Budapesti Hírlap, 1893. június(13. évfolyam, 150-178. szám)

1893-06-29 / 177. szám

6 főhercegnő Gothland szigetre utazott s innen éjjeli 12 órakor tért vissza a svéd fővárosba. Az özvegy trónörökösné másnap megtekintette Stockholm neve­zetességeit , az estét a trónörökössel és nejével töltötte. Ma reggel 7 órakor különvonaton Upssalá­ba utazott.­­ (Herz Kornél.) Pam­ból táviratozza tudósítónk , Herz állapota ma ismét rosszabbra fordult. Fraser angol orvos a francia sajtó gyanúsításaival szemben így nyilatkozott a Temps tudósítója előtt: „Sohasem nyújtanék segédkezet csalás elkövetésére ; a franciák nem tudják, hogy mi egy angol gentleman“. Bartis detektív, ka mindig Herz körül van, így nyi­latkozott : „Herz igen tisztességes embernek látszik, sokat adnék érte, ha életben marad­hatna, de azt hiszem, hogy napjai meg vannak számlálva“.­­ (Jókai jubileuma.) A Jókai-ünnep művé­szeti bizottsága ma délelőtt az új városháza társalgó­termében Gerlóczy Károly első alpolgármester elnök­lete alatt ülést tartott. A tanácskozás egyetlen tár­gyát a budapesti Jókai-ünnep határidő-kérdése volt. A művészeti bizottság hosszabb, élénk eszme­csere után abban állapodott meg, hogy különös te­kintettel az ünnep lehető legnagyobb nyilvánossá­gára, nem helyesli a rendező bizottság által javasolt karácsonyi vásárt és illetve a jubiláris ünnepélynek ez évi december hó végére leendő elhalasztását, ha­­nem ragaszkodik az eredeti propozícióhoz, az októ­ber elejére tervezett ünnepléshez. Ha ez bármi, előre nem látott oknál fogva, mégis haladékot szen­vedne, akkor, a bizottság határozata szerint, a jubileum-ünnepségek éppen azért, hogy annak min­den egyes mozzanatában az egész nagy­közönség munkás és lelkes részt vehessen,­­a­mi zárt helyi­ségben alig lehetséges) a jövő év tavaszán lenné­­n megtartandók. — (A pozsonyi pánszlávok.) Pozsony városa — mint levelezőnk telegrafálja — ma órákig tartó botránynak volt színhelye. A vég­zett evangélikus teológusok ugyanis a Frigyes főherceg palotájával szemközt levő házban bucsulakomát rendeztek, melynél nyitott abla­kok mellett pánszláv dalokat énekeltek. Az arra menő jogász fiatalság megabcugolta a tüntetőket, mire egész csődület támadt az utcán. A dolog valóságos botránynyá fejlődött, mely eltartott az esti órákig ; a megzavart fő­­hercegi család az ablakból nézte a tüntetést. —* (A citadella végső napjai.) A Gellérthegy szabályozására és szépítésére alakult Gellérthegy és vidéke című egyesület tegnap tartotta meg igazgató­­sági ülését Hiletzky Béla miniszteri tanácsos elöl­ ülése mellett. Hets Ödön egyesületi titkár felolvasta az alapszabályokat, melyeket jóváhagyás és megerő­sítés végett a minisztériumnak fognak felterjeszteni. Az igazgatóság örömmel vette tudomásul a titkár­nak azt az előterjesztését, hogy a közmunkatanács már kidolgozta a Gellérthegy és Kelenföld szabá­­lyozási terveit, melyek ha megvalósulnak, Budapest egy új városrészszel szaporodik. A tervezetet, mely felöleli az új utakat, tereket, villamos és fogaske­rekű vasutat, templomot stb., már áttették vélemény adása, illetve ajánlás végett a fővárosi tanácshoz. Ez alkalommal Hiletzky elnök azzal az örvendetes hírrel lepte meg­ az egybegyűlteket, hogy jövő év május elsejével a citadellában tanyázó katonaságot végképp kivonják onnan. Már­is elhordták onnan mindenfelé a régi lövegeket s a legénység nagy részét pedig máshová helyezték. Mivel