Budapesti Hírlap, 1892. április (12. évfolyam, 92-120. szám)

1892-04-13 / 104. szám

G 1892. április 1B. — (Jenő főherceg' a mesteriskolában.) Teg­nap délután — előre bejelentve látogatását — Jenő főherceg megtekintette Benczúr Gyula műtermét s azután az egész mesteriskolát. Benczúr gyönyörű műtermében természetesen legfőbb érdeklődését a főhercegnek a király arcképe vonta magára, mely­hez ő felsége maga tilt modellt. A főherceg a hasonlatosságot nagyon tökéletesnek mondotta. Meg­tekintette azután a műteremben levő többi képeket, köztük a bolgár fejedelem készülő arcképeit. Innen a főherceg Benczúr s a kíséretében lévő őrnagy társaságában Stettka Gyula tanár műtermé­be ment. Itt látható nagyrésze azoknak a másolatoknak, melyeket az iskola növendékei államköltsógen külföldi képtárak műremekeiről ké­szítettek. Mikor a főherceg megpillantotta Velasquez Principe Balthasar-ját, melyet Tornai Gyula másolt volt, megjegyezte : „Ennek a festménynek az erede­tijét láttam már Madridban.“ III. Pál pápa arcképét melyet állítólag Paris Bordone festett, s melyet Komlósi Gyula másolt Firenzében, szintén érdek* lödve szemlélte a főherceg s hallgatta Bencur vé­leményét, mely szerint ez valószínűleg nem a tanít­ványnak, hanem magának a mesternek. Tiziánnak müve, mert Nápolyban ugyané pápa ugyan ily állásban mint Tizian képe látható. Megnézte továbbá a Stettka Gyula máselta Palma Vecchio-féle Santa Barbarát, melynek eredetije Velencében a Sapta Maria For­mosa templom egyik mellókoltárán látható. Stettká* tói készülőiéiben levő arcképek is vannak e mű­teremben ; ezek közül egy képről megkérdezte a fő­herceg, hogy kit ábrázol? „Varjassy Józsefet, az aradi népbank igazgatóját“ felelte Stettka. Dudits Andor műtermében különösen feltűnt Jenő főherceg­nek egy régibb divatu ruhát viselő nő arcképe s meglepődött, midőn a festő nevét olvasta : Munká­csy. Dudits anyját ábrázolja ez a festmény, melyet Munkácsy Mihály Csabán festett volt 1866-ban. Dudits atyja akkoriban Csabán volt orvos, s itt Munkácsyt szembajából teljesen kigyógyitotta. Munkácsy akkor háláját az orvos iránt azzal rótta le, hogy nejét le- föstötte. Ezután még Manheimer Gusztáv, Pállya Celesztin és Ujváry Ignác műtermét látogatta meg. Pállyának egy szöllöffirtöt ábrázoló kis képére meg. jegyezte; „Ez a szöllöfürt valóban letépni való,“ S mikor e müvésznövendék debreceni utcai képeit szemlélte, igy szólt: „Én is skicceltem Debrecen­ben.“ — A főherceg egy óránál tovább volt a mű­vésztelepen s távozásakor legnagyobb megelégedé­sét fejezte ki, Az egész idő alatt mindig magyarul beszélt. — (Egy 48-dlki alezredes) halálát jelenti pozsonyi levelezőnk. Adódi és dinnyeberki Bozó Manó halt meg ott 74 éves korában. Bozó császári katonatiszt volt a Budapesten állomásozó Thurszky- ezredben, mikor a katonatisztek megkapták Batthyány Lajos grót miniszterelnök felhívását, hogy lépjenek át a honvédseregbe. Bozó át is lépett s mint száza­dost az első honvédszázlóaljhoz osztották be. A szabadságharcban tevékeny részt vett, nevezetesen Péterváradnál, később pedig Komáromban, hol a tórparancsnokságnál működött s mint alezredes ka­pitulált. Jó ideig visszavonulva élt Komárommegye Csúz községében, majd később Pozsonyba jött lakni, hol katonaképzö intézetet alapított, mely ma is áll. Mint katonai iró is dolgozott. Temetése ma volt nagy részvét mellett. — (A munkácsi püspök fölszentelése.) Va­sárnap reggel szentelték föl Eperjesen a munkácsi egyházmegye uj püspökét, Firczák Gyulát. A görög katolikus templom, írja levelezőnk, már reggel nyolc órára szorongásig megtelt közönséggel s min­denki kíváncsian várta a fényes szertartást, a me­lyet három püspök