Budapesti Hírlap, 1892. február (12. évfolyam, 32-60. szám)
1892-02-14 / 45. szám
2 papról, ki, ha nem is tesz úgy, mint Hegyi Antal, de csak úgy érez. A legnagyobb hibának tartanók a kedélyeket még inkább felhevíteni és elkeseríteni. Par a prímás jelszava s a fentbrgó esetben nem az üldözés, hanem a bölcs érseklét adjon a katolikua^gyk&ajppasztorainak tanácsot. ' HeTyes^Inr''EwHld^yTh Antal levelét nem lehet épp oly kevéssé, mint a bánffi-hunyadi parasztok lázadását a polgárokat választási joguktól megfosztó igazságtalan elnök és szavazatszedő bizottság ellen. De a vérengző parasztok igazságuk érzetében rohanták meg a pártos elnököt, ki hatalmával visszaélt s hasonló sértett jogérzésből fakadt a csongrádi plébános kitörése püspöke ellen. S bármi legyen sajnos következése e kitöréseknek, egy bizonyos : jövőre a választási elnökök óvatosabbak lesznek a választók jogait elkobozni s jövőre — reméljük — a püspökök óvatosabbak lesznek a kormány mellett korteskedni és papjaik polgári és politikai jogait és szabadságát illetéktelen presszionálással korlátozni. És itt elértünk a ponthoz, ahol a ■baj gyökerét látjuk. A csongrádi levél nagy hatása abban rejlik, hog elevenére tapintott a magyar püspöki kar betegségének. A püspököket huszonöt év óta csak politikai okokból nevezik ki s pártérdekből osztogatják a nagy papi javadalmakat és méltóságokat. ki nem kormánypárti és nem kortes, az a magyar katolikus egyházban előmenetelre ne számítson, aki pedig előre jutni akar, tagadja meg hazafias meggyőződését, ha ellenzéki s csapjon át jelleme rovására a minisztérium szolgájává s ezt különösen választásoknál kitüntetni iparkodjék. Hányan változtattak így pártállást ? Hányan ez által jutottak előre s lettek nagyokká ? Ez rontotta meg nálunk a püspöki kar tekintélyét,- ez idézte elő a szakadást az érzelmekben az alsó papság és a püspökök között, ezért van annyi elégületlenség az alsó papságnál és Forrongás, mely flagráns jogsértés eseteiben „lázadásba”” tör ki. T-fak tehát segíteni akarnak a bajon s a harmóniát helyreállítani, ezt nem fenyítő szigorral érhetik el püspökeink, mely az elkeseredést növeli, hanem a korteskedés és kapaszkodás helyett az érdemek elismerése és a polgári és politikai szabadságok tiszteletben tartása által ott kell a magyar katolikus egyházat reformálni, a püspöki karban s fölülről lefelé. Akkor majd nem kell pfiíítáSt" keresni a szerzetesek közt, mert a világi főpapságban csak aspiránsokat találhatni s hivatottat nem. Akkor a kultuszminiszter sem fogja a képviselőházban a püspöki kart megtorolatlanul megsérthetni, az alsó papságot pedig bevádolhatni, hogy egy esztendővel később ugyanazon kormány mindkettőtől pénzt és támogatást kérjen hivatalos jelöltjeinek megválasztására ,ra megadják neki ezt a támogatást. "“'"'“A csongrádi levél hatásának, titka ez : óvás a főpapság korteskedése ellen, mely a nemzetet és az egyházat a kormány szolgálatába hajtja. Mási körhöz egy háromszáz méter átmérőjű körre van szüksége, úgy két propellerrel hajtva csak kétszáz, sőt százötven méter átmérőjű kis kört is képes befutni, ha az egyik propellerjével — a kör felé esővel — hátra, a külsővel pedig előre hajtja a hajót. Ez óriási főgépezeten kívül a Rudolf-nak több segédgépe van, melyekkel a faágyuk páncéltornyait forgatják, az ágyucsöveket irányozzák és megtöltik, amelyekkel továbbá a hatalmas csónakokat ki- és beemelik; az ivóvizet desztilálják és a villamos világítási eszközük. Második sorban van ugyan említve, de rangra nézve legkevésbé sem áll a Rudolf után a Stefánia trónörökösné nevű páncéltornyos hajó. Csaknem egészen olyan arányú és számú ágyukkal, mitrailleusökkel és torpedókkal felfegyverezve, gyorsaságra nézve még felülmúlja a Rudolfot, mert a Stefánia nyolcezerháromszász