­sége ez alkalomra megfestette Vastag Györgygyel a fiatal főispán képmását a vármegyeház díszterme számára. Beszéddel Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos alispán fogja a főispánt üdvözölni. Sujánszky Antal prelátus a klérus nevében, Palkovics Károly negy­­vennyolcadiki kormánybiztos a megyebizottság és Helcz Antal polgármester Esztergom város nevében köszönti. A küldöttségek fogadása után diszebéd lesz a Fürdő vendéglő nagytermében, hol B. Szabó Mihály muzslai főszolgabiró alkalmi verset fog sza­valni. A színházban díszelőadás lesz s utána fáklyás menet, melynek szónoka Reviczky Károly ország­gyűlési képviselő. Úgy értesülünk, hogy a főispán a jubileum napján tekintélyes összegeket áldoz jó­tékony célokra.­­ (Megbotó­zott király.) Dinah Salifuról, a Nalus négerek királyáról van szó, a­kit kegyetlen­kedése miatt nemrég megfosztottak a tróntól s rá­adásul úgy megbotozták, hogy soká megemlegeti. Közönséges fekete kalandor volt ő felsége. Az ökör­­pásztorságon kezdte, de mert a st.-louisi gazdag kereskedőknek a kezére járt, egyszer csak megtet­ték főnöknek a Nalus négerek egyik falujában. Di­nah Salifu akkor már nagyban adta az urat s el­ment a legutóbbi párisi kiállításra is, a­hol fejedel­­mileg bántak vele. Vendége volt Carnot elnök­nek, a persa sah is fogadta, sőt a nap- és oroszlán­renddel is kitüntette. Olyan gőgössé tette ez ő fel­ségét, hogy B­i­n y­e­v kapitány, a­kinek a felügye­lete alatt állott, másként nem birt vele, mint hogy jól megbotozta, aztán hazavitte rezidenciájába. Otthon már királyi pompát és civillistát követelt s kegyetlenül zsarolta népét. A testvérét lefejeztette, mert féltette tőle koronáját, majd vért szagolva, levágatta a fejét mindenkinek, a­ki neki nem tetszett. A jámbor négerek azonban már megsokalták a dol­got s nemrég panaszt tettek ellene a szenegáli ha­tóságnak. Nyomban rá katonák jelentek meg ő fel­ségénél, megkötözték s St. Louisba vitték, a­hol mindenekelőtt jól megbotozták, azután pedig meg­mondták neki, hogy a királyságtól el van csapva. A fickó mégis jól járt, mert a francia kormány 6600 frank nyugdíjat ad neki, a­mivel nagyan meg van elégedve.­­ (A szabadkai gimnázium.) Közöltük a minap a szabadkai gimnázium tanári karának egy nyilatkozatát, a­mely levelezőnk tudósításával szem­ben azt állította, hogy a város csak takarékosság szempontjából akarja rábízni az általa fenntartott iskolát a kegyesrendiekre s hogy azok a tanárok, a­kik így fölöslegesekké válnának, részvénytársasággá egyesülve, reáliskolát szándékoznak nyitni. Levele­zőnk most is csak azt írja, hogy objektív tudósítá­sát teljesen az igazsághoz szabta, a­mit az is bizo­nyít, hogy a város legutóbbi közgyűlésén a gimná­zium szellemi és szervezeti hiányainak megvizsgálá­sára tizenkéttagú bizottság kiküldését ajánlotta az árvaszéki elnök. A közgyűlés különben utasította a tanácsot, hogy­ kezdje meg a tárgyalásokat a kegyes­rendiekkel. Ezzel a törvényhatóság is, mi is elintéz­tük a szabadkai gimnázium ügyét. — (A kis káplár kabátja.) I. Napoleon tör­ténelmi nevezetességű szürke kabátját minap ellop­ták a rokkantak múzeumából. A párisi rendőrség most rábukkant egy zsibárusnál, a­ki negyedfél frankon vette meg. Sic transit! — (A magyar háziipar Berlinben.) A ber­lini Friedrichstrasse-ben új boltot nyitottak a minap, a melyben a magyar háziipar készítményeit árulják. Nagy kiterjedésű ez a bolt s tele van mindama cikkekkel, a melyeket a magyar háziipar produkálni szokott. Pompás kanavászok, patyolat vásznak, hím­zett szövetek és szebbnél szebb szőnyegek hevernek rakáson s képviselve van jóformán Magyarország minden megyéje. Egy székely ruhába öltözött me­nyecske kínálja a portékát a vevőknek, a ki azon­ban csöppet sem székely, hanem berlini német asszony. BUDAPESTI HÍRLAP, (99. as.) 1891. április 11

Next