pedig ő felsége a király a citadellát feltétlenül odaajándékozta a fővárosnak, az épületanyaggal is azt tehetik, a­mit akarnak. Addig is, míg lerombolnák, rendőrség fogja meg­szállni, mely őrszemeket állít ki, nehogy a köz­biztosság egy pillanatra is megzavartassék. Az­gazgatóság végre elhatározta azt, hogy a köz­­építési bizottsággal összeköttetésbe lépj abból a célból, hogy az épülendő vámházkörúti híd a már k­észen levő kelenhegyi úttal összefüggésbe hozassék. Ez az út ugyanis a telektulajdonosok áldozatkészségé­ből már megvan, de ha új utat akarnak vágni, az az előreláthatólag felszökkenő telkek árából követ­keztetve, nagyon borsos fog lenni.­­ (Vízvezeték és csatornázás Aradon.) Arad város rendkívüli közgyűlése —­ mint nekünk telegrafálják — ma, három órai heves vita után 87 szavazattal 28 ellenében elfogadta a vízvezeték és csatornázás létesítéséről szóló javaslatot. Az épít­kezést, 770.000 forintért, Never angol vállalkozó teljesíti.­­ (Betegek a kolerabarakkban.) Napról­­napra jönnek a táviratok Mekkából, Dseddáhból, Toulonból és Marseilleből, hogy egyre jobban pusz­tít a kolera. A rém megint fölütötte fejét, és köze­ledik hozzánk. Mi meg készülünk illendően a foga­dására : vízvezetéki mizériákkal, porral, sárral és piszokkal. Pedig itt Budapesten is volt már néhány gyanús megbetegedési eset. Szerencsére kiderült róluk, hogy nem kolera, hanem csak heveny gyo­mor- és bélhurut voltak, így kiviláglott Matics János 51 éves kocsisról, kit tegnap szállítottak a barakk kórházba, hogy csak a gyomrát rontotta el. Ugyanily bajjal szállították be tíz nappal ezelőtt Weiner Fe­renc 33 éves cipészt a kórházba, a­ki ott meg is halt. Tekintettel e gyanús megbetegedésekre, Müller Kálmán egyetemi tanár, a Rókus-kórház igazgatója már jó eleve gondoskodott arról, hogy az ily bete­gek szállítása minél gyorsabban , fennakadás nélkül történhessék. E tárgyban az igazgató átiratilag fel­kérte Gerlóczy Károly alpolgármestert, mint a jár­ványbizottság elnökét, hogy a mentőegyesület egy fertőző betegeket szállító kocsiját a kórház rendel­kezésére bocsássa. A fővárosban terjedő kolerahírekkel szemben félhivatalosan azt jelentik, hogy eddig egyetlen egy gyanús megbetegedés fordult elő a fővárosban és az orvosi diagnózis és a bakteriológiai vizsgálat erre nézve is megállapította, hogy az heveny gyomor- és bélhurut volt. A beteg különben már egészen jól érzi magát.­­ (A herkulesfürdői rablás.) Mai számunk hírei közt megemlítettük, hogy tizen­két oláh betört a herkulesfürdői Széchenyi-rét vendéglőséhez és kirabolta. Egy mai telegra­munk ezt a rablást még nagyobb mértékűnek tünteti fel. E szerint az éjjel tizennégy oláh rabló megtámadta a korcsma főpincérét, össze­vissza kaszabolta, aztán revolvert szegezve a kegye­lemért könyörgő vendéglős mellének, kénysze­­ritették, hogy összes készpénzét, 1300 irtot, több ezeret érő ékszereit és értékpapirosait kiadja. A cselédekre, kik menekülni akartak, rálőttek s közülök többet megsebesítettek és puskahissal agyba-főbe vertek. A rablás hire a fürdővendé­­gek közt nagy izgatottságot keltett. A csend­őrség nyomában van a rablóknak.­­ (A gyémántkirálynő kedvese.) A po­zsonyi rendőrség ez évi áprilisban egy Árvay Kele­­men nevű, jó családból való fiatal­embert tartózta­tott le. Árvay sok adósságot csinált Bécsben s azok a kereskedők, kik neki hiteleztek, csalás miatt tettek ellene feljelentést. Egykori kedvese cVBerville Antoinette chansonette-énekesnő azzal vádolta őt, hogy 20,000 forint értékű ékszert csalt ki tőle. Mint Posson!