lóerejű gépe óránként tizenhét mérföldet képes megtenni. A háromszögbe sorakozott csatahajók között harmadik a Ferenc József. Némi tekintetben gyengébb ugyan, mint két elődje, de sok tekintetben viszont felülmúlja őket. Az egész hajó, amelynek csak az ágyúi és vízalatti részei vannak vastag páncéllal vértezve, hosszabb az előbbieknél, t. i. kilencvennyolc méter hosszú, holott csak négyezer tonna vizet szorít ki a helyéből. Tökéletesen vízhatlan rekeszekre van beosztva; falai celluloiddal vannak bélelve, mely anyag a lőtt résen benyomuló víz által megdagad és magától zárja el a vészthozó rést. A parancshíd szintén páncéllal van vértezve és ép úgy, mint az előbbieknél, a hajón levő összes ágyuk, mitrailleusok, torpedók, továbbá a két különálló gép, a jelzések, a gőzzel hajtott kormánykerék, mindezek együtt és egyszerre a parancshídról elsüthetők, kilőhetők, vezethetők és felvonhatók. És mindehhez hozzájárul, hogy kilencezer lóerejű gépével óránként tizenkilenc mérföldnyi gyorsaságot képes kifejteni. Szóval, egy kis fantáziával el lehetne róla mondani: egy széttéphetetlen repülő páncél-szörnyeteg! A csatahajók háromszögébe sorakoznak még a hatalmas Custozza kazamata hajó, széles óriási testével és az ennél kisebb Prinz Eugen páncélos fregatt. Valamennyire el lehet azonban mondani, hogy erős várunk nekünk a páncélhajó. A második sorban, a csatahajók háromszögéhez bajtársat megillető közelben, sorakoznak rang és jelentőség szerint a hajórajnak nem kisebb jelentőségű, csak másnemű hajói, t. i. a torpedóvadászok, amelyek, ha páncélhajókkal szemben meg nem állanak ugyan, de azért veszedelmes ellenféllé válhatnak ezeknek, a kisebbeknek pedig, különösen a torpedónaszádoknak esküdt ellenségei. Jelenleg hárman képviselik ezt a typust: a Panther, a Tigris és a Leopárd. Valóságos száguldó, tűzokádó bestiák. Könnyű testüket — csak a víz alatti részük van páncélozva — a négyezer lóerejű kettős gépezet tizenkilenc mértföldnyi gyorsasággal hajtja.Tekintettel hivatásukra, t. i. hogy ütközetek alkalmával egyrészt mint éclaireurök — kémhajók — szolgálnak, amely hivatást aránylagos óriási gyorsaságuknak köszönhetik, — másrészt pedig tekintettel arra, hogy főhivatásuk abban áll, hogy hatalmas páncél-bajtársaiktól tiszteletteljes távolban tartsák a veszedelmesen tolakodó torpedonaszádokat —indo nomén: torpedo vadász — fegyverzetük csak könnyű ágyukból áll. T. i. fedélzetükön van két darab hosszú, tizenkét centiméteres Krupp (oly karcsuk, nyúlánkak és kecsesek, mint egy fiatal leány) és BUDAPESTI HÍRLAP. (45. sz.) 1892. február 14. Budapest, febr. 13. A helyzet: Zseh József gróf pozsonyi főispántól a Nemzet mai esti lapja a következő nyilatkozatot közli: „Tegnapi bécsi utam alkalmából a fővárosi sajtó egy része a kombinációk egész sorát látta jónak közzé tenni. — Ennek véget vetendő, kinyilatkoztatom, hogy a legfelsőbb kihallgatásra saját iniiciatívámból én jelentkeztem és pedig azon okból, hogy trencsén-vármegyei főispáni minőségemben a legfelsőbb helyen ez alkalommal először tisztelegjek. Ez az egyszerű tény, melylyel szemben minden személyemet illető hír és az állítólag történtekről való közlemények alappal abszolúte nem bírnak. Pozsony, 1892. febr. 12. Zichy József gr.