Budapesti Hírlap, 1893. július (13. évfolyam, 179-209. szám)

1893-07-22 / 200. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP. (200. sí.) 1893. julius 22. két a szabadság visszaszerzésének reménye elvaki­­tott, nem sokat alkudoztak az ár fölött s habozás nélkül aláírták az eléjük terjesztett vám- és keres­kedelmi szövetséget. Értesítők. A körmöcbányai állami főreáliskolába föl­vettek 260, vizsgálatot tett 252 növendék, anyanyel­vére nézve 92 magyar, 110 német, 50 tót. Minden tárgyból jeles osztályzatot kapott: a II. osztályban Lichner András, Tóth István, a IV.-ben Érti Lajos. Érettségire jelentkezett 14 tanuló, mind maturusz lett, jelesen: Pszotka Eomán és Truszka Arnold. A végzettek közöl 2 bányászati, 2 erdészeti, 4 gazda­sági, 1 kereskedői, 2 hivatalnoki, 2 katonai, 1 bizony­talan pályára lépett. Az Értesítő-t Schröder Károly igazgató szerkesztette. Első helyen van benne egy nekrológus Lapsánszky Jánosról, az intézet elhunyt tanárjáról, továbbá tanulmány a körmöcvidéki gyermek­versekről és mondáskákról, Versényi György drtól. A komornai mű­faragó szakiskolába járt az idén 14 tanuló, mind magyar. A legjelesebb ta­nuló volt Csics Jenő. Megrendeltek az intézetnél összesen 2374 tárgyat 2020 írt 21 kr értékben, ké­szült pedig 1955 tárgy 2220 f­rt 30 kr értékben. El­adatott 762 drb. 1725 frt 04 kr értékben. Az isko­lában a múlt évhez képest határozott emelkedés mu­tatkozik. Az Értesítő-t kiadta az iskola felügyelő bi­zottsága. . . A bencések kőszegi gimnáziumában be­íratott 191, vizsgázott 178 tanuló , 117 magyar, 40 német, 21 horvát­ vend. Minden tárgyból jeles volt: az I. osztályban Csempes János, Jó Ferenc, Péter József, Lokai Gyula, Somogyi Lajos, a II-ban tőke Károly, Windisch Mátyás, az III-ban Rózsás Sándor, a IV-ben Maritz Ede, Semén Lajos. Az ifjúság okt. 4-én a király, nov. 19-én a királyasz­­szony, jan. 30-án az intézet kegyurának nevenapját, febr. 19-én a pápa jubiláris ünnepét, június 8-án a koronázás évfordulóját ünnepélyes isteni tisztele­ten való részvevéssel ülte meg. Az Értesítő­t Pacher Donát igazgató közli, élére Molnár Béla írt neve­lésügyi cikket az ifjúságnak az iskolán kívü­l töl­tött idejének felhasználásáról és a szülök közre­működéséről a nevelésben és a tanításban. A békési ev. ref. gimnáziumba beírtak 116 növendéket, vizsgázott 103, 96 magyar, 1 német, 6 oláh. Az Értesítő­t Osváth­ Ferenc igazgató adta ki, értekezést Kabós Bálint írt a játék fontosságáról az ifjúságra nézve. A besztercebányai városi polgári fiúisko­lába fölvettek 90 tanulót, vizsgázott 87 , anyanyelv szerint 20 magyar, 33 német, 40 tót. A hazafias ér­zelmek ébresztésére és ápolására ünnepeket rende­zett az intézet, megünnepelték március 15-ét és a király nevenapját. Az Értesítő­t Falass Alajos igaz­gató adta ki. A fiumei állami elemi és polgári fiú­iskolába fölvétetett összesen 371 tanuló, anya­nyelvére nézve 73 magyar, 210 olasz, 48 német, 38 horvát, 1 lengyel, 1 román. Jelesek voltak a polgári iskola I. osztályában Vass György, a IV-ben Friz­zy Leonard. A hazafias érzés ápolására ez évben is kiváló gondot fordítottak. A király és királyné név­­napján, valamint a koronázás évfordulóján az ifjúság a templomba ment, azután pedig egyik terembe g­yűlt össze, a­hol Donáth Imre igazgató alkalmi be­szédet mondott, a növendékek pedig Brand Ede énektanár vezetése alatt hazafias énekeket daloltak. Ez évben először ünnepelték meg március 15-ét, a­mely napnak jelentőségét az igazgató ismertette. Az ünnep végén az ifjúság a Hymnus-t énekelte. A ma­­yarul és olaszul szerkesztett Értesítő-t Donáth