Budapesti Hírlap, 1892. május (12. évfolyam, 121-151. szám)

1892-05-03 / 123. szám

1892. május 3. BUDAPESTI HÍRLAP. (123. ex. VIDÉK. Megyei közgyűlések. Pest-megye központi választmánya ma dél­előtt ülést tartott földvári­ Mihály alispán elnök­lete alatt. Tally István t. főjegyző felolvasta a bel­ügyminiszternek azt a leiratát, a­melylyel az 1893-ra vonatkozó orsz. kép­viselő választói névjegyzék meg­állapításához tartozó munkálatok végrehajtását el­rendeli. A központi választmány a leirat tudtul vé­tele után az összeíró küldöttségek kirendelése iránt tette meg az intézkedést. Kiküldték a következő összeíró küldöttségeket, u. m. : a szentendrei vá­lasztókerületben négy küldöttség a következő el­­nökök vezetése alatt : Beke József, Nyirák Gyula, Laszlovszky Béla, Nyáry József. A ráckevei kerü­letben működő három küldöttség elnökei : Guoth Kálmán, Heller Iván, Vári Szabó Antal. A váci választókerület három küldöttségének elnökei: Ráday János, Segesváry Jenő, Freysinger Lajos. A gödöllői, választókerület három küldöttségének elnö­kei : Illek Vince, Odray Nép. János, Bossányi László. A monori választókerület két küldöttségének elnö­kei : Sipos Károly, Kovács Gyula. Az abonyi vá­lasztókerületben három küldöttség működik. Elnö­kök : Aranyi Sándor, Bicskey Illés, Mihalovits Gyula. Az alsó­ dabasi kerületben van két küldöttség. El­nökök : Nyáry József és Szabó József. A duna­­vecsei kerületben van két küldöttség. Elnökök : Böldváry József, Zsetényi Mór. A duna-pataji kerü­letben három küldöttség működik. Elnökök : Sza­kály Antal, Nyáry Péter, Salamon Pál. A keceli kerületben három küldöttség van. Elnökök : Goór László, Beniczky Béla, Ádám József. A fü­löp­­szállási­ kerületben van három küldöttség. Elnökei: Baky Kálmán, Szalay Antal, Etpel Gyula. Esztergom várm­­egye legutóbbi közgyűlésén fel­tűnő dolog történt: kijelentette, hogy helyteleníti a tisztikar eljárását s a hivatalos indítványt egyhan­gúlag leszavazta. Az eset ez: Palkovics Károly, a vármegye termének egyik legrégibb alakja, hajlott korára való hivatkozással, lemondott a bizottsági tagságról. A hivatalos indítvány erre az volt, hogy a vármegye a lemondást elfogadva, szavazzon el­ismerést és köszönetet Palkovicsnak eddigi műkö­déséért és rendelje el az új bizottsági tag válasz­tását. Ily dolog napirenden van minden vármegyé­ben és senki sem szól hozzá. Hanem itt másképp történt. Mindenki tudta, hogy a lemondás valódi okát nem a hajlott korban kell keresni, hisz Palkovics három hónappal ezelőtt mint a nem­zeti pártnak elnöke még ifjú erővel küzdött pártja győzelméért. A lemondás valódi oka tu­domás szerint az, hogy midőn a hercegprímás né­hány nappal a képviselőválasztás után székhelyére érkezett, a vármegyétől tisztelgő küldöttségből kö­vetkezetesen kihagytak minden ellenzéki érzelmű tagot, legelső­sorban a győztes ellenzék vezérét Palkovics Károlyt, a ki a vármegyének egyik leg­régibb táblabirája, a ki 1848-ban kormánybiztos volt, azután pedig rabságot viselt hazájáért, később Esztergom vármegyének alispánja lett, majd Eszter­gom városának polgármestere, a vármegyének pedig továbbra is a legtevékenyebb bizottsági tagja ma­radt. A küldöttséget persze, melyből a többi között a vármegyének ily érdemes férfia is hiány­zott, nem a vármegye küldötte a hercegprí­más elé, hanem a helybeli kormánypárt s e pártnak nagy oka volt arra, hogy ellen­zéki, különösen Palkovics ne legyen a tisztelgő küldöttségben. A képviselőválasztások alkalmával ugyanis a korteseszközök között nagy szerepet ját­szott az ellenzék befeketítése. Éppen a hercegprí­más előtt ócsároltak minden valamirevaló ellenzéki választót, pap és világi egyaránt, mintha az ellen­zék nem a kormány, mint inkább a primás ellen foglalna állást. Hogy azonban az mennyire nem volt igaz, azt azóta a hercegprímás eléggé tapasz­talta s ki is