Budapesti Hírlap, 1891. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
1891-07-01 / 178. szám
2 BUDAPESTI HIRLAP. (178. sz.) 1891. julius 1. képviselőházban. A radikálisok, kik gyűlölik Ausztriát s elérkezettnek hitték az időt,, hogy ennek szövetségétől szabadulhatnak, reményeikben csalatkozva, teljesen kikeltek magukból s egy kétségbeesett utolsó kísérletet tettek arra nézve, hogy még az aláírás előtt forradalmi rémítéssel megijeszszék a királyt, vagy megbuktassák Rudinit. Azonban bár jól voltak értesülve, hogy az aláírás most történik, lázadásuk a minap nem akadályozta a szerződések kicserélését s újabb s utolsó támadásuk már csak a befejezett tényt érhette. Rudini az óriási zsivaj dacára módot talált egy rövid kijelentésre s ez elég volt, hogy a kormányt támogató óriási többség a hármas szövetség mellett demonstráljon. Bizalmi szavazatot azonban e miatt a kormánynak nem adhatott, mert ezt az olasz szélsőbal verekedéssel gátolta meg az ülésterem közepén, a miniszteri emelvény és asztal előtt oly pofozkodással és birkózással, mely az európai parlamentek történetében a legritkább esetek közé tartozik, mert tíz percig verekedtek a pártok a földön fetrengve, míg a teremőröknek sikerült a rendet helyreállítani. Ezzel a jelenettel zárta be az olasz képviselőház üléseit, nem nagy dicsőségére Olaszországnak. A felelősség ezért az előre tervezett verekedésért kizárólag Cavallottit, a radikális párt vezérét terheli, ki ezzel nem csak boszút akart állani, hanem egyszersmind jelt adni az irredentistáknak az országban, hogy ők is zavarogjanak és zendüléseket támaszszanak . Így véli a kormányt megbuktathatni, s a forradalommal tépni szét a hármas szövetséget is. Meg vagyunk róla győződve, hogy ez a terve sem fog sikerülni, mert az olasz nép örül a békének s belátja a szövetség szükségét. Az a tüntetés is elkésett, melyet Prágában rendeztek a hármas szövetség ellen, csinálván nagy tornaünnepélyt, melyen az összes ausztriai szlávság tornászai megjelentek s a francia tornászok küldöttsége is s ahol Prága pol- TBii tssü- - irr—íü Tjüi—üüs gármestere a szlávok és franciák szövetségét köszönte fel s a csehek a Marseillaiset és a cári himnuszt játszatták. Ily tüntetések, történjenek akár Olaszországban, akár Ausztriában, tehetetlenek változtatni a politikai helyzeten és a bevégzett tényeken. A fejedelmek, a kormányok és a népek a békeszövetség megújítását örömmel üdvözlik és szeretik, hogy nyugodtan dolgozhatnak. Oroszország pedig és Franciaország kénytelenek lesznek a status quo-t Európában — keleten és nyugaton — további hat esztendeig tűrni s a szerződéseket tiszteletben tartani, szállhat az ember a bércek és a tenger leghatalmasabb szárnyasaival. Hogy mely sebességgel fog szállani? A Beaufort-féle szélmérő-skála 12-ik foka, az orkán, másodpercenkint 30 méter gyorsasággal halad. Ez a szél legnagyobb sebessége: percenként 1800 méter, vagyis annyi, mint a mai leggyorsabb vonatoké. A madárrepülés maximuma másodpercenként 15—20 méter, tehát az angol és amerikai expressz-vonatok megelőzik a postagalambot is. Vájjon a repülőgépnek lesz-e valaha olyan ereje, mint az orkánnak, mely egy négyszögméterre közel 100 kilogramm nyomást gyakorol? Mindez attól függ, hogy mennyi erőt bírnak majd összehalmozni a repülőgépben és mennyi munkát tudnak vele végeztetni a legrövidebb idő alatt. Azt hiszem, csakis ezen fordul meg a földi és levegőbeli utazás kérdése. A mai pozitív, józan természettudomány abban a legnagyobb, hogy meg tudja vonni a lehetőségek határait. Ismervén a sarkalatos törvényeket, képtelenségekkel nem foglalkozik többé. Volt egy idő, nem is oly rég, mikor nyugtalan elmék arra törekedtek, hogy legyőzzék a nehézkedés törvényeit. Ez a botorság franciák agyában termett. Indiában utazók látták, hogy fakkok megszüntetik testük súlyát és a magasban lebegnek, mint a