Budapesti Hírlap, 1891. április (11. évfolyam, 89-118. szám)
1891-04-24 / 112. szám
, hogy csak a helyszínen lehet megállapítani, hol és mennyire kell rendezni és tisztítani a hullámtereket. Hajdú Gyula igazgató minden tekintetben helyesli a minisztérium előterjesztését s ennek következtében nem is akart felszólalni. Miután látja, hogy különösen a nyári gátak tekintetében és a nagy hullámterek miatt aggályok merültek föl, kénytelen saját tapasztalatai alapján kijelenteni, hogy ez aggályok teljesen alaptalanok. Hollandiában ugyanerre a rendszerre van fektetve a szabályozás, sőt ott 4—5 kilométer széles árterek hagyattak és belül egyszeri nyári gátak emelkedtek, azok begyepesedtek s kormányozzák középvizállásnál mindenütt a medret. Bertalan Lajos műszaki tanácsos fölemlít néhány példát, amelyekből kitűnik, hogy a nyári gátak nem tartják magukat oly biztosan, mint Hajdú fölemlítette, azok bizony idővel elenyésznek, a mint ez a Bodrognál is történt. Károlyi Sándor gróf minden részletben osztja Hieronymi javaslatát, a hullámtérnek nagyobb hely kell. Ez alkalommal a nyilt árterek iránt is tájékozást lehet nyerni mindenütt ott helyben és ha a bizottság arról fog meggyőződni, hogy egyik vagy másik tényleg okozott mederelfajulást, meg lehet állapítani az ártér elgátolását. Khemdl Antal tanár hozzájárul általánosságban elvi szempontból az előterjesztés álláspontjához, illetőleg a hullámtér rendezéséhez, de különösen Hieronymi javaslatához, mely a kérdést célszerűen megoldja. Rupcsics György főmérnök szerint, ami az előterjesztésben is csak akadályoknak van jelezve, nem tekinthető egyedül Helyi bajnak. Mert számos ilyen helyi bajnak összegezéséből származik a Tisza vízszin emelésének tetemesebb foka. Pécsi József osztálytanácsos előterjeszti ama nagyérdekű adatokat, melyeket a vízrajzi osztály közegei az utolsó években számos felvételek után a Tisza vizének sebessége és tömege fölött összeállítottak. A teljes adatok csakis a Szegeden aluli részre vonatkoznak egyelőre, mert a többi szakaszokon 1888 óta nem lehetett a megfelelő megfigyeléseket és méréseket tenni. Ez adatokból világosan kitűnik, hogy a hullámtereknek nagy tározási képességük van, már egy adat is mutatja azt, hogy 1888-ban Szegeden tényleg egy másodperc alatt a legmagasabb vízállás mellett 3500 köbméter víz folyt le a Tiszán, Török-Becsén pedig csak 3000 köbméter. Hová lett tehát ez a 500 méter másodpercenként ? Kétségkívül a hullámtéren oszlott el. Ha most tekintetbe veszszük, hogy Szeged és Török-Becse közt nagy hullámtér nincs és levonjuk azt a csekélységet, mely a párolgásra és beszivárgásra esik, kitűnik, a hullámtéri tározás 25 cm-el sülyesztette T Becsénél a vízszint, amennyivel bizonyosan magasabb lett volna a víz állása, ha nincs hullámtér, illetőleg ha ott is lefolyik egyidejűleg 3500 köbméter. Menynyivel inkább áll tehát a tározási képessége a hullámtérnek Csongrád és Füred felett, ahol az árterek aránytalanul nagyobbak. Mindez adatok mutatják, hogy nem szabad a hullámtereket bontani, legalább belátható időre meg kell azokat hagyni, habár remélhetjük, hogy valamikor annak ideje is el fog érkezni, hogy az ártereket el lehet zárni, de most, mielőtt a nagy munkák be lesznek fejezve, e medencékre szükségünk van. Matina Gyula köszönetet mond, hogy ez adatokat a tanácssal közölték, ezek csak megerősítették az ő meggyőződését, hogy a hullámtereknek nagy tározási képességük van. Lipthay Sándor műegyetemi tanár mindenben osztva Hieronymi tanácstag véleményét, az ő indítványát még azzal a javaslattal akarná kibővíteni, hogy a ma kiküldendő vegyes bizottság bejárásánál nemcsak az