jelentette, hogy az a sötét felhő, mely „a szeretet tiszta egén közte és a város közt kép­ződött, idetötelével egyszerre szétfoszlott“. De a kormánypárt ennek ellenére is tovább folytatta az aknamunkát, az önérzetében sértett nemzeti párt el­nöke azért mondott le a megyebizottsági tagságról. A mai közgyűlés azonban alaposan kiábrándította azokat, a­kik a dolgot ide juttatták. Mattyasovszky Kálmán megyebizottsági tag a bizottsági gyűlésen Palkovics Károly érdemeit ecsetelve, keményen kikelt a vár­­megye tisztikarának méltatlan eljárása ellen s éles szavakkal ítélvén el a pártoskodást, a hivatalos in­­dítványnyal szemben azt az ellenindítványt tette, hogy a vármegye Palkovics Károly lemondását ne fogadja el. Kruplánicz alispán és Andrássy főjegyző megkísértették a kitörő éljenzéssel fogadott indít­vány hatását gyöngíteni, de a közgyűlés egyhan­gúlag fogadta el az ellenindítványt és elhatározta, hogy fölkéri Palkovicsot lemondása visszavételére. Vas megye törvényhatósága, mint Szombathelyről táviratban jelentik, ma tartotta rendes évnegyedes közgyűlését, melyet két jubileum-indítvány tárgya­lása tett kiválóan érdekessé, annyira, hogy a vár­megyeház nagy termét egészen megtöltötték a bi­zottsági tagok. Az állandó választmánynak a király 25 éves koronázási jubileumára vonatkozó indítvá­nya volt a gyűlés első tárgya, melyet egyhangúlag elfogadtak, s elhatározták, hogy a jubileumi ünnep­ségeken a megye küldöttséggel képviselteti magát. A másik tárgy számos, tekintélyes bizottsági tagnak az az írásbeli indítványa volt, hogy a megye általá­nos tiszteletben részesülő főispánja, Szentmártoni Radó Kálmán 10 éves főispánságának évfordulóját ünnepelje meg, annyival inkább, mert e tíz év alatt a vármegye közigazgatásának nagyfokú emelkedése, a társadalmi élet minden terén létesített számos közhasznú, kulturális és humanitárius intézmény elvállhatatlan kapcsolatban vannak a főispán nevé­vel. Az indítványt Stegmüller Károly apátkanonok okolta meg tartalmas beszédben, mire a közgyűlés kimondotta, hogy a tizedik évforduló napján, július 11 -én, rendkívüli közgyűlést tart, s az ünnepség rendezésével tizenöttagú küldöttséget bízott meg. A közgyűlés ezután még százezer forintot szavazott meg a muraszombat-gyanafalvai vasút törzsrészvé­nyeire. A gyűlésen, mivel Radó főispán akadályozva volt a megjelenésben, Károlyi alispán elnökölt. Veszprém megye ma tartotta meg közgyűlését. Esterházy Móric gr. főispán indítványára elhatároz­ták, hogy a főispán vezetése alatt 12 tagú kül­döttséget meneszt a megye a koronázási jubileumra. Nagy vihart idézett elő az a kérdés, állítson-e fel a megye külön mérnöki állást, vagy végeztesse-e az ügyeket az államépítészeti hivatallal. Egyre-másra keltek fel a szónokok az állam­építészeti hivatal ellen, köztük Lukacsek János volt orsz. képviselő, Barthalos István, Krisztinkovics Aladár, Benihtovics plébános. A legvehemensebb támadást intézte ellene Fenyvessy Ferenc, a­ki leghatározottabb rászólását és bizalmat­lanságát fejezte ki az állam­építészeti hivatal jelenlegi főnöke ellen és indítványt adott be, mely szerint a megye az államosítás küszöbén nem óhajt külön mérnöki állást felállítani, hanem utasítja az alispánt, b°gy jövőre az állam-építészeti hivataltól több figyelmet és igazságos eljárást követeljen. Éles sze­mélyes harc fejlődött ki Krisztinkovics és Padi Dénes állam-építészeti főnök közt, ki visszautasította Krisztinkovics vádját, hogy az alispán üti őt, de ő nem megy, mire Krisztinkovics konkrét példát hozott fel. Fenyvessy indítványára szavaztak is, de Fenyvessy kijelente, hogy célját elérte és reméli, hogy a gyű­lésen felszólaltak panaszai jobb útra terelik az állam­építészei hivatalt és igy indítványának a sze­mély ellen nyilvánult részét nem kívánja szavazásra bocsátani, mire Fenyvessy indítványát egyhangúlag elfogadták. Győr vármegye mai közgyűlése alispánná Lippay Gézát, főjegyzővé Fischer Sándor dr-t, tébhi főszol­gabíróvá Horváth Bálintot és szolgabíróvá Stelczer Imrét választotta. A közgyűlés a koronázási jubileumi ünnepélyre diszk­­ldöttséget jelölt ki. Máramaros megye törvényhatósági bizottsága, mint tudósítónk írja, április 29-én tartotta ren­des tavaszi közgyűlését Lónyay János főispán elnöklete alatt. Első­sorban Ssaplonczay Miklós alispán tett részletes jelentést a közigazgatás menetéről. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Az izavölgyi járás főszolgabiráját, Vincz Gyulát, képviselővé választották, helyére a köz­gyűlés egyhangúlag Soltz Béla vármegyei má­sodik aljegyzőt kiáltotta ki, a­ki, miután meg­köszönte a törvényhatóság bizodalmát, elbúcsú­zott a központtól s annak vezetőitől. Az ekként megüresedett második aljegyzői állásra Badzég László dr. harmadik aljegyzőt, ennek helyébe pedig Szerémy Györgyöt választották meg egyhangúlag. A koronázási jubileum alkalmából a törvényhatóság feliratban üdvözli a királyt. A felirat szövegét Kutka Kálmán főjegyző fogalmazta, melyet a köz­gyűlés elfogadott. A jubileumi ünnepségen a főispán vezetése alatt küldöttség fogja a tör­vényhatóságot képviselni. Kományi István bi­zottsági tag indítványt tett a honalapítás ez­redéves emlékének megünneplésére nézve. Az indítványt javaslattétel végett az alispán elnöklete alatt 25 tagú küldöttségnek adták ki. A vármegyei kórház építési költségeit 162,273 frt 60 krban álla­pították meg. Az építési és berendezési költségek fedezésére még 66,437 frt 15 krnak beszerzése vál­ván szükségessé, a törvényhatóság kölcsön felvételét s ennek törlesztésére háromnegyed százaléknyi pót­adónak kivetését határozta el. A kórházi építkezés már befejeztetvén, a felülvizsgálati jegyzőkönyvet a belügyminiszterhez fölterjesztik. A közgyűlés meg­választotta a kórházi bizottság tagjait is. A köz­gyűlésen 96 ügyet intéztek el. Délben a megvá­lasztott Soltz Béla főszolgabíró és Badzég László dr. második aljegyző kétszáz terítékre ebédet adtak a Kaszinó éttermében, melyen a megválasztottakért Lónyay János főispán és Kutka Kálmán főjegyző mondtak felköszöntőket. — Egy főispán jubileuma. Veszprémből je­lentik táviratban, hogy Esterházy Móric gróf fő­ispánnak, mint a megyei gazdasági egyesület elnö­kének, ma ülték meg 10 éves jubileumát. A dísz­­gyűlésen Kemenes Ferenc apátkanonok mondta az üdvözlő beszédet, melyre Esterházy zajos tetszés közt válaszolt. Bethlen András gróf földmivelésügyi miniszternek ez alkalomra érkezett üdvözlő távira­tát Fiátali Pál b. indítványára a diszgyülés távira­tilag köszöni meg. Esterházy gróf ma ebédet adott. — Holnap megyei közgyűlés lesz. * — Tisztviselők választása. Esztergom vá­rosainak rendkívüli közgyűlése lesz május 9-én, me­lyen egész sereg uj tisztviselőt fognak megválasz­tani. A törvényhatósági bizottság tagjai megegyez­tek már a választásokat illetőleg, így azok, a városi orvosi állás kivitelével, egyhangúak lesznek. Főjegy­zőnek Niedermann Józsefet jelölték, aljegyzőnek Kollár Józsefet, számvevőnek Dóczy Antalt, ellenőr­nek Bártfay Gézát, árvagyámnak Hajnali Gyulát, kórházi biztosnak pedig Rothnagel Ferencet. Az orvosi állásra három pályázó van eddig. * — Püspöki látogatás. Szász Károly, a duna­­melléki református egyházkerület püspöke, sorra látogatja most egyházmegyéje községeit. E hó 27-én Ráckevén volt, hol nagy ünnepséggel fogadták. A járás határánál Szilágyi Lajos főszolgabíró, a város előtt pedig Hankus István jegyző üdvözölte a püs­pököt. A községi tanács, a városi képviselőtestület s nagy közönség várta itt a főpapot, a ki meghall­gatván a hozzáintézett üdvözlő beszédet, a haran­gok zúgása s mozsárdurrogás közben vonult aztán a városba. A református templom előtt, hol diadal­kaput emeltek a tiszteletére, Szekér István admi­nisztrátor mondott üdvözlő beszédet, miközben a lakosság virágokkal és koszorúkkal halmozta el a püspök kocsiját. Este fáklyásmenetet rendeztek a tiszteletére, melyben részt vett, valláskülönbség nélkül, a város egész közönsége. Másnap reggel istentiszteletet tartott a püspök, utóbb pedig meg­látogatta az iskolákat s fogadta a különböző testü­letek küldöttségeit. Részt vett aztán még abban a fényes lakomában, melyet délben a tiszteletére ren­deztek s este tovább utazott Lacházára. KÖZGAZDASÁG. Budapest, máj. 2. — A vetések állása. A mezőgazdaság köré­ből május hó 1-éről keltezve a következő tudósítá­sok érkeztek hozzánk : N­a­g­y-B­ereznáról írják lapunknak, hogy a rég várt eső ott is bekö­vetkezett, az őszi növényzetnek azonban már nem nagyon válhatott hasznára, mert a búza- és rozs­vetéseknek nagy része oly ritka (néhol egészen kiveszett és több helyen felszántották), hogy nagy kérdés, nem-e fog az egész kipusztulni. Nagyon jól kell alakulniok a viszonyoknak, ha a megmaradt vetések fél termést fognak adni. A tavasziak közül az árpa- és zabvetések kelnek, a kukorica- és burgonya­ültetés folyamatban van.­­ N­y­á­r­á­d- Szeredáról értesítenek bennünket, hogy az őszi gabona általában véve nagyon gyenge, a múlt évi száraz ősz és sok egér annyira tönkre tette, hogy sok helyen ki kell szántani. A tavasziakat jó időjárás mellett elvetették , nagyobbára ki is keltek a vetések. A kukoricavetés folyamatban van. A fák szépen virágoznak, az áprilisi szeles idő sok kárt okozott, a virágokból egy tetemes rész lehul­lott. A szöllők szépen hajtanak. A Vágájhely­­ről értesítenek, hogy a búzavetések közepesen ál­lanak, élénk zöld színűek, némely helyen azonban ritkák és gyengék ; a rozs a búzával egyenlőnek mondható, mindazáltal ez kissé nagyon elmaradt még. Az árpát a múlt heti esőzések sok helyütt beiszapolták, hanyatlott. A kukorica és burgonya ültetése már nagyobbára megtörtént, itt ott még meg sem kezdhették. A gyümölcsfák szépen virá­goznak. Pozsonyból értesítenek, hogy az esős időjárás kedvező ugyan a veteményekre, de azért az ősziekből, nevezetesen a rozsból, nem igen re­mélhetni még csak gyenge közepes termést sem, annyira ritka és silány, hogy néhány napi fejlődés­sel meg se látszik, hogy javult volna. A búza ve­tések is gyengék, ezekhez azonban lehet remény, mert eléggé élénk zöld szintiek; a tavaszi vetések többnyire meglehetős jól állanak. A gyümölcsfák virágzanak; barack elfagyott. A szöllők különbö­zően állanak. — Vámemelés Görögországban. A március hó 4—16-án szentesített törvény szerint Görögor­szágban a búza és kétszeres (19. tarifaszám) vámját következőleg emelték : Az általános vámté­telnél kantaron­kint 2 drachma 40 leptáról stataronkint 3 drachma 28 leptára, a szer­ződéses vámtételnél a kanta­ronk­int 1 drachma 20 leptával szedett vám statironkinti drachma 64 leptára. — Sáskairtás Jász-Nagy-Kun-Szolnok vár­­megyében. A múlt években az ország különböző vidékein — nevezetesen Pest, Csongrád, Torontál, Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyékben stb. a föld­mivelésügyi minisztérium által eszközölt sáskairtások után ez idő szerint még csak egy vármegyében, Jász-Nagy-Kun-Szolnokban van mintegy 16000 hold­­nyi terület sáskákkal ellepve. Hogy ez a terület ebben az évben teljesen megtisztíttassék, a földmi­velésügyi miniszter már a tél folyamán megindította a tárgyalásokat az érdekelt vármegyével az iránt, hogy a vármegye közönsége a költségekhez szintén hozzájáruljon. A vármegye 8000 irtót szavazott meg sáskairtásra. A földmivelésügy­i miniszter már most kiküldte két közegét az inficiált terület közelebbi kipuhatolása és az irtási előmunkálatok megtétele végett. — Magyarország dohánytermése 1891-ben. A múlt évi dohány­termés, mint a most megjelent statisztikai adatok mutatják, rendkívül nagy volt. Termett 80-481 kát. holdon (átlag 8­03 m.­mázsa) 11

Next