Budapesti Hírlap, 1893. május (13. évfolyam, 119-148. szám)
1893-05-01 / 119. szám
1893. május 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (119. sz.) csak egy Tisza Kálmán, vagy Eötvös Károly tehetné. Az ilyen politika, a mely mindent szeretne, de semmihez sincs igazi bátorsága, nincs a főrendiház korrektül gondolkodó és konzekvens magatartást követő többségének ízlése szerint, a mely többség megy a maga hagyományos útján s ezért se az „osztrák reakcionáriusok“ jelszavaira, se Csáky gróf íisérleteire, se Apponyi gróf princípiumaira rá nem szorul. Az uj államtitkár: Budapest, május 1. Miklós Ödönnél, a földmivelésügyi minisztérium uj államtitkáránál tegnap tisztelgett a minisztérium tisztikara, melynek nevében Isothay István miniszteri tanácsos üdvözölte az államtitkárt. Miklós Ödön válaszában megköszönte a tisztikar figyelmét s kérte annak támogatását munkásságában. „Ismerem, úgymond, a nép legalsó rétegétől kezdve népünknek ama fájdalmai, melyek mint égő seb írt kívánnak tőlünk, s mi büszkeséggel tekinthetünk majd vissza arra, ha ezt az égő sebet begyógyítottuk. Nekünk a máról-holnapra való megélhetés biztos talaján kell állnunk s nem szabad elkalandoznunk oly eszmények után való erőfecsérlésben, amelyek a főt talán elkábítják, de a lábat a járásra, a biztos előhaladásra erőssé nem teszik. Én a feladatok nagyságát, amint előttünk állanak,ismerem, azt hiszem, átértettem a múltban és érezni fogom a jövőben is. Nem szabd azonban megelégednünk az önmaguktól előtérbe toluló mindennapi feladatok megoldásával, hanem törekednünk kell az egész földművelés ügyét felölelő oly nagyszabású s maradandó intézmények alkotására, amelyek földművelési érdekeink érvényre jutását biztosítva, világos tanúságot tesznek arról, hogy hazánkban ez az ősfoglalkozás a kellő gondozásban is részesül. Ily irányú törekvéseinkben azonban egy pillanatra se téveszszük szem elől, hogy „Quidquid agis prudenter agas et respire fínem !“ Olyat alkossunk, ami végeredményében és végrehajtásában tényleg meg is szüli áldást hozó gyümölcseit. Egész társadalmunkat át kell hogy hassa az az öntudat, hogy az a haza földjét mivelők jólététől függ a magyar állam jólétének gyarapodása és ezen a téren kell leraknunk a fejlődésnek ama maradandó becsű alapjait, amelyek a magyar nemzet jövő ezredévét biztosítják. Kicsinyes eszközökkel ezt elérni nem lehet, de igenis öntudatosan előkészített, a hazai viszonyokban gyökeredző, az egész társadalmat átható intézményekkel és alkotásokkal ! Szerintem az államkormány feladata nem az uralkodás minden viszonyok felett, hanem az irányítás, a helyes vezetés, a segédkezés az önérdek által tömörített érdekközösség törekvéseiben. Életre kelteni és fejleszteni, gondosan istápolni eme belső erőket, az legyen egyik fő feladatunk ! A magyar társadalomban megvan a kellő erő, megvan a szívósság , hiszen az egész magyar földbirtokos-osztály múltja fényesen igazolja, hogy ez az osztály tényleg olyan, mint a nemes pálma ; minél nagyobb teher alatt áll, annál ellentállóbb, annál életképesebb ! Méltányoljuk e nemes tulajdonságot, fejleszszük e becses erőt a közjó érdekében ! A tisztviselők az államtitkár beszédét lelkesen megéljenezték. Igen benn van a budaiak kegyében. Mi csak azt sajnáljuk, hogy a pestiekében nem lehet benn, nem játszván a népszínházban, amire hangja és talentuma méltóvá teszi. Jók voltak még Berzsenyi Julia, Németh János, Kovács és Vendrey. Kellemetlenebb részeget, mint a minőtggirigyi mutatott be az első felvonásban, kevesebbet kisért még be a m. kir. rendőrség. A karok, különösen a női kar, kitett magáért hang dolgában, a lábakat pedig még nen láttuk. Kedden a drámai személyzet bemutatójául a Vasgyáros következik. — Meg kell még írnunk azt, hogy a publikum nagy része náthásán, nyakafáján hagyta el az arénát. Kérjük az igazgatót, tegyen arról a rettenetes levegőhúzásról, amely előadás alatt végigfütyül a szinkörön. (Thylass.) * (Személyi hír.) Téked Elek, a népszínház karmestere, hosszú betegségéből teljesen felépült. * (A városligeti színkör) tagjai már nagyrészt a fővárosba érkeztek. Az első próba május 8-án, az első előadás pedig 14-én, szombaton lesz. * (SSvegy'otemi matiné.) A műegyetemi hallgatóknak vasárnap délelőtt volt első matinéja a Vigadó kistermében. Előkelő közönség és külső siker dolgában a technikusok debütje büszkén sorakozhatik ama hagyományos fényű matinék mellé, melyeket jogászok medikusok és filozófusok együttes ereje alkot meg évek óta a fővárosi ifjabb hölgyvilág nagy örömére és gyönyörűségére. K. Virágh László elnöki megnyitója után Sarolta, Schulhoff, Goll és Pazar urakból álló kvartett szépen, gondos előadásban mutatta be Mendelssohn F. vonósnégyesének két részét, majd Mayor Gyula hatással elszavalta az Őrültet, E. Jankó Miklós brilliáns és művészies zongorázása s Kossalka hegedűjátéka is magasan emelkedett a dilettáns produkciók színvonala fölé. Csapó Kálmán, Zilahi Gyula A tolvaj című kedves monológusát mondta el ügyesen, végül csak még Steiner József sikerült karcolatjáról és Lavotta, Schulhof és Stieglitz urnák befejező triójáról kell megemlékeznünk. A műegyetem professzorai között ott láttuk König Gyula dr. rektort és Ilosvay tanárt. * (Jókai drjatag.) A terézvárosi polgári kör tagjai, mintegy 400-an, ma délután Ráth Péter elnöklete alatt gyűlést tartottak, melyen az igazgatóválasztmánynak azt az indítványát, hogy Jókai Mór koszorús írónk a kör disztagjává választassák, egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elfogadták. Bevecseri Károly dr. felszólalására az is határozatba ment, hogy a megválasztásról szóló disztagsági oklevelet a költőnek egy küldöttség fogja átnyújtani. * (A dunántúli dalos szövetség) alakuló gyűlése május 21-én, pünkösd vasárnapján lesz Sopronban. Az ünnepre sok tura dunai vármegyéből várnak vendéget s a vidéki erőkön kivül fővárosi művészek is megígérték közreműködésüket. A dalegyesületek felhivatnak, hogy képviselőjük nevét május 12-ig jelentsék be a Soproni Férfidalkör elnökségének. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, ápr. 30. * (Budai színkör.) Krecsányi Ignác, ez a törekvő és lelkes igazgató, aki rajta van, hogy pénzen kívül tisztességet és elismerést szerezzen magának és színészeinek, tegnap vonult be a budai színkör szellős birodalmába. Az aréna ócska falai, amelyeket minden látszat nélkül egyre tataroznak, régen láttak maguk között ekkora tömeg embert mint a budai társaság operettszemélyzetének mai bemutatóján, a Madarászon. És ez a zsúfolt ház tombolt, lelkesedett, tapsolt kedveltjeinek, örült nekik, mint a tavaszonként vissza-visszatérő fecskemadárnak. És bizony mi is belementünk a tapsba : korrekt, összevágó, mulatságos előadást kaptunk, amely a népszínházban is megállta volna a helyét. Az operettszemélyzet bemutatkozása azonban nem volt tökéletes, hiányzott belőle az egyik primadonna, akit pedig a főváros visszavár: Serédy Sarolta. Betegsége idejére S. Tadnay Vilma aszszony, a Budapesten időző facér Milkák legelseje, ugrott a szerepbe, és kedvesen, sok eredetiséggel, sőt néha merészen dalolta végig a postásleányt. Ledofssky Mariska a legszebb hangú és legdiszkrétebb vidéki énekesnők egyike. Nem szorul rá, hogy megdicsérjük : az őszszel a népszínházban ugyanebben ,a szerepben már megtettük neki. Pintér, a madarász, Az új főváros, Budapest, április 30. Azoknak sorát, akik felszólításunkra szívesek voltak elmondani véleményüket a kerületi elüljáróságok reformjára vonatkozó törvényjavaslatról, kiegészíti Rupp Zsigmond fővárosi bizottsági tag, ki nézeteit a következőkben adja elő : A kerületi elöljáróságok törvényjavaslatát illetőleg előre bocsátom, hogy a fővárosi közigazgatás reformművét szerintem nem az elöljáróságnál kellene kezdeni, mert ezáltal a reformmű rendszere és egyöntetűsége szenved és visszásságok, bonyodalmak el nem kerülhetők. De én mégis oly jótékony hatást várok a törvényjavaslat főelveitől és intézményeitől, hogy azt, mint adminisztrációnk javításának első komoly lépését csak pártolhatom. Helyeslem mindenekelőtt, hogy az elöljáróság hatáskörét tetemesen kibővítik és hogy a csekélyebb jelentőségű adminisztrácionális teendőket különösen magán- és féleépítkezési ügyekben, sőt némi megszorítással közegészségi ügyekben is a jelenlegi rendszer mellett csak nehézkesen működő tanács hatásköréből az elöljáróságok hatáskörébe utalják át. A közvetetlen felügyelet, ellenőrzés és a hatóság határozatainak végrehajtása ezáltal csak nyerhet. Ebből folyólag helyeslem az