Budapesti Hírlap, 1893. március (13. évfolyam, 60-89. szám)

1893-03-18 / 77. szám

1898. Március 18. BUDAPESTI HÍRLAP. (77. n.) 3 oest ellenkezik, A törvény intencióinak teljes nnlli* fikálásával történvén a végrehajtás, pusztán vélelem alapján szóló nézete szerint nem lehet a törvény szellemével ellenkező Ítéletet hozni. Az, hogy, a ki nem választó, az nem is választható, nem ab­szolút, hanem feltételes semmiségi ok, a mely attól van feltételezve, van-e kérvény s az abban foglalt petitumra lehet-e Ítéletet alapítani, vagy nem ? Mihelyt a petíció nem tartalmaz törvényes és érvényes, a közérdeket képviselő pelitumot, az íté­letre való jogosultság is megszűnik. Szóló nézete szerint a jelen esetben a kérvény nem tartalmaz ily petitumot. Az a petitum, hogy a kisebbségben ma­radt jelölt nyilvánittassék megválasztott képviselő­nek, elfogadhatatlan s a kérvényezőket megfosztja attól a minősítéstől, hogy csak közérdeket szabad képviselniük. A további petitum másodsorban a pót­választás megsemmisítését kéri. A kérvényezők pót­választásnak, vagyis oly cselekménynek megsemmi­sítését kérik, melyet a mi választási törvényünk nem ismer. A bizottság nem lehet hivatva a törvénynek meg nem felelő petitum kijavítására s ily kijavított petitumra nem alapíthat választást megsemmisítő ítéletet. A parlamenti jog kizárja az eventnális péti- turaokat, a házszabályok kimondják, hogy a bíráló­bizottság ítéletének rendelkező részében csak igazo­lás vagy megsemmisítés foglalhat helyet. E kérvény alapján az első petitumot vissza kellene utasítani s a másodikat elfogadni, ily visszautasitás pedig a bizottság hatásköréhez nem tartozhatib. Ha a bi­zottság a petitum egyik részét elfogadja, a másikat visszautasítja, flagrans ellentétbe jut a házszabályok rendelkezéseivel, Ily petitum fölött határozni alaki s anyagi jog tekintetében egyaránt lehetetlen lévén a bizottságra nézve, igazolandó az oly képviselő, a ki ellen ily törvényellenes petíció adatott be. Kérdi szóló, vájjon a választók akarata, mely impozánsan nyilvánult ismételve s azoknak nyugalma nem ér-e többet, mint az ily petíció ? Szóló a mandátum iga­zolását kéri. (Éljenzés a hallgatóság részéről.j Kovács Endre, a választást védők másik meg­hatalmazottja, mint a kerület választópolgára, utal azon izgatott hangulatra, mely a kerületben a válasz­tási ügy hosszas függőben léte folytán nyilvánul. Kéri szóló, ne tegyék a kerületet harmadik válasz­tás további izgalmainak ki, hanem nyilvánítsák vég­legesen igazolt képviselőnek Atzél Béla bárót. Saara Gyula elismeri, hogy szépek lehetnek a védelem részéről hangoztatott teóriák, de azok kötelező törvénynyel szemben nem vehetők figye­lembe, mert ez megingatná a törvényekbe vetett bizalmat. A helyzet most is ugyanaz, a mi akkor volt, midőn a 3. bíráló bizottság Atzél br, válasz­tását egy Ízben már megsemmisítette, csak annyi­ban változott, hogy Atzél Béla br. most tudta, hogy nem választható meg, s mégis fellépett. Tiszta, vi­lágos esettel állván szemben, feleslegesnek tartja szóló a további megjegyzéseket s kéri a bizottság ítéletét. Günther Antal utal arra, hogy tisztán a köz­érdekre s a választási törvények végrehajtásán fel­merült anomáliákra alapította egész érvelését s ezen elvi alapon kéri a választás igazolását. Határozottan tiltakozik szóló az ellen is, hogy Atzél br. bár tudta, hogy nem választó, mégis föllépett. Ezzel a tárgyalás befejeztetvén, a bizottság tanácskozásra vonult vissza. Egy órai tanácskozás után elnök kihirdette a bizottságnak szótöbbséggel hozott következő Ítéletét: Atzél Béla bárónak Fejórmegye bodajki kerületében 1892 nov. hó 3-án történt meg­választatása megsemmisittetik. Az Ítélet mcgokolása