Budapesti Hírlap, 1892. szeptember (12. évfolyam, 241-270. szám)

1892-09-03 / 243. szám

1892. szeptember 3. BUDAPESTI HÍRLAP. (243. sz.) téma ellen benyújtott kérvénye ügyében a bizottság részéről elrendelt pótlóvizsgálatot megejtse. A vizs­gálóbiztos ez alkalommal a kérvényt aláirt felek közül mintegy harmincnégyet kihallgatván, konsta­tálta, hogy azok a kérvényt sajátkezüleg aláírták és hogy valamennyien az 1892. évre érvényes vá­lasztói névjegyzékbe fel vannak véve. A kolozsvári román ifjak tiltakozása. A román Replika budapesti végrehajtó bizottságának elnökétől nyilatkozatot kaptunk, mely szerint a budapesti román egyetemi ifjúság részt vett a Replika megvitatásában és közrebocsátása az ő tudtával és hozzájárulásával történt. A Mannlicher-puska Romániában. A félhi­vatalos Pol. Corr. jelenti, hogy a román hadügymi­nisztérium nagy megrendelést tett kiskaliberű Mann­lich­er-puskákból. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, szept. 2. A népszínház programmja. — Saját tudósítónktól. — A népszínház igazgatója volt olyan szíves nagyjából vázolni előttünk a művészi programmot, a­melyet kilátásba vett az épp most megnyílt szini évad betöltésére. A vázlat után ítélve, az évad változatosnak, mulatságosnak, érdekesnek ígér­kezik. Állandó érdekessége lesz az intézetnek az öt primadonna: Blaha Lujza, Hegyi Aranka, Komá­romi Mariska, K. Kopácsy Juliska, Küry Klára. Mindegyiknek ki van jelölve a maga szerepköre, ilyeténképpen: Blaha Lujza, népszínmű, Hegyi Aranka : sikkes női és íiószerepek, Komáromi Ma­riska : par excellence énekesnő, Kopácsy Juliska és Küry Klára : soubrettek, az német, ez francia. E szigorú határjelöléssel az igazgató holmi konkurren­­ciának akarja elejét venni. Blaha Lujza asszony vasárnap lép fel először a szünet után A szökött katona-ban. Első újdonsága Spitzer Régi, Almási Tihamér népszínműve lesz, melyben a címszerepet fogja játszani. Komáromi Mariska kisasszony az idei első újdonságban A szerencsefi-ben lép fel először. Küry Klára kisasszony a Nebántsvirág-ban fogja magát bemutatni; első újdonsága egy francia vaudeville, Fanchon asszony leánya lesz, melyben egy savoyard leány szerepét fogja játszani. Hegyi Aranka is valószínűleg még e e hó első felében fog fellépni. A Garay-féle pályázatra 80 népszínmű érkezett , vasárnap már össze is ül a bíráló bizottság, hogy elbírálásukról gondoskodjék. A díjat mindenesetre ki fogják adni, a pályanyertes darab tehát szintén újdonsága lesz a népszínháznak. Abonyi Lajos fel­buzdulva a Siroki románc sikerén, két népszínmű megírására készül. Beküldötte mind a kettő­ terve­zetét : az egyik címe Polla leányasszony, a másik­nak még nem találtak hangzatos címet ; egy szepesi német leány történetét tárgyalja, a szepesiek ame­rikai kivándorlásával­­súlyosbítva. Előadásra el van fogadva K. Pap Károlynak Pintyőke című népszín­műve is. Azonfelül az igazgató népszínmű-ciklust szándékozik szinte hozni, melynek minden darabjá­ban más-más magyar népviseletet mutatna be. Október 20-án kezdődik Duse Eleonórának tizenkét előadásra tervezett vendégszereplése. Fel fog lépni Kleopátrá­ban, Francillon­ban, Romeo és Júliá­ban, a Váljunk c7-ben, a Parasztbecsület-ben, Odette­­ben, Frou-Frou-ban, a Locandiera-ban s Denise-ben. Negyven láda podgyászát már útnak is indította Budapest felé. Duse előadásaira bérletet szándékozik nyitni az igazgató. A múlt évad végén, mikor hire járt, hogy Duse vissza fog térni, egy hölgy odament a népszínház pénztárosához s felajánlott 800 frtot, hogy ő előfizet Duse valamennyi előadására. A pénztáros nem fogadta el a pénzt, de megnyugtatta a hölgyet, hogy rezervál számára helyet minden előadásra. Ez az incidens ösztönzi az igazgatót, bér­letet adni a Duse-estékre. Október 2-án lesz az első délutáni előadás. A délutáni előadások műsora ugyanaz lesz, mint az esti előadásoké. A helyárak 35—36 százalékkal olcsóbbak lesznek ; egy földszinti páholy ára hatod­fél forint lesz s a legdrágább ülőhely ára egy forint. Duse távozása után az első újdonság A szultán című operette lesz, melynek szövegét s zenéjét Verő György szerezte. A címszerepet Hegyi