irtásokat és a nyílt árterek elgátolását, hanem egyszersmind a szorulatok tágításának kérdését is tanulmányozza a helyszínen és tegyen javaslatokat azoknak kibővítése, eltávolítása tárgyában. Pick osztálytanácsos a mérések hitelességét hangoztatja. Benedek Pál főmérnök a hullámtérnek teljes kitisztítását semmiképpen sem pártolja. Tapasztalatai azt mutatták, hogy az ártéren a jég soha se mozog, miután tehát ártéren le nem folyik a jég, ott a meglevő bozótok és fák nem képeznek jéglefolyási akadályt. Előnyösnek tartja a hullámtéren belül nyári gátak emelését. A hullámtereket azonban sehol sem kell bántani, sőt ahol nincsen, még ha nagy költséggel jár is, megfelelő hullámtereket kell létesíteni. Az árterek meghagyandók érintetlenül, a fákat sem kell bántani, csak közvetlenül a parton levő tüzesek lennének mind kiirtandók, mert ezek tényleg nagy víz- és jéglefolyási akadályok. Kvassay Jenő osztálytanácsos kijelenti, hogy Hieronymi indítványával, kivéve egyetlen egy részletét, teljesen egyetért és azzal összhangzásban is áll minden irányban a vízépítészeti hivatal előterjesztése. A Tiszát bizottságilag bejárni céltévesztett dolog volna s azért ezen egy indítványt nem pártolhatja, mert a helyi viszonyok megítélésére távolról sem elégséges egy bizottsági bejárás, hanem hosszabb ideig tartó pontos megfigyelés szükséges. Fejér Miklós államtitkár kijelenti, hogy a műszaki tanács hozzájárul a vízépítészeti hivatal elő- t terjesztésében foglalt javaslatokhoz s a tanácskozást másnapra halasztja. 11. A vízügyi műszaki tanács ma délután befejezte ezúttal tárgyalásait. A tanács helyeselte a Bodrognál keresztülviendő szabályozási munkálatokat ; továbbá egyhangúlag odanyilatkozott, hogy a borjasi átvágás az összes többi alternatív tervek elvetésével fentartandó s megfelelőleg kibővítendő ; a Ferenc-csatorna torkolata pedig a csatorna meghosszabbítása mellett tétessék át közvetlenül Ó Becse alá az élő Tisza-mederbe. E határozatok alapján tehát megmarad az élő Tisza Ó-Becsének és Török-Becsének és csak a Ferenc-csatorna régi torkolata lesz Földvárnál felhagyva. BUDAPESTI HÍRLAP. (112. sz.) 1891. április IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, ápr. 23. * (Opera.) Komáromi Mariska k. a., közel hároméves külföldi tanulmányok után, ma este mutatta be magát ismét közönségünknek, a Parasztbecsüld Santuzzájával. Bár bérletszünet volt, tömött ház várta a viszontlátást, mely méltán kelthetett érdeklődést, mert ez a fiatal énekesnő előttünk nőtt fel a kis operettprimadonnából az igazi énekművészet művelőjévé. Mindenki kíváncsian várta, hogy miképpen sikerül legújabb nagy lépése : a Zerlinák és Angélák könnyed világából a dráma komoly országába. Fokozta a várakozást az a tudat, hogy e lépésre Komáromi kisasszony az erős akarat és becsvágy lelkesedésével készült: két és fél évet tötött Párisban, Marchesiné, a hírneves énektanító iskolájában, majd Olaszországban járt és minden óráját arra fordította, hogy tanuljon és gyarapítsa képességeit. — Örvendünk, hogy konstatálnunk lehet a viszontlátás igen szerencsés voltát, melyet a közönség ma este eklatánsul fejezett ki. Komáromi kisasszony egyaránt meglepőt növekedett, mint énekes, mint színjátszó és új ereje, mely őt jelentős színvonalra emeli, a drámaiság. Természettől való szép orgánumának a kitűnő iskola fényt és nemességet adott. A lendület, a drámai szárnyalás, mely most már énekében van, saját tehetsége fejlődésének eredménye. Szívből jövő és szívhez szóló énekszavalás az, melylyel e művésznő jelentékeny hatásait eléri. Santuzza Andante appassionato-ja csupa lélek és tűz volt, a bosztáka pedig oly