Imre adta ki, a szokásos értekezést ezúttal Sforeina Máté írta Leopardi-ról. .................... árakkal A tót legény Amerikában, este 7 órakor rendes helyárakkal Az állatszeliditőnő. * (Mulatság Uj-Tátrafüreden.) Az Anna-bált az idén estélylyel készül megünnepelni a vigalmi bi­zottság, — jelenti uj-tátrafüredi levelezőnk. Az es­télyen közreműködnek : Hilgermann Laura, Ber­csényi Béla, Polonyi Elemér és Vámbéry Ármin, a­ki a keleti nőkről tart felolvasást. * (Hangverseny Kecskeméten.) Csányiné Kertész Irma, a m. kir. operaház tagja, vasárnap Güttler Rezső, a színészeti iskola karmesterének és tanárának közreműködésével koncertet rendez Kecs­keméten, a városi műkert nagytermében. * (Arany János népies kiadásban.) írói arcképek, Bírálatok, Zrínyi és Tasso­s Az elveszett al­kotmány, A nagyidal cigányok, Arany János e munkái külön-külön kötetben is megjelentek Ráth Mórnál, mint iskolai kiadások. Az írói arcképek és a Nagy­idal cigányok kivételével, melyeknek 40 kr az ára, egy-egy kötet 50 kr. * (Külföldi festők Tornyán.) Ruth Mercier, az ismert francia akvarell-festő Sinaiából hazatérté­ben Szent-Tornyára utazik, hol Justh Zsigmond ven­dége lesz. Ugyanakkor ott lesz Edwin Weeks, az amerikai orientalista festő is. Mind a ketten­­magyar tárgyú képeket fognak festeni a jövő évi Salon számára. * (Halévy elbeszélései.) Ludvic Halévy, a kitű­nő francia író elbeszélései jelentek meg Ráth Mór kiadásában. Hogy ki a fordító, arról nem ad számot a kiadás, pedig jó lenne megtudni, hogy kitől nem szabad fordíttatni kiváló írók műveit. Az örömöt, hogy összegyűjtve, magyarul olvashatjuk Halévy novelláit, nagyrészt lerontja a silány for­dítás. * (Magyarország­ történelme), mely Szilágyi Sándor szerkesztésében fog megjelenni, igen becses munkának ígérkezik. A munkatársak közül Marcali Henrik külföldre utazott, hogy a honfoglalás és Árpád-kor adatait összegyűjtse. Fröhlich Olaszország­ban, Fejérpataky László és Csánky Dezső a veszprémi káptalanban tettek tanulmányokat, s ezidő szerint Zágrábban vannak. A műben nagy figyelmet fordí­tanak arra, hogy minden korszakba eső képet az akkori művészek eredetijének másolataiban mutassa­nak be. KÖZGAZDASÁG, Budapest, júl. 21. — Aratási kilátások Magyarországon. Még csak pár hét választ el bennünket az aratás teljes befejeztétől, s akkor már bizonyára pozitívebb ered­ményeket nyerünk a most folyó aratásról, illetőleg a termésről. Az idén uralkodott rossz tavaszi időjárás­ban Magyarországon a gazdák kétségbe voltak esve , de így volt ez úgyszólván Európának nagy részében és ime, minél beljebb jutunk az évadba, minél több aratási eredmény fekszik előttünk, az ország külön­böző, kisebb-nagyobb vidékéről, annál kedvezőbb színben tűnik elénk az idei termés. Az már csaknem elvitazhatatlan tény, hogy búzatermésünk megfelel egy jó kis középtermésnek, ugyanazt lehet mondani az árpáról, melyben igaz, az utóbbi esőzések minő­ségileg kisebb kárt okoztak. A rozs, mely oly silá­nyul állott a tavasz közepén, szintén annyira megja­vult, hogy ma már gyenge középnél valamivel jobb hozammal fizet. A zab az egyedüli szemes termény, mely nem tudott zöld ágra vergődni; sok helyen annyira elmaradt és gyenge, hogy ez által az országos termés inkább kisebb lesz, mint a­mennyit eddig reméltünk. Igen sok kárt tett a­z abban a rozsda­­no meg a lenna melanopus és az alföldi részeken a levelész, mely az idén szokatlanul nagy mennyiség­ben mutatkozott. Egyre-másra azt hisszük, hogy a búza meg fogja adni országos átlagban a jó 6 métermázsát, azaz, ha 5*4 millió kát. hold volt a búza területe, az