pehely. Hát ez szemfényvesztés, az bizonyos. A módját nem tudjuk, valamint hogy nem tudjuk, miképpen használja szabadon a kezét az összekötözött ezermester Mert az ilyen titkokat féltékenyen őrzi az olyan ember, akinek ez a kenyere. De azt megtudjuk ítélni, hogyy mindennek megKaszárnya építés Galíciában. A közös minisztertanácsnak a galíciai kaszárnyaépítés dolgában hozott határozatára vonatkozólag a Reichswehr jól értesült forrásból a következőket jelenti: A négy-öt év előtt Galíciában épített barakok szerkezetüknél fogva nem tarthatnak soká s gazdasági szempontból nem volna helyes új barakokat építeni. Ugyanazért elvben elhatározták, hogy lassan kint kaszárnyákat építenek a barakok helyébe s minthogy Galicia az elszállásolási törvény ellenére a költségeket nem fedezheti, a minisztertanács beleegyezett, hogy a költség a delegációtól keressék. Határozott előirányzat még nincs. A terv az, hogy az ezredállomásokon ezred- vagy zászlóalj-kaszárnyákat építenek, és pedig megkezdve a 11-ik, aztán a 10-ik s végül az 1-ső hadtest kerületében. Így tehát előreláthatólag Lembergben s Przemislben kezdik meg az építést. A költség több millió forintra fog rúgni, mely évi részletekben fog folyóvá tétetni. Az építkezés, évi 2 vagy 3 százezer forint évi részletek mellett, körülbelül tíz év alatt befejeztetnék. Új ember, Ádám Sándor, a mezőtúri kerület új országos képviselője, kijelentette választói előtt, hogy az Ugron Gábor elnöklete alatt szervezkedett árnyalathoz csatlakozik. Az aradi függetlenségi párt Péter-Pál napján tartotta tisztújító közgyűlését. Elnökké: Müller Károly, alelnökökké : Barabás Béla, Vizer Péter, Vizer Lajos, Korotny Lajos, Nikolics Péter, Huzó István, Telecsán Sándor, jegyzőkké : Keresztes Gyula, Avarfy Géza, Lux Ubald, pénztárossá : Gyulai István, ellenőrzé : Tovesz Ede választottak. A gyűlés nagy lelkesedéssel határozta el a jövő képviselő-választáson indítandó erős akciót. Az angol sajtó a hármas szövetségről. Vilmos német császárnak az Elbe partján ejtett szavai és Rudini márki olasz kormányelnök parlamenti nyilatkozatai alapján méltán foglalkozik most van a maga nyitja, mert természetfölötti dolgok nincsenek a világon. És a föld vonzóerejének legyőzésén mégis sokan törték már a fejüket. A hetvenes években valóságos járvány volt ez a kába ábránd s egyszer igazán lázba hozta az egész világot. Németország legkomolyabb folyóirata, a Gegenwart, 1877 nyarán azzal állt elő, hogy a föld vonzóerejét sikerült a minimumra redukálni. És le is irta az egész dolgot részletesen. 1885 október havában (igy mesélte a tekintélyes német revue) egy este ínséges ábrázatu, rongyos fiatalember állított be Krupp esseni gyárába és az igazgatóval kívánt beszélni. Nagy nehezen bebocsátották ehhez a hatalmas úrhoz s a jövevény elmondta, hogy ő kitalálta a föld vonzásának legyőzését. Az igazgató azt hitte, hogy őrülttel van dolga, a fiatalember azonban elővett a zsebéből egy vékony, ezüstfényű drótot, ráhurkolta egy néhány száz kilogramm súlyú vasöntvényre, mely a terem közepén hevert, aztán egy ujjával felemelte a nagy terhet. „Ez szemfényvesztés!“ kiáltott az ámuló igazgató. „Megmutatom, hogy nem az“, mosolygott a feltaláló, azzal levette a drótot a vasöntvényről, mely tüstént óriás robajjal zuhant a földre. A fiatalember ezután elmondta, hogy találmánya oly világos és egyszerű, hogy rájöhetne akár egy hatéves gyermek is. A jövendőben a német hajóhad legnagyobb vértes fregattáit fél kézzel lehet szárazra vonni, egy-egy vashidat a vállán vihet odébb az ember, az ezermázsás ágyukat pedig egy kis kutya húzhatja. Az igazgató faggatni kezdte a rejtelmes jövevényt, de hiába. A fiatalember csak annyit mondott még, Budapest, jan. 30. A képviselőházban megint megindult a közigazgatási reformjavaslat fölött az általános vita mikor ér véget s mikor lesz a mindenesetre , na-ígyon érdekesnek ígérkező és sok tekintetben a knalizált politikai helyzetet is jobban feltüntető, név szerinti szavazás, azt a képviselőház semmiféle Fallja» meg nem mondhatja. Az körülbelül bizonyosra vehető, hogy julius 8-ka előtt szavazás nem lesz. Ha mi lesz azután ? Erről nem a házban, hanem a főfolyosón, a pártklubokban s mindenhol, ahol hivatotottak s nem hivatottak az ország sorsát megirányítják, megvetik, foly a beszéd már hetek óta. A sokkat emlegetett fúzió, meg a képviselőház föloszlatása — a többi között mind e sok diskurzusnak a szüleménye. Hogy az olvasóközönség tudomást szerrezhessen politikai pártjaink ziláltságáról, megemlékezünk az egyes pártok hangulatáról, mely a tükörnél is biztosabban mutatja azt a nyomorúságos helyzetet, melyben úgyszólván kivétel nélkül leledzenek, hogy hajlandó találmányát szakemberek előtti is bemutatni, aztán határidőt kért az igazgatótól és elment. A kitűzött napon pontosan megjelent és technikusok, földmérők, képviselők előtt csodadolgokat mivelt: lokomotivokat emelt a levegőbe és megszüntette saját testének súlyát is; derekára kötvén a drótot, a magas-íban lebegett. Még csak annyit mondott, hogy" titkáért száz millió márkát kér, „bár kérdés“ tette hozzá mosolyogva, „hogy lesz-e még értéke a pénznek, ha találmányom felforgatta az egész világ rendjét.“ Az újra meghatározott találkozón nem jelent meg, a nyomozások kiderítették, hogy 1875. december 11-én a bremerhaveni pokolgép-katasztrófa alkalmával ő is elveszett. Titka azonban állítólag le van téve; egy brémai bankban s a pecsétes levelet csak 1900-ban szabad felbontani. Eddig Németország legelőkelőbb folyóira- tának közlése; rettentő képtelenség, ha karak-terizálja azokat az alkhimiánál is balgább törekvéseket, melyekkel még tizenöt év előtt is bíbelődtek az emberek. Ma örökre tönkre menne az olyan lap hitele, mely ily dolgokat komolyan merne feltálalni. Mert a természettudományos gondolkozás nagy változásokon ment át; épp a legnagyobb, legcsodálatosabb vívmányok tanították meg arra, hogy minden a törvények rendje szerint mozog égen és földön. És azért lehet remélnünk hatalmas, meglepő haladást a természettudományokban, mert már reménykedésünk is józanul fontolja meg a lehetőségeket, megszabván eként a vizsgálódás igaz útját. H. Budapest, jan. 30. az európai sajtó a hármasszövetség megújításával. Anglia lapjai, mely hatalmat eddig a szövetségesek hallgatag negyedikénél volt szokás, tartani, meglehetős tartózkodólag szólnak e nagyjelentőségű diplomáciai aktusról. A Standard, tehát a kormány közlönye, annyit jelez hogy Salisbury lordnak volt róla tudomása, de a változtatott szövegű szerződés tartalmát nem ismeri, bár szívesen közöltetett volna vele is, ha kívánta volna. Azt is jelenti e lap, hogy a szövetséghez csatlakozásra Anglia a felek egyikétől sem kapott felszólítást, valamint a szerződés megújításához tanévcsát sem kérték ki. Egyébként e lap hű történetét adja a szövetséges politika első keletkezésének és konstatálja, hogy az mindig békés irányt követett, kizárva minden hódítási törekvést. Érdekes ez a tüntetőleg tartózkodó magatartás, ez a nyilvános mosása az angol politika „szabad kezének” s magyarázatát csak abban leli, hogy az ellenzék e birodalomban, a polgárság zömére támaszkodva, per- horreszkál minden szövetségi kötelezettséget, mely Angliát esetleg bábomba sodorhatná. Ezt jelzi Gladstone lapja, a D. News is, midőn kijelenti, hogy Anglia ugyan fölötte örül a békét garantirozói három hatalom frigyének, de ettől a, negyed szövetségig még nagy a távolság. A D. Telegr. meg éppen börzekérdésnek fogja fel az eseményt s redményét fejezi ki, hogy a szövetség megújulása meg fogja nyugtatni a spekulációt s véget vet az árfolyamok ingadozásainak. . r. r... ^-------------------------------- jw.-rnc.i "■■nn-i Zűrzavar a pártokban. — Alkalmi tudósítónktól. —