­-ból jelentik, az ottani törvényszék megszün­tette a további eljárást Árvay ellen, a vádlottat sza­bad lábra helyezte , megtagadta a bécsi törvény­szék részére való kiszolgáltatását. A törvényszék a megokolásban azt mondja, hogy Árvay a kölcsönök felvételénél nem élt csellel s hogy ennélfogva csak magánjogi követelések forognak fenn.­­ (Iskolai ünnepek.) A IV. kerületi Apát-utcai elemi iskola igazgatójának , Iritz Ferencnek 25 éves tanítói jubileumát ma ünnepelte meg a tanítói kar és a negyedik osztály, melynek Ivitz a tanítója. Az ünnepet a tanítványok alkalmi éneke nyitotta meg. Ezután kartársai üdvözölték az igazgatót , albumot nyújtottak át neki arcképeikkel. Az osztály nevében a kis Hanszner üdvözölte s több emléktárgyat, közte egy gyönyörű sörkészletet nyújtott át. A jubiláns beszéde után az osztály éneke és a szép számi­ szülök ovációja zárta be az ünnepet. — A IX. ker. polgári és középkereskedelmi iskolában ma délelőtt volt az évzáró ünnep. Az intézet növendékei a feldíszí­tett tornateremben összegyűlvén, az igazgató hos­­­­szabb beszédet intézet hozzátok. Majd kiosztotta a­­ jutalmakat és segélydijakat. Az ünnep után kiosz­­í­tották a bizonyítványokat.­­ A II. kerületi polgári­­ leányiskola és női kereskedelmi tanfolyam ma délelőtt­­ tartotta záróünnepét. Az ünnepélyen nagyszámú és­­ előkelő közönség volt jelen, közte Darányi Ignác, a kerület orsz. képviselője is. Az ünnepen a növen­dékek magyar, német és francia szavalatokat adtak elő, míg az intézet énekkara Gyulay Elek tanár vezetése alatt működött közre. S az Izabella­ utcai polgári leányiskola is tegnap tartotta évzáró ünnepét, melyen nagy közönség jelent meg. A növendékek énekeltek,"zongoráztak, szavaltak s az ünnepet Oldal János igazgatói beszéde zárta be.­­ (Az alma és a fája.) Bécs­ből telegrafál­ják, hogy Gröschl betörő ügyében ma újabb szen­zációs fordulat állott be. Gröschl tudvalevőleg naplót vezetett, a melyből most kiderült, hogy szülei is részesek voltak a betörésekben, a miért ma ezeket is letartóztatták. — (Népszínmű paraszt szereplőkkel.) Justh Zsigmond p.-szt-tornyai kastélyában — írja levele­zőnk — érdekes színpadi kísérletek folynak. A múlt napokban a p.-szt-tornyai dohánykertészekből Justh egy műkedvelő társaságot toborzott össze a bajor­­országi oberamergaui bibliai játékok formájára ját­­szatván őket. Előadták Justh Zsigmondinak: Az asszony szava Isten szava című darabját és Czóbel Minka Délibáb­ját. Az előadás nagyon tetszett, kü­lönösen Molnár Jánosné, egy parasztmenyecske és Kulcsár Pál nevű paraszt voltak az előadás köz­pontjai.­­ (Ártatlan a börtönben.) Nagyváradi levelezőnk telegrafálja, hogy a nagyváradi leg­újabb szenzáció egy igazságszolgáltatási eset, a­mely második, bár kisebb kiadása, az annak idején nagy port felvert a Köteles-jigynek. A nagyváradi kir. ügyészségi börtönből ugyanis tegnap délben egy embert bocsátottak ki, a­ki véletlenül került oda és ült ott négy hosszú hó­napon át. Az eset a következő : A nagyváradi kir. törvényszék egy Tóth Fe­renc nevű nagyváradi embert súlyos testi sértésért 9 havi fogházra ítélt s le is csukatott azonnal­ Ugyanakkor, mikor a váradi Tóth felett ez az ítélet elhangzott, tárgyalta a bíróság egy másik Tóth Fe­rencnek az ügyét is, a­ki bihari lakos és