Budapesti Hírlap, 1892. szeptember (12. évfolyam, 241-270. szám)
1892-09-27 / 267. szám
1892. szeptember 27. BUDAPESTI HÍRLAP. (267. sz.) mány Liebknecht német szocialista képviselőnek Marseilleben mondott beszédéért kiutasítását határozta el. A hírt illetékes helyről még nem erősítették meg. Trier, szept. 26. Reichhardtot, a „Trieri szent palásthoz való bucsujárás“ cimű röpirat szerzőjét, vallás és szertartás becsmérlése és Korum püspök megsértése miatt 6 heti, a röpirat kiadóját, Sonnenberget, 3 heti fogságra ítéltek. „Budapesti Hírlap."* 1892. október hó 1-jével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési ára: Egy hóra .......... 1 frt 20 kr Negyedévre ......... 3 „ 50 „ Félévre .......................7 „ — „ Egész évre.....................................14 „ — „ Kérjük azokat a t. o. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetésük szeptember hó végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fönnakadáa történjék. Különösen figyelmeztetjük t. vidéki előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamáció, lakóhelyváltozás és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb fölszólalásnál egy címszalagot mellékelni szíveskedjenek. 5 * N A P I H I R E K. Budapest, szept. 26. — Az idő. Budapesten ma reggel 140 C fok volt a meleg. A tegnapi nap hőmérsékletének maximuma 24, a minimuma 13 fok volt. Ma egész nap derült és meleg volt az idő. — Magyarországon ma reggel általánosan száraz és itt-ott ködös volt. A hőmérséklet magas. Legmelegebb volt Fiumében 18*7 fok, leghidegebb pedig Nagyszebenben 96 fok. Európában északon felhős s esős, Közép- és Dél-Európában száraz az idő. Legmelegebb volt Brindisiben 23 fok, leghidegebb pedig Moszkvában 6‘8 fok. Bécsben 132, Rómában 174, Párisban 101, Berlinben 127, Pétervárott pedig 80 fokot mutatott a hőmérő. — A levegőnyomás maximuma Közép- és Kelet-Európában, a minimum pedig északon van. — Jóslat: Kissé felhős, de többnyire száraz idő várható hőváltozás nélkül. — (A király Visegrádon.) Miután a visegrádi vadászkirándulás, amelyen a király láthatóan jól mulatott, véget ért, visegrádi levelezőnk még az uralkodó egy kis erdei kalandjáról számol be. A király az erdőbe kocsizott, midőn az országút szélén egy vak parasztot látott térdepelni, aki írást tartott összekulcsolt két kezében. A vak ember mellett jobbra-balra egy-egy kis leány térdepelt, ugyancsak összetett kezekkel. A király e megindító csoport láttára megállította a kocsit és mivel a kocsis nem fékezte meg mindjárt a lovakat, harsány hangon kiáltotta reá : megállj ! A gyermekek, a felség intésére, a kocsihoz vezették vak apjukat, ahol a király átvette tőle felségfolyamodványát, miközben az öreg vállára tette kezét. A folyamodványban a vak ember segítséget kér magának és a családjának. (Személyi hírek.) Szöglény-Marich László miniszter ma Bécsből Budapestre érkezett. — Ferdinand román trónörökös vasárnap este a bécsi gyorsvonattal Budapestre érkezett s a kocsiból ki sem szállva tovább utazott a predeáli gyorsvonattal Bukarestbe. — Ottó főherceg, Károly Lajos főherceg fia, májusban Szombathelyre költözik, mint az odavaló huszárezred alezredese. (A német császár Bécsben.) Mint a Kölnische Zeitung hallja, Vilmos császár Weimarból egyenesen Berlinbe megy s fogadja a bécs-berlini versenylovaglásban résztvevő osztrák-magyar