Budapesti Hírlap, 1892. január (12. évfolyam, 1-31. szám)

1892-01-16 / 16. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP. (16. sz.) 1892.január 16. megbízta, hogy látogassa meg az általa Carpinetoban épített kórházat. Ceccarelli visszatérve Rómába kijelente, hogy a teljes berendezéshez még 40.000 líra szükséges. A pápa engedélyezte ezt az összeget. Mikor azonban eléje terjesztették a számlákat, XIII. Leó azt mondá, hogy ő csak 20.000 lírát ígért. Egy fiatal grófnak lakodalma alkalmából 10.000 lírát ígért a pápa berendezésre. A gróf sohasem kapta meg a pénzt s midőn panaszkodott a pápai familiárisnál, azt a választ kapta, hogy a pápa beszélt ugyan a dologról, de — csak egyszer. Sterbini vatikáni asztalnok gyakran rábírta a pápát mindenféle kölcsönökre, melyek nem a péterfillérekből kerültek ugyan, hanem a pápa magánpénztárából. A nagy krach idejében Sterbini a Banco di Roma igazgatótanácsának volt tagja. A banknak szorult helyzetében egy millióra volt szüksége, melyet lehetetlen volt megszerezni. Szerbini elment a Vatikánba és egy óra múlva visszatért szorongó társaihoz a millióval. A pápa különben sok üzletembernek is adott kölcsönöket és ebben nem tett különbséget fehérek és feketék közt. Egy nagy bérlőnek, kinek atyja agyonlőtte magát, 400,000 lírát kölcsönzött magánpénztárából, annak ellenére, hogy az annak idején Garibaldival tartott. A magánpénztár különben minden baj ellenére még mindig elég gazdag arra, hogy jövőben is lehetővé tegye azt a szerepet, mely XIII. Leónak leginkább tetszik : a leghatalmasabb úr szerepe Haimban. A pápának adott ajándékok trónra lépése óta csak az ő pénztárába folytak. Hogy az mennyi, az titok. Az elhunyt Schiaffio bíboros azonban gyakran mondá, hogy egyedül a jubiláns esztendőben 38 millió folyt be. A péterfillérek azonban abban az esztendőben csak egy millióval szaporodtak. A magánpénztár a pápa lakásán van és a kulcsot maga a pápa őrzi. A pénztár — mint a pápa maga mondja — függetlenségének őre és neki: őszöm a művészet és tudomány azt a fejedelmi ápolást, melyre a péterfillér képtelen volna. Monsignore Bolchi büntetése enyhébb lett volna, ha okosabb. Mikor átvették tőle hivatala kulcsait, azt mondá, hogy kizárhatják a péterfillérek kezeléséből, ő ezért mégis második kamerlengója marad a szent egyháznak és a konklávé és így egyúttal lóma helytartója. Ezt megmondták a pápának és Felein el volt veszve. új iskolát nyitottak, és pedig két kisdedóvót, három elemit, egy polgárit (leányok számára) és három alsófokú ipariskolát. Zugiskolát csak egyet jelentettek fel, mely Óbudán volt, s melyet bezárattak. Kisdedóvóintézeteket a főváros még nem állított fel, mert a kisdedóvásról szóló törvény végrehajtására még nem szólította fel a kormány. A tanítói személyzetet a múlt évben 6 igazgatóval és 94 tanítóval szaporították. Az iskolák felszerelése annyiban mondható meg nem felelőnek, mert az alsófokú iparosiskolákban a tanulók koruknak meg nem felelő padokban voltak kénytelenek szorongani. E bajon a most alkalmazni szándékolt szerkezetű iskolapadok fognak segíteni. Nagy baj, hogy a legtöbb iskola udvarán fák nincsenek, hogy a tanulók az óraközöket friss levegőn tölthetnék el. Az iskolai fürdők behozatala is kívánatos, mert a német tapasztalatok fényesen igazolják, hogy azok behozatalával a gyermekbetegségek apadása kapcsolatos. Az iskolák célszerű berendezése különben úgy a fővárosi, mint a felekezeti iskolákban emelkedik. A magániskolák, kevés dicséretes kivétellel, visszafejlődnek, 1890- ben kettő megszűnt, 1891 ben pedig kettő tanulók hiányában szünetelt. A tanítók elméleti és gyakorlati képzettsége kifogástalan. Két fegyelmi eset fordult elő és pedig a fegyelmi büntetések áthágása miatt. Ez utóbbi eset fontos, mert a tanács a testi fenyítés alkalmazását megengedhetőnek nem tartja. Ezért egy javító iskola felállítása volna szükséges, mint például Hamburgban van. A tanácsost nagyban akadályozta az iskoláknak egészségi okok miatt történt gyakori bezáratása s a családos tanítóknak, gyermekeik megbetegedése következtében a tanítástól való eltiltása. A tanfelügyelő a szellemileg gyenge tanulók számára