Budapesti Hírlap, 1891. április (11. évfolyam, 89-118. szám)

1891-04-11 / 99. szám

1891. április 11. BUDAPESTI HÍRLAP, (99. sz.) A M. KIR. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. — (Pestmegye állandó választmánya) ma délelőtt ülést tartott F­ö­l­d­v­á­r­y Mihály alis­pán elnöklete alatt. A pestmegyei hitelszövetke­zet oly értelmű kérvényt adott be a törvényható­sághoz, hogy a Csepel, Buda-Börs és Soroksár köz­ségekben ezután befolyandó árvatári pénzek — mintegy 100.000 főt — nála helyeztessenek el. A kérvényhez többen hozzászóltak s abban állapodtak meg, hogy az állandó választmány javasolni fogja a hitelszövetkezet kérelmének teljesítését. Holló Lajos, arra való tekintettel, hogy az államosítás küszöbön van, elérkezettnek látja az időt arra, hogy az árvatári tartalékalap addig, a­m­íg az ez iránt való rendelkezési jog fennáll, valamely jótékony célú megyei intézet, pl. árvaház létesítésére fordíttassék. — Szent­ Endre rendes tanácsú város az iránt fo­lyamodott, hogy a pilisi felső járás főszolgabírói székhelye, a­mely most Pomázon van, helyeztessék át Szent-Endrére. Többek hozzászólása után akként határozott az állandó választmány, hogy e kérdés­ben a járásbeli községek képviselőtestületei külön­­külön meghallgatandók. A megye közönsége annak idejében az abony-kécskei, valamint a szolnok-fél­­egyházai helyiérdekű vasutakra külön-külön 60.000 forintot szavazott meg. Az abony-kécskei engedmé­nyesek most azzal a kéréssel járultak a megye kö­zönsége elé, hogy a már megszavazott 60,000 írton felül még 25,000 írtban részesittessenek. Az állandó választmány hosszabb vita után a folyamodók ké­relmének helyt adott s a kért 25,000 írtnyi segélyt megadta. A választmány délután folytatta a tanács­kozásokat s legelsőbben az erzsébetfalvi templom ügye került szóba. Az erzsébetfalviaknak, mint a­kik túlnyomólag katolikusok, szükségük volt külön templomra, lelkészre, paplakásra. Hogy ezt elnyer­hessék, kérelmükkel a püspökhöz s a megyéhez fordultak. A váci püspök nem tett ellenvetést s a plébánia ma már tényleg megvan. De most az a kérdés merült föl, hogy a költségeket honnan fe­dezzék. A püspök kiküldöttje Soroksár község kép­viselőtestületével — mivel Erzsébetfalva közigazga­tásilag Soroksárhoz tartozik — jegyzőkönyvet vete­tett fel, a­melyben arra vannak kötelezve az erzsé­­betfalviak, hogy az egyház költségeihez páronkint (vallásfelekezeti különbség nélkül) 4 frt 20 kr évi díjjal járuljanak. A párbér így mintegy 6000 frt lenne, a­miből azonban a költségek fedezésére csak 1600 frt szük­séges. A megye közönsége ily egyezséghez nem akart hozzájárulni. Erzsébetfalva folyamodott azért is, hogy önálló községgé tétessék. A két ügy meg­vizsgálására bizottságot küldtek ki. Hosszabb vitát keltett Újpest község elöljáróságának amaz intézke­dése, hogy a regálét kezelő ellenőr fizetését 1200 írtról 600 írtra szállította le és a képviselő testület intézkedése nélkül egy fővigyázói állást szervezett és azt betöltötte. Gallner Gyula indítványára e miatt az ülés Újpest község elöljárósága ellen a fegyelmi eljárást elrendelendőnek nyilvánította. A bel­ügyminiszter ama leirata alapján, hogy nyilatkozzék a vármegye közönsége az iránt, hogy miért hatá­rozta el, hogy járási orvosok egy személyben köz­ségi és körorvosi állást is tölthetnek be, az állandó választmány elrendelte, hogy az orvosok szólíttassa­­nak fel az iránt, hogy a júliusi közgyűlésig a me­gye alispánjához nyilatkozataikat küldjék be és nyi­latkoztassák ki, hogy melyik állást kivánják maguk­nak fenntartani, mivel az egyik állásról le kell nekik mondani. Végül még néhány apróbb ügyeket intézett el a választmány.