Budapesti Hírlap, 1892. szeptember (12. évfolyam, 241-270. szám)
1892-09-01 / 241. szám
1892. szeptember 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (241. sz.- ban állt és különben is demonstrativ pártolta a bécsi udvari társaságban a magyar áramlatot a cseh nagyurak magyarellenes magatartásával szemben. Magyar részről nem egy kísérletet tettek, hogy a viszályt kiegyenlítsék és rábírják Eeuss hercegnét, közelednék Vilmos császárhoz, ki talán örülne, ha Reuss herceggel kibékülhetne. Erre egyszerűen így felelt a hercegné : Vilmos császárnak nem kellenek az önérzetes emberek : a császár azt hiszi, hogy aki Németországot szolgálja, az egyszersmind az ő cselédje. Mi pedig csak a hazát szolgájuk, kinek a császár is első szolgája. Bethlen Miklós gróf, Budapest, aug. 31. Mocsonyi a román királynál. Egy bécsi lapnak azt telegrafálják Bukarestből, hogy Mocsonyi Sándort, a magyarországi román mérsékeltek pártvezérét, Károly román király egy órai kihallgatáson fogadta Sinaiában. A jövő évi költségvetés végleges megállapítása tárgyában — mint félhivatalos oldalról jelentik — csak szeptember 10-ke után kezdik meg a tanácskozásokat. A Strossmayer-politika. Backi kanonok néhány cikket írt az Ofcor-ban a jogpárt feliratáról; ma jelent meg az utolsó cikk. Strossmayer püspök barátja egészben véve meg van elégedve a felirattal, csak kifogásolja, hogy szűkkeblű álláspontot foglal el, amennyiben nem helyezkedik általános szláv, hanem specifikusan horvát alapra. Azonfelül követelni kellett volna az állami hatalomban való teljes paritást, az állami vagy a nemzeti jog alapján. „Mi horvátok — írja Backi — tagjai vagyunk egy nagy szláv családnak. Nemzeti érdek nem köt bennünket többé Magyarországhoz. A magyarok 24 évi hegemóniájukban megtanítottak bennünket arra, hogy sem alkotmányos, sem nemzetgazdasági tekintetek ne kössenek hozzájuk“. — Ez, úgy látszik, a Strossmayer-párt új programmjának vázlata akar lenni. A pápa és Gladstone. A pápa megbízta a westminsteri érseket, hogy Gladstonet biztosítsa az egyház támogatásáról az ir kérdésben s egyúttal jelezte, hogy a diplomáciai összeköttetés megújítása a szentszékkel az új kormány feladatát fölötte elősegítené. Az elégedetlen Fiume. Ma a következő táviratot kaptuk fiumei levelezőnktől : A kereskedelmi és iparkamara bizottsága tegnap este ismét tartott értekezletet a szabad kikötő ügyében. A tárgyalást és a határozatot titokban tartják. A Budapesti Hírlap vasárnapi cikkelyére Ossonnach ma válaszol a Voce del Popolo-ban. Visszautasítja a lustaság és gyámolalanság vádját, amelylyel a guarneroi hajósokat, Helgoland, Lissa és az északsarki expedíció hőseit illetik. Olasz- és Franciaországban az álami szubvenció ötödfél százalék hasznot biztosít minden vitorlás hajónak és e miatt a guarnerói hajós nem konkurrálhat velük. Nelidov visszahívása. A Kreuezig szerint Nelidov konstantinápolyi orosz nagykövetet legközelebb visszaszólítják. Utódját még nem emlegetik. FŐVÁROSI ÜGYEK, Budapest, aug. 31. — A közoktatásügyi bizottság ma délután ülést tartott, Józsavölgyi Gyula tanácsos elnöklete alatt. A bizottság javasolja, hogy a III. ker. (óbudai) polgári iskolánál a latin nyelv — mint rendkívüli tantárgy — kísérletképpen heti 4 órán át taníttassék. — Az angol kisasszonyok főnöknője segélyért folyamodott a törvényhatósághoz, arra való tekintettel, hogy a tanítónőképző intézet s az elemi iskolák megbővítése céljából új építkezéseket kellett végeztetni, ami csaknem 300.000 frtba került. A bizottság javasolja, hogy egyszersmindenkorra 15.000 frt segély nyújtassék. A Ranolder utcai irgalmas apácák polgári iskolájának anyagi támogatására megszavaztak egyszersmindenkorra 1200 frtot, az állandó segélyezést akkor fogja a bizottság ajánlani, ha a polgári iskolával elért eredményekről meggyőződést szerez. A kereskedelemügyi miniszter leiratilag hívta föl a főváros közönségét arra, hogy mivel a magyar nőiparegyesület iskoláit az állam vette át s igy a főváros közoktatásügyi terhein könnyítés történt, — ez iskolákat az eddiginél nagyobb évi segélyben részesítse. A bizottság javasolja, hogy csak az eddigi 1200 főt