Budapesti Hírlap, 1892. szeptember (12. évfolyam, 241-270. szám)

1892-09-01 / 241. szám

1892. szeptember 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (241. sz.- ban állt és különben is demonstrativ pártolta a bécsi udvari társaságban a magyar áramlatot a cseh nagyurak magyarellenes magatartásával szemben. Magyar részről nem egy kísérletet tettek, hogy a viszályt kiegyenlítsék és rá­bírják Eeuss hercegnét, közelednék Vilmos csá­szárhoz, ki talán örülne, ha Reuss herceggel kibékülhetne. Erre egyszerűen így felelt a hercegné : Vilmos császárnak nem kellenek az önérzetes emberek : a császár azt hiszi, hogy a­ki Németországot szolgálja, az egyszersmind az ő cselédje. Mi pedig csak a hazát szolgáj­­uk, kinek a császár is első szolgája. Bethlen Miklós gróf, Budapest, aug. 31. Mocsonyi a román királynál. Egy bécsi lapnak azt telegrafálják Bukarestből, hogy Mocsonyi Sándort, a magyarországi román mérsékeltek pártvezérét, Károly román király egy órai kihallgatáson fogadta Sinaiában. A jövő évi költségvetés végleges megállapí­tása tárgyában — mint félhivatalos oldalról jelentik — csak szeptember 10-ke után kezdik meg a ta­nácskozásokat. A Strossmayer-politika. Backi kanonok né­hány cikket írt az Ofcor-ban a jogpárt feliratáról; ma jelent meg az utolsó cikk. Strossmayer pü­spök barátja egészben véve meg van elégedve a felirat­tal, csak kifogásolja, hogy szűkkeblű álláspontot foglal el, a­mennyiben nem helyezkedik általános szláv, hanem specifikusan horvát alapra. Azonfelül követelni kellett volna az állami hatalomban való teljes paritást, az állami vagy a nemzeti jog alap­ján. „Mi horvátok — írja Backi — tagjai vagyunk egy nagy szláv családnak. Nemzeti érdek nem köt bennünket többé Magyarországhoz. A magyarok 24 évi hegemóniájukban megtanítottak bennünket arra, hogy sem alkotmányos, sem nemzetgazdasági tekin­tetek ne kössenek hozzájuk“. — Ez, úgy látszik, a Strossmayer-párt új programmjának vázlata akar lenni. A pápa és Gladstone. A pápa megbízta a westminsteri érseket, hogy Gladstonet biztosítsa az egyház támogatásáról az ir kérdésben s egyúttal jelezte, hogy a diplomáciai összeköttetés megújítása a szentszékkel az új kormány feladatát fölötte elő­segítené. Az elégedetlen Fiume. Ma a következő táv­iratot kaptuk fiumei levelezőnktől : A kereskedelmi és iparkamara bizottsága tegnap este ismét tartott értekezletet a szabad kikötő ügyében. A tárgyalást és a határozatot titokban tartják. A Budapesti Hírlap vasárnapi cikkelyére Ossonnach­ ma válaszol a Voce del Popolo-ban. Visszautasítja a lustaság és gyámol­­alanság vádját, a­melylyel a guarneroi hajósokat, Helgoland, Lissa és az északsarki expedíció hőseit illetik. Olasz- és Franciaországban az álami szub­venció ötödfél százalék hasznot biztosít minden vi­torlás hajónak és e miatt a guarnerói hajós nem konkurrálhat velük. Nelidov visszahívása. A Kreuezig szerint Nelidov konstantinápolyi orosz nagykövetet leg­közelebb visszaszólítják. Utódját még nem em­legetik. FŐVÁROSI ÜGYEK, Budapest, aug. 31. — A közoktatásügyi bizottság ma délután ülést tartott, J­ózsavölgyi Gyula tanácsos elnöklete alatt. A bizottság javasolja, hogy a III. ker. (ó­budai) polgári iskolánál a latin nyelv — mint rendkívüli tantárgy — kísérletképpen heti 4 órán át taníttas­­sék. —­ Az angol kisasszonyok főnöknője segélyért folyamodott a törvényhatósághoz, arra való tekintet­tel, hogy a tanítónőképző intézet s az elemi iskolák megbővítése céljából új építkezéseket kellett végez­tetni, a­mi csaknem 300.000 frtba került. A bizott­ság javasolja, hogy egyszersmindenkorra 15.000 frt segély nyújtassék.­­ A Ranolder­ utcai irgalmas apácák polgári iskolájának anyagi támogatására megszavaztak egyszersmindenkorra 1200 frtot, az állandó segélyezést akkor fogja a bizottság ajánlani, ha a polgári iskolával elért eredményekről meggyő­ződést szerez.