­­ (Az új országház építése.) A tavasz be­álltával megkezdődnek a fővárosban a monumentális építkezések. E hónap 20-án fognak hozzá ismét az új országház építéséhez, a­melynek programmját már összeállította Steindi Imre tanár és asszisztense, Tandor Ottó műépítő. E szerint az idén az épüle­tet, mely a múlt őszszel a félemeleti padló vonaláig készült el, az első emeleti főpárkányig emelik föl. Ez a párkányzat egyúttal az egész épületnek fő­párkánya. Az országháznak ugyanis csak földszintje, mezzaninja és első emelete lesz, mely utóbbiba jön­nek a különböző ülés- és tanácstermek. Ezek közül a nagyobbak a mezzaninba is átnyúlnak, az első emeletnél is magasabbak s amfiteátrális alakúak lesznek. Az első emelet párkánya különben, a gya­logjárótól számítva, huszonnégy méter magas lesz s igy egy színvonalon fog állni a Rudolf-kopart négy­emeletes házaival. Az első emelet fölé már csak a ballusztrádok, tetők és kupolák kerülnek, melyeknek fölépítése a jövő évre marad. Az első emelet kiépí­téséhez szükséges kőfaragó-, ács- és vasmunkák részint készen vannak, részint szállításuk biztosítva van. A kőfaragó munkákon egész télen át kétszáz munkás dolgozott. Legközelebb kiírják a szobrász­munkákra a pályázatot. Egyelőre csak az ornamen­­tális munkákra keresnek képfaragót. Hogy várjon a dekoratív szobrokra is kiírják-e a pályázatot, azt az építő­bizottság legközelebb fogja eldönteni. Az idei munkálatokra nyolcszázezer forint van előirá­nyozva.­­ (Kivándorlás marhalevéllel.) Pozsony­megye malackai járásából, mint levelezőnk írja, tö­megesen vándorolt ki a nép az utolsó időben. Nagy Ágoston főszolgabiró a legszigorúbban intézkedett e baj ellen. De az idegenbe kívánkozó emberek kifog­tak a hatóságon, s mert igazolványt nem kaptak, marhalevelet szereztek s azzal indultak vi­lággá, bizva abban, hogy Hamburgban és Brémában nem veszik észre a furfangot.­­— (A korrupció Észak-Amerikában.) New- Yorkból írják a Kölnische Zeitung-nak, hogy az Egyesült­ Államokban a korrupció példátlan módon terjed. Nyilvánvaló dolog, hogy az esküdtek és a bírák megvesztegethetők. A nép kénytelen maga bíráskodni s igy történt tavaly, hogy 4290 gyilkos közül csak 102 került akasztófára ; 126-ot a nép dühe ölt meg. Mesés dolgokat beszélnek a kalifor­niai szenátorválasztásról. A szavazatokat egész nyíl­tan árulták és vásárolták. Valóságos árverések tör­­téntek, melyekről a sajtó tudósításokat közölt. Bi­zonyos Falton nevű ember győzött, a­ki 73 szava­zatát kétezer dollárjával vette meg.­­ (Öngyilkos törvényszéki biró.) Mint békés­ gyulai levelezőnk táviratozza, nagy megdöbbe­néssel fogadták ma ott azt a váratlan hírt, hogy T­r­i­b­u­s­z Gusztáv törvényszéki biró Gyulafehér­­várott agyonlőtte magát. Az öngyilkos volt tudvale­vőleg a csabai népbank ügyének vizsgálóbírája, de bizonyos, hogy önkéntes halála semmi összefüggés­ben nincs e minőségével. Tribusz régebben királyi ügyész volt s csak két évvel ezelőtt nevezték ki Gyulára bírónak. Valószinü, hogy anyagi zavarok és gyötrő betegségek keserítették el. Özvegyet és kis gyermeket hagyott hátra. — (Büvészelőadás) lesz hétfőn, április 13-án, a VI—VII. ker. kör dísztermében. Rendezi Pet­­rovszki, a­ki a minap a francia körben oly nagy tetszéssel mutatta be magát.­­ (Lóversenyek Alagon.) Az „Űrlovasok szövetkezete“ e hó 12-én, vasárnap, nyitja meg a magyarországi lóversenyeket Alagon, melynek fő­­érdekességet az fog nyújtani, hogy nem hivatásos zsokék, hanem űrlovasok ülnek a nyeregbe. Össze­sen hat verseny lesz, melyek mindegyikére szép számú nevezés történt s igy valószinü, hogy érde­kes küzdelmeknek lesznek a nézők szemtanúi. A ver­senyek alkalmából különvonatokat indít a helyszínére az osztrák-magyar államvasúttársaság a következő me­netrend szerint: Menet: Budapestről indul a rendes vonat déli 12 óra 20 perckor Dunakeszig, a külön­vonatok 1 óra 16 perc és 1 óra 35 perckor­, Alagig. Jövet: A különvonatok indulnak Alagról d. u. 5 ó. 45 perckor és 6 ó. 10 