évi segély adassák meg. — A „budapesi igazi thora-egyesület“ alapszabályai ellen a bizottság nem tett kifogást. Végül bemutatták a VIII. ker. Rökk Szilárd utcában s a III. ker. Miklós-téren építendő iskolák tervét, amelyekhez a bizottság hozzájárult. — Az egységes omnibusz-vállalat. A vastűügyi albizottság ma délelőtt folytatta a Van der Schueren Polidor belga vállalkozó részéről beterjesztett ajánlat tárgyalását. A tanácskozás délelőtt 10 órától délutáni fél 3 óráig tartott s a megállapodások lényege a következő : a kért 30 évi konceszszió helyett csakis 15 évi adalék. kizárólag lóerő alkalmazandó. A bizottság nem járul ahoz, hogy abban az esetben, ha egy vagy más vonal másként rendeztetnék be, a nevezett vállalkozó kártérítést kapjon. Javasolja egyébként a bizottság, hogy az ajánlat a közrendészeti bizottság javaslatához képpest fogadtassák el s esetleg a Bauvens-féle ajánlattal együtt terjesztessék a közgyűlés elé. — A IX-ik kerületi elöljáróságból Herein Károly, a IX-ik kerület jegyzője szabadságáról visszatért s a hivatal vezetését Thierry Adolf helyettes jegyzőtől átvette. — A közúti vasutak kongresszusának elhalasztása. A közúti vasutak nemzetközi egyesületének Vb-ik kongresszusát, amely szeptember hó 7-re Budapestre volt összehiva, a koleraveszély és ezzel együtt a külföldről való ideutazás nehézségei miatt bizonytalan ülőre elhalasztották. — A házbéradó. Az 1893., 1894. és 1895. évekre a házbéradót a jövő év elején újból fogják a fővárosban kivetni. A bérjövedelmi vallomási ívek benyújtására a tanács a határidőt szeptember 1-től szeptember 30-ig tűzte ki. A házbérjövedelem vallomási és bázösszeírási ívet a háztulajdonosoknak vagy megbízottjuknak ingyen fogják kézbesíteni. A kitöltött íveket a következő helyeken kell benyújtani. Az I. és 11. kerületi házakból az I. adóker. adószámviteli hivatalnál (II. fő utca 3. sz. II. emelet) ; a 111. kerületi házakból a II. adóker. adószámviteli hivatalnál (III. ker. óbudai városháza); a IV. és V. kerületi házakból a III. adóker. adószámviteli hivatalnál (IV. vámház-körut 2. sz. II. em. 42. ajtó); a XI. és VII. kerületi házakból a IV. adóker. adóhivatalnál (Vli. ker. dob utca 51. sz.); a Vill., IX. és X. kerületi házakból az V. adóker. adószámviteli hivatalnál (VIII. ker. József körut 42. sz. I. em.) A bázbérjövedelem bevallási ívekkel együtt a háztulajdonosoknak az azok kitöltésére vonatkozó hirdetményt is megküldik, mely a kitöltés módjára nézve bő felvilágosítást ad. * (A krisztinavárosi színkörben) szombaton szeptember 3-án lesz a társulat baritonistájának, Kassai Károlynak jutalomjátéka. Ez alkalommal Donna Juanita kerül színre. * (A cimbalom a családi körben) című zenei folyóirat szeptemberi száma már megjelent. Pergoles Tregiorni című szerzeményét, pár tiroli dalt és hat tetszetős magyar népdalt találhat a füzetben a közönség. * (A filharmóniai társaság, melynek új alapszabályait a belügyminiszter már jóváhagyta, a közelgő évad folyamán, az eddigi 6 hangverseny helyett, Erkel Sándor elnök-karnagy vezérlete alatt 8 rendes hangversenyt fog tartani, melyekre az eddigi árak alkalmazása mellett, bérletet nyit. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, aug. 31. * (A népszínházban) ma a Szép Helénában lépett föl először Káldy Mariska, mint a színház szerződött tagja. A fiatal énekesnő, ki tavaly még más névvel deblitirozott, Káldy Gyulától tanult énekelni s a nyáron végigjárta ő is fél Magyarországot a históriás énekekkel. A fáradság azonban nem látszott i meg a hangján,mely egyike a legszebben csengőknek a népszínházban. Játéka is ügyes, egész lénye temperamentumos színészvér, akiből még sok lehet. A nézőteret szépen megtöltő közönség izzadt a hőségben, mely úgy látszik, a színpadon is fölforralta két úr vérét. Csak a melegnek lehet tulajdonítani, hogy Dárdai és Kiss Mihály a jobbizlésű közönség megbotránkozására saus géné ökörnek és borjúnak titulálták egymást a színpadon. * (Sérelem a karpróbán.) A mai postával ékes versezetet kaptunk, melyről azonnal ráismertünk ama hölgyre, ki a népszínházi karpróbán azt a Blaháné-rigmust rögtönözte. Azon kesereg, hogy