Budapesti Hírlap, 1892. december (12. évfolyam, 332-361. szám)

1892-12-01 / 332. szám

a legerősebb, de politikailag­ benne nem bízhatom. Ez egyéni nézet és hibám­, mely nem gátol abban, hogy nagysza­bású tehetsége, mint politikus, szónok, író és ügyvéd iránt elismerésemnek ne adjak kifejezést. Politikai bizalmatlanságom, mert csak erről lehet szó, talán onnét ered, hogy én is Deák-párti voltam, ő is, én is ellenzéki lettem, ő is, oly nagy elvi változásokon még sem mentem keresz­tül s ma is a kiegyezési alapon, a nem­zeti pártnak vagyok hive. Emlékszem, midőn a közjogi ellenzék ellen s külö­nösen Tiszáék ellen hevesen küzdöt­tünk egymás mellett. Ő a Pesti Napló­­nál és én a Reform­ban. Az 1872-diki hires választások voltak, melyekben Tisza ereje megtörött. Kossuth Lajos akkor írta hires levelét Tisza ellen, a miben az volt: „Kommt Zeit, kommt Rath“. A szélsőbal Mocsáry vezetése alatt nagy agitációt fejtett ki. Lónyay vezette a választásokat s ezek alkal­mából jelent meg Ráth Mórnál har­minchárom lapon egy kis verses könyv, melynek címe : „Tegyük félre a pártviszályt. Pün­kösdre virradóra a magyar választó kö­zönségnek pártkülönbség nélkül ajánlja­m Karolusz“. Szeretem a jó verseket. Forgatom a könyvet és olvasom a 18-dik lapon: Fejét fölemelte megint a pártosság, Pártos erőszaktól dong az egész ország . Széchenyi vagy Kossuth, ez a jelszó járja S megindul a küzdés , versenyszavak árja. Lángszózatú Kossuth csak a kormányt szidja, Csak a zsarnokságot döngeti és vívja. „Döntsük le a kormányt, úgymond, ez az első. Vagyonosság s jóllét magától is eljő.“ „Előre, előre!“ ez a jelszó nála „Első legyen a nép ősi szabadsága. Ha mi ezt gátolja, megtörni kell annak, Korlátja ne legyen a büszke magyarnak.“ Nagy Széchenyi István ezt jóra nem véli. „A reménység megcsal — ő csak úgy ítéli — Ha szegény lesz népünk, ősi szabadsága Gyönge lábon áll csak, amint eddig álla.“ Nagy Széchenyi így szól, de Kossuth még máskép, Ing köztük a nemzet szíve, mint az árnyék. Széchenyi sokat tett, Kossuth ígér többet, Válj melyik igazabb, válj melyik a bölcsebb ? Int Széchenyi lassú, de biztos munkára, Kitartó munkának jólét lesz az ára . Lángajka Kossuthnak üdvöt ígér rögtön, Csak szabadok legyünk, csak a kormány dőljön. Nagy Széchenyi példát hű cselekedettel, Lángszózatú Kossuth bírja ékes nyelvvel . Mint az eget rázó mennydörgésnek hangja, Szava azonképp a szíveket áthatja. Szavára kinyilik a mező virága, A nép szíve jobban lobogó tűzlángra, Föltámad, erőt vesz pártos szenvedélye, Kossuthra figyel csak, ő lesz a vezére ! Nagy Széchenyi gyászban haza sorsát látja, Jövőkbe hatol be elméje világa ; Nagy honfiú-bánat szorül a szivéhez, Próféta-alakkal szól vala a néphez : „Feldúlja hazádat harc, háború mérge, Felbomlik a jó rend, egyetértés, béke ; Összedől­éstemnek minden nagy munkája, Elvész a viharban magyarok hazája !“ „S ha majd a hon elvész, Kossuth menekülhet, Idegen nép földén nyugodalmat lelhet; De neked, oh nemzet, szenvedni kell itten, Mentsen meg e sorstól könyörülő Isten !“ Nagy Széchenyi így szólt, de szólott hiába, Rászállt a magyarra önsorsának átka. Nem hallgatott ő rá, hallgatott Kossuthra, Haj’ fordult öröme nagy keserít búza. A hazát feldúlta harc, háború mérge. Felbomlott a jó rend, egyetértés, béke. Összedőlt Széchenyi minden nagy munkája, Elveszett, elveszett magyarok hazája. Kossuth is menekült, a hazát itt hagyta, Idegen nép földén meglett nyugodalma . De kellett szenvedni a nemzetnek itten. Nem m­enté meg ettől a haragvó Isten. I­n nem gyanusitok, ha felteszem, hogy e versek nem ismeretlenek Eötvös Károly előtt, ki jelenleg a független­ségi pártnak elnöke és vezére s a ki­nek megválasztását