oly tanfolyamok szervezését indítványozza, amelyek szép sikerrel működnek Ausztriában és Németországban. Felemlíti még a menedékhelyeket is, amelyek a szülői gondozást nélkülöző elemi tanulókat az oktatáson kívül befogadnák és őket a kézimunkára szoktatnák. A tanítók fizetésének emelése kívánatos volna. Tiltott iskolakönyveket egy iskolában sem használtak. Az iskolakötelesek száma volt 62,607, akik közül iskolába nem járt 8165, vagyis több, mint tizenhárom százalék, ami túlságos kedvezőtlennek nem mondható ugyan, de miután a fővárosról van szó, mégis sok. Népoktatási intézet van Budapesten 164, tanító 948. Nemzetiségre nézve az iskolakötelesek közül 41476 magyar, 18,611 (huszonkilenc százalék) pedig német volt. — A múlt évi építkezések. A mérnöki hivatal összeállította a múlt évi építkezések statisztikáját. Örömmel látjuk e statisztikából, hogy a fővárosban az építkezési kedv ismét emelkedőben van ; arra mutat ez, hogy a népesedés nem hanyatlik vagy stagnál, hanem folytonosan szaporodik. A mérnöki kimutatás szerint a múlt évben 1316 ház volt Budapesten épülőfélben, melyből az év végéig 750 teljesen elkészült, 566 pedig a tél miatt félbemaradt. 1890-ben 1048 ház volt építés alatt. Minőség szerint eme 1316 házból földszintes volt 730, miből azt véljük következtethetőnek, hogy a fővárosnak kifelé való terjeszkedése még nem állapodott meg, sőt jóformán még ma is csaknem oly új Cassandra ez, akit születésekor abban a kétes értékű kedvezésben részesítettek a tündérek, hogy minden emberi javakban bővelkedjék, minden vágya, minden kívánsága teljesüljön. Ez azután közönbössé teszi minden iránt, hogy mindent kívánhat — remény és félelem nélkül, — ennek az az eredménye, hogy semmit sem kíván. Közönbössé lesz, hideggé minden iránt, szive s egész valója megkövesedik, — köasszonynyá lesz. De vágyakozik élni, vágyakozik szeretni, egyet akar szeretni, minthogy az egész emberiség iránt való szeretete ki nem elégíti lelkét. Úgy fordul aztán, hogy szeret és — csalatkozik. Végre egy nagy vihar keletkezik s ettől elragadva, egy örvénybe bukik és megsemmisül. . . . elhagyottan, mint volt egész életében. Egynéhány igen szép részlet van ebben a versben , például a viharról, a szerelemről szóló részek. De van egy verse, amely sokkal rövidebb ennél. Magam vagyok a címe, mindössze hat versszakból áll, amely szebben, erősebben mondja el ugyanezt a történetet, ugyanezt a gondolatot. Ez a vers a kötet legszebb költeményeinek egyike, így hangzik : Magam vagyok ! E földön nincs velem rokon, Vigyen bár utam tüskén, vagy virágokon. Szerelmi csillag én felém sohsem ragyog. — Magam vagyok ! Magam vagyok ! Egykor pedig tudott szívem Szeretni forrón, lángolón, tisztán, híven. Rajongó álom, ifjú kép , mind elhagyott — Magam vagyok ! arányú, mint a város befelé való fejlődése. Egyemeletes ház 167, kétemeletes 95, háromemeletes 173, négyemeletes 15, nyaraló 61 épült, ezenkívül 24 régi házra emeletet építettek rá. Kerületek szerint az építkezések a következőleg oszlottak meg: első kerület 109, második kerület 39, harmadik kerület 63, negyedik kerület 10, ötödik kerület 100, hatodik 336, hetedik kerület 251, nyolcadik kerület 163, kilencedik kerület 139, tizedik kerület 106. Legélénkebb volt tehát az építkezés a Teréz-, az Erzsébet- és Józsefvárosban, a legcsekélyebb ellenben a belvárosban, azután a budai kerületekben és Lipótvárosban. A munkában volt épületek közül 222 a vámon kívül van. A töv. középítési bizottsága ma délután Gerlóczy Károly helyi polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Mindenek előtt a központi vásárcsarnok céljaira szükséges telkek kisajátításáról, illetve megváltásáról referált a mérnöki hivatal. E szerint a kisajátítandó 12 ingatlan közül kilencet egyezség útján sikerült megszerezni, mégpedig: a pipautcai Fitzner-féle ingatlant 20.000 írtért; a Rozmanitc-féle sóház- és pipa-utca sarkán levő házat (3 emeletes) 130.000 írtért; a pipa-utca 15. sz. Winter-félét 15.000 írtért ; a Leno-féle sóház utcait 22.000 frtért; Vida dr. pipa utcai házát 22.200 frtért; a Szentgyörgyi-féle csepel rakparti házat 49.000 frtért ; a Csukás-féle csillag-utcai