szerint a bizottságnak egyhangúlag hozott határozatával vizsgálat rendeltetett el annak kiderítésére, hogy Atzél b. fel van-e véve vagy nem az 1892-re ér­vényes választói névjegyzékek valamelyikébe. A vizsgáló biztos kötelességszerüleg felszólí­totta a házszabályok 98. §-a értelmében a megválasztott képviselőt s a választást vé­dők meghatalmazottját annak igazolására, hogy Atzél Béla b. fel van-e véve a kérdé­ses névjegyzékek valamelyikébe. A házsza­bályok szerint kitűzött 15 napi határidő alatt a megfelelő bejelentés nem történvén meg, törvényesen az volt vélelmezendő, hogy Atzél b. az 1882-re érvényes választói névjegy­zékei: egyikében sem volt felvéve, nem birt tehát vóiasztói képességgel s igy nem is volt megválasztható. Ennekfolytán a házszabályok 71-ík §-ának katározott rendelkezése szferint a választás meg volt semmisítendő. _ A kérvény azon része, mely nem alapul a házszabályo­kon, bírói figyelembevétel tárgyát nem ké­pezhette. A vizsgáló biztos részére költségeket nem álla­pított meg albizottság, minthogy a vizsgálatnál költsé­gek nem merültek fel. A teleknek költségbeli igényeit egymás ellenében kölcsönösen megsemmisítette _ a bizottság. A kérvényezők meghatalmazottja részére saját felük irányában 245 frt, a választást védők meghatalmazottjai részére saját felük irányában együttesen 400 fit költség állapíttatott meg. Ezzel az ülés véget ért. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, márc. 17. Jókai jubileuma. Jókai jubileuma ügyében az előkészítő bizott­ság tegnap Fáik Miksa elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen jelen voltak: Gerlúczy Károly alpolgár­mester, Brüzay Kálmán, Evva Lajos, Fali: Zsigmond lovag, György Aladár Éomócsy József, Nagy Miklós, Bukási Jenő, Szarta Tamás, Szilágyi Sándor, Wagner Géza, Zala György és Amimann Géza bizottsági jegyző. Gerlóczy Károly, mint a tervező bizottság el­nöke, ismertette a bizottság előterjesztését, mely elfogadtatván, az ez évi április hó 6-én tartandó nagybizottsági ülés elé fog terjesztetni. Összeállí­tották azután az 500 tagból álló nagybizottságot, melyben a társadalom minden rétege képvi­selve lesz. A jubileum megörökítésére terveztetnek: 1. Jókai nevére egy nagy nemzeti irodalmi alapítvány létesítése a törvényhozás által, a törvényhatóságok és társadalom közreműködésével. Az alapítványnak kamatai kitűnő szépirodalmi müvek jutalmazására fordittatnak, Jókai életében azonban a kamatok fö­lött kizárólag ö rendelkezik. 2. Budapesten a köl­tők házának létesítése, melyben költőinkre emlé­keztető ereklyék gyüjtetnek össze. 3. Egy disz Jókai-album kiadása, melyet a Petöti-társaság szer­kesztene, hazai képzőművészeink közreműködésével. 4. Képzőművészeink által egy műemlék készitése. 5. Fényképgyüjtemény összeállitása oly vidékekről, melyeken Jókai tartózkodott vagy melyekről müvei­ben emlitést tesz. Továbbá feladatává tűzi ki a bi­zottság Jókai müveinek terjesztését, olcsó, 5 kros füzetek kiadása által, melyek Jókai életrajzát és kisebb müveit tartalmazzák. A jubileum október második felében ünnepel­tetnék meg, még pedig a jubileum napjának előes­téjén az összes színházakban díszelőadással, az­után lampionos szerenáddal, dalárok közreműkö­dése mellett. Az ünnep napján délelőtt nagy diszülés a Vi­gadó nagytermében. Ezt megelőzőleg azonban, annak jelképezésére, hogy a koszorús iró 50 év előtt kö­tött irigyet Múzsájával, egy lakodalmas menet Jókait, feldíszített házától a közönség sorfala és az útvonal egyes pontjain felállított zenekarok között, kisérné a Vigadóba. A hölgyek hódolatuk jeléül virágokat tennének le az ünnepelt házánál. Végül a jubileum napjának estéjén a Vigadó összes termeiben jelmezes