végzett a káptalani tagok se* gédkezése mellett. Megkapóan szép látvány volt, a midőn Vályi János dr. eperjesi, Meszlényi Gyula szatmári és Pávél Mihály nagyváradi püspökök tel­jes főpapi ornátusban a főoltár előtt megjelentek, hogy legifjabb társuknak a püspöki jelvényeket át­adva, öt hivatali méltóságába beiktassák. A közönség feszült figyelemmel kisérte a szertartás minden mozza­natát és áhítattal hallgatta a szép egyházi zenét. Béli tizenkét órakor véget ért a szertartás s az eperjesi püspök vendégszerető házánál fényes ebédre gyülekeztek a papi méltóságok, a káptalan tagjai, a megyei és városi notabilitások. a közös hadsereg és a honvédség főbb tisztjei. A püspökök Vályi dr. eperjesi püspök házának voltak vendégei s ott fogadták a vármegyei és városi tisztikar, a r. kát. gimnázium tanári karának s az eperjesi egyházközség több kiváló tagjának együttes küldöttségét, kiknek neve ben Pletcnyi Endre eperjesi apát-plébános üdvözölte őket. Meszlényi szatmári püspök, társai nevében is meleggel szavakkal válaszolt, kiemelvén, hogy Eper­jes magyar város magyar szokásokkal s hogy ezért örömmel jött ide. Az újonnan fölszentelt püspök, valamint Pável és Meszlényi püspökök is hétfőn utaztak haza székhelyeikre. — (Fiume ünnepe.) Fiúméból az uj kormányzó beiktató ünnepségeiről még a következőket jelentik : Batthyány Lajos gróf ma délelőtt 10-től délután 2 óráig huszonkét küldöttséget fogadott, továbbá Susak polgármesterét, Bacichot. Három órakor disz- ebéd volt, melyen részt vettek a magasabb rangú szárazföldi és tengerész tisztek, az összes konzulok, a hatóságok fejei, az egyházi méltóságok és számos főbb tisztviselő. A kormányzó az első felköszöntőt a királyra s családjára mondta. A kormányzói palota előtt katonai zenekar játszott. Az összes ünnepé­lyeket egyetlen kellemetlen hang sem zavarta meg, csak Susákban jelent meg egy uj lap horvát és olasz szöveggel, mely épp a kormányzó-változás * alkalmából igyekszik előtérbe tolni a horvát érde­keket. — (írók kirándulása.) A nyár folyamán budapesti irók és hírlapírók kirándulást terveznek Gömörbe, hogy annak természeti szépségekben gaz­dag vidékét megtekintsék. A kirándulást a Gömör szerkesztősége rendezi. Legközelebb megjelenik a kirándulás részletes programmja. — Remélhetőleg ennek a kirándulásnak komolyabb célja is lesz, mint a régi írói kör nagy nemzeti lumpolásainak, — (Az orsz. közegészség! egyesület) mai választmányi ülésén Fodor József dr. főtitkár jelentette, hogy az egyetemi nyomda kérdést inté­zett az egyesülethez az iránt, melyik papír legalkal­masabb a nyomdai használatra; e kérdést Schulelc Vilmos dr. ajánlása értelmében döntötték el. A köz- oktatásügyi miniszternek az állóirás behozása dol­gában küldött átirat következtében, a kísérletekhez kiküldettek Csapodi István, Bollinger Gyula és Juha Adolf doktorok. Végül a vidéki városok köztiszta­sági viszonyáról szóló pályamunkák megbirálására egy bizottságot, a közgyűlésen megtartandó köz­egészségügyi előadás tartására Wartha Vince drt, az 1894. évi közegészségügyi kongresszust előkészítő bizottságba pedig Bézey Imrét, Csapodi Istvánt, Gerlóczy Zsigmondot és Kauscr Józsefét választották meg. Elhatározták még, hogy a Celsius-féle hőmérő országos használása dolgában fölterjesztést intéz az egyesület a minisztériumhoz, mivel a kérdésben törvényhozási intézkedést tart szükségesnek. — (Lopott dinamit.) Boros-Sebesen nagy mennyiségű dinamitot találtak egy ház előtt elásva. A robbanószert még tavaly lopták az odavaló kő­bányából. A lakosság mód nélkül izgatott, pedig nem kell tartania veszedelemtől. — (Bécsi öngyilkos Pozsonyban) Egy pozsonyi rossz hirü házban agyonlőtte magát