eredmény több lesz, mint 32 millió métermázsa, na­­gyobb részben jó minőségű, 79—82 kilogram súlyú magból. Alig tehetjük ugyanis fel, hogy az idén sok lesz az olyan mag, mint például volt a múlt évben is, különösen pedig mint volt 1889-ben, a­mikor 73—76 kilogramm a mag volt a túlnyomó. Búzánk az idén sokkal inkább, mint valaha, piacképes lesz s ha az árak a gazdák előnyére változnak, bizonyára Magyarország piaca nem lesz az idegen vevők előtt oly mostoha, mint volt az utóbbi gazdasági évek­ben. Rozsunk minősége ellen is kevesebb kifogást hallhatni most, mint máskor ; ez is jó, csak az a baj, hogy ebből a terményből sokkal kevesebb mag termett, mint tavaly is. Az árpa határozottan jobb minőségű, mint volt az utóbbi években; sörfőzésre alkalmas mag igen sok lesz az idén. A takarmány­­árpa is jó minőségű , az esőzések következtében az árpa néhol inkább csak megsárgult és kevésbbé bámult meg. Árpatermésünk mennyiségét még most bajos volna megállapítani, valószínű azonban, hogy a tavalyinak nem fog mögötte állani, ha ugyan azt nem fogja meghaladni; ez utóbbit annál inkább reméljük, mivel az ország némely vidékéről hozzánk egészen kitűnő termésről érkeztek hírek. A­mi vé­gül a többi terményeket, illetőleg veteményeket illeti, azt hisszük, hogy nem állhatnak most már rosszul, hanem az állandó és csapadékolan időjárás­ban sokat fejlődtek , kedvező időjárás esetén ren­des termést fognak adni.­­ Két nap óta ismét szárazabb és melegebb időjárásunk van, természe­tes, hogy az aratással sietnek a gazdák. Közbe azonban a kapásnövények megmivelése is napirendre térhetett. A szellőkre is jobb az idő. — Cukorkivitelü­nk Olaszországba. A­mi­óta Anconában és a szomszédos Senigalliában cu­­korfinomítókat állítottak föl, a nyerscukor bevitel a két említett helyre nagyon emelkedett. Anconai konzulunk jelentése szerint 1892-ben bevittek: An- Seni- Össze­cona gallia sen métermázsákban Ausztria és Magyarországból 90.402 9.272 99.674 Németországból ..... 21.214 28.401 49.615 Oroszországból..................... 62.965 —­62.965 Összesen . . . 174.581 37.673 212.254 Mint e kimutatásból látszik, a nyerscukor túl­nyomó részét Magyarországból és Ausztriából vitték be, még pedig legnagyobb részt Fiumén át, mert a trieszti után csak a Navigazione Generale Italiana tesz szolgálatot, mely ellentétben a fiumei gőzösökkel lényegesen nagyobb kirakodási költségeket okoz. — Takarmányneműek kivitele. A most megjelent áruforgalmi adatok szerint Ausztriából és Magyarországból a folyó év első felében kivittek 347.462 mmázsa szénát (1892-ben megfelelő időben 154.199 mmázsát, — júliusban a kivitel az első há­rom hétben mintegy 300.000 mmázsára rúgott; ek­kortól a tilalom következtében már a külföldre nem szállíthat a két állam szálas takarmányt, szecskát és szalmát.) Kivittek továbbá 147.793 mmázsa szalmát, (1892-ben január—júniusban 49.594 mmázsát), to­vábbá 689.331 mmázsa korpát, (753.791 mmázsát). Szemes takarmányfélékből, a­melyeknek kivitele szabad most is, kivittek és pedig tengerit 200.644 mmázsát, (1892 első felében 826.427 mm.), zabból 553.070 mmázsát (1892 első felében 480.328 méter­mázsát.) — Előmunkálati engedély. A kereskedelem­ügyi miniszter Baratta Dragono Alajos bárónak, a magyar kir. államvasutak Losonc állomásától Kálnó, Berzence, Zelene, Poltár és Fazekas-Zsaluzsány irá­nyában Rimaszombatig, Berzencétől elágazással egy­felől Szinóbányáig, illetve a vashámorig, másfelől Bisztricska és Málnapatak, valamint Hámor üveg­gyár-telep irányában Farkasvölgy üveggyártelepig, végül a Pohártól elágazással, Cseh-Brézó érintésé­vel