Budapesti Hírlap, 1893. január (13. évfolyam, 1-31. szám)

1893-01-02 / 2. szám

6 hagyta. A vasútnak az Akadémiától a Teréz-körutig terjedő részén, vagy vissza, továbbá a Teréz-körut­­tól a városligetig terjedő részén vagy vissza: felnőt­tek 6—6 krajcárt, gyermekek 4—4 krajcárt fizetnek. Az egész vonalon a viteldis felnőttekért ezután is nyolc krajcár, gyermekekért 5 krajcár marad. — (Vicés zsurnalisztika.) A Zentai Ellenőr-t Kállay Lajos, a zentai ipar- és termény­szövetkezet igazgatója vette át és az újévi szám már az ő szer­kesztésében és kiadásában jelent meg. — (A „Katonai Lapok“) szerkesztését Bol­gár Ferenc orsz. képviselőt Derk­el Gyula 4. tü­zér­­ezredbeli főhadnagy vette át.­­ (A kolera.) Pár nap múlva alkalmasint ki­ürül a barakkórház. Ma sem volt újabb megbetegedés s igy alapos reménysége lehet a főváros közönségének, hogy a félelmes nyavalya végre-valahára elmúlik tő­lünk. A barakkórház tegnapi 3 betege közül 1 meg­halt s igy most csak kettő áll ápolás alatt.­­ (Gyászrovat.) Elhunytak: Zsíros Sán­­dorné asszony, Beregszász város főjegyzőjének a fele­sége 54 éves korában, múlt hó 30-án Beregszászon. Az elhunyt egyike volt Beregszász legtiszteltebb úr­asszonyainak. Tegnap temették el nagy részvét mel­lett. — Windsori Hickman Károly volt honvédtiszt, Eger város főmérnöke, a minap Egerben. Idegen származású ember volt, kit a szabadságharc alatt hozzánk való rokonszenve hozott Magyarországba s itt mint a halálfejes légió vitéz hadnagya végigküz­­dötte az egész szabadságharcot. Várady Antal dr. iró­­társunk apósát gyászolja benne. Szerkesztői üzenetek. Többeknek. Múlt heti szerkesztői üzeneteink közt — az Országgyűlési Almanach adatai nyomán azt feleltük egy hozzánk intézett kérdésre, hogy „Apponyi György gr. 1860-ban a király kivonatára belépett a Reichsrathba“. Ez a feleletünk azt a téves hitet keltheti, hogy Apponyi György gr. tagja volt az 1860. október 20-diki diploma utján abszo­lút fejedelmi hatalommal megalakított Reichsrath­­nak, az egész monarchiára nézve felállított ama kö­zös törvényhozó testületnek, mely úgy volt ter­vezve, hogy a legfontosabb ügyekben, mint például az adó és a katonaság kérdéseiben, a magyar or­szággyűlés mellőzésével számunkra is hozzon törvé­nyeket. Ennek a testületnek Apponyi György gr. sohasem volt tagja. Hanem , igenis tagja volt egy másik birodalmi tanácsnak. Ő felsége ugyanis az Ausztriára nézve szerencsétlenül végződött 1859-iki olasz-francia hadjárat u­tán 1860. március havában megszaporította az 1851-ben véleményadás végett megalapított birodalmi tanács tagjait. Ebbe a már most „Verstärckter Reichsrath“ nevű testületbe, melyet az akkori Pesti Napló „megkeményitett biro­dalmi tanácsnak“ nevezett el, lépett be Apponyi György gr. s itt sikerült többséget szerezni Szécsen Antal gr. amaz indítványának, hogy össze kell egyeztetni az egyes országok történeti és közjogi követeléseit a monarchia nemzetközi és nagy­hatalmi állásának kellékeivel. A császár szor­galmatosan olvasta a megerősített birodalmi ta­nácsban mondott beszédeket, s ezek arra a meggyőződésre juttatták , hogy mentül előbb változtatni kell a kormányzati abszolút rendszeren. 