ma reg­gel egy Winkler Nándor nevű huszonkét éves bécsi fiatalember. Hátrahagyott levelében arra kéri a rend­őrséget, hogy halálát kíméletesen tudassa szülőivel. — (A hatalom vége.) Lakatos Kolompár György, a cigányvilágban élénken megirigyelt al- csuthi vajda, letűnt a semmiségbe. Hencegő, go­romba modora annyira tűrhetetlen lett már Al- csuthon, hogy főszolgabírói rendelettel egyszer és mindenkorra kitiltották Alcsuthról. A megokolásban az is benne van, hogy ez ő fensége, József főherceg elöleges beleegyezésével történt. A megsemmisített vajdát bútorostul és feleségestül a csendőr hozta vissza illetőségi helyére, Székesfejérvárra. — (E. M. K. E.) Kolozsvárról telegrafálják, hogy az E. M. K. E. választmánya ma az évi segé­lyezéseket tárgyalván,_ újabban 15,000 frtot szava­zott meg. A budapesti közgyűlés programmját el­fogadták. — (Tanárok tanitása,) Budapesten julius hó 25-étöl szeptember hó 4-éig gimnáziumi tanárok számára görög irodalmi és művelődéstörténeti rend­kívüli kurzust tartanak. Részt vehetnek benne első sorban a gimnáziumoknak önként jelentkező magyar irodalmi tanárai, másodsorban a jelentkezők számá­hoz képest oly önként jelentkező tanárok is, kiknek szaka a klasszika-filológia vagy történelem. A fel­vételért április hó 15 óig kérvénynyel kell a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez folyamodni. — (A legújabb puska.) Amsterdamban ka­tonatisztek jelenlétében Trollo dr. egy egészen uj szerkezetű puskával tett kísérleteket. Az uj fegyver indító ereje a szénsav.A puskát 6, 8, 10 és 12 mil­liméter kaliberre lehet csinálni. A próbalövéseknél a 8 milliméteres csőből a golyó 50 lépésre, két-kót ember vastagságú vasplóh darabon tökéletesen ke­resztül hatolt. A fegyver szerkezete igen egyszerű. A 300 lövésre szükséges szénsav a ravasz alatt egy külön 25 centiméter hosszú és & centiméter átmé- retü kis csőben van elhelyezve. Ha ez a kis cső kiürül, egyszerűen egy más ilyen szerkezetű, szén­savval telt cső által pótolható. Az uj puskával egy perc alatt 35-ször lehet lőni. A cső egész tiszta és hideg marad. BUDAPESTI HÍRLAP. (104. sz.) — (Orrzágos fagy.) Ma ismét kaptunk egy csomó tudósítást, a mely a rossz időjárásról és a vetések pusztulásáról panaszkodik. Bcésről Írják, hogy ott éjjelenkint két-három fok a hideg s a ta­vaszi és őszi vetések egyaránt megromlottak. Szom­bathelyről jelentik, hogy ott is volt fagy s főleg a gyümölcsösöknek ártott. A korai kerti vetemények is sokat szenvedtek. — M.-Csesztvén 9-én, 10-én és 11-én reggel nagyon hideg volt s fagyott is ; ma is fagyponton áll a hőmérő. A gyümölcsfákon kívül a tavasziak és ősziek is megromlottak. Általában sok kár lesz a növényzetben. — Nagy-Halmágyról Írják, hogy ott szép tiszta, derült napos idő jár, de reg- gelenkiut fagy s már sok kár van s főleg a gyü­mölcsfák rügyei és virágai pusztultak el. — Fagy- Zsámról pótlólag jelentik, hogy az őszi veteményes­ben a fagy nem okozott károkat, de a gyümölcs nagyrészt tönkre ment. A repce szintén megbar- nult. A lágynál többet árt a szárazság s ha rö­vid idő alatt eső nem lesz, a vetések nagyon megsiny- lik. — Nagybecslcerekről írják, hogy tegnap és teg­napelőtt reggel hideg idő volt; fagyott, a hőmérő S fok hideget mutatót. A barackfák, melyek virá­goztak, valószínűleg tönkre mentek ; a vetések is megsínylették a fagyot. Esőre nagy szükség van. —- Gyúróról jelentik, hogy a bekövetkezett derek a gyümölcsfákban tetemes kárt okoztak; a lóherések is megsárgultak. — Kurticsról Írják, hogy ott is 3 fok hideg volt s ennek hatása alatt a növényzet nagyon megromlott; a kár jelentékeny. — Gyarma­tán a gyümölcs és szőlőt a fagy tönkre tette. A vetések is