magával ragadó szenvedélyű, hogy a közönség nyílt színen kétszer hívta ki Komáromi kisasszonyt, a ház minden zugából egyforma őszintén szóló tetszéssel. Mindnyájunkat meglepett a fiatal művésznő kitűnő játéka, a legjobb, legérdekesebb színjátszás, melyet egyhamar énekesnőtől láttunk. Ez is csupa drámai erő és hév , s bár nyilván mindenekfölött a temperamentum vezérli, mindig ízléses és nemes mérsékletű. A kisasszonynak ez egyik legszebb és, valljuk meg, legkevésbbé várt haladása. Ez a lelkes játék valóságos melegséget terjesztett maga körül, mert Szirovatka és Vörös urak is szokatlanul jó színészek voltak ez este. Kárpiteresztés után a vendéget négyszer hívta ki az egyhangú taps. Virágokkal is meglepték őt tisztelői. Szóval meg lehet elégedve sikerével és nem volt oka az elfogultságra, mely énekén, kivált eleinte, megérzett. E föllépése után fokozott érdeklődéssel várjuk, milyen lesz Desdemonája, melyet szombaton énekel először. Az előadásból ismét kivált a remek intermezzo ; a közönség addig tapsolt, míg Erkel Sándor karnagy fel nem kelt székéről, megköszönni az ovációt. — A Parasztbecsület után a Sevillai borbély kitűnő előadása következett. Bianchi Bianka k. a. valóságos ünneplés tárgya volt s az éneklecke betétét, a Linda áriát, meg kellett ismételnie. * (A népszínház előadásai) ápr. 25-től, szombattól, kezdve, amikor a Miss Heliett kerül bemutatóra, nyolcadfél órakor kezdődnek. * (Jászai Mari Kolozsvárott.) Kolozsvárról jelentik táviratban : Jászai Mari este ideérkezett, a pályaudvaron nagy közönség várta. Salamon Antal városi tanácsos beszéddel üdvözölte, mire Jászai meghalva válaszolt. Később a daloskor szerenádot adott tiszteletére. Az ifjúság fáklyászenét tervez. * (A miniszterelnöki palota) dísztermében e hó 27-én este 7 és fél órakor tartandó jótékonycélú hangverseny műsora ez : 1. Schubert: Hármas, előadja Szapáry Huna grófnő, Grünfeld Vilmos és Bürger Zsigmond. 2. a) Csajkovszkij : Nur wer die Sehnsucht kennt, b) Zichy Géza gróf: Isten hozzád, énekli Pallavicini őrgrófnő. 3. a) Wagner Liszt: Izolde halála, b) Henselt: Étude héroique, zongorázza Zichy Margit grófnő. 4. a) V’Hiavrski: Legenda, b) Raff: Cavatina, hegedűn játsza Hunyady József gróf, zongorán kíséri Szápáry Huna grófnő. 5. Beethoven : A távollevő kedveshez, énekli Takács Mihály. 6. Liszt: 2-ik rapsodia, zongorán előadják Zichy Irma és Margit grófnők. 7. Népdalok, cimbalmon játsza Szápáry Pál gróf. * (Egyetemi matiné.) A tudomány és műegyetemi olvasókör április 26-án, vasárnap, délelőtt fél 11-kor a vigadó kis termében rendezi utolsó szépirodalmi matinéját. A műsoron három zeneszám is van, csupa magyar szerzők műveiből. Czobor Károly, Zichy Géza gróf és Chován Kálmán darabjait adja elő zongorán, míg Eötvös Bálint régi Lavotta és Bihari-féle nótákat játszik cimbalmon. Igen érdekes lesz a „Rákóczi“ melodráma előadása, melynek szövegét Váradi Antal és zenéjét id. Ábrányi Kornél írta. A költeményt szavalja Huszár Elemér, zongorán kíséri Tarnai Alajos, gordonkán Forrai Andor és cimbalmon Eötvös Bálint. Ezenkívül több szavalat és felolvasás lesz. Csáky Albin gróf közoktatásügyi miniszter és Zichy Géza gróf intendáns megígérték, hogy jelen lesznek a matinén. (Földrajzi értekezések.) A magyar földrajzi társulat mai ülésén Kövesligeti Radó a földünk belsejét magyarázó újabb tudományos elméletről értekezett. Régi nézet volt, hogy a föld belseje folyékony, sőt gőznemű, de utóbb e nézetet nem bírták igazolni, úgy, hogy az az elmélet is megvethette lábát, hogy földünk belseje kemény, mert a nagy nyomás miatt még a levegőnek is olyan sűrűnek kellene ott lenni, hogy még a platinánál nagyobb fajsúlyú test is úszna benne. Azonban mióta a fizikában megállapították, hogy minden test gőznemű állapotára nézve van úgynevezett kritikus hőmérsék, melyen semmiféle nyomás nem bírja a gőzt folyékonynyá sűríteni, azóta földünk belsejét is csak gőzneműnek szabad képzelni. A világtestek ugyanis összehúzódásuk arányában nagy meleget termelnek, ez a meleg földünkre nézve olyan, hogy a közepében mintegy 38,000 Celsius fokra tehető. Földünk belsejét tehát úgy kell magyaráznunk, hogy a közepe gőznemű addig a határig, ahol a föld összes anyagára nézve a kritikus hőmérsék kezdődik, vagyis 5000 Celsius foknál, innen kezdve addig a határig, ahol a legnehezebben olvadó földi anyagok olvadása pontja kezdődik, folyékony a föld ; végre a felső rétege, melyet eddig csak 1300 méternyi mélységig ismerünk, kemény. Kuzsinszky Bálint Akvinium földrajzát ismerteti. E római városból négy út indult ki, u. m. a mai Eszék felé, Szent-Endre felé, Vörösvár irányában Ujszőny felé, végre Bicske irányában. Az óbudai ásatásokból meg lehetett állapítani a római állandó tábor kiterjedését, melynek északi vonala mellett volt az amfiteátrum, keleti vonalán pedig a tábort kísérő gyülevész városa, a Kanabae terült el. Azt is meg lehetett, határozni, hogy a katonavárostól el volt különítve a polgári város, mely a mai Ó-Buda helyén épült volt. Az ülést végighallgatta Csáky Albin gróf közoktatásügyi miniszter is a nejével. Lóczy elnök meg is köszönte neki, hogy megjelent. Az országos középiskolai tanáregyesület második szakosztályában Brózik Károly dr. a külföld geográfiai iskolakönyveiről értekezett, melyeket abból a szempontból vizsgált át, hogy mit imák hazánkról. A legjelesebb francia és német könyvek nagyon sok valótlanságot tanítanak rólunk. Városaink nevei el vannak németesítve. Egyik érsekünk székhelye Prága, az esztergomi prímás Pozsonyban lakik. Fiume Horvátországé, a határőrvidék most is megvan, a Dráva Ausztriát választja el Törökországtól. A Duna Pesten alól mocsárba vész s e vidéken pásztorkodó nép lakik földmivelők helyett. Hivatalos nyelvünk a latinnak az a dialektusa, melyet a románok beszélnek. Egyik német tudós szentírásnak veszi azt a régi magyar közmondást, hogy a Tiszában több a hal, mint a víz, csak annyit enged belőle, hogy a Tiszában kétharmadrész a víz, egyharmadrész a hal. A szakosztály elhatározta, hogy a külföldi folyóiratokban ir e badarságok helyreigazítása végett. * (A m. tud. akadémia) matematikai és természettudományi bizottsága e hó 20-án tartott ülésében megállapította, hogy 1891-ben milyen tudományos munkálatokat részesít segélyben. A fizika és fizikai geográfia körébe vágó, nagyobbszabású tudományos kutatásra kitűzött 2000 irtból a földrajzi társaságot, amely a Balatonnak geográfiai, geológiai és vízrajzi tekintetből való tanulmányozását tűzte feladatául, e munkálatának megindíthatása végett 1000 írttal támogatja. A másik 1000 irtot a Saág hegyen és környékén végzendő a fizika körébe vágó tudományos buvárlatra fordítja, melylyel a hegyen és a hegy környékén a nehézségi erő változása lesz megállapítandó. A kisebb terjedelmű tudományos buvárlatok segélyezésére szánt 1000 frtból a bizottság nyolc különféle irányú vizsgálatot támogat, melynek mindannyian hazai érdeknek , nevezetesen : zoológiából hármat, botanikából kettő, mineralogiából és kémiából egyet-egyet. * (Uj zeneművek.) Angyal Armandtól zongorára és,zenekarra hva egy magyar rapszódia jelent meg. Ára 1 frt 50 kr. — A jó palócok-t, Mikszáth Kálmán elbeszélését, Inczédi László versbe szedte, Bátor Szidor pedig megzenésítette. Kiadta Zipser és König Arafit 50 kr.