1860. október 20-án ő felsége kibocsátotta ismeretes diplomáját, a­melylyel felállította az egész mon­­archiára nézve közösnek tervezett törvényhozó tes­tületet, a Reichsrathot. Ennek a testületnek, melyet Deák Ferenc lobogója alatt az egész nemzet vissza­utasított, Apponyi György gr. — ismételjük — sohasem volt tagja. Alsóházának tagja volt, a nagy­szebeni 1863-iki tartománygyűlés választása alapján, az erdélyi szász és román követeken kivül egy-két erdélyi magyar származásu ember, felsőházának pe­dig, kinevezés alapján, az erdélyi püspök, Foga­­rassy. 1­757.780. sz. A javitóintézetekbe felvesz­nek : 1. fogházra ítélt, de életük huszadik évét még túl nem haladott férfiakat és nőket, kikre nézve a bíróság az ítéletben kimondotta, hogy büntetésü­ket, vagy annak egy részét, elzárás helyett javító­intézetben töltsék el; 2. oly fiukat és leányokat, kik akkor, midőn valamely bűntettet vagy vétséget el­követtek, életük 12-ik évét már túlhaladták, de 16-ik évét még be nem töltötték, s a cselekményük bű­nösségének felismerésére szükséges belátással még nem bírtak, s azért büntethetők nem voltak, hanem a bíróság által javító intézetben való elhe­lyezésre ítéltettek ; 3. gyámhatósági ajánlat alapján oly erkölcsi romlásnak indult, vagyontalan és életük 18-ik évét még be nem töltött férfiakat és nőket, kiknek szülei elhaltak, vagy a­kik erkölcstelen élet­módot folytató szülők vagy rokonok gondozása alatt állván, ezek által erkölcseikre nézve elhanyagoltat­nak ; 4 kolduló és csavargó gyermekeket; 5. a lehetőséghez képest befogadnak akár az atyai hatal­mat gyakorlók, akár pedig más illetékes egyének kérelmére oly 18 évesnél nem idősebb és 7 évesnél nem fiatalabb fiúkat és leányokat is, a­kiknek rossz erkölcsökre való hajlandósága a javító­intézetben való neveltetést kívánatossá teszi. A­kiket bírói íté­let, gyámhatósági vagy rendőri intézkedés alapján vesznek fel, azok díjat nem fizetnek, de a­kiket magánosok kérelmére vesznek fel, azok fizetnek. A javító intézetben a gyermekeket erkölcsös nevelés­ben részesítik, földmivelésre, kertészetre és iparra tanítják. Hogy melyik gyermek mit tanuljon, azt az intézetben a gyermek hajlama szerint állapítják meg. A gyermekek munkadíjat kapnak és pedig az álta­luk végzett munka értékének egy­­negyedét vagy felét. A felvételért az igazságügyminiszterhez kell folyamodni. Ha tehát azt a fiút, a­kiről levelében szó van, felvétetni akarja, oda nyújtsa be folyamo­dását. Mellékelni kell a fiú keresztlevelét, személy­­leírását, hatósági orvos által kiállított egészségi bizonyítványt és végül a fiú előéletére vonatkozó adatok leírását, és egy nyilatkozatot, hogy az apa a fiút legalább két évig az intézetben hagyja. — T. G­­luttk­a. A tűzoltó tisztképző tanfolyamaot min­dig nyáron szokták megtartani és az érdeklődők figyelmét jó előre fel szokták arra a hírlapok útján is hívni. A­ki részt akar venni, az országos tűz­oltó szövetségnél kell azt annak idején bejelentenie. Ennek helyisége: VIII. Üllői út 22. sz. a. van. El­nöke: Cziráky Béla gróf. —­7. A tanfelügyelője kö­zül az első évben lesz: a Vl-ik rangosztályban kettő 3000 frt fizetéssel és 800 frt lakáspénzzel ; a VH-ik rangosztályban tizenöt 2000 frt fizetéssel (ki­lenc 300, hat 420 frt lakáspénzzel); a VIII-ik rang­osztályban hét 1800 frt, tizenhét 1600 frt és huszon­három 1400 frt fizetéssel (tíz 450 frt, harminchét 250 frt lakáspénzzel és harminckettő 50 frt pótlék­kal). A végleges állapot szerint lesz: a Vl-ik rang­osztályban egy 3000 frt, egy 2500 frt fizetéssel, a VII-ik rangosztályban öt 2400 frt, öt 2200 frt és öt 2000 frt fizetéssel; a VIII-ik rangosztályban tizen­hat 1800 frt, ugyanannyi 1600 frt s ugyanannyi 1400 frt fizetéssel (a lakáspénzek nem változnak). — K. Alsó-Lend­va. 1. A gépészmérnöki tanfolyam a műegyetemen négy év, az első két év után teendő az első, a második két év után a második szigorlat s akkor kapja meg az oklevelet. 2. A szorosan vett szaktárgyakat csak a harmadik és negyedik év­folyamon adják elő. Az előkészítő tárgyakat azon­ban már az első és második évben előadják. 1 6. 3. Keszthely. 1. Az idén kinevezett tanárok pót­lékot nem kaptak. 2. Az ötödéves pótlék nem szűnik meg. 3. Az uj fizetési fokozatok szerint való kineve­zések még nincsenek életbeléptetve. 4. Az a pótlék, melyet a tanárok 1892-re kaptak, nem számít még bele a nyugdíjba, mert az még nem volt fizetés, bár a fizetésjavítást helyettesítette. 5. A pótlék nem az iskolai, hanem a polgári évre szólt. — F. J. Bara­­nyavár. A kultuszminiszternek 1877. évi január 26-án 2309. sz. a. kiadott rendelete szerint a budapesti állami polgári iskolai tanítóképző intézetben, a pol­gári iskolai tanitóképességi vizsgálatok évenkint csak egyszer és pedig a tanév végén tartatnak. A polgári iskolai tanítóképességi vizsgálatra bejelenthetik ma­gukat a polgári iskolai két évig tartó tanfolyam hallgatása nélkül is mindazok, kiknek elemi nép­iskolai tanítói oklevelök van és képesítésök után legalább két évig vagy tanítottak, vagy tanulmá­nyaikat felsőbb iskolákban folytatták. A­ki a vizs­gálatra jelentkezni akar , folyamodványát ama tan­­felügyelőhöz nyújtja be, kinek kerületében tartóz­kodik. A folyamodványhoz csatolni kell , a folya­modónak keresztlevelét és eddigi tanulói pályájáról szóló bizonyítványát , eddigi gyakorlati tanítói mű­ködéséről és erkölcsi magaviseletéről szóló bizonyít­­ványát, tanítói oklevelét, vagy érettségi bizonyít­ványát, a testi épségéről szóló hiteles orvosi bizonyítványt. A vizsgálat napját az intézet igazgatója a nyilvános lapokban legalább hat héttel a vizsgálat előtt kihirdeti. A folya­modó kérvényét legalább a kihirdetés után há­rom hét alatt illetékes tanfelügyelőjének beadja. Később érkező folyamodványokat nem vesznek figyelembe. A tantárgyak három csoportra oszlanak, és pedig : 1. nyelv- és történettudományi csoport. Tár­gyai : magyar nyelvtan, irálytan és irodalomtörté­net; német nyelvtan és irodalom ; földrajz, történe­lem, statisztika és jogi tantárgyak. II. Mennyiség­­tan és természettudományi szakcsoport. Tárgyai: meny­­nyiségtani tárgyak : számtan, mértan, könyvviteltan. Természettudományi tárgyak: természetrajz, termé­szettan, vegytan. 1I1. Művészeti szakcsoport. Művé­szeti tárgyak : zene, ének. Ama tanítójelöltek, kik ama kedvezménynyel akarnának élni, hogy csupán egy szaktudományból is tehessenek vizsgálatot, kö­­teleztetnek a következő öt tantárgy valamelyikének egész köréből vizsgálatot tenni, és pedig : 1. Nyelv­­tudományok köre (magyar nyelvtan, irodalomtörté­­net, irálytan, német nyelvtan és irodalom). 