müvészestély lesz, melyen a résztvevők Jókai müveiben szereplő személyek jel­mezeiben jelennek meg. A bizottság különösen fel fogja kérni a tör­vényhatóságokat és vidéki irodalmi társulatokat, va­lamint a külföldi magyar egyesületeket, hogy szék­helyükön szintén rendezzenek Jókai-ünnepeket. Fel­kéri továbbá a nöegyesületek elnökeit, hogy egy hölgybizottságot alakítsanak. Ajánlva vannak megalakításra: egy alapít­ványi-, irodalmi-, művész-, képzőművészeti- és pénz­ügyi bizottság. Védnöknek József főherceg kéretnék fel. Az elnökség, titkárok, pénztárosok, ellenőrök stb. választása az ápril 9-én, a városháza közgyűlési termében tartandó nogyiilésen ejtetnék meg. * (A ..Toldl“ főpróbáját) ma délelőtt tartot­ták meg a m. kir. operaházban, nagy közönség jelen­létében. A jelmezes főpróbán Takáts, a színházi szokások ellenére, utcai ruhában énekelte végig szerepét. Ennek oka az operaház orvosának, Irsai Artúr dr. tilalmában rejlik. Takáts ugyanis gyenge torokbajban szenved és a nehéz vérteslovagruhája annyira hátrányára válhatott volna, hogy fellépése a holnapi premiére-re kétessé válhatott volna. Az inten­dánsnak nem volt más választása, mint vagy betil­tani a mai főpróbát, vagy pedig megengedni Ta" káténak, hogy jelmez nélkül játszhassak. Az előbbi már lehetetlen volt, miután Takáts csak ma délelőtt érezte magát rosszul és a meghívott közönség egy része már elfoglalta a nézőtért. A főpróba három éa fél óra hosszat tartott. * (Színészet Kőbányán.) Járd János színtár­sulatát. mely a X. kerületi kör helyiségében játszik, a kőbányai közönség szépen pártfogolja. A társulat jelesebb tagjai : Erdey Berta, Brezuayná, Halmay Kornélia, Geröfl'ynó L, Kornél, Bihari Béla, Havasi F., Jeszenszky, Szigety Géza, Szitay, Kerényi stb., kik mindannyian nagy igyekezettel s gondos összjáték- kal működnek közre az előadások sikerén. * (Blaha Lujza Pozsonyban.) Blalia Lujza asszony, mint nekünk telegrafálják, ma vendégsze­replésre Pozsonyba érkezett. A vonatnál a Toldy- kör deputációja élén Pávay Vájná Gábor dr, elnök üdvözölte, Kunce Géza biró pedig a kör nevében szép virágbokrétával kedveskedett. * (A magyar protestáns Irodalmi társaság) e hó 18-án, szombaton d. u. 6 órakor az ág. h. ev. egyház dísztermében (Sütö-u. 5.) felolvasó-estélyt tart. Felolvasó Sstehlo Kornél ügyvéd, a polgári házasságról. * (Előadások a gyakorló szinésziskolában.) A gyakorló szinésziskola növendékei tegnap fényes sikerrel adták elő negyedik nagyobb darabjukat, Schiller Ármány és sserehne-t. Első előadásuk volt a Nagymama, második a Báró és bankár, harmadik a Huszdrszerelem, Az Ármány és szerelem az első idegen darab ; eddig csak hazai darabokat tanultak be s adtak elő. — Az intézet másfél éve áll fenn s meg­lepő az eredmény, a mit e rövid idő alatt ez a fia­tal iskola elért, Van rendes közönsége, a növendé­kek a közönség szeme előtt fejlődnek, ád minden héten egy, néha két előadást, A Nagymamá-val hat tele házat csinált s a Huszárszerelmet mindig nagy közönség nézi. Igaz is, hogy a növendékek e gya­korlati előadásokon tízszer annyit tanainak, mint tanulhatnának külömben a tanár magyarázatain, — A tegnapi előadás eredménye meglepő volt, a második felvonás után a szerelmes szinószt hat­szor hívták a lámpák elé. Lujzát lady Milforddal való jelenete után 2—2-szer. A főbb szereplők Tart Elemér (Valter Ferdinánd), Károlyi F.rzsébe1 (Lujza.) Mind a kettő igen szép, rokonszenves alak és mindenik kiváló szinész-temperamentnm. A töb­biek : Kemény Minka (lady Milíord), Berényi Béla (elnök), Lejt&nyi (Wnrm), Várdafi (Kolb), Pálfi Vilma (Millerné) s Budai (az öreg Miller) mind tehetsé­gükhöz képest többé-bevósbbé, de szabatosan hozzá­járultak az est sikeréhez