Budapesti Hírlap, 1892. szeptember (12. évfolyam, 241-270. szám)
1892-09-03 / 243. szám
1892. szeptember 3. BUDAPESTI HÍRLAP. (243. sz.) téma ellen benyújtott kérvénye ügyében a bizottság részéről elrendelt pótlóvizsgálatot megejtse. A vizsgálóbiztos ez alkalommal a kérvényt aláirt felek közül mintegy harmincnégyet kihallgatván, konstatálta, hogy azok a kérvényt sajátkezüleg aláírták és hogy valamennyien az 1892. évre érvényes választói névjegyzékbe fel vannak véve. A kolozsvári román ifjak tiltakozása. A román Replika budapesti végrehajtó bizottságának elnökétől nyilatkozatot kaptunk, mely szerint a budapesti román egyetemi ifjúság részt vett a Replika megvitatásában és közrebocsátása az ő tudtával és hozzájárulásával történt. A Mannlicher-puska Romániában. A félhivatalos Pol. Corr. jelenti, hogy a román hadügyminisztérium nagy megrendelést tett kiskaliberű Mannlicher-puskákból. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, szept. 2. A népszínház programmja. — Saját tudósítónktól. — A népszínház igazgatója volt olyan szíves nagyjából vázolni előttünk a művészi programmot, amelyet kilátásba vett az épp most megnyílt szini évad betöltésére. A vázlat után ítélve, az évad változatosnak, mulatságosnak, érdekesnek ígérkezik. Állandó érdekessége lesz az intézetnek az öt primadonna: Blaha Lujza, Hegyi Aranka, Komáromi Mariska, K. Kopácsy Juliska, Küry Klára. Mindegyiknek ki van jelölve a maga szerepköre, ilyeténképpen: Blaha Lujza, népszínmű, Hegyi Aranka : sikkes női és íiószerepek, Komáromi Mariska : par excellence énekesnő, Kopácsy Juliska és Küry Klára : soubrettek, az német, ez francia. E szigorú határjelöléssel az igazgató holmi konkurrenciának akarja elejét venni. Blaha Lujza asszony vasárnap lép fel először a szünet után A szökött katona-ban. Első újdonsága Spitzer Régi, Almási Tihamér népszínműve lesz, melyben a címszerepet fogja játszani. Komáromi Mariska kisasszony az idei első újdonságban A szerencsefi-ben lép fel először. Küry Klára kisasszony a Nebántsvirág-ban fogja magát bemutatni; első újdonsága egy francia vaudeville, Fanchon asszony leánya lesz, melyben egy savoyard leány szerepét fogja játszani. Hegyi Aranka is valószínűleg még e e hó első felében fog fellépni. A Garay-féle pályázatra 80 népszínmű érkezett , vasárnap már össze is ül a bíráló bizottság, hogy elbírálásukról gondoskodjék. A díjat mindenesetre ki fogják adni, a pályanyertes darab tehát szintén újdonsága lesz a népszínháznak. Abonyi Lajos felbuzdulva a Siroki románc sikerén, két népszínmű megírására készül. Beküldötte mind a kettő tervezetét : az egyik címe Polla leányasszony, a másiknak még nem találtak hangzatos címet ; egy szepesi német leány történetét tárgyalja, a szepesiek amerikai kivándorlásávalsúlyosbítva. Előadásra el van fogadva K. Pap Károlynak Pintyőke című népszínműve is. Azonfelül az igazgató népszínmű-ciklust szándékozik szinte hozni, melynek minden darabjában más-más magyar népviseletet mutatna be. Október 20-án kezdődik Duse Eleonórának tizenkét előadásra tervezett vendégszereplése. Fel fog lépni Kleopátrában, Francillonban, Romeo és Júliában, a Váljunk c7-ben, a Parasztbecsület-ben, Odetteben, Frou-Frou-ban, a Locandiera-ban s Denise-ben. Negyven láda podgyászát már útnak is indította Budapest felé. Duse előadásaira bérletet szándékozik nyitni az igazgató. A múlt évad végén, mikor hire járt, hogy Duse vissza fog térni, egy hölgy odament a népszínház pénztárosához s felajánlott 800 frtot, hogy ő előfizet Duse valamennyi előadására. A pénztáros nem fogadta el a pénzt, de megnyugtatta a hölgyet, hogy rezervál számára helyet minden előadásra. Ez az incidens ösztönzi az igazgatót, bérletet adni a Duse-estékre. Október 2-án lesz az első délutáni előadás. A délutáni előadások műsora ugyanaz lesz, mint az esti előadásoké. A helyárak 35—36 százalékkal olcsóbbak lesznek ; egy földszinti páholy ára hatodfél forint lesz s a legdrágább ülőhely ára egy forint. Duse távozása után az első újdonság A szultán című operette lesz, melynek szövegét s zenéjét Verő György szerezte. A címszerepet Hegyi Aranka aszszony fogja játszani. Decemberben érdekes újdonság lesz Strausz operettje: Indigó. A legszebb zenéjű operettek közül való, csak a szövege volt hasznavehetetlen. Az igazgató háromszor is átdolgoztatta, de nem tudott szert tenni alkalmas textusra. Végre Rákosi Jenőt kérte fel az átváltoztatásra, s az ő készítette szöveggel kerül majd szinte decemberben a darab. Januáriusban következik Konti operettje: A hegedűs, melynek szövegét Csiky Gergely kezdte írni s Murai Károly fejezte be. E hónapban azonfelül érdekes reprise lesz : A koldusdiák Hegyi Arankával, Komáromi Mariskával és Küry Klárával. Újdonságok lesznek ezeken kívül: Strausznak és Rogernek egy-egy operettje s Forray Bélának, egy kezdő zeneszerzőnek, Lukácsy Sándor szövegére írt operettje: A libapásztorleány. Ha a március 15-ei pályázat nem lesz ismét eredménytelen, akkor egy újdonsággal több lesz. (Ha meddő marad a pályázat, jövőre fel fognak valakit szólítani alkalmas darab írására.) Több hazai szerző ígért darabot a népszínháznak, így Bérezik Árpád is, ki Városi módi című életképen dolgozik. Az igazgató szerződött Ludtkemeyer kóburgi céggel, hogy közös költségen kiállításos darabot készítenek. Erre A szamárbőr című látványosság van kiszemelve, melylyel — itteni előadása után — Európát készül beutazni a koburgi vállalkozó. Ez vázlatosan programmja a népszínházi évadnak, melyet természetesen ki kell egészíteni ismert s kedvelt operettek és népszínművek egész sokaságával. * (Petőfi szülőháza) állapotáról hozott közleményünkre vonatkozólag a következő levelet kaptuk : Tekintetes szerkesztő úr! Bocsánatot kérek, hogy becses lapjában megjelent, Petőfi Sándor kiskőrösi szülőházára vonatkozóközleményére bátor vagyok egyetmást tudomására hozni. Azt méltóztatik ugyanis mondani, hogy a feloszlott írók és művészek társasága odaajándékozta az épületet Kiskörös városának mint erkölcsi testületnek s igy gondozására az lenne köteles. Igaz, hogy az Írók és művészek egy ízben Jókai, Komócsy, Szana urak társaságában Kiskörösre rándultak, itt felolvasást tartottak, megnézték Petőfi szülőházát, s akkor ígéretet tettek arra nézve, hogy az épületet tulajdonjogilag a község birtokába adják, miáltal köteles lesz azt a község mint sajátját gondozni. A község nagy örömmel fogadta az ajánlatot és ígéretet, de ennek legalább 10—12 éve már az ígéret csak ígéret maradt. Jól emlékszem, — magam is községi képviselő lévén, hogy egy ízben a községi közgyűlésben szóba hozták az épület oly rossz állapotát, hogy a községnek kötelessége lenne javíttatásáról gondoskodni. De nem mertünk belemenni a kérdés eldöntésébe, mert az épület de facto nem volt tulajdona a községnek s idegen ingatlant javítani és tatarozni, bármily kegyelettel viseltetünk is iránta, legalább is merészség lett volna, így áll a dolog most is. A legnagyobb örömmel várjuk azt az intézkedést, hogy az épület telekkönyvileg menjen át a község tulajdonába, akkor tudni fogjuk kötelességünket s az épületet oly állapotba fogjuk hozni, hogy méltó legyen nagy szülöttünkhöz. Esedezem tekintetes szerkesztő úrnak, szíveskedjék ezen a valóságnak teljesen megfelelő soraimnak becses lapjában helyt adni. Tisztelettel maradtam, Kiskörösön, szept. 1 én, alázatos szolgája Tepliczky Gyula, takarékpénztári tisztviselő. * („A tilalom“) cím alatt Tinseau Leó francia regényírónak műve most jelent meg a Singer és Wolfner-féle Egyetemes Regénytár VII. évfolyamának 16. és 17-ik köteteként. A két kötet ára csinos piros vászonkötésben járt. * (A zenegyöngyök) című zenei folyóirat legújabb füzetében Weisz Jenő két népdala jelent meg. 60 krajcárért kapható Méry Béla zeneműkereskedőnél, a folyóirat kiadójánál. * (Nemzetközi művészeti szemle) cím alatt Valentin Lajos és Sziklai János szerkesztésében és Vadászy Bertalan dr. kiadásában havi folyóirat jelent meg, mely a színművészet és zene összes ágait fogja művelni. * (Bűnügyi védbeszédei) második kiadására hirdet előfizetést Bagotai Lengyel János ügyvéd Déván. Előfizetési ár: 1 frt. * (Becses ősnyomtatvány) birtokába jutott a napokban Temesváry János dr. zombori államfőgimnáziumi tanár Háromszéken. Aristoteles Problémák című művének Augsburgban 1495-ben kiadott ősnyomtatványa ez, mely mellé egy latinnémet szógyűjtemény, rhetorika, latin nyelvtan, Aristoteles életrajza stb. vannak csatolva, valamennyi a XV. század második feléből, tehát a könyvnyomtatás régi korából. labouchére Henrik. — Saját tudósitónktól. — London, aug. 29. Labouchére Henriknek, az angol ultra-radikálisok vezérének, minden gyengeségei mellett is van egy nagy érdeme. A végtelen unalmas angol államférfiak közt ő az egyetlen „mulatságos“ ember. Ő Anglia enfant terrible-bek; mindent kimond, amit gondol, amit jónak vagy rossznak, helyesnek vagy nevetségesnek talál; nem bánja ő, akár egy hatalmas lordot, vagy egy nagy tőkepénzest, vagy egy udvari parazitát kell ostorozni, még azzal sem törődik, ha a királynőt kell valamiért szép módjával megleckézni; ő nekiront mindennek, vág, szúr, káromol ; lerántja a képmutató arcokról az álarcot, de mindezt bizonyos bon komie-izzal cselekszi, úgy, hogy a nevetők mindig az ő részén vannak és az áldozatok nem mernek panaszkodni a törvényszéknek, mert félnek, hogy magukat még nevetségesebbé teszik. Labouchére külsőleg hasonlít Gyulai Pálhoz. Kis ember, magas cilindert hord, majdnem oly nagyot, mint ő maga. Hatvankét éves, de azért oly élénken mozog, gesztikulál, szeme úgy csillog, mintha csak harminc éves volna. Egy nyakig begombolt társadalomban, egy világ közepette, mely csupa formaság és etikett, Labouchére úgy jelenik meg, mint egy fantasztikus alak, egy manó, mint az inkarnált váratlan, mint a megtestesült paradox ! Minden lében kanál, nincs oly botrány, melyhez hozzá ne szólna és a Truth című lapban minden héten szidja a köz- és magán-visszaéléseket: „az uzsorát, a svindlit,a sarlatánságot, a nagy urak magánéletének bűneit vagy félszegségeit.“ És mindezt oly nyiltan és megvetőleg ostorozza, mintha nem félne semmitől, sem a törvényszék büntetésétől, sem az illetők magánbosszújától. Párbaj Angliában nem divatos és a box ra mindig készen áll a kis ember. A mellett ez angol Cato teljességgel nem folytat úgynevezett szigorú, korrekt erkölcsös magánéletet. Olyan mulatságokat rendez, ahol sokféle bolondság történik. A korrekt és büszke angol parlamentben szenzációs jeleneteket idéz elő, úgynevezett coup de théatre-eket s egyszerre csak rárival egy nagyképű képviselőre és fejére olvas szörnyű dolgokat. Mindenki fél tőle. És ha nincs alkalom az ilyen drámai jelenetre, akkor a képviselőház folyosóin mulat , beáll gondolatolvasónak vagy magnetikus experimentumokat csinál s egy ujjal felemeli a nehéz bútorokat. Bár az angol arisztokrácia tagja — lord Taunton unokaöcscse — az angol arisztokrácia kérlelhetetlen üldözője és még az időben, midőn egy mesalliance az egész angol arisztokráciát rémülettel töltötte el, egy színésznőt vett nőül. A diplomáciára nevelték s mint követségi titkárt arra tanították, hogy legyen zárkózott, hallgató és csináljon fontos pofákat. Ő azonban ennek ellenkezőjét tette és örömét lelte abban, ha mindent kibeszélhetett, amit hallott vagy hallani vélt. E kedves kis ördög legújabb csínját egész Európa ismeri. E kolerás időben Anglia csak Labouchérevel foglalkozik és nevet. Ez a nagy demokrata rövideden szakított Gladstonenal, mert ez nem adott neki tárcát az új minisztériumban. „Hát politikai bélpoklos vagyok én, hogy kizárnak a hatalomból ?“ írja Labouchére a Truth-ban. „Gladstone nem mert engem — radikális embert — ajánlani a királynőnek a miniszterségre és hogy barátaim ezért Gladstonera ne haragudjanak, azt inszinuálja, hogy én nem akarok miniszter lenni !_ Öreg ember! az eléje nem járja s ezért majd számolunk még !“ E bevezetés után aztán következik egy hosszú cikkely, valódi tűzijáték, melynek célja Gladstone-t az ultra-radikálisok, a királynőt pedig az alkotmányos érzelmű polgárok előtt kompromittálni. A feleletet sem Gladstonetól, sem a királynőtől nem várta be Labouchére, hanem a nagy hőség miatt a Svájcba utazott. — Hát a polémia ? kérdék barátai. — Bánom is én, mit fecseg az öreg ember és a vén asszony. 3