perckor, a rendes vonat Dunakeszről 6 órakor. Helyárak : Első hely 2 frt, oda és vissza szóló II. oszt. vasúti szelvénynyel 3 frt, I. oszt. vasúti szelvénynyel 4 frt. Második hely 50 kr, oda és vissza szóló III. oszt. vasúti szel­vénynyel 1 frt. — (Pak­s koldusai.) A gazdag, a ragyogó Páris szegényeinek világával foglalkozik Berry Georges új könyve, melyet mohón olvas mindenki a Szajna partján. Nagy fantáziával, erős vonásokkal írja le Berry ebben a könyvben az igazi és a mes­terséges nyomort s különösen az utóbbiról beszél sokat, mert leleplezi a Szajna város ama koldusait, kiknek mestersége a koldulás. Komoly, hosszas ta­nulmány után fogott hozzá a szerző nagy munkájá­hoz s elvezeti olvasóját arra a piszkos piacra, a­hol az emberek jó szivével kereskednek, a­hol nagy le­leményességgel vitatják meg, hogy miként lehetne valami újabb módon könyörületességre indítani Pá­ris lakosságát Berry egy rendőrtisztviselő segítsé­gével eljutott egy lebujba, a koldusok börzéjére, hol egy asztal körül tisztes fehérszakállú öreg kol­dus árverezte a párisi templomok lépcsőit. Az alsó lépcsők drágábban, a felsőbbek olcsóbban keltek. A lépcsők, ha valamelyik koldus meghalt, megüre­sednek s az ilyen jól jövedelmező állomásokra nagy­ban árvereznek. Azok a rongyos, megtört alakok, a­kik néma pillantásokkal kérik a templomba menőktől a fillért, megvásárolt helyeken ülnek, a­honnan más koldus el nem kergetheti őket. A lebujban egy ilyen lépcsőhelyért kétszáznyolcvan frankot adott egy sánta koldus. Eladtak ott ételjegyeket is, a­melyekhez csalás útján jutottak. A Faubourg de Temple egyik korcsmájában hatalmas vén asszony kínálgatott valami kis könyvecskét, mely betűrendes sorban 950 jószivü, könnyen adakozó ember nevét foglalta magában. Az ára egy ily kis könyvnek 15 frank volt. Árulgatott még töb­b más füzetet is, a­melyekben szintén névsorok voltak, de ezeket nem vették, mert azt már régebben megszerezték vala­mennyien. A legérdekesebb azonban a csecsemő­­kölcsönző intézet. Az egyik ilyen kolduslebuj össze van kötve dajkateleppel. Itt azok a dajkák találnak lakást és foglalkozást, a­kik Páris környékéről jőve nem akarnak mindjárt családokhoz szegődni. Sok csecsemő van ott együtt; ezek a dajkák is maguk­kal hozzák gyermekeiket s bérbe adják a szegénye­ket a koldusasszonyoknak, hogy annál nagyobb ha­tással koldulhassanak. Van olyan kori kisasszony, a­ki két-három csecsemőt is bérelt s úgy kószál a siro-rivó gyermekekkel éjjel-nappal rongyokba bur­kolva az utcán. Berry könyve óvatosságra inti a párisiakat és bebizonyítja, hogy a szegény koldus néha gazdagabb, mint az, a­ki belehullatja ráncos piszkos kezébe igaz után szerzett garasát.­­ (Eltűnt iskolás fiuk.) Zsellér Li­­pót fővárosi mázolómester tizenkét éves Imre fia a hónap 4-dikén eltűnt hazulról s vele együtt nyoma veszett Schachtel Ferenc rajziskolai tanulónak is. A Zsellér-fiú gyenge testalkatú, halványarcu és kissé himlőhelyes. Megszomorodott szülei kérik a jó em­bereket, hogy ne ereszszék tovább, ha valahol ráakadnak s értesítsék őket lakásukra (VI. mozsár­utca 5. szám alá) küldött levéllel.­­ (Egyesületi faizek.) A magyar or­­szágos művezetők egyesülete ehó 12-én, vasárnap d. u. fél 3 órakor a VII. ker. Er­­zsébet-körut 13. sz. alatti Lippert-féle étterem he­­lyiségeiben megalakuló közgyűlését tartja. Napirend : A már kidolgozott alapszabályok megvitatása és az egyesületi tisztviselők megvá­lasztása.