szenvedtek. — A meteorológiai m. kir. központi intézethez a mai nap folyamán érkezett telegrammok szerint ma reggel a kővetkező helye­ken volt fagy: Árvaváralja (egy fok hideg), Selmec­bánya (két fok hideg), Csáktornya (egy fok hideg), Zsombolya (egy fok hideg), Szeged (egy fok hideg), Eger (egy fok hideg), Debrecen (egy fok hideg) és Nagyszeben (egy fok hideg). — Pétervárról öt fok hideget jelentenek máról. — (A bukovinai halálos párbaj.) Brodzki lovag tartalékos dsidás-badnagy ellenfelét, Medvey dr. morszyni fürdőorvost, nem ezredorvost, Sztrijben elfogták s átadták a vizsgálattal megbízott lembergi törvényszéknek. A végtárgyalást a jövő hónapban tartják meg a lembergi esküdtszék előtt. A püspök nem engedte meg, hogy a párbaj halottját a lembergi templomban fektessék ravatalra. A vasútról egye­nesen a temetőbe vitték s papi asszisztencia nélkül temették el. — (Éretlen tréfa.) Otromba módon ültették fél ma délután a mentőket. Azt telefonozta nekik valaki,.hogy a Józset'-körutou összedőlt egy két- emeles Mz s maga alá temetett egy csomó embert. A mentők még csak nem is gyanították, hogy tréfát űznek velük s négy kocsival lóhalálában a József- körútra vágtattak. Itt aztán rájöttek persze, hogy felültették öltét. Azt hiszszük, hogy a rendőrség könnyen kideríti majd, kinek telik kedve az ilyen éretlenségekben s el is veszi a kedvét a maihoz hasonló tréfáktól. — (Anastay kivégzése.) Anastay, volt had­nagyot, Dellard bárónő gyilkosát, mint említettük, szombaton reggel lefejezték Párisban. A párisi lapok azt Írják, hogy a kivégzésnek aránylag kevés kö­zönsége volt. A Roquette-fogház környékén ugyan mindig sok ember mozog olyan éjszakákon, a mikor kivégzést várhatni, de pénteken éjjel ezek is haza­mentek, mert a nyaktilót sokkal későbben kezdték felállítani, mint rendesen szokás. A hóhérlegények olyan óvatosan dolgoztak, hogy az elitéit meg nem hallhatta a kalapácsolást, de azért — mintha meg­sejtette volna sorsát — mégis ébren volt^ mi­kor öt perccel öt óra előtt a törvényszék és a rendőrség képviselői cellájába léptek. Halál­sápadt lett és felült az ágyban : rögtön tudta miért jönnek. A fogbázigazgató intézte hozzá a szokott felszólítást; „Kegyelmi kérvényét elvetették. Le­gyen bátor, Anastay“ — „Az leszek, igazgató ur,“ felelte erős hangon Anastay, miközben fölkelt és rögtön öltözni kezdett. Az összes jelenlevők ado­gatták neki az egyes ruhadarabokat, hogy ez a haldoklás rövidebb ideig tartson. Anastay nem szólt egy szót sem, szótalan maradt akkor is, mikor le­vezették az iktató előszobájába, a hol megkötözték. Az inge fölé csak egy zubbonyt vetettek, ezt nem is adták rá. Anastay az egész idő alatt nyugodt, közömbös tekintettel nézte környezetét. Indulás előtt kérdezte tőle a fogházigató,hogy van-e valami mondanivalója. „Nincs“ felelte kurtán Anastai,később azonban megkérte az igazgatót, hogy küldje el az asztala fiókjában heverő levelet az Öcscsének, a ki orvosnövendék, A párisi lapok közük a levelet: zavaros filozofálás az egész. Ezután még azt kér­dezte Anastay : „Van-e az urak közt egy törvény- széki orvos, a ki a halál után konstatálhatná les­tem érzéketlenségét ?“ (Célzás arra a régi elmé­letre, hogy a lefejezett teste, jelesül a feje, közvet­lenül a kivégzés után képes még bizonyos óletjelek adására.) A fogház lelkésze csak annyit mondott nefci, hogy ne gondoljon most ilyenekre. Erre Anas­tay azt mondta: „Szeretném, ha nehány piar­cig egyedül hagynának a lelkész úrral“. Ügy is lett, azután megindult a menet, a Ro- quette kapui kitárultak előtte. Anastay, a meny­nyire kötelékei engedték, szilárd léptekkel ba-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék