Budapesti Hírlap, 1892. június(12. évfolyam, 152-180. szám)
1892-06-01 / 152. szám
1892. Junius 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (152. sz.) a vallásszabadságot, mint az állam felügyeleti jogának teljes megóvásával. Ha tehát a miniszter azért fogadja el a hat. javaslatát, mert az nem ugyanaz, mint a régiebbek, akkor tévedésben van. Azon, hogy a kormány a maga belátása szerint tegyen javaslatot a vallásszabadságról, nem akad fenn Ez teljesen helyén van, feltéve, hogy a kormány ezt nem használja fel a rendezkedés hatásárahalasztására. A miniszter nyilatkozatát tehát tudomásul veszi oly értelemben, hogy a hat javaslat elveit konkrét formába foglaló törvényjavaslatot a lehető legrövidebb idő alatt elő fogja terjeszteni. Csodálja, hogy akadt egy-két hat, papképviselő, aki javaslatának ellene nyilatkozott, holott a szabadság minden egyháznak csak kívánatos lehet. Ajánlja hat. javaslatát. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Györffy Gyula, minthogy Irányi hat. javaslatának elfogadását biztosítva látja, a maga hat. javaslatát visszavonja. A képviselőház a tételt szótöbbséggel, Irányi hat. javaslatát egyhangúlag elfogadja. Csanády Sándor : Csak a miniszter nem állott fel. (Egy hang : Nem tehet róla szegény, nem képviselő !) Következik a tárca költségvetésének részletes tárgyalása. A közoktatási tanács tételénél Airály Kálmán szót emel a könnyelmű s különösen a közjogi jévedésekkel szemben megbízhatatlan tankönyvbírálatra, mire Csáky miniszter jövőre helyesebb eljárást ígér. A népnevelés és tanfelügyelőségei tételénél Berger Ignác és Oltolícsányi László a tanfelügyelők működésének elégtelenségét bizonyítják, Bradamáss József pedig a dotáció emelését kívánja. Csáky Albin gróf miniszter maga is szükségesnek látja a tanfelügyelők számának szaporítását és fizetésük emelését. Ő sem a bürokratikus munkásságra fekteti a súlyt, hanem a felügyeletre. Ami pedig a kinevezést illeti, ő mindig tekintettel volt a szakemberekre, kéri a tétel megszavazását. A ház a tételt megszavazza. A budapesti egyetem tételénél Xiraly Kálmán az egyetem, autonómiájának a fentartását kívánja, ha nem is a középkori értelemben. Sürgeti a lecke pénz reformját, s az orvosi szakon, az oktatási célokra is szolgáló kórházaknak a belügyminisztérium helyett a közoktatási minisztérium alá helyezését. Csáky miniszter megnyugtató felvilágosításai után Sighy Gyula részletesen foglalkozik a budapesti egyetem bajaival. Hibásnak tartja a leckepénzügy mai rendezését s a tanárok jobb javadalmazását kívánja, hogy függetlenek legyenek s tehessenek valamit a tudomány fejlesztésére is. Kifogást tesz az ellen, hogy újabban a tanszékek betöltése nem nyilvános pályázat útján történik, s különösnek találja, hogy a politikai tanszék, mely eddig is a nemzetgazdaságival volt egyesítve, újabban sehogy sincs betöltve. Az egyetemi tanulmányi rendet törvényhozás útján kívánja végleg szabályozni. Az untalan módosításokból a legnagyobb inkonvenienciák támadnak, s feltétlen szükség van bizonyos állandóságra, ami természetesen a reformoknak, a fejlődő kor szükségeihez való alkalmazkodásnak nem állja az útját. Végül felhívja a miniszter figyelmét arra, hogy a középponti egyetemi épület újraépítése milyen célszerűtlenül történik. (Helyeslés a baloldalon.) Körösi Sándor azt a vádat, hogy a kormánypárt nem érdeklődik a kultúra kérdései iránt, megcáfolva látja azzal, hogy ő a Sághy Gyula beszédét végighallgatta, sőt, bár nem készült rá, még fel is szólal. Fejtegeti, hogy mint a világosság a hegyekről, a kultúra az egyetemekről terjed szét s végül kérdést intéz a miniszterhez a gyakorlati bírói vizsgáról szóló törvény végrehajtása tárgyában. (Helyeslés a jobboldalon) Vajay István kéri, hogy holnap szólhasson, mire az elnök a vita folytatását holnapra halasztja, s egyben jelenti, hogy a miniszterelnök holnap fog felelni Polónyi Géza interpellációjára a Hamburger Nachrichten egyik közlésére vonatkozólag. Horváth Gyula kérdi, hogy holnap, Budapesten a zónaidő hozatván be, alkalmazkodni fog-e ehhez a képviselőház is? Kéri továbbá a házelnököt, hívja fel a miniszterelnököt, hogy a ház szünideje felől holnap nyilatkozzék. Az elnök kijelenti, hogy a ház, mint eddig, ezután is alkalmazkodni fog az általános