­­ A nemzeti hajós­ egyesül­­­e­t tegnap tartotta Fü­­le­p­p Kálmán helyettes igazgató elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. Az évi jelentés szerint az egyesületnek 40 rendes tagja és 19 hajója van. A tagok összesen 1048 kirándulást tettek. A lefolyt évben 7739 frt volt a bevétel és 7586 frt a kiadás. Az egyesület vagyona 7239 frt. T­o­­­n­a­y Lajos eddigi elnök elfoglaltsága miatt lemondott. Az egyhangú választások eredménye a következő : Elnök : Bedő Albert min. tanácsos. Igazgató : F­ü­l­e­p­p Kálmán. Jegyzők : Szekner Lajos dr. és D­r­a­s­k­o­v­i­c­h István dr. Műveze­tők : R­a­d­i­s­i­t­s György és ifj. S­z­e­n­t­g­y­ör­g­y­i Imre. Péntáros : Csuka Lajos. A közgyűlés után társasvacsora lesz. — A budapesti (budai) tanitó-egyesület e hó 8-án tartotta köz­gyűlését, a­melyen C­z­i­k­e Ferenc fővárosi tanító B­e­n­i­c­z­a József elhunyt igazgató-tanító fölött tar­­tott emlékbeszédet. A közgyűlésen a következő pályakézdést tűzték ki: Mely elvek szerint és milk terjedelemben tanítandó a 111. osztály földrajza? A télen rendezett táncvigalom tiszta jövedelme 213 frt volt.­­ A budapesti szünidei gyer­mektelep-egyesület e hó 12-én (vasár­nap) délelőtt 11 órakor a VI—VII. ker. ker I. eme­leti termében választmányi ülést tart. A­z o­r­s­z középiskolai tanáregyesület buda­pesti I. szakosztálya e hó 11-én délután 5 órakor az egyesület helyiségében (VI. Teréz-körut 12) ülést tart, melynek tárgya Kardos Albert dr. szen­tesi tanár felolvasása : A történeti kézikönyvek­ről.­­ (Rövid falzek.) Robbanás. Mint egy nero­­yorki távirat jelenti, Petrolia (Kanada) vidékén nagy robbanás történt tegnap egy glicerin-gyárban. Ti­zenhárom munkást darabokra tépett az explozió , elpusztította az egész épületet. — Szerencsétlen­ség hajón és vasúton. Rómából táviratozzák, hogy a Cap Passero közelében Karlston angol gőzös ösz­­szeütközött egy Fortuna nevű messzinai szenesha­jóval, a­mely nyomban elsülyedt. Egy matróz és egy hajóinas belefult a vízbe. Brüsszelből vasúti sze­rencsétlenséget jelent egy távirat. A Namurba indí­tott személyvonat kisiklott a grönendaeli állomáson. Hét kocsi összezúzódott s több utas­­megsebesült. — Tíz év múltán, Horváth Árpád m. kir. központi állampénztári tiszt felszólítja azokat, a kik Nagy-Kőrösön 1881-ben tettek érettségit, hogy má­jus elsején ne feledjenek megjelenni a nagykőrösi gimnáziumban. — Tavaszi zavatar. Barcstelep vi­dékén, mint nekünk írják, nagy égiháboru volt e hónap 8-án délután. Dörgött, villámlott s vagy húsz percig mogyorónagyságu jégdarabok is estek, a­melyek azonban nem tehettek kárt a zsendülő ve­tésben. A villám kétszer is belecsapott a Drávába. — Alapítvány. K­ö­­­b­e­r testvérek budapesti ko­csigyárosok ezer forintos ágyalapítványt tettek a vöröskereszt-egyesületi Erzsébet-kórház javára. Az igazgatóság megörökíti ez alapítványt a kórház márványtábláján. — Letartóztatott rendőrök. Filadelfiából jelentik, hogy Laar rendőrparancs­­nokot tizenhárom rendőrrel együtt letartóztat­ták ama vád terhe alatt, hogy megöltek több sztrájkoló munkást, a­kik a Trick-féle conks­­társaság­ gyárát megostromolták. m­A megjavul­tak. A közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a javítóintézetek iskoláit a nyilvános jellegű hat osz­tályú elemi népiskolákkal egyenlőknek ismervén el, az igazgatóságaik által kiállított bizonyítványokkal véglegesen kihelyezett növendékeket, ha tanulmá­nyaikat folytatni akarják, a nyilvános iskolák meg­felelő magasabb osztályaiba minden nehézség nélkül fogadják be. — Visszautasított orosz kivándor­lók. A Dani hajón e napokban nagy csoport orosz kivándorló érkezett Amerikába, de a newyorki ha­tóságok nem eresztették őket tovább, mert nagyob­­bára betegségben sínylődnek s igy csak a közható­ságok terhére esnének.­­ (Gyászrovat.) Elhunytak : Békés Róza, a budapesti Andrássy-uti kisdedóvó nevelőnője, 25 éves korában, e hó 8-án, szivszélütés következté­ben, Budapesten. — Hauptmann Ambrus, déli vasúti forgalmi hivatalnok, 34 éves korában, Székes­fehérvárott. — A jelenlegi idényre a jóval nagyobbitott Herz Mór-féle cég nagy parti-áru üzlethelyiségének mai hirdetésére különösen figyelmeztetik a t. c. olvasóközönség. T

Next