Zlatna üveggyár­telepig vezetendő h. é. vasút­vonalakra megadott és múlt évi július hó 28-án meg­hosszabbított előmunkálati engedély érvényét, a lejárattól számítandó további egy évre meghosszab­bította. — Száj- és körömfájás lépett föl járvány­­szerüleg Aradon a marhák közt, a miért elrendelték a zárlatot. Ma már nem tartották meg a heti vásárt és a behozott állatokkal a vám előtt kereskedtek. — Bulgária termése. Szófiából írja levele­zőnk . Már igen sok helyütt learatták a főbb ga­­bonaneműeket. Sajnos, az idei termés sok csalódást szült; ott, a­hol kitűnő termést vártak, az eredmé­nyek csak középszerűek, ez okból az országos ter­més úgy Bulgáriában, mint a társországban, Kelet- Ruméliában csak középszerű lesz. Búzából, mintegy 1 millió hektár területről átlagban 12—13 mmázsa magot remélnek ; a mag minőségileg kifogástalan, helylyel közzel igen szép. Új terményre eddig ke­vés kötés történt, a­minek okát minden körülmé­nyek között az alacsony árakban kell keresnünk. Ó­buzából az országban már csak kevés van raktá­ron ,­­ a meglévő készleteket is a kereskedők bír­ják. A rozstermés néhány percenttel kisebb, mint a búza, ellenben az árpa a középnél is jobb ; az árpa különben kitűnő kvalitású is. Zabból a termés köze­pes lesz, most érik. A kukorica mindenütt igen szép, csak az a baja, hogy idejében nem bírták megkapálni, gaz burjánzik közötte. Takarmányne­­műekben nincsen hiány. — Filippopolból kaptunk értesítést, a­honnan azt írják, hogy a termés ered­mények búzából (őszi és tavaszi) jók, árpából kö­zepesek és rozsból rosszak. A búza árak (kemény búzáért) átlagban 65 piaszterre rúgnak ; puha búzá­ért 45—48 piaszterre, a rozs ára 38—40, a tengerié 32—33, az árpáé 35—37 piaszter hektoliterenkint. — A 4 és fél százalékos galíciai földhitel­­záloglevelekből, mint Bécsből telegrafálják, 75 és fél millió forintnyi összeget bocsájtottak konverzió alá. Ez összegből az eddigi megállapítások szerint körülbelül 61­4 millió forintot, tehát 8­2 százalékot konvertáltak. Ezenkívül körülbelül 20­3 millió koronát írtak alá, úgy hogy az összeredmény 71­6 millió fo­rintot azaz az egész összegnek 44,8 százalékát tün­teti ki. Kiemelendő, hogy a galíciai jegyzési helye­ken az ott forgalomban levő anyagnak több mint 90 százalékát konvertálták.­­ A Sebes-Kőrös vízszabályozó társulat ma tartott közgyűlésén, mint Nagyváradról telegrafálják, számos érdekelt jelenlétében elfogadta a Sebes­ IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, juli 21. (Ujházy Ede), a nemzeti színház tagja, ma délben Somogyi színtársulatához utazott Pécsre, há­rom napi vendégszereplésre. Holnap kezdi meg ven­dégszereplését és a Constantin allé, A lengyel zsidó és a Lemondás-ban lép föl. * (Németh József,­ a népszínház kiváló tagja, ma Gyöngyösre utazott, a­hol Homokay társulatánál három­ estén fog vendégszerepelni. Szombaton lép föl először a Szökjünk című bohózatban, majd az Éjjel az erdőn címü népszínműben és a Koldin­­diák­­ban. * (Szinielőadások a Svábhegyen.) A szí­nészeti gyakorló iskola növendékei tegnap a Sváb­hegyen Ábrányi Emil Végrehajtó címü vígjátékát s a Matrózok a fedélzeten címü egyfelvonásos operettet adták elő. A legközelebbi előadás szombaton este lesz, akkor Egy csésze téa és Fidélio dala kerülnek színre. * (Vendégszereplés.) Tollagi Adolf, a nép­színház komikusa, e hó 24-én kezdi meg hat elő­adásra terjedő vendégjátékát Siófokon Bokody An­tal színtársulatánál. * (A városligeti színkörben) szombaton A zsidó honvéd kerül színre, Újvári Károlylyal. Vasár­nap két előadás lesz: délután 4 órakor fél hely­

Next