időszámításhoz. A szünet felől, meg van győződve, a ház holnap tájékozva lesz. (Helyeslés.) Az ülés vége d. e. 1/42-kor. múzeumban az ő nevéről nevezte el azokat a termeket, melyekben gyűjteményét őrzik ; az oxfordi egyetem doktorátussal tüntette ki, a Queens College tiszteletbeli tagjává választotta. Még Tyrvnst ásatta fel s folytatta Trója ásatását, azon igyekezvén, hogy lehetőleg tökéletesen láthatóvá tegyék a város alaprajzát. Ezt a célt azonban nem érhette el. Erősen készült, hogy 1891-ben serényen fog ásatni, azonban közben megbetegedvén, hirtelen meghalt. Hatvankilenc évet élt, ebből csak húszat hivatásának, melyet kisgyermek korában sejtett meg. Tehát húsz évig élt, a többi idő — a nagyobb rész — eltelt. De e húsz év alatt egy megvalósuló álom bűvös körében mozgott, kiemelkedett a porból, elleneit legyőzte, barátaivá a legelőkelőbb emberek lettek. A maga módján, függetlenül, kedvelt ideái szerint rendezte be életét. Athéni palotája csupa hellén emlékekkel volt díszítve, görög vázákkal, görög ornamentikával, Homéroszból vett görög citátumokkal. Vendégeit görögül köszöntötte s roppant örült, ha Homérosz nyelvén tudtak vele diskurálni. Mindent elért, amit ember csak elérhet valaha. Trója falaival együtt a boldogságot is kiásta a földből, — ami bizonynyal a kincsnél is ritkább lehet. Vidám volt, kedves volt, szerény volt, mint minden nagy ember. Hiszen elvégre is nem tett semmit, csak azt, a mire ki volt jelölve, a mire már gyermekkorában sarkalta ösztöne, vágya. Irigylésre méltó ember, halhatatlan ember ! —ik. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, máj. 31. Az opera juMá?13 előadása. — Saját tudósítónktól. — Hazánk. — Nemzeti színjáték tizenkét képben. — Zenéjét összeállította Erkel Sándor. Ez lesz hivatalos címe a koronázás jubileuma alkalmával színre kerülő operai díszelőadásnak, mely egyúttal az első Theatre páré lesz Magyarországon, amelyen csupán meghívott vendégek, előírás szerint öltözködve, tudniillik vagy díszmagyarban, vagy frakkosan jelenhetnek meg. Az előadás, mint már említettük, tizenkét dramatizált és zenésített képből fog állani, melyeknek mindegyike külön kis cselekményt bonyolít le. Drámai összefüggés a képek között természetesen nincsen. A kiadandó színlap nem fog számot adni arról, hogy a képek szövegét ki írta, de az operánál nyilvános titok, hogy azoknak szerzője Zichy Géza gróf intendáns, ki elejétől végig megosztotta a rendezői munkát Alszegivel. A bemutatandó képek nemcsak az összes nemzetiségi viseleteket, de az összes nemzeti énekeket és táncokat be fogják mutatni. A képekben összesen mintegy hatvan önálló énekszerep van s eredetileg úgy kontemplálták azokat, hogy az operának minden egyes tagja részt vegyen a díszelőadásban. Perotti és Bianchi k. a. már megérkeztek, hogy a próbákon jelen lehessenek, sőt a legújabban szerződtetett Novák tenoristának is osztottak szerepet. A képek gyors tempóban fognak váltakozni s a nehézkes járású Aszfaloja ellenére csak másfél percnyi szünet lesz egy-egy kép között. Leghatásosabbnak a zárótabló ígérkezik, mely a hódoló menetet fogja elő tüntetni s a melyben négyszáznál több ember jelenik meg a színpadon. Az apoteózisban látható lesz a Zala György által ez alkalomra mintázott s igazán remek kivitelű szoborcsoportozat, mely a király életnagyságú mellszobrán kívül három mellékalakból áll. A talapzaton, kezében pallossal, egy megszelídített oroszlán hátán, ül az igazság géniusza ; a baloldalon egy szárnyas angyal feliratos szalagot nyújt át; míg a harmadik alak, egy szintén szárnyas angyal, cserkoszorút készül a király fejére tenni. Ez érdekes szoborcsoportozat hosszasan lesz látható a legragyogóbb világításban. A díszelőadás főpróbáját, melyre a sajtó is hivatalos lesz, június hetedikén tartják meg. Magát az előadást fél nyolckor kezdik. Őfelsége nem az inkognito, hanem a középső királyi páholyban foglal helyet és pontban fél nyolckor érkezik az operához, hol Zichy intendáns fogadja. Operai körökben az a hir van elterjedve, hogy a király az operát a jubiláris ünnepségek után udvari opera rangjára fogja emelni. A díszelőadásra szóló összes jegyeket szombaton küldték föl a belügyminisztériumba, s így ma már mindenki birtokában van a meghívónak, mely egyúttal jegyül szolgál. Tudósítónk arról