Aranka asz­­szony fogja játszani. Decemberben érdekes újdonság lesz Strausz operettje: Indigó. A legszebb zenéjű operettek közül való, csak a szövege volt haszna­vehetetlen. Az igazgató háromszor is átdolgoztatta, de nem tudott szert tenni alkalmas textusra. Végre Rákosi Jenőt kérte fel az átváltoztatásra, s az ő készítette szöveggel kerül majd szinte decemberben a darab. Januáriusban következik Konti operettje: A hegedűs, melynek szövegét Csiky Gergely kezdte írni s Murai Károly fejezte be. E hónapban azon­felül érdekes reprise lesz : A koldusdiák Hegyi Arankával, Komáromi Mariskával és Küry Klárával. Újdonságok lesznek ezeken kívül: Strausznak és Rogernek egy-egy operettje s Forray Bélának, egy kezdő zeneszerzőnek, Lukácsy Sándor szövegére írt operettje: A libapásztorleány. Ha a március 15-ei pályázat nem lesz ismét eredménytelen, akkor egy újdonsággal több lesz. (Ha meddő marad a pályázat, jövőre fel fognak valakit szólítani alkalmas darab írására.) Több hazai szerző ígért darabot a népszín­háznak, így Bérezik Árpád is, ki Városi módi című életképen dolgozik. Az igazgató szerződött Ludtkemeyer kóburgi céggel, hogy közös költségen kiállításos darabot ké­szítenek. Erre A szamárbőr című látványosság van kiszemelve, melylyel — itteni előadása után — Európát készül beutazni a koburgi vállalkozó. Ez vázlatosan programmja a népszínházi évad­nak, melyet természetesen ki kell egészíteni ismert s kedvelt operettek és népszínművek egész sokasá­gával. * (Petőfi szülőháza) állapotáról hozott köz­leményünkre vonatkozólag a következő levelet kaptuk : Tekintetes szerkesztő úr! Bocsánatot kérek, hogy becses lapjában megjelent, Petőfi Sándor kis­kőrösi szülőházára vonatkozó­­közleményére bátor vagyok egyetmást tudomására hozni. Azt méltóztatik ugyanis mondani, hogy a feloszlott írók és művészek társasága odaajándékozta az épületet Kiskörös váro­sának mint erkölcsi testületnek s igy gondozására az lenne köteles. Igaz, hogy az Írók és művészek egy ízben Jókai, Komócsy, Szana urak társaságában Kiskörösre rándultak, itt felolvasást tartottak, meg­nézték Petőfi szülőházát, s akkor ígéretet tettek arra nézve, hogy az épületet tulajdonjogilag a köz­ség birtokába adják, miáltal köteles lesz azt a köz­ség mint sajátját gondozni. A község nagy öröm­mel fogadta az ajánlatot és ígéretet, de ennek leg­alább 10—12 éve már­­ az ígéret csak ígéret ma­radt. Jól emlékszem, — magam is községi képviselő lévén, hogy egy ízben a községi közgyűlésben szóba hozták az épület oly rossz állapotát, hogy a köz­ségnek kötelessége lenne javíttatásáról gondoskodni. De nem mertünk belemenni a kérdés eldöntésébe, mert az épület de facto nem volt tulajdona a köz­ségnek s idegen ingatlant javítani és tatarozni, bármily kegyelettel viseltetünk is iránta, legalább is merészség lett volna, így áll a dolog most is. A legnagyobb örömmel várjuk azt az intézkedést, hogy az épület telekkönyvileg menjen át a község tulajdonába, akkor tudni fogjuk kötelességünket s az épületet oly állapotba fogjuk hozni, hogy méltó legyen nagy szülöttünkhöz. Esedezem tekintetes szerkesztő úrnak, szíveskedjék ezen a valóságnak teljesen megfelelő soraimnak becses lapjában helyt adni. Tisztelettel maradtam, Kiskörösön, szept. 1 én, alázatos szolgája Tepliczky Gyula, takarékpénztári tisztviselő. * („A tilalom“) cím alatt Tinseau Leó francia regényírónak műve most jelent meg a Singer és Wolfner-féle Egyetemes Regénytár VII. évfolyamának 16. és 17-ik köteteként. A két kötet ára csinos piros vászonkötésben j­árt. * (A zenegyöngyök) című zenei folyóirat legújabb füzetében Weisz Jenő két népdala jelent meg. 60 krajcárért kapható Méry Béla zeneműkeres­­kedőnél, a folyóirat kiadójánál. * (Nemzetközi művészeti szemle) cím alatt Valentin Lajos és Sziklai János szerkesztésében és Vadászy Bertalan dr. kiadásában havi folyóirat je­lent meg, mely a színművészet és zene összes ágait fogja művelni. * (Bűnügyi védbeszédei) második kiadására hirdet előfizetést Bagotai Lengyel János ügyvéd Déván. Előfizetési ár: 1 frt. * (Becses ősnyomtatvány) birtokába jutott a napokban Temesváry János dr. zombori állam­­főgimnáziumi tanár Háromszéken. Aristoteles Prob­lémák című művének Augsburgban 1495-ben ki­adott ősnyomtatványa ez, mely mellé egy latin­német szógyűjtemény, rhetorika, latin nyelvtan, Aristoteles életrajza stb. vannak csatolva, vala­mennyi a XV. század második feléből, tehát a könyvnyomtatás régi korából. labouchére Henrik. — Saját tudósitónktól. — London, aug. 29. Labouchére Henriknek, az angol ultra-radiká­lisok vezérének, minden gyengeségei mellett is van egy nagy érdeme. A végtelen unalmas angol állam­férfiak közt ő az egyetlen „mulatságos“ ember. Ő Anglia enfant terrible-bek; mindent kimond, a­mit gondol, a­mit jónak vagy rossznak, helyesnek vagy nevetségesnek talál; nem bánja ő, akár egy hatal­mas lordot, vagy egy nagy tőkepénzest, vagy egy udvari parazitát kell ostorozni, még azzal sem törő­dik, ha a királynőt kell valamiért szép módjával megleckézni; ő nekiront mindennek, vág, szúr, ká­romol ; lerántja a képmutató arcokról az álarcot, de mindezt bizonyos bon k­omie-izzal cselekszi, úgy, hogy a nevetők mindig az ő részén vannak és az áldozatok nem mernek panaszkodni a törvényszék­nek, mert félnek, hogy magukat még nevetsége­sebbé teszik. Labouchére külsőleg hasonlít Gyulai Pálhoz. Kis ember, magas cilindert hord, majdnem oly nagyot, mint ő maga. Hatvankét éves, de azért oly élénken mozog, gesztikulál, szeme úgy csillog, mintha csak harminc éves volna. Egy nyakig begombolt társadalomban, egy világ közepette, mely csupa formaság és etikett, Labouchére úgy jelenik meg, mint egy fantasztikus alak, egy manó, mint az inkarnált váratlan, mint a megtestesült paradox ! Minden lében kanál, nincs oly botrány, mely­hez hozzá ne szólna és a Truth című lapban minden héten szidja a köz- és magán-visszaéléseket: „az uzsorát, a svindlit,­­a sarlatánságot,­ a nagy urak magán­életének bűneit vagy félszegségeit.“ És mindezt oly nyiltan és megvetőleg osto­rozza, mintha nem félne semmitől, sem a törvény­szék büntetésétől, sem az illetők magánbosszújától. Párbaj Angliában nem divatos és a box­ ra mindig készen áll a kis ember. A mellett ez angol Cato teljességgel nem folytat úgynevezett szigorú, kor­rekt erkölcsös magánéletet. Olyan mulatságokat ren­dez, a­hol sokféle bolondság történik. A korrekt és büszke angol parlamentben szenzációs jeleneteket idéz elő, úgynevezett coup de théatre-eket s egyszerre csak rárival egy nagyképű képviselőre és fejére olvas szörnyű dolgokat. Mindenki fél tőle. És ha nincs alkalom az ilyen drámai jelenetre, akkor a képviselőház folyosóin mulat , beáll gondolatolvasó­nak vagy magnetikus experimentumokat csinál s egy ujjal felemeli a nehéz bútorokat. Bár az angol arisztokrácia tagja — lord Taunton unokaöcscse — az angol arisztokrácia kér­lelhetetlen üldözője és még az időben, midőn egy mesalliance az egész angol arisztokráciát rémülettel töltötte el, egy színésznőt vett nőül. A diplomáciára nevelték s mint követségi tit­kárt arra tanították, hogy legyen zárkózott, hall­gató és csináljon fontos pofákat. Ő azonban ennek ellenkezőjét tette és örömét lelte abban, ha mindent kibeszélhetett, a­mit hallott vagy hallani vélt. E kedves kis ördög legújabb csínját egész Európa ismeri. E kolerás időben Anglia csak La­­bouchérevel foglalkozik és nevet. Ez a nagy demokrata rövideden szakított Gladstonenal, mert ez nem adott neki tárcát az új minisztériumban. „Hát politikai bélpoklos vagyok én, hogy ki­zárnak a hatalomból ?“ írja Labouchére a Truth-ban. „Gladstone nem mert engem — radikális embert — ajánlani a királynőnek a miniszterségre és hogy barátaim ezért Gladstonera ne haragudjanak, azt inszinuálja, hogy én nem akarok miniszter lenni !_ Öreg ember! az eléje nem járja s ezért majd szá­molunk még !“ E bevezetés után aztán következik egy hosszú cikkely, valódi tűzijáték, melynek célja Gladstone-t az ultra-radikálisok, a királynőt pedig az alkotmányos érzelmű polgárok előtt kompromittálni. A feleletet sem Gladstonetól, sem a királynő­től nem várta be Labouchére, hanem a nagy hőség miatt a Svájcba utazott. — Hát a polémia ? kérdék barátai. — Bánom is én, mit fecseg az öreg ember és a vén asszony. 3

Next