elöljáróságnak bíráskodási joggal való felruházását a rendőri kihágásokban is. Helyeslem az elöljáró magasabb minősítését és az elöljáró és kerületi orvos életfogytiglan való megválasztását ; csakhogy itt már arra a visszásságra bukkanunk, hogy ezeknek életfogytiglan való megválasztása mellett a fővárosi hatóság egyéb egyenlő rangú tisztviselői (tanácsnokok stb.) a ma divó választási rendszer alá esnek. Melegen üdvözlök két új intézményt. Az egyik a városbiró intézménye. Nagyon helyeslem különösen, hogy ettől a törvényjavaslat jogászi minősítést nem követel. Helyeslem ezt annak ellenére, hogy a városbíró kisebb ügyekben valóságos bírói hatáskörrel ruháztatik fel, mert, szerintem, azok a kisebb peres ügyek, amelyek nagyobb részét képezik a peres jogviszonyoknak, nem a törvény merev formalizmusai szerint, a magasabb piedesztálon álló, jogászilag minősített bíró által, hanem a megfelelő intelligenciával bíró egyszerű polgár által intézendők el, ki polgártársai közt élve, saját tapasztalatából legjobban ismeri polgártársainak eszmejárását, szokásait, igényeit és bajait. Példa erre a francia békebírói intézmény, mely az ottani békebirótól szintén nem követel jogi minősítést, bár 500 frank értékig rendes bírói hatáskörrel van felruházva , ott pedig eddig még senkinek sem jutott eszébe, hogy ebben a kérdésben a jogi reformot sürgesse. Üdvözlöm továbbá különösen a kerületi választmány intézményét és annak javasolt szervezését, mert meg vagyok róla győződve, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak kötelességérzete és a fővárosi adminisztráció és polgártársaiknak érdeke iránt való érdeklődése sokkal élénkebb lesz, ha működésük (eltekintve azon néhánytól, aki valamelyik szakbizottságnak tagja lehet) — nemcsak a törvényhatósági bizottság közgyűléseire szorítkozik, hanem a közigazgatás minden ágában közvetlenül is lehető lesz. Ez felel meg legjobban a felelősség elvének is és ez érvényesíti nagyobb mértékben a népképviseletet is az adminisztrációban , annál az összeköttetésnél fogva, amelyben a bizottsági tagok választóikkal állanak. Helyeslem, hogy a kerületi választmány szervezeténél fogva az iskolaszéket is feleslegessé teszi, mert az adminisztráció csak nyerhet, ha a fórumokat lehetőleg egyesítjük. De vannak aggályaim is. Nem helyeselhetem a kerületi elűljárókok áthelyezhetőségét és nem helyeselhetem a kerületi orvosoknak a magángyakorlattól való eltiltását. Ezt bővebben megokolni aligha szükséges. A kerületi orvosokkal a legrosszabb esetben már méltányossági szempontból is kivételt tesznek, átmeneti szabályt alkotván a jelenleg alkalmazott és esetleg újra megválasztandó kerületi orvosok tekintetében, kik hivatalos teendőik súlya alatt magángyakorlatukat nagyrészt elhanyagolni kénytelenek voltak; kiknek tehát az eddigi gyakorlattal szerzett jogait a nyugdíjazás nem pótolja. De fontos hézagokat is hagy a törvényjavaslat. Elintézetlen maradt ugyanis a kérdés, hogy az elöljáróság és a kerületi választmány új hatáskörében hozott intézkedések ellen melyik közeg lesz a második fórum ? Vájjon fentartják e az eddigieket. A polgármestert, a tanácsot, a közigazgatási bizottságot stb. stb.? De sokkal feltűnőbb a következő hézag : A kerületi elöljáróságok ugyanis a főváros két felének egyesítése óta kiváló fontosságú hatáskörrel voltak felruházva : halálesetek felvételével, sürgős esetekben a hagyaték biztosításával a zárlat, javaslattétellel a gyámkirendelés kérdésében. A javaslat ezt a hatáskört hallgatólag elejti. Vájjon helyesen történt-e, erről természetesen nézetet alkotni mindaddig nem lehet, míg tájékozást nem nyújtanak arról, vájjon a belügyminiszter úr ezeket a kiváló fontosságú teendőket milyen közegre kívánja ruházni és hogyan akarja szervezni ? Úgy érzem azonban, hogy e teendőket az elöljáróság hatásköréből elvonni, eltekintve az esetleges költségektől, bajos dolog volna. Egészben véve azonban én a törvényjavaslatot általánosságban teljes megnyugvással elfogadom. Sport Futtatások. — Saját tudósitónktól. — Bécs, ápril 30. A bécsi tavaszi lóverseny-meeting hetedik napjának eredménye a következő. I. Goliath-verseny. Eladó-verseny. 2300 frt Béveseknek. 1200 méter. Apponyi A. gr. p. m Massenet feld. biztosan 1-ső. "Festetics T. gró f