is értesül, hogy a június nyolcadiki díszelőadáson a püspöki kar testületileg fog megjelenni az előadáson, amire még eddig nem volt eset. Az opera külső dekorálását holnap kezdik meg, a belső tatarozásokat és a nézőtér díszítését már befejezték. * (Magyar művészek kitüntetése külföldön.) Párisi levelezőnk táviratozza nekünk, hogy a Sahn bíráló bizottsága Halmi Artúrt mention honorable-lal (dicsérettel), Parlagi Vilmát pedig harmadosztályú éremmel tüntette ki. Münchenből pedig azt közük velünk, hogy László Einöp fiatal magyar képíró, Lietzen-Mayer Sándor növendéke, ezüstérmet nyert az akadémia tárlatán Huszár báróné arcképéért, egy incroyable-t ábrázoló festményéért és egy tanulmányért. László Fülöp a műveit bemutatja a müncheni nemzetközi kiállításon, mely júniusban nyílik meg, őszszel pedig a budapesti műcsarnokban. * („Cartuffe“ betiltása.) Bécsből azt a valószínűtlen közlést hozza egyik laptársunk, hogy a Theatre Francais ott vendégszereplő társulata felsőbb intésre Moliére Tartuffe című vígjátékot levette műsoráról, bár azt más francia társulatok már többször játszották Bécsben. A Francais különben ma befejezte előadásait Bécsben s holnap a prágai cseh nemzeti színház kezdi meg a kiállítási színházban működését. — Sarcey, a legelső párisi színikritikus, aki a Francaisval szintén Bécsben időzik, egyik cikkében, melyet a Temps ha írt, lekritizálja Duse Eleonórát. Sarah Bernhardt határozottan Duse fölé helyezi. * (A női iparművészeti kiállítás) rendezősége mindent elkövet, hogy az ünnepségek folytán ide sereglő közönségnek élvezetes és tanulságos látnivalót nyújtson s immár elfoglalta a műcsarnok összes helyiségeit. Az újonnan beküldött tárgyak közül különösen kitűnik a kislomnici és a nagybobróci (Szepes megye) párját ritkító két középkori miseruha, Andrássy Aladárné grófnő pompás, aranynyal hímzett indus zekéje s özv. Szontagh Kálmánné magyar hímzett ágyneműje. Most vannak először kiállítva az orsz. magy. iparművészeti múzeum birtokában levő óegyiptomi szövetek, a melyek épp oly módon készültek, mint a hazai népipari gyapjúszőnyegek. E napokban érkezik végül a kassai székesegyház tizenöt szintén Mátyás-kori egyházi ornátusa is. Ezek annál nevezetesebbek, mert valószínűleg Magyarországon készültek. * (A magyar korona országainak helységnévtára) most jelent meg először mint egészen hivatalos kiadvány. Eddig is az országos statisztikai hivatal felügyelete alatt készült, de magánvállalat volt. A szerkesztés nehéz feladatát ismét Jekelfalussy József dr. osztálytanácsos végezte, kitűnő szakértelemmel. A nagy mű mostani tetemesen megbövített alakjában még hasznosabb, még szükségesebb, mint eddig volt. Baross Gábor intenciója szerint ugyanis belevették az 1890-iki népszámlálásnak az anyanyelvre és a hitfelekezetre vonatkozó adatait, és pedig megyék, járások és községek szerint. Ez körülbelül ezer nyomtatott oldallal növelte a mű terjedelmét. Az általános résznek e nagyfontosságú szakaszán kívül megvan a műben az egyházi kormányzat, a törvénykezési, hadügyi és csendőrségi, pénzügyi, ipari, kereskedelmi és közlekedési, földművelésügyi, belügyi és közegészségügyi beosztás. A betűrendes helységnévtári rész a postatakarékpénztárak, telefonállomások és utolsó telegráfállomások megjelölésével bővült. A kötet 1895 oldals vászonba kötve 7árt. Nem csoda, hogy eleve 13 nyolcezer előfizető számára nyomtatták ezt a kitűnő művet, mely nélkül nem lehet meg a nagyközönség sem. Az előszót még Keleti Károly, a most ravatalon fekvő jeles tudós írta hozzá. * (A Szent Istvén-társulat) jún. 1-én szerdán délután 4 órakor választmányi ülést tart. * (A Balaton és vidéke) című füzetes vállalatban ismerteti a Balaton környékét Sziklay János dr. Alapos ismerője s lelkes kedvelője a gyönyörű tónak s vidékének leírására senki sem hivatottabb nála. Most jelent meg a negyedik füzet, mely a zalai part regényes hegyvidékét s vázlatosan leírja a somogyi partot is. Egy-egy füzet ára 40 kr. * (Az első osztály) számára teljes vezérkönyvet irt, Herbert Ziller rendszere nyomán, Dreisziger Ferenc tanító Adán. Gyakorlatilag nagy részletességgel tárgyalja a népiskolák első osztályának tanítási anyagát, előzetesen azonban megokolja, elég bőven, módszere elméletét. A munka kapható a szerzőnél, ára 2 frt. 3