­­ A kereskedelemügyi miniszter leiratilag hívta föl a főváros közönségét arra, hogy mivel a magyar nőiparegyesü­let iskoláit az állam vette­­ át s igy a főváros közoktatásügyi terhein könnyítés történt, — ez iskolákat az eddiginél na­gyobb évi segélyben részesítse. A bizottság java­solja, hogy csak az eddigi 1200 főt évi segély adas­sák meg. — A „budapesi igazi thora-egyesület“ alapszabályai ellen a bizottság nem tett kifogást. Végül bemutatták a VIII. ker. Rökk Szilárd­ utcában s a III. ker. Miklós-téren építendő iskolák tervét, a­melyekhez a bizottság hozzájárult. — Az egységes omnibusz-vállalat. A vas­­tűügyi albizottság ma délelőtt folytatta a Van der Schueren Polidor belga vállalkozó részéről beter­jesztett ajánlat tárgyalását. A tanácskozás délelőtt 10 órától délutáni fél 3 óráig tartott s a megállapo­dások lényege a következő : a kért 30 évi koncesz­­szió helyett csakis 15 évi adalék. kizárólag lóerő alkalmazandó. A bizottság nem járul ahoz, hogy abban az esetben, ha egy vagy más vonal másként rendeztetnék be, a nevezett vállalkozó kártérítést kapjon. Javasolja egyébként a bizottság, hogy az ajánlat a közrendészeti bizottság javaslatához képpest fogadtassák el s esetleg a Bauvens-féle ajánlattal együtt terjesztessék a közgyűlés elé. — A IX-ik kerületi elöljáróságból Herein Károly, a IX-ik kerület jegyzője szabadságáról visszatért s a hivatal vezetését Thierry Adolf he­lyettes jegyzőtől átvette. — A közúti vasutak kongresszusának el­halasztása. A közúti vasutak nemzetközi egyesüle­tének Vb­-ik kongresszusát, a­mely szeptember hó 7-re Budapestre volt összehiva, a koleraveszély és ezzel együtt a külföldről való ideutazás nehézségei miatt bizonytalan ülőre elhalasztották. — A házbéradó. Az 1893., 1894. és 1895. évekre a házbéradót a jövő év elején újból fogják a fővárosban kivetni. A bérjövedelmi vallomási ívek benyújtására a tanács a határidőt szeptember 1-től szeptember 30-ig tűzte ki. A házbérjövedelem val­lomási és bázösszeírási ívet a háztulajdonosoknak vagy megbízottjuknak ingyen fogják kézbesíteni. A kitöltött íveket a következő helyeken kell benyúj­tani. Az I. és 11. kerületi házakból az I. adó­ker. adószámviteli hivatalnál (II. fő­ utca 3. sz. II. eme­let) ; a 111. kerületi házakból a II. adóker. adószám­viteli hivatalnál (III. ker. ó­budai városháza); a IV. és V. kerületi házakból a III. adóker. adószám­viteli hivatalnál (IV. vámház-körut 2. sz. II. em. 42. ajtó); a XI. és VII. kerületi házakból a IV. adóker. adóhivatalnál (Vli. ker. dob­ utca 51. sz.); a Vill., IX. és X. kerületi házakból az V. adóker. adószámviteli hivatalnál (VIII. ker. József­ körut 42. sz. I. em.) A bázbérjövedelem bevallási ívekkel együtt a háztulajdonosoknak az azok kitöltésére vonatkozó hirdetményt is megküldik, mely a kitöltés módjára nézve bő f­el­világosí­tást ad. * (A krisztinavárosi színkörben) szombaton szeptember 3-án lesz a társulat baritonistájának, Kassai Károlynak jutalomjátéka. Ez alkalommal Donna Juanita kerül színre. * (A cimbalom a családi körben) című zenei folyóirat szeptemberi száma már megjelent. Pergoles Tregiorni című szerzeményét, pár tiroli dalt és hat tetszetős magyar népdalt találhat a fü­zetben a közönség. * (A filharmóniai társaság,­ melynek új alapszabályait a belügyminiszter már jóváhagyta, a közelgő évad folyamán, az eddigi 6 hangverseny helyett, Erkel Sándor elnök-karnagy vezérlete alatt 8 rendes hangversenyt fog tartani, melyekre az eddigi árak alkalmazása mellett, bérletet nyit. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, aug. 31. * (A népszínházban) ma a Szép Helénában lépett föl először Káldy Mariska, mint a színház szerződött tagja. A fiatal énekesnő, ki tavaly még más névvel deblitirozott, Káldy Gyulától tanult énekelni s a nyáron végigjárta ő is fél Magyaror­szágot a históriás énekekkel. A fáradság azonban nem látszott i meg a hangján,­­mely egyike a leg­szebben csengőknek a népszínházban. Játéka is ügyes, egész lénye temperamentumos színészvér, a­kiből még sok lehet. A nézőteret szépen megtöltő közönség izzadt a hőségben, mely úgy látszik, a színpadon is fölforralta két úr vérét. Csak a meleg­nek lehet tulajdonítani, hogy Dárdai és Kiss Mihály a jobbizlésű közönség megbotránkozására saus géné ökörnek és borjúnak titulálták egymást a színpadon. * (Sérelem a karpróbán.) A mai postával ékes versezetet kaptunk, melyről azonnal ráismer­tünk ama hölgyre, ki a népszínházi karpróbán azt a Blaháné-rigmust rögtönözte. Azon kesereg, hogy szolgálónak