tiszteket. Berlinből néhány napra Bécsbe, illetőleg Schönbrunnba utazik a császár, de Kálnoky gróf külügyminiszter nem fog nála tisztelegni, mert látogatása tisztán családias jellegű lesz. (A szász király Bécsben.) Albert szász király ma reggel Bécsbe érkezett , ő felsége az északnyugati pályaházban fogadta. Az uralkodók többször megcsókolták egymást. Királyunk szász dsidás-ezredének egyenruháját viselte a korona-rend nagykeresztjével, vendége pedig osztrák-magyar ezredesnek volt öltözve s kitüzte a Szent-István-rend nagykeresztjét. A katonabanda a „Heil dir im Siegeskranz“ kezdetű himnuszt játszotta. A díszszázad megtekintése és a kíséretbeli urak kölcsönös bemutatása után Schönbrunnba hajtattak az uralkodók. Útközben mindenütt nagy lelkesedéssel köszöntötte őket a közönség. Esteli nyolcadtól órakor elutazott ő felsége a szász királylyal és Lipót bajor herceggel a mürzstegi vadászatokra. (Főhercegek vadászata.) Lovasberényből írják nekünk, hogy József Ágost és László főhercegek négy napig vendégei voltak ott Széchenyi gróf udvarmester és Ilbits jószágigazgató társaságában Cziráky Antal grófnak. Az ifjú főhercegek naponkint cserkésztek reggel és este a gróf erdeiben, ahol sok szép szarvas került a puskacső elé. Tegnap, vasárnap, az egész vadásztársaság csöndes misét hallgatott a kastély kápolnájában, azután a főhercegek elbúcsúztak szives házigazdájuktól. Hazamenet megállapodtak Székesfehérvárott s meglátogatták Steiner Fülöp püspököt. (A Csanádi püspök Aradon.) Aradról jelenti levelezőnk, hogy a város ma száztíz teritékü diszebédet rendezett Dessefy Sándor püspök tiszteletére a Fehér kereszt vendéglő nagytermében. A város összes előkelőségein kívül ott volt Metianu román püspök és Kalivoda tábornokkal a háziezred tisztikara. Varjassy József köszöntötte fel a püspököt, aki válaszában azt fejtegette, hogy Aradnak mily fontos kulturális hivatása van a Délvidéken. Dessewffy püspök holnap meglátogatja a városbeli iskolákat s az esteli vonattal visszautazik Temesvárra. (Egy hercegné halála.) Körmendről jelentik nekünk, hogy Batthyány-Strattmann Ödön herceg, a község földesura egész váratlanul özvegységre jutott. Neje, Gumpel Henrietta Mária Erzsébet aszszony ma este hét órakor meghalt. Az elhunyt hercegné polgári családból származott s 1857. február 14 én lett nejévé Batthyány-Strattmann hercegnek, miután első férjétől, Todesco bécsi bankártól elvált. Atyja Gumpel Gusztáv osztrák földbirtokos volt. Első házasságából született fia, Todesco báró, a hercegi uradalmak kormányzója. Második házassága gyermektelen maradt. A körmendi nép őszinte részvéttel fogja körülállani koporsóját, mert a környék szegényeinek nemeslelkü jótevője volt. (Kossuth ünneplése.) Pozsonyból jelenti levelezőnk, hogy a vármegye mai közgyűlése, a melyen Zichy József gróf főispán elnökölt, egyhangúlag elfogadta a Kossuthnak szánt üdvözlő iratot. Az üdvözlet lelkes szavakkal magasztalja a haza ujjáalkotóját. — Késmárkról jelentik : Nagy hazánkfia születése napját Késmárk város polgársága is megünnepelte. Cserepy Sándor polgármester és Kéler Pál szép beszédeivel kezdődött az ünnep, mire Linberger István evatig, lelkész megható imát mondott. Nagy Sándor líceumi tanuló alkalmi költeményt szavait aztán, Schwartner Róbert városi tanácsos pedig a késmárki 1848—49-iki honvédek nevében beszélt. A polgármester