“ A házszabályok módosítása dolgában a félhiva- Bud. Kotr. ma ezeket jelenti: „Szápáry gróf miniszterelnöknek Temesvárit tett kijelentését, hogy az országgyűlésnek egyik legelső teendője a házszabályok módosítása is leend, az ellenzéki sajtó ismételve oda magyarázta, mintha egyedül és kizárólag a kot úr behozataláról volna szó. Ez teljesen téves. A miniszterelnök és vele együtt nem csak a szabadelvil párt, hanem az ellenzék számos tagja abból a nézetből indulnak ki, hogy a most érvényben levő házszabályok számos intézkedése nem felel meg egy jó ügyrend követelményeinek, sőt, hogy a házszabályok több pontja egymással tényleg ellentétben van, hogy sok szükséges intézkedés egyáltalában hiányzik és hogy égető szükség van a házszabályoknak egy, minden egyes pontjára kiterjedő gyökeres átalakítására, illetőleg kibővítésére. Éppen ezért jelezte a miniszterelnök eleve a házszabályok módosításának elodázhatatlan voltát, hogy a képviselőház abban a helyzetben legyen, hogy kiküldjön idejében egy nagyobb bizottságot, amely hivatva lesz még a költségvetés tárgyalása közben a házszabályok módosítására és átdolgozására vonatkozó javaslatait elkészíteni.Magyárváry báró mandátuma. A fővárosi I. ker. egyesült ellenzék tegnap népes értekezletet tartott. A végrehajtó bizottság beszámolt működéséről a választás óta. A mandátum ellen az országgyűléshez beadandó kérvényhez szükséges okiratokat már beszerezte a bizottság s e hó 20-án fogja a petíciót beadni. Már eddig is kétszáznál jóval több ama polgárok száma, kik hiteles alakban nyilatkoztatták ki, hogy Hattyus Arisztidre akartak szavazni, de joguk gyakorlatában Országh Sándor választási elnök megakadályozta. A bizottság ezenkívül Országh Sándor ellen a főváros törvényhatóságához fegyelmi kérvényt intézett s azt az értekezleten felolvasta, mire az értekezlet elhatározta, hogy e kérvényt azonnal rendeltetése helyére juttatja. Ebből kifolyólag a kérvényt már ma délben benyújtották a főváros törvényhatóságánál. A választásra vonatkozó törvények és rendeletek felsorolása után a kérvény ezeket mondja: „A fővárosban ez évi január hó 28-án lefolyt országgyűlési képviselőválasztások alkalmával a főváros I. kerületében Országh Sándor dr. m. kir. nyugalmazott miniszteri tanácsos, volt országgyűlési képviselő volt a választási elnök; ezen tisztet azonban az 1874. évi 33.cikk 21. §-ban letett esküje ellenére sem híven, sem lelkiismeretesen, sem részrehajlatlanul nem teljesítette, hanem ellenkezőleg oly durva törvénysértést követett el, mely az idézett törvény 92. § - a alapján fegyelmi úton való megtorlást követel. E részrehajló törvénytelen eljárás a tizenkét golyószóró meg gyorságyu, amelyekkel valóságos acélzáport képesek a támadó torpedónaszádokra zúdítani. Ez ágyukon kívül azonban, melyek az e nemű hajóknál nem annyira támadásul, mint inkább védelmül szolgálnak, belsejükben négy helyen vannak torpedókat láncírozó apparátusok elhelyezve, melyeket kizárólag nagyobb fajtájú páncélosok ellen használnak. E három torpedóvadászszal egy kategóriába tartoznak — és velük ugyan egy sorba sorakoznak — kisebb testvéreik, az u. n. torpedójárművek : a Villám, az Üstökös és a Meteor. Kár, hogy a szó „csatakígyó“ már más, embergyilkoló műszerre van alkalmazva. Mert ez utóbb említett hajók jellegzésére ez lenne a legtalálóbb elnevezés. Hosszú, karcsú és nyúlánk testükkel alig emelkednek ki a vízből. Aránylag óriási kürtőjük és a jelző lobogók felvonására szolgáló vékony árbocaik merészen dűlnek hátra, mint,egy jelezve azt a gyors száguldást, amelyre túlerős gépük képesítik. T. i. a csak háromszáz tonna súlyú kis hajót egy háromezer lóerejű gép hajtja tova! Ezek a hajók a torpedónaszádnak a tulajdonképpeni esküdt ellenségei. Amazoknak, s a torpedónaszádoknak, a nagy páncélhajók légberöpítésére szánt torpedólövedékeken kívül semmi fegyverük nincs, kivéve óriási gyorsaságukat. Faluk pedig oly vékony, hogy egy Mannlicher-löveg képes azt átütni. Az előbbiek azonban, a Tigris, a Leopard és a Panther csaknem épp oly gyorsan futnak, mint a kis naszádok, t. i. huszonegy mérföldet, ezenkívül a fedélzetükön kilenc-tíz revolverágyu van, és miután nagyobbak a naszádoknál, a hullámzást is könnyebben bírják el. Jaj annak a naszádnak, mely egy ilyen Tigris-nek vagy Leopard-nak közelébe jutott.