és ez még fordulópontja is lehet az intézet történetének, mert ugv halijuk, hogy a kultuszminiszter szubvencióban fogja részesiteni e derék törekvésű fiatal iskolát. Megjegyezzük itt; hogy Herczeg Ferenc nj darabját, A dolovai nábob leányá-t, fölajánlotta az iskola számára, a mit az iskola igazgatója nagy köszönettel elfogadott. * (Az orsz. magyar képzőművészeti társa­ság választmánya) tegnap este Andrássy Tivadar gróf elnöklete alatt tartott ülésében megállapította az e hó 26-án tartandó közgyűléshez intézendő s a múlt évre szóló választmányi jelentés szövegét. Be­hatóan tárgyalta továbbá Pállik Bélának az alap­szabályok módosítására vonatkozó indítványát, rnely- lyel a társulatnak 1000 frtos pártfogó, 200 frtos alapító és 10 frt évi dijat fizető rendes tagjain ki- vül 1 irtot fizető óvdijas tagok rendszeresitését kí­vánná életbeléptetni. A. választmány kimerítő meg- okolással ez indítvány elfogadását a közgyűlésen nem fogja ajánlani. Ellenben Boíkovics Ignácnak javaslatát, melynek célja az, hogy a társulat az eddigi gyakorlattól eltérőleg ezentúl ne maga válo­gassa ki azokat a művészi tárgyakat, melyeket a tagok közötti kisorsolásra óvenkint vásárolni szo­kott, hanem a választás jogát ruházza át a nyerő társulati tagokra, azok értékeinek kisorsolása révén, a választmány igen életrevalónak találja, s ki fogja jelenteni a közgyűlés előtt, hogy ahhoz a maga ré­széről is hozzájárul. Az ülés után bizalmas értekezlet volt a közgyűlési választások ügyében. A művészek körében előfordult ellentétek Andrássy Tivadar gróf személyes közbenjárására mindinkább elsimulnak. * (A szlaéazegyesület igazgató tanácsa) ma délután tartotta alakuló ülését, melyen választá­sok voltak. Elnök lett Kaffka László, alelnöbök : Szalay Imre és Vidor Pál. Ezután megválasztották a bizottságok tagjait. A számvizsgáló bizottságba : Vidor Pált, Ferenezy Józsefet és Vadászy Bertalant. A fegyelmi bizottságba: Kaffka Lászlót, Hajnal Istvánt, Kiss Mihályt, Prielle Pétert, Bács Károlyt és Czakó Lajost. A nyugdíj-bizottságba: Szalay Imrét, Beödy Gábort, Ferenezy Józsefet, Tiszai Be­esőt, Breznay Gézát. A felvételi bizottságba : Szir­mai Imrét, Sziklai János drt, Siposs Antalt, Karczag Vilmost, Somogyi Károlyt és Bakodezay Pált. Az egyesület ügyészévé Vadászi Bertalan drt választot­ták meg. A választások után több apróbb ügy nyert elintézést, végül pedig az uj elnök tartotta meg programbeszédjéfc, melyben kijelentette, hogy ö a rend, pontosság és munka embere s mindenben a legszi­gorúbb ellenőrzést gyakorolja. Kérte ezután a taná­csot, hogy működésében támogatva, az ügveke.t dia­dalra vihessék, * (Hangverseny.) Blau Gyula, fővárosunk is­mert hegedűtanárja s a zenekedvelők egyesületének hangversenymestere, aVigadó kistermében rendezett ma önálló hangversenyt Mihályit József énekes köz- romüködése mellett. Blau ur Mendelssohn Andanté­jában, Bazzini nehézségekkel telt Boszorkánytáucá- ban s Major Gyula hazánkfia hegedűversenyében minden irányban képzett művésznek bizonyult, a ki hangszerét ugy teknikailag, mint pedig értelmes előadás dolgában mesterileg kezeli. — Mihályfi Jó­zsef pedig csengő, iskolázott bárium liaugou énekelte Wolfram dalát Tannhiiuserböl. Mindkét művészt g őszinte elismerés szava illeti meg. * (Molnár László,) a szegedi színház volt je­les tagja, ma búcsúzott el a szegedi közönségtől, Az Arany ember címszerepét játszotta. A közönség nagy ovációban részesítette a művészt s gyönyörű, ezüstkoszorut adott át neki emlékül. A búcsúzó művész partnere Nagy Ibolyka, a nemzeti szinhás kedvelt művésznője volt, a ki Noémi-1 személyesí­tette óriás tetszés mellett.

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék