Budapesti Hírlap, 1892. május (12. évfolyam, 121-151. szám)

1892-05-22 / 142. szám

o és az udvari befolyás, annyi hatalmuk nincs, hogy feltartóztassák a Dunát, az időt és haladásában a magyar nemzetet. Ebben pedig szerepe jut mindenkinek, ki hű polgára e ha­zának s lelke egy részét a közélet­nek szenteli. Nemcsak a katonák, nemcsak a hivatalnokok, nemcsak a választók, nem csupán a képviselők, mi mindnyájan tényezők vagyunk. Ifjak, nők, férfiak és aggastyánok, gazdagok és szegények, ezerféle pályáján a kere­setnek, a nemzeti közérzés összeolvaszt bennünket, mint a­hogy összefüggnek a hegyek és völgyek és minden fa és fűszál, mely Magyarország földjéből kinő. Ezt az erőt szegezzük mi szembe ama politikával, mely itt a nemzetet ki akarja fosztogatni minden értékéből. Mely elcipeli jogát, vásárra viszi érde­két, elalkuszsza szabadságát s odáig romlott, hogy lelkiismeretét is megmér­gezné. E silány politikát régóta tűrjük, szenvedjük, de hogyne ébrednénk erőnk biztató öntudatára s ne telnénk el vi­ruló reménynyel, ha látjuk, hogyan for­dít az isteni gondviselés a hatalmasok szándékán. Mert a­mit ellenünk ter­veznek, a sértések, melyeket szenve­dünk, a magyarok ébresztésére, össze­tartására, eltökélésére adnak okot. Verve lesz a vas acéllá, bántva lesz a magyar nemzet vitézzé. Klapka nagyszerű temetése így szolgált elégtételül a magyarnak, neki a híres tábornoknak is. Mintha egy honvédsereg élén vezetett volna s az osztrákok előtte kapituláltak. Igazságügyi kinevezések. Ő felsége az igazságügy miniszter előterjesztésére Sommer Ist­ván pozsonyi törvényszéki kereskedelmi ülnöknek a kir. kereskedelmi tanácsosi címet díjmentesen ado­mányozta ; kinevezte továbbá:­rtonius Károly fehértemplomi törvényszéki bírót a temesvári és Vársz Gyula pécsi törvényszéki bírót a pécsi ítélő­táblához birákká , Aschinger Ferenc új­vidéki törvényszéki bírót a lugosi ügyészséghez ügyészszé, B­a­r­y József nagyváradi ítélőtáblát ta­­nácsjegyző albír­ót a nagyváradi törvényszékhez bí­róvá, Nagy Miklós balassa­gyarmati járásbirósági albirót a füleki és ifj. Sándor Géza galgóci já­rásbirósági albirót a galgóci járásbírósághoz járás­­birákká, végül Ginser József dr. losonci járásbiró­sági aljegyzőt a rétsági, Mályusz Egyed beszterce­bányai törvényszéki aljegyzőt a muraszombati, Picsk­ey Bál sátoralja­ujhelyi törvényszéki al­jegyzőt a kisvárdai és M­a­k­ui­c­z Artúr dr. buda­pesti törvényszéki aljegyzőt a debreceni járásbíró­sághoz albirákká. Ő felsége megengedte F­a­r­kas Géza pozsonyi ítélőtáblás bírónak a bu­dapesti Ítélő­táblához, Velyaczky Gyula nagydzállói járásbíró­­nak a nagyváradi járásbírósághoz, Koller János lugosi törvényszéki bírónak az aradi törvényszékhez és Mark­o­v­i­ch­ Jenő zsadányi járásbírósági albí­­rónak az egri járásbírósághoz leendő áthelyezését. Az igazságügyminiszter kinevezte K­o­v­á­c­h Ödön dr. váci járásbirósági aljegyzőt a pozsonyi kir. tör­vényszékhez jegyzővé és Péter Ferenc egri kir. törvényszéki joggyakornokot az egri kir. törvény­székhez aljegy­zővé. Budapest, máj. 21 A győri mandátum. Kaufs Gusztáv, mint öiökünk telegrafálják, nem fogadta el a győri szabadelvűpárt által felajánlott jelölt­séget. A szabadelvűpárt erre elhatározta, hogy nem állít jelöltet. Az ellenzék jelöltje a 48-as Gyu­ry Elek. A félhivatalos Orss. Éft. jelentése szerint a nemzeti párt Kaas Ivor bárót szán­dékozik felléptetni. A képviselőh­áz pénzügyi bizottsága május 23-ára délután 6 órakor a képviselőházban ülést tart, Dunába esett gyermek után ugrani. Oh, a­kik beleszeretnek, azokat tönkreteszi és kineveti, a­kik megtetszenek neki, azoknak utána szalad. A mellett nagyon kacér, mindig kacérkodik, öntudatlanul is kacérkodik. Különben pedig neveletlen és nagy igényü, mint minden elkényeztetett gyermek. Elké­nyeztették, mint a szegény ember kedvenc leányát, a ki selyemben, bársonyban jár, mig csenevész,, vidéki testvérei mezítláb didereg­nek ... És a mellett egyre elégedetlenkedik, — a süldőleányok vágya emészti: szeretne nagyvilági hölgy lenni. Néha el is hiteti ma­gával, hogy az. Ott könyököl az aranyos tükre fölött és nézi magát. Homlokán a királyi pár­tát, nyakán a korzó gyöngysorát, — és a mel­lett elfeledi, hogy a szoknyája szegélye, a melylyel a Rákos homokját söpri, nagyon rongyos ... Néha lehunyja a két szemét és álmodik. Azt álmodja, hogy ő híres szép asszony, a ki sokat bálozott és a kiért az ura , török és né­met gavallérokkal véres párbajokat vívott. Egy lázas tavaszi hajnalon pedig fényes baj­nok tört be hozzá, a szabadság bajnoka, a­ki szerelemittasan ölelte át. . . . Bolondság! A szép leány kidörzsöli sze­méből az álmot és nevet. Hiszen mindezt nem is ő élte át, hanem szüleitől hallotta csak, a tisztes Budától és a nyárspolgárias Pest­től. ... Itt félbeszakítottam Rádayt. — Hallod, Gyuri, ha Budapest e nagy­sága olyan, a minőnek leírtad, akkor nem ér­tem, mit szeretsz rajta annyira . Barátom vállat vont. — Nem is a jó tulajdonságaik kedvéért szeretjük az asszonyokat. Az ember szeret azért, mert ! Alkalmasint tönkre fogom maga­mat érte tenni, de nem tehetek másképp. . . . (Tudta, hogy mit beszél; én is tudtam, hogy a főváros költséges életmódját nem győzi már sokáig). — Nem tehetek másképp, mert nem tu­dok nélküle élni. Különben azt is megenge­dem, hogy puszta megszokás, de én már meg­szoktam. . . A kocsiba ragyogó sugárkéve esett, a nap fölkelt. Amint kihajoltam az ablakon, előttem, a kelő nap fényében fürödve, tető­­tengeréből fölbukó száz tornyával, füstölgő kéményével, ott feküdt a város. E pillanatban igazán szőke volt és nem fekete, leány és nem asszony. A pályaudvarba érve elváltunk egymás­tól. Ráday sietve megszorította a kezemet és azt mondta, hogy kétfelé visz az utunk. Ha­nem a körúton megint összetalálkoztunk. Egy sebesen hajtó bérkocsi hagyott el, a kocsiban Ráday ült és még valaki. Az a valaki leánynak látszott, nem asszonynak és szőke volt, nem barna. Csodá­latos szőke szín, rokon a Tizian-szinnel. A­mint elhaladtak mellettem, a leány egy pilla­natra reám nézett. Szürke, kevély szeme volt, de a szája körül valami édes bánat nyoma látszott, mely némileg kibékített vele. Herczeg Ferenc. BUDAPESTI HÍRLAP. (142. ss.) 1892. május 22, FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, máj. 21. — Husárjegyzék. A fővárosi vásárigazgató­ságnak hivatalos kimutatása szerint a marhahús ára az elmúlt héten a következő volt: Pecsenye­­húsfélék 1 kgr. 68—1.20 krig, I. oszt. leveshusfélék 1 kgr. 56—80 krig, kv. II. oszt. leveshusfélék 1 kgr. 52—76 krig, III. oszt. leveshusfélék 1 kgr. 44—72 krig. — Adókivetés. A jöv. adókivető bizottságok e hó 23-án (hétfőn) a következő ívi helyrajzi számú házakban összeirt adókötelesekre vonatkozó III. oszt. kereset-adójavaslatokat fogják tárgyalni: a VI. ker. a 3835—3855, a VII. ker. az 5100—5145. számig. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, máj. 21. * (Színházi műsorok.) A nemzeti szín­házban hétfőn Csalódások, kedden Török Irma és Somló Sándor felléptével Romeo és Julia, szer­dán Delila, csütörtökön Az agglegények­ pénteken a Pont-Piqu­et-család először, szombaton és vasárnap (bérletszünetben) ugyanez. — A népszínház­ban hétfőn A madarász, kedden nincs előadás, szerdán Sztrogoff Mihály útja Moszkvától Irkáéig, csütörtökön, pénteken, szombaton ugyanez. — A krisztinavárosi színkörben hétfőn Tricoche és Cacolet, kedden Big van Winkle, szerdán A kis doktor, csütörtökön Kis madaram, pénteken A peleskei nótárius, szombaton A küirt ((szoknyások először, vasárnap ugyanez. * (A nemzeti színházban) m­a Somló Sándor úr vendégszerepelt, kit színművei révén is ismer a közönség. A színészi ambíció legmagasabb régiójá­ban , Hamlet szerepében mutatta be magát s az eredmény, melyet elért, dicséretére válik s igazolja vállalkozását. Igen értelmes, intelligens színész, a­kin meglátszik, hogy nagy tanulmány alapján fogott e szerephez s aprólékosan kidolgozta minden egyes részletét. Egy kissé hidegnek s túlságosan bölcsel­­kedőnek fogja fel, véleményünk szerint, a dán királyfi karakterét; de ez elvégre felfogás dolga s nem kritériuma Somló színészi mivoltának. Bizonyos, hogy el tud merülni egy nagy karakter mélységeibe s a gondolathoz meg tudja találni a megfelelő szint és hangot,­­ kevésbbé a mozdulatot. Egészben véve pedig igen tartalmas színésznek ismertük meg, a­ki nagy hasznára s díszére lehet minden társulat­nak, melyben működik. * (Népszínházi hírek.) A koronázás 25-dik évfordulója alkalmából a népszínházban ünnepi elő­adás lesz, melyen szinre kerül A koronázás emléknapja cimű­ egyfelvonásos darab. Szerzője J­ákosi Jenő. — F. Hegyi Aranka asszony holnap, vasárnap A betyár kendvjé­ben játszik utolsóelőttit, s hétfőn A mada­rászban utolsót. — Sztrogoff Mihály fája, az a nagy látványosság, e hó 25-én kerül szinre a népszínház­ban. A 7-ik képben bemutatják a repülő balettet, melynek gépezetét Z­i­n­n­e­r Géza hazánkfia ta­lálta fel.­­ (A francia nemzeti színház Budapesten.) A népszínház igazgatósága tegnap végleges meg­állapodásra jutott a párisi Theatre Frangais tagjai­val, a­kik a bécsi Austellungstheaterben leendő vendégszereplésük közben fognak két estére le­­rándulni Budapestre. E hó 30-án Reich­enberg kisasszony, Prudlion és Truffier urak jönnek le, június 3-án pedig Bartet k. a. Febvre, Bracher urak játszanak több társukkal együtt. Reichenberg kis­asszony nagy művészi hírnevén kívül azért is érde­kel bennünket, mert Budapesten született s most először játszik itt. Febvre úr szintén régi jó bará­tunk. A szegedi katasztrófa alkalmával Párisban előadást rendezett, melynek jövedelméből 60 ezer frank jutott kárvallott honfitársainknak. A király ő felsége ez emberbaráti tettéért Febvre urat a Fe­renc József-renddel tüntette ki. * (A városligeti színkörben) holnap, vasár­nap két előadás lesz. Délután négy órakor a Feleskei nótárius kerül színre, fél helyárakkal, este pedig a Fehér rózsák címü énekes bohózat, melyet ezúttal ötödször adnak. B­­­­­lt­a Lujza asszony első vendégszereplése e hó 28-án, szombaton lesz. — V­á­r­h­i­d­y Rózsika, a szinkör drámai szen­déje, ki most Sei­ley tanár növendéke s most az operette-pályára készül, legközelebb a Nebántsvirág címszerepében mutatja be magát, mint operette­­énekesnő. * (Az E. M. K. S. a népszínházban.) Az E. M. K. E. ez évi nagygyűlése alkalmából június hó 7-én ünnepi előadást tartanak a népszínházban, melynek tiszta jövedelme az erdélyrészi magyar közművelődési egyesület alapját gyarapítja. * (Nagy hangverseny a vigadóban.) A Gyermekvédő egyesület menedékháza javára e hó 28-án, vasárnap délután 4 órakor nagy hangver­senyt rendez a vigadó nagytermében. A hangver­senynek első száma P­ó­s­a Lajosnak ez alkalomra itt P­r­o t­o­g-ja lesz, melyet P. Márkus Emi­lia asszony, a nemzeti színház művésznője, fog el­szavalni. A hangverseny többi pontjait a nemzeti zenede felsőbb kiművelési osztályának legjobb nö­vendékei töltik be s lesz egy nagy gyermekkar is, melyet mintegy 200 apróság fog elénekelni. * (A nemzeti színház bősége.) A nemzeti színháznak a jövő őszi és téli évadra már egész csomó újdonsága van. Először is C­s­i­k­y Gergely Két szerelem című, pályanyertes tragédiáját adják elő. Azután következik G­a­b­á­n­y­i Árpád szintén pá­lyanyertes vígjátéka: Kap­ivar, D­ó­czy Lajos Vera grófnője s A révlen címü két felvonásos vígjáték. Ezenkívül egy felvonásos vígjátékok vannak Ber­­c­­­k Árpádtól, A­l­m­á­d­i Tihamértól és Szász Károlytól. * (Művészestély.) A május 28-án tartandó mű­vész-estély jegyei (válthatók naponkint d. u­. 3— 7 óráig a műcsarnokban, Andrássy-út 69. sz. a.) már nagyban kelnek. Jegyek különben, a meghívó előmutatása mellett, majd az esti pénztárnál is vált­hatók lesznek. A rendezésben a fővárosi képző­művészeken kívül még a következő urak vesznek részt: Rávay Gyula br. (elnök), Andrássy Géza gr., Andrássy Gyula gr., ifj. Edelsheim-Gyulay Lipót br., Hallik-Barkóczy Endre gr., Srunyady József gr., Justh Zsigmond, Karácsonyi Jenő gr., Révay Simon br., Romsich József gr., Szápáry György gr., Szápáry Pál gr., Széchenyi Bertalan gr., Szemera Attila, Szendrei János gr., Sztáray István gr.,

Next