2. Tör­téneti tudományok köre (Történelem, földrajz, sta­tisztikai és jogi tárgyak). 3. Mennyiségtudományok köre (számtan, mértan, könyvviteltan). 4. Természet­­tudományok köre (Természetrajz, természettan, vegytan). 5. Művészetiek köre (zene,­ ének. A pedagógiai tárgyak mindenkire kötelezők. — H. J. Pécs. Az osztrák parlament elhatározta ugyan, hogy az osztrák delegátusok részére Budapesten házat építtet, és erre a célra a jövő évi költségve­tésbe egyelőre 100.000 forintot vett fel. Eddig azonban még telket nem vettek. Hogy mely vállal­kozó fogja a házat, felépíteni, azt most még szintén nem lehet tudni. Nem szolgálhatunk tehát tanács­csal, hogy kihez forduljon ajánlatával. — Pozsonyi olvasó. A Magyar Egyesület helyisége a városház­téren, a Haris bazárban van. — Laikus. Ama köz­lemény ellen, nézetünk szerint, sem alaki, sem tar­talmi tekintetben nem lehet senkinek alapos kifo­gása. A tanítói állásnak az egyházi zenészi állástól való külön választását csak helyeselni lehet, mert így lehet legbiztosabban mindkét érdeket kielégí­teni. — X—Y. 1. A tejet, ha 2—3 hétig tartó útra akarják vinni, pasterizáln­i szokták. A hozzá való gépet a budapesti, Calderouls cégnél (váci­ utca) le­het megszerezni. Arát megmondja a nevezett cég maga.. 2. Második kérdésére a legjobb akarat mel­lett sem válaszolhatunk. Honnan tudjuk mi azt, hogy New­ Yorkba mennyit kell a padgyászért fizetni ? E. S. Cserevic A Posta­ Közlöny szerkesztősége és kiadóhivatala X. ker. család­ utca 12. sz. a. a tiszt­viselők telepén van. Kiadótulajdonosa Böszörményi Kálmán posta- és távirótiszt. — C. XXI. Annak, ha a postamesternő az illető fiatalemberhez férjhez megy, állására nézve semmiféle jogi következménye nem lehet, mert hiszen az a fiatalember, mihelyt büntetése letelt (értve ezalatt politikai jogainak fel­függesztését is) maga is azonnal hivatalképessé vált. Morális tekintetben azonban lehet a szóban levő házasságnak a postamesternő állására némi ki­hatása, a­mennyiben az illető postafelügyelőt gya­­nakodóvá teheti a tekintetben, hogy az általa veze­tett postánál a dolgok rendben mennek, minek gya­koribb vizsgálat lehet a következése. Ha azonban a postafelügyelő mindig mindent rendben talál, semmi baj nem történhetik. Kérdésére tehát hatá­rozott válaszunk az, hogy férjhez mehet ahhoz a fiatalemberhez, de ez által esetleg — ez a posta­­felügyelő gondolkozásától is függ—apróbb hivatalos zaklatásoknak teheti magát. Más nem történhetik. — B. A. 1. A föld­mivel­ésügyi miniszter által iniciált tisztviselői szövetkezet fogyasztási szövetkezet, mely­nek egyedüli célja az, hogy a Budapesten lakó köz­­tisztviselőknek az élelmezést olcsóbbá tegye. Eme szövetkezetbe azonban kizárólag Budapesten mű­ködő köztisztviselőket vesznek fel. 2. Első magyar általános tisztviselő-egyesület II. Albrecht ut 8. sz. Osztrák magyar általános tisztviselő-egyesület, pesti takarék- és előleg-társulata VI. Teréz-körut 10. sz.— B. 32. Csanád. Két kérdésünk a következő volt: 1. Kik voltak a nőhonvédek, a kik 1848—49-ben fegyverrel harcoltak a hazáért. 2. Mit csinálna ön, 1. olvasó, ha három napig miniszterelnök volna ? A feleleteket január 20-ig kell beküldeni. — Mózes, Budapesti Hírlap a jövő nyáron költözködik új palo­tájába. Biz ez, uram, tiszta valóság. Az építkezéseket megnézheti, Rökk Szilárd­ utca 4. szám alatt. A ház már tető alatt van. Tehát nem „kérlünk egy föld­szintes boltot“, hanem építünk egy saját házat. — Omega. Az előbbi üzenet önnek is szól. A ház há­romemeletes. Pincétől a harmadik emeletig a Buda­pesti Hírlap­ot írják, szedik, stereotipiálják, nyomtat­ják és expediálják benne. A lap felvágva fog meg­jelenni. — S. S. 18. Beregszászon és Munkácson télen nincs színtársulat nyáron van, Sárospatakon őszszel, Kaposváron nyáron, Pápán őszszel-tavasz­­szal, Pécsett nincs színház, Losoncon őszszel­­tavaszszal, Baján tavaszszal, Újvidékre is csak néha-néha rándul ki egy-egy társaság. Társu­latok vannak jelenleg a következő helyeken: Aradi Géza, Arad. Balogh Árpád, Keszthely, Bátori Endre, Rimaszombat. Beke Gyula, Selmecbá­nya. Bokodyék, Topolya. Bárdi Lajos, Lőcse. Csóka Sándor, Szabadka. Deréky Antal, N.­Becskerek, Ditrói Mór, Kolozsvár. Dobó Sándor, B.­Csaba. Egri Kálmán, Fogaras. Fekete M., Villány. Füredi Károly, Halas. Gáspár Jenő, Csap. Halmai I., Mis­kolc. Homokai László, Kisújszállás. Jáni János, Léva. Kárpáthy György, Szikszó. Komlós Gyula, Szatmár. Krecsányi Ignác, Temesvár. Leszkay An­dor, Debrecen. Makó Lajos, Győr. Mezei Béla, Zsolna. Pesti Ihász Lajos, Kecskemét. Polgár Ká­roly, Szombathely. Rakodczay Pál, Zombor. Somo­gyi Károly, Szeged. Simándy Zsigmond, Késmárk. Tiszai Dezső, Kassa. Tóvölgyi Béla, V.­Hunyad. Veszprémi Jenő, Nyitra. Zoltán Gyula, Nyíregyháza. Váradi József, Szigetvár. — Állatorvos. Esztergom. A budapesti állatorvosi akadémiára hat gimnáziumi, vagy ezzel egyenlő rangban álló középiskolai hat osztályt végzett tanulókat vesznek fel. A beiratás­­hoz a keresztlevél és az iskolai bizonyítvány szük­séges. A beiratások mindig szeptember 1 -től 8-ig vannak. Beiratási díj 4 frt. A tandíj egész évre 30 frt. Igen jó iskolai bizonítvány és szegénységi bizo­nyítvány alapján a mini­sztérium a tanártestület ja­vaslatára a tandíj fizetése alól egyeseket felmenthet. A tanfolyam négy év (nyolc félév). Az akadémia a VII. ker. Rottenbiller­ utcában van.. Az I. szigorlat díja 30 frt, a másodiké 45 frt, a harmadiké 25 frt. Alégi előfizető. I. Ferenc Ferdinánd főherceg a király édes testvérének, Károly Lajos főhercegnek fia , Jenő főherceg pedig Károly Ferdinánd főher­cegnek fia. Károly Ferdinánd — vagyis a Jenő fő­herceg atyja — testvérje volt Albrecht főhercegnek és fia Károly főhercegnek. Ez utóbbi pedig test­vérje volt a király nagyatyjának, I. Ferenc magyar királynak. A király és Jenő főherceg tehát másod­unokatestvérek. 2. A Gy. gr. 32 éves, nőtlen, a gaz­dagabb főurak közé tartozik. — B. E. A Besprechen­­nek abban az értelemben a ráolvasás felel meg leg­jobban. A hőse Auge talán boszorkány szemű­ve­l he­lyettesíthető; a magyar azt mondja: Megveri a sze­mével. A harmadik dologban speciális kifejezés nincs, egyszerűen le kell fordítani s úgy alkalmazni, a hogy legmagyarosabb. — Barifen. Az orsz. zene- és színművészeti akadémián négy évig kell tanulni. Kórista azonban lehet úgy is, ha a fölvételi vizsgá­latot megállja az orsz. szinészegyesület vizsgáló bi­zottsága előtt, vagy a népszínházban. Ezeket a vizsg BUDAPESTI HÍRLAP, (2. sz.) 1893. január 2.

Next