ezen országos nagy polcra pártja Turmnban bejelentette Kossuth Lajosnak. Ha pártja nálamnál több bizodalmat helyez Eötvös Károly politikai megtérésébe, nekem ez ellen semmi kifogásom nem lehet. Még csak azt sem mondom : Tempora mutantur et nos mutamur in illis, inkább mon­dom : Sapientis est consilium mutare in melius. Ezzel megokoltam, hogy mert va­gyok politikai bizalmamban Eötvös iránt óvatos s hogy egyáltalán erről a témá­ról szóltam, nem politikai számításból tevém s eszem ágában sem lett volna ezeket bolygatni és polémiát folytatni, ha Eötvös Károly urnak levele az Egyetértés­hez engem kétszeresen fel nem hiv, hogy magamat védjem s nem gyanúsít azzal, hogy gyanúsítok. Most is azt hiszem, hogy hiba volt Eötvöstől hétfőn támadni s Bölcsebb dolog volna az ellenzéki férfiak küzdel­mét abbahagyni s a függetlenségi párt­ban is, melynek belü­gyeihez semmi kö­zöm, az egyetértést föntartani. Ám ezek fölött döntsön a pártvezér — Eötvös: Kaas Ivor. BUDAPESTI HÍRLAP. (332. sz.) Taaffe ötlete. — Saját tudósítónk telefonj­elentése. — Bécs, nov. 30. A képviselőház mai ülése általános meg­lepetésre gyorsan ért véget. A napirend egy részét gyorsan lecsépelték, de azért a rendel­kezési alap tárgyalására nem került a sor. Ál­talánosan azt beszélték, hogy a tárgyalást holnapra halasztották, az ilyesminek azonban csak abban az esetben volna értelme, ha a kormány még tovább is tárgyalásokat folytatna a pártokkal. Ma azt állítja a baloldal, hogy a kormány a jobboldallal — a jobboldal pedig, hogy a kormány a baloldallal folytat tárgya­lásokat; tény, hogy ma Taaffe gróf nevében a jobboldal és a baloldal tagjaival, továbbá az ifjú­ csehek, az antiszemiták és német-nemzeti párt képviselőivel tárgyaltak a rendelkezési alap megszavazása ügyében. Itt már most két momentum válik ki különösen, először, hogy a baloldal nem idegenkedik a további tárgyalásoktól és másodszor, hogy a német­­nemzetiek kijelentették, hogy a rendelkezési alap ellen fognak szavazni, ha a kormány a baloldallal való paktálást folytatja. Oly oldalról, mely a német pártvezérek taktikáját nyilván a legszebb világításban igyekszik feltüntetni, a következőket jelentik : A baloldal egysége igen mély benyomást tett a kormányra ; ez az egyetértés egészen meg­zavarta a kormány számítását. Taaffe gróf ugyanis meg volt róla győződve, hogy a né­metek a rendelkezési alap fölött való szava­zásnál nem fognak egységesen eljárni, azaz a kormány számított arra, hogy a baloldalt ennél a kérdésnél szét fogja robbantani. Azon­ban a baloldal váratlan magatartása a kor­mányt arra kényszerítette, hogy az ifjú-cse­­hekkel tárgyalásokat folytasson. Az ifjú-cse­­heknek úgynevezett realista frakciója a mel­lett volt, hogy az egész párt Taaffe gróffal menjen, azonban az ifjú csehek többsége a rendelkezési alap megtagadása mellett nyilat­kozott s kijelentette, hogy a kormányhoz való minden közeledést ellenez. Taaffe és Steinbach dr. pénzügyminiszter, a jelenlegi iránynak egyik szellemi feje, már most attól kezdtek tartani, hogy a rendelkezési alap számára és talán egyéb költségvetési címek számára is nem bírnak többséget teremteni; ennek követ­keztében a kormánynak­ az az ötlete támadt, hogy a költségvetésnek a napirendről való levételét fogja A függetlenségi és 48-as párt kö­rében, — mint értesülünk — ma délután nagy elevenség volt. Itt is, ott is vitatták, mit te­gyen a párt azokkal a támadásokkal szemben, melyeket az utóbbi időben elnökét, Eötvös Károlyt, különböző helyről illették? szüksé­ges-e a pártnak, a képviselőházban történt egyéni vélemény-nyilvánítások után, a nemzeti párttal való fegyver­barátság kérdésében állást foglalnia s ha igen, mi legyen az ? Mellékesen