néztük , pedig nem az s megmondani ígéri a nevét s társadalmi állását, ha megtesszük, a­mit kér ilyeténképpen . Egy illedelmes módon Vonja vissza szavát Mutassa meg hogy egy Genlemanhoz illőn viselheti magát. Kijelentjük ezennel, hogy mindent vissza­vonunk, s felmentjük ő nagyságát neve s társadalmi állása megnevezésétől is : versezete olyan bizonyí­ték, hogy minden kétséget menten eloszlat. * (Petőfi szülőháza.) Tegnapi lapunkban közöltük egy kiskőrösi olvasónk levelét, melyben azon panaszkodik, hogy a Petőfi-társaság nem gon­doskodik Petőfi szülőházáról, mely roskadozófélben van. A Petőfi-társaság erre nézve arról értesít ben­nünket, hogy nincs jogában beleavatkozni a dologba, mert nem tulajdonosa a háznak. Az Kiskőrös város tulajdona, melynek a régi írói és művészi kör aján­dékozta, mikor feloszlott. Kiskörös tartoznék tehát gondoskodni Petőfi szülőházáról, mely a városnak mindenesetre legnevezetesebb épülete. Gráf és káplán. Egy jelenleg véletlenül a fővárosban időző vidéki káplán kezétől kapjuk a következő levelet melyet némi kihagyásokkal közlünk. Igen tisztelt szerkesztő uram ! Régi olvasója vagyok a Budapesti Hírlap­nak és sok élvezetes olvasmányt találtam már hasáb­­jain, de bátran mondhatom, hogy becses lapja el­olvasása ritkán okozott nekem akkora hazafias él­vezetet, mint tegnap, midőn a Károlyi István gróf a világi papságról című cikket közölték. Tisztelt szerkesztő úr! Igen kérem, ne mél­­tóztassék részemről szerénytelenségnek venni, ha az igaz és lelkes szavakat, melyeket a méltóságos gróf ur a nagykárolyi kegyesrendüek lakomáján a világ papság egy részéről elmondott, hazafias örömmel helyeslem. Súlyos volt minden egyes szó, súlyos és fájó, akár a buzogányütés, de az Ur Szentélyében sáfárkodó idegeneket nem lehet sima beszéddel el­űzni. Én magam is vidéki pap vagyok és jól tudom, hogy az egyház szolgái, köztük a főbbek talán in­kább, mint a kisebbek, a maradiság bénító hatása alatt, kevesebb buzgalommal járnak el a magyar nyelv szolgálatában, mint kellene. Hazafiatlanságról alig lehet szó, én csak e rosszul alkalmazott maradiság­­nak tulajdonítom, hogy oly helyen is, a­hol ma már magyar nyelven is hirdethetnék a szent igét, még mindig az átöröklött idegen nyelvhez ragaszkodnak. E maradiságnak köszönheti természetellenes hosszú életét ama bizonyos kétfejű madár is, a­mely nem egy fővárosi és vidéki templomot eléktelenít. Tisztelt szerkesztő úr! Minden igaz magyar ember örömmel látja Károlyi István gróf kezében a magyarosodás ügyének a zászlaját. Örömünket csak fokozza a tudat, hogy a nemes gróf nem az az em­ber, a ki, ha egyszer valahová megindult, feje után megálljon. Károlyi István gróf, a ki büszkén elmond­hatja magáról: „én mindig kimondom, a­mit gon­dolok, őszintén és habozás nélkül“, azt, a­mit s. szegény plébánosok és szerzetesek szemébe mon­dott, adandó alkalommal, talán éppen a Széchenyi­­lakomán, el fogja mondani főrangú társainak is. Úgy képzelem, hogy a gróf úr, ha nem is ilyen szavakban, de ilyenformán fog beszélni a nemzeti kaszinóban: „Uraim! Én mindig kimondom, a­mit gondolok, őszintén és habozás nélkül — valahányszor megokoltnak tartom, hogy így cselekedjem. Bevallom tehát jelen pil­lanatban is, hogy szívesen emelném pohara­mat az itt szép számmal képviselt magyar arisztokráciára — de nem tehetem! Nem pedig azért, mert egy emberöltő alatt be­járva az országot, azt a szomorú tapaszta­lást szereztem, hogy a magyar arisztokrácia nem teljesíti hazafiai kötelességét. Szégyen­nel legyen mondva, nem egy, de számtalan főúri kastélyben és palotában németül be­szélnek a nők, a ruháikat Londonban és Pá­­risban varratják, a bútoraikat is külföldről hozatják, német szik­házi előadásokat rendez­nek, azonkívül német gazdatiszteknek, an­gol lovászoknak, francia szakácsoknak ad­nak kenyeret stb.“ Ilyenformán képzelem én azt a beszédet, a melyet Károlyi István gróf a nemzeti kaszinóban fog elmondani és előre is meg vagyok róla győ­ződve, hogy e beszédével még a nagy-károlyinál is nagyobb lelkesedést fog kelteni minden hazafiak szivében. A tisztelt szerkesztő úrtól alkalmatlansá­gomért bocsánatot kérve, maradtam stb. F­gy vidéki pap. 3

Next