házat 33.000 frtért ; az Almássy-féle csillag-utcai házat 22.250 frt; a Szelényi-féle csillag-utcai házat 27,000 frtért, a még hátralevő Molnár, Berkes és Nagy István-féle ingatlanokat kisajátítás útján fogják megváltani. A mostani számok szerint a kisajátítás nem fog annyiba kerülni, mint amennyire előirányozva volt. A mérnöki hivatal jelenti, hogy a vásárcsarnok környékének szabályozását úgy óhajtja keresztül vitetni, hogy a sóház-utca 6 ölről 9 ölre szélesíttessék, a csillag- és pipa utca sarkán pedig kocsimegállónak egy kisebb tér maradjon. A bizottság hozzájárult a javaslathoz. Az üllői úti népligetnek vízzel való ellátására nézve kimondta a bizottság, hogy egyelőre a szüretien víz nyerésére a központi vízvezeték főcsövével való összekapcsolást javasolja, de egyúttal csatlakozik a középítési igazgató javaslatához, hogy a népliget környékén közkút létesítése céljából próbafúrásokat eszközöljenek, melynek vizéből később nemcsak a népligetet, hanem annak környékét is el lehetne látni. A lipótvárosi bazilika körüli tér rendezésének tervét is bemutatták a bizottságnak. E szerint a platók kiépítése, a parkozás és díszlámpák felállítása mintegy 40.000 frtba fog kerülni. Ezután kimondta a bizottság, hogy a templomot környező bazárépület lebontását csak annyiban fogják végrehajtani, amennyiben okvetetlenül szükséges, nehogy később a rendezett dísztéren építési anyagok és állványok számára bódét kellessék építeni. Több telekrendezési kérvény elintézése után az ülés véget ért. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, jan. 15. — A főváros népoktatása. A fővárosi kir. tanfelügyelőnek a közigazgatási bizottsághoz tett jelentése szerint Budapesten a múlt évben kilenc De ő maga, ki volt, ki élt, eltüne már Hanyatlik egy mélység felé, hol nincs határ Csak némább még a csend s homály. A pillanat Az élők s a halott felett — halad, halad. Az ajtót nyitják, felrántják az ablakot, Beengedik a rég kizárt zajt és napot. Siráfl, beszéd — betódul mind a szolganép, Hangos léptök kopog, tolong , ki jő előbb ? A bátrokat rendezgetik. Parancsot ad Egy főbb cseléd , jól hallani harsány szavát, xv temetés hogy szép legyen, ez fődolog, Ő elmúlt már, — de a világ tovább forog : Bámul, zokog, majd nyugtat lel, zajong, feled, S az élet árja összecsap a bolt felett. Tud és lát és mindent megsejt, megérez, meggondol s rendszerint meg is találja helyes kifejezését érzésének, gondolatának. Csak elvétve találni egy-egy verset, amelyből nem lehet kihüvelyezni a benne rejlő gondolatot. Ilyen például a Válasz című verse, amely így hangzik : Mi tart körülölelve a földön ide lenn ? Mi lényemnek hazája ? : Magányos végtelen. Aztán tovább szövődik A rejtélyes talány : Mi van ott fenn az égben ! A végtelen magány ! Maga boldogtalannak érzi magát. Sajátságos természet, amely nem találja meg helyét a világban, mint az a kőasszony, akinek elbeszéli szomorú (szimbolikus) történetét. Egy Ha fáj az élet, fáj a szív, jó — tűrni kell — Öröm- vagy búvós arcomon nincs semmi jel. Csendes nyugodt lesz a folyam, ha befagyott — Magam vagyok ! Nem tudhatom, nem kérdezem, mi az oka. Panaszra meg nem nyílott még ajkam soha. Szivem így, ha nem boldogabb, — tisztább, nagyobb, Magam vagyok! A szerelem csak egyesé, de szeretet Mindenkié. — Szeretem a természetet, Az embert is, ha szenvedő, ha elhagyott, — Magam vagyok ! Egy fájó büszke szó kisér völgyön, hegyen, E szó hangzik keresztül a természeten: Magam, ha élek, és magam, ha meghalok. — Magam vagyok! Bizonyos, hogy ezt a verset is csak ne írhatta meg, valamint hogy a többi költeményeivel szemben is így vagyunk, — a mi egyéb szépségein felül is különös érdekességet kölcsönöz ennek a kiváló poétai erőnek. A minek a hiányát azonban az egész köteten végig éreztük, az a melódia. A dalnak édességét s báját nem találni Czóbel Minkának eme kötetében. Érzése megható, gondolatai, képei szépek, ereje, sokoldalúsága, vénájának bősége meglepő s minden hiánya mellett is erős, maradandó hatást tesz az olvasóra. De dal, édesen zengő, elringató dal nem fakad az ajkán. Pedig ha ez a kiváló női lélek dalolna, mily hódító szép éneket hallanánk akkor iik.