igen élénk érdeklődés tárgya volt a Budapesti Hírlap mai, Eötvös és Polónyi című közlé­sének provenienciája is. Mind e kérdésben pro és kontra nyilvánultak vélemények , álta­lános volt azonban a kívánság, hogy a hely­zet mielőbb tisztázódjék. Ennek megfelelőleg­­Eötvös elnök holnap d. u. 5 mára párt­konferen­ciát hivott össze. A körben jelen voltakat — szám szerint 20—25 képviselőt — Károlyi Gábor gróf ezután vacsorára hívta meg. Eöt­vös is ott volt, s a társaság éjfélig maradt együtt. A ma történtek után biztosra vehető, hogy a holnapi értekezlet eredménye zajos bi­zalmi manifesztáció lesz Eötvös iránt. A szegedi mandátum, Szegedről jelentik táv­iratban . A függetlenségi pártiak ma este tartott gyűlésükön Tisza Lajos gróf ellen Uray-t léptették fel. Uray szombaton Babé kíséretében Szegedre jön és vasárnap délután mondja el program­beszédjét. Magyar képviselők Kronawetternek. Ab­ból az alkalomból, hogy Kronawetter dr. képviselő az osztrák képviselőház tegnapi ülésében a Magyar­­ország ellen irányuló támadások ellen határozot­tan síkra szállt, a magyar képviselőház számos tagja a következő üdvözlő táviratot intézte hozzá : „Kronawetter birodalmi gyűlési képviselőnek Bécs. Őszinte örömmel olvastuk férfias nyilatko­zatát, mert erős a meggyőződésünk, hogy az al­kotmányosság képezi az egyedül biztos kapcsot a két szövetséges állam között és hogy „a sza­badságban testvérekké válnak a népek.“ Aláírva : Ugrón Gábor, Ábrányi Kornél, Nagy István, Bartók Lajos, Bethlen Gábor gróf, Thaly Kál­mán, Papp Elek, Hoitsy Pál, Kolosvári Kiss István, Ókolicsányi László, Hock János, Ber­nét Dezső, Uray Imre, Storánszky Nándor, Pálffy Elemér, Lukács Gyula, Atzél Béla báró, Vajay István, Chorin Ferenc dr., Vá­­rady Károly dr., Busbach Péter dr., Sághy Gyula, Barcsay Kálmán, Bolgár Ferenc, Matuska Péter, Horváth Gyula, Serbán Miklós dr., Nedeczky Jenő, Bernáth Béla, Neményi Am­brus dr., Kullmann János, Vadnay Károly, Bott­­lik Lajos, Andrássy Tivadar, Ivády Béla, Vesz­­ter Imre, Tibád Antal Pály János, Nyáry Béla báró, Hajós József, Mikszáth Kálmán, Dániel Gábor, Bessenyey Ferenc, Sporzon Ernő, Balla Gyula, Eszterházy Kálmán gróf, Szász Károly, Ragályi Lajos, ifj. Justh György országgyűlési képviselők. Falk Miksa dr. országgyűlési képviselő ma az országházban nem jelenhetett meg, tehát a Krona­­wetterhez intézett táviratot alá nem írhatta. De külön táviratot intézett Kronawetterhez, kijelentve, hogy mindenben csatlakozik képviselőtársaihoz. A függetlenségi és negyvennyolcas párt december hó 1-én délután 5 órakor értekezle­tet tart. 1892. december 1. indítványozni, költségvetési provizóriumot sza­vaztat meg s aztán a ház üléseit januárig el­napolja. Ebben a dologban legfontosabbak a hozzá fűzött következtetések. A lengyelek ugyanis, a­kik tudvalevőleg Taaffe gróf szócsövei, ezzel a tervvel egyetértenek és készek mellette agi­tálni, továbbá, hogy e terv megvalósulása ese­tében Kuenburg gróf lemondási kérelmének el­intézése a birodalmi tanács újabb összeilléséig elhalasztatik. A képviselőház holnapi ülésében Taaffe gróf beszédét várják, melyben nyilatkozni fog a baloldallal szemben való állásfoglalásáról; azonban kétségbe vonják, hogy ezek a nyilat­kozatok változtatni fognak a jelenlegi helyze­ten. Most az a kérdés lép előtérbe, váljon Kuenburg gróf ragaszkodik-e lemondásához, de valószínűtlen, hogy Taaffe gróf képes lesz őt lemondásának visszavonására bírni. A ren­delkezési alapra való szavazásra vonatkozólag az hallatszik, hogy az ifjú­ csehek ellene fognak szavazni, de a szavazásnál éppen csak annyian fognak megjelenni, hogy a rendelkezési alap számára a többség biztosítva legyen. Budapest, nov. 30.

Next