Valami kisebb vétségért került a törvény elé. Ez a máso­dik Tóth Ferenc pedig elitéltetett 20 főt pénzbün­tetésre, esetleg két napi elzáratásra. Mikor a bihari Tóth Ferenc perében hozott ítélet jogérvényes lett, keresték a delinkvenst a Biharon, hogy vagy fizesse meg a 20 hrtot, vagy ülje le a két napot. Hanem a bihari Tóth Ferencnek hire-hamva sem volt a községben. A községi elöljáróság értesítette az idéző bíróságot, hogy Tóth Ferencet ne a faluban, hanem az, ügyészségi börtönben ke­resse, mivelhogy négy hónap óta köztudomásn­­ak ott ül az atyafi. — Nagy lett erre a riadalom a bíróságnál és az ügyészségnél; nyomban vizsgálat alá vették a fogházat s kiderült, hogy ott két Tóth Ferenc ül négy hosszú hónap óta, a nagyváradi s a bihari Tóth Ferenc, az utóbbi az előbbire szabott büntetés címén. Tehát egy ítélet alapján két ember került zár alá. A bihari Tóth Ferencet azonnal sza­badlábra helyezték, a kiszabadult ember a feletti örömében, hogy végre sikerült neki újból napvilágra kerülni: nyomban hazasietett s otthon egészen el­rejtőzött a világ elől, nehogy még egyszer vissza­vigyék a börtönbe, a­hol a két napi elzárásra olyan hosszú ráadást adnak.­­ A váradi Köteles Mihály esete a nagyváradi bírósági s jogászkörökben nagy szenzációt keltett. — Az ügy vizsgálat tárgyát fogja képezni. Az esetről jelentés fog felmenni az igaz­ságügyminiszterhez. —­­Hantken Miksa temetése.) Predniki Hantim Miksa egyetemi tanár hült tetemeit ma dél­után helyezték örök pihenésre a kerepesi-uti teme­tőben. A közönség nagy részvéte kisérte utolsó útjá­ban az elhunyt professzort s a gyászoló gyülekezet sorában közéletünk számos jelese volt jelen, köztük Eötvös Lóránt báró az akadémia elnöke, Szily Kál­mán főtitkárral, továbbá Than Károly, Szabó József, Török Aurél, Kondor Gusztáv, Lubrich Ágost, Ballagi Aladár, Schmidt Sándor, Krenner József, Entz Géza egyetemi tanárok, Frivaldszky János múzeumi igaz­­gató-főör, a földtani társulat képviseletében Staub dr., a földtani intézet képviseletében Szontagh János és Petheő Gyula s mások. Az elhunyt tanítványai tes­tületileg jelentek meg a temetésen. Az egyházi szer­tartást Stieber Vince terézvárosi plébános végezte nagy papi segédlettel.­­ (A poroszlói gyilkost elfogták.) Megír­tuk már Fajesik Jánosnak, ennek a szerencsétlen disznókereskedőnek f. hó 19-én a poroszlói ország­úton történt borzasztó halálát. A kegyetlenül meg­gyilkolt ember ügyében a csendőrség annyi erély­­lyel és ügyességgel járt el, hogy nem egészen egy hét alatt börtönbe juttatta a gyilkost. Az elfogás részleteiről az E. és V. a következőket jelenti: A csendőrség gyanúja nyomban arra a legényre esett, kit Debrecenből hazajövet Fajcsák a vonaton disznóhajtásra fogadott föl. Ezután nyomoztak tehát s kiderítették, hogy a legény több társéval kapálni ment egy szomszédos helységbe Tisza-Őrsről s 18-án már társait visszahagyva haza indult. A vonaton együtt utazott Fajcsákkal, ki megszólította, hogy nem volna-e kedve disznóhajcsárnak Kömlőig szol­­álatába állani. A legény hamarosan ráállván az al­­ira, Fajcsák elbeszélte a legénynek, hogy Debre­cenből jött, hol nagyobb mennyiségű disznót akart vásárolni, de csak ötven darabot vásárolhatott. Po­roszlón kiszállván, a disznókat a községen keresztül Kömlő felé hajtották. Többen emlékeztek reájuk s előadták, hogy elöl ment Fajcnak, utána a legény BUDAPESTI HÍRLAP, (177. sz.) 1893. junius 29.

Next