erre felolvasta annak a táviratnak a szövegét, melyet Késmárk város polgársága Kossuth Lajosnak, Késmárk város díszpolgárának küldött. Az ünnepet a líceumi daloskor éneke zárta be. — (Öngyilkos orosz herceg.) Pétervárról jelentik táviratban : Krapotkin herceg, hadnagy, itt öngyilkosságot követett el. A herceg öngyilkossága általánosan nagy feltűnést kelt, annyival inkább, mert igen gazdag fiatalember volt. A hírlapoknak megtiltották, hogy az öngyilkosságról írjanak s a katonatisztek körében sem tudják a szenzációs eset okát. (A Waldstein féle csalási pör.) Prágából telegrafálják . A Waldstein gróf-féle csalási perben a mai tárgyaláson több oldalról konstatálták, hogy Waldstein gróf ifjú korában teljesen egészséges, erős ember volt, de később testi szenvedései megtörték. A vádlottak azt állítják, hogy a gróf mindig különös ember volt , kivált, mióta Metternich hercegnővel egybekelt, idegesség bántotta. Metternich herceg nem annyira csekély tehetségűnek, mint inkább kevéssé műveltnek jellemezte, épp igy nyilatkozott róla Rothschild Nathaniel báró. Az elnök azt kérdezi, hogy eshetett az, hogy a Waldstein gróf grófi rokonai nem voltak ott a gróf nejének temetésén. Erre az elsőrendű vádlott azt feleli, hogy a gyászjelentést a temetési jelentéssel egyidejűleg küldték. Pichler kanonok felszólította az anyagrófnét, hogy jelenjék meg a temetésen. A vádlott tiltakozik az ellen, hogy a grófi család nevén csorbát ejtsenek az által, hogy a grófot elmezavartnak mondogatják. Ezután felolvastak több okiratot, köztük a házassági szerződést, mely szerint a hercegnő hozománya évi 40000 forintot jövedelmez, melynek felét a gróf kapta. A gróf ennek ellenében kötelezte magát 12000 frt apanage-t adni a hercegnőnek, azonkívül négyes fogatot és állásához illő személyzetet tartani, végül pedig halála esetére a hercegnő részére állandó tartózkodásra egy kastélyt biztosítani. A tárgyalást holnap folytatják. — (Erkel Sándor,) az opera beteg igazgatója, üdülés végett Uj-Tátrafüredre utazott. — (A budai honvédszobor leleplezése.) A budai dísztéren javában dolgoznak a honvéd szobor terméskőből való talapzatán. A szobor, melyet Zala György mintázott, már bronzba van öntve, s a jövő héten rákerül a talapzatra. A szoborbizottság Ivánka Imre elnöklete alatt tartott tegnapi ülésén a szobor leleplezését november 2-ára, halottak najára tűzte ki. A leleplezés nagyobb szabású ünnepséggel lesz egybekötve, melynek költségeit a főváros törvényhatósága fedezi. A dísztéren felállítandó sátorban tábori mise lesz, utána leleplezik a szobrot, s végül megkoszorúzzák a budai honvédsírokat. A részletes programmot a jövő ülésen állapítják meg s ugyanekkor választják meg az ünnep szónokait. (Szemerédy Alajos.) Nyolc-kilenc évvel ezelőtt sok nyomdafestéket pazaroltak a fővárosi újságok erre a névre, de hogy a viselője kicsoda és micsoda volt, azt máig sem tudja senki. Ha nem csalódunk, még a parlamentben is emlegették Szemerédy Alajost, mint a katonai zsarnokság áldozatát. Egyszer aztán sorra járta a szerkesztőségeket egy feltüenően magas termetű, hatalmas bajuszú éhtesebb ember, aki ezen a néven mutatta be magát és sírva köszönte meg a sajtó pártfogását, amely öt keserves rabságából kiszabadította. Hálát fejében kínálgatta itt is, ott is kalandos élete leírását, amely valóban érdekes is volt, csak éppen meg kellett