szolgálónak néztük , pedig nem az s megmondani ígéri a nevét s társadalmi állását, ha megtesszük, amit kér ilyeténképpen . Egy illedelmes módon Vonja vissza szavát Mutassa meg hogy egy Genlemanhoz illőn viselheti magát. Kijelentjük ezennel, hogy mindent visszavonunk, s felmentjük ő nagyságát neve s társadalmi állása megnevezésétől is : versezete olyan bizonyíték, hogy minden kétséget menten eloszlat. * (Petőfi szülőháza.) Tegnapi lapunkban közöltük egy kiskőrösi olvasónk levelét, melyben azon panaszkodik, hogy a Petőfi-társaság nem gondoskodik Petőfi szülőházáról, mely roskadozófélben van. A Petőfi-társaság erre nézve arról értesít bennünket, hogy nincs jogában beleavatkozni a dologba, mert nem tulajdonosa a háznak. Az Kiskőrös város tulajdona, melynek a régi írói és művészi kör ajándékozta, mikor feloszlott. Kiskörös tartoznék tehát gondoskodni Petőfi szülőházáról, mely a városnak mindenesetre legnevezetesebb épülete. Gráf és káplán. Egy jelenleg véletlenül a fővárosban időző vidéki káplán kezétől kapjuk a következő levelet melyet némi kihagyásokkal közlünk. Igen tisztelt szerkesztő uram ! Régi olvasója vagyok a Budapesti Hírlapnak és sok élvezetes olvasmányt találtam már hasábjain, de bátran mondhatom, hogy becses lapja elolvasása ritkán okozott nekem akkora hazafias élvezetet, mint tegnap, midőn a Károlyi István gróf a világi papságról című cikket közölték. Tisztelt szerkesztő úr! Igen kérem, ne méltóztassék részemről szerénytelenségnek venni, ha az igaz és lelkes szavakat, melyeket a méltóságos gróf ur a nagykárolyi kegyesrendüek lakomáján a világ papság egy részéről elmondott, hazafias örömmel helyeslem. Súlyos volt minden egyes szó, súlyos és fájó, akár a buzogányütés, de az Ur Szentélyében sáfárkodó idegeneket nem lehet sima beszéddel elűzni. Én magam is vidéki pap vagyok és jól tudom, hogy az egyház szolgái, köztük a főbbek talán inkább, mint a kisebbek, a maradiság bénító hatása alatt, kevesebb buzgalommal járnak el a magyar nyelv szolgálatában, mint kellene. Hazafiatlanságról alig lehet szó, én csak e rosszul alkalmazott maradiságnak tulajdonítom, hogy oly helyen is, ahol ma már magyar nyelven is hirdethetnék a szent igét, még mindig az átöröklött idegen nyelvhez ragaszkodnak. E maradiságnak köszönheti természetellenes hosszú életét ama bizonyos kétfejű madár is, amely nem egy fővárosi és vidéki templomot eléktelenít. Tisztelt szerkesztő úr! Minden igaz magyar ember örömmel látja Károlyi István gróf kezében a magyarosodás ügyének a zászlaját. Örömünket csak fokozza a tudat, hogy a nemes gróf nem az az ember, a ki, ha egyszer valahová megindult, feje után megálljon. Károlyi István gróf, a ki büszkén elmondhatja magáról: „én mindig kimondom, amit gondolok, őszintén és habozás nélkül“, azt, amit s. szegény plébánosok és szerzetesek szemébe mondott, adandó alkalommal, talán éppen a Széchenyilakomán, el fogja mondani főrangú társainak is. Úgy képzelem, hogy a gróf úr, ha nem is ilyen szavakban, de ilyenformán fog beszélni a nemzeti kaszinóban: „Uraim! Én mindig kimondom, amit gondolok, őszintén és habozás nélkül — valahányszor megokoltnak tartom, hogy így cselekedjem. Bevallom tehát jelen pillanatban is, hogy szívesen emelném poharamat az itt szép számmal képviselt magyar arisztokráciára — de nem tehetem! Nem pedig azért, mert egy emberöltő alatt bejárva az országot, azt a szomorú tapasztalást szereztem, hogy a magyar arisztokrácia nem teljesíti hazafiai kötelességét. Szégyennel legyen mondva, nem egy, de számtalan főúri kastélyben és palotában németül beszélnek a nők, a ruháikat Londonban és Párisban varratják, a bútoraikat is külföldről hozatják, német szikházi előadásokat rendeznek, azonkívül német gazdatiszteknek, angol lovászoknak, francia szakácsoknak adnak kenyeret stb.“ Ilyenformán képzelem én azt a beszédet, a melyet Károlyi István gróf a nemzeti kaszinóban fog elmondani és előre is meg vagyok róla győződve, hogy e beszédével még a nagy-károlyinál is nagyobb lelkesedést fog kelteni minden hazafiak szivében. A tisztelt szerkesztő úrtól alkalmatlanságomért bocsánatot kérve, maradtam stb. Fgy vidéki pap. 3