volna írni. Amikor először emlegették az újságok, a helyőrségi fogház rabja volt, ahová azért csukták be, mivel megszökött a katonaságtól. A fogházból valami úton-módon leveleket küldözgetett a lapoknak, arról panaszkodván egyre, hogy ártatlanul szenved egy ellensége miatt, aki boszúból keverte bajba. Ezek a levelek egy félművest ember tollára vallottak, de meglátszott rajtuk, hogy írójuk sokat látott és sokat próbált e világon. Szemerédy Alajos csakugyan világlátott ember volt. Az ezredétől megszökve, sok évi bujdosás után Braziliába menekült, ahol minduntalan más-más mesterségbe fogott, de semmiképp sem tudott boldogulni. Utóbb hazakergette egy rettenetes gyanú, amelyért itthon is számadásra vonták. Rio de Janeiroban megöltek ugyanis egy rossz hirü leányt s a rendőrség őt tartotta gyilkosának. A braziliai újságok hasábokat írtak róla s kiadták az arcképét is, hogy könnyebben ráakadhassanak valahol. Egy könyörületes angol hajóskapitány visszahozta Európába, de mindenütt sarkában volt az a szörnyű gyanú. Félt, hogy a külföldi hatóságok, ha hatalmukba kerül, kiszolgáltatják Braziliának, hát inkább hazajött. Itthon aztán föladta valami haragosa s mint szökött katonát bezárták a helyőrségi fogházba A vizsgálat során felelnie kellett a rio de janeiroi gyilkosságról is. Fogsága épp azért nyúlt roppant hosszúra, mert a katonai hatóság meg akarta hozatni Brazíliából a gyilkosságra vonatkozó iratokat, amelyeket azonban nem bírt megszerezni az osztrák-magyar diplomácia. Hogyan, hogyan sem, egyszer csak ráfogták Szemerédy Alajosra, hogy az elméje meg van háborodva s elküldték megfigyelés végett a katonai kórházba. Talán csak szabadulni akartak tőle az auditorok, mivel a szökésért jóformán meg is bűnhődött már, a gyilkosságot pedig nem lehetett rábizonyítani. Meg aztán az újságok is nagyon lármáztak az évekig elnyújtott vizsgálati fogság miatt. Az orvosok csöndes bolondnak vallották Szemerédyt és szélnek eresztették. Néhány hónapig, vagy talán esztendeig is itt tengődött még a fővárosban a rokonsága kegyelemkenyerén, azután csak egyszer hallottunk róla megint. Azt beszélték, hogy meghalt valamelyik kórházban. Rég elfelejtett történetét eszünkbe juttatta most egy pozsonyi távirat, amely csak ennyit mond : Az idevaló rendőrség elfogott ma egy idősebb embert, aki kihallgatás közben elvágta borotvával a nyakát és szörnyet halt. Csak egy katonai igazolványt találtak nála, amely Szemerédy Alajos 50 éves, budapesti illetőségű egyén nevére szól. Azt hiszik, hogy ez a titokzatos ember ölte meg Bécsben szeptember 16-án a fünfhausi óráslegényt és február 11-én hasonló módon Schütz aranyművest. Ilyenformán Szemerédy Alajos csak ma halt meg igazán, ha ugyan meg nem kerítette valami gonosztevő a katonai igazolványát, hogy a saját nevét elpalástolja vele. (magyarok Kelet Indiában.) Justh Zsigmond és Vay Péter gróf az idei telet Kelet-Indiában tölti. Vay Péter már e hónapban indul, míg Justh csak november elején kel útra. Justh a tél egy részét Lahoreben és Tibetben, a buddhisták között tölti, míg kora tavaszszal Benaresbe megy, ahol a hindu életet és erkölcsöket fogja tanulmányozni. Vay Kalkutta környékén telel. A télen alkalmasint Vámbéry Ármin is kimegy Kelet-Indiába és pedig az angol kormány megbízásából. A kitűnő tudós ezúttal már körülbelül tizedik ázsiai expedíciójára indul.