Budapesti Hírlap, 1894. március (14. évfolyam, 60-89. szám)
1894-03-11 / 70. szám
1894. március 11. BUDAPESTI HÍRLAP. (70- sz.) Az orosz szerződés a birodalmi gyűlésben. — Saját tudósítónk táviratai. — Berlin, márc. 10. A birodalmi gyűlés mai napirendjére tűzték ki a német-orosz kereskedelmi szerződés tárgyalását. A ház és a karzatok igen népesek. A Spanyolországgal kötött kereskedelmi szerződési provizórium meghosszabbítását vita nélkül elfogadták. Levdzov elnök jelenti, hogy Koscielszky képviselő mandátumáról lemondott, aki rendkívüli szenzációt keltett. Az egész váratlanul történt; már tegnap is feltűnt, hogy a tengerészeti költségvetés feletti tegnapi szavazástól valamennyi lengyel képviselő távol maradt. A legutóbbi ülésszakban Koscielszki volt a tengerészeti költségvetés előadója és igen melegen pártolta az új követeléseket, aminek elismeréseképp a császár ismételten és legutóbb ajándék által is kitüntette. Dicsekedhetett a császár teljes bizalmával és az udvarnál is szívesen látták. Stoblewskinek poseni érsekké való kinevezése az ő műve volt; a lengyelek kormánypárti magatartása is nem volt köszönhető. Az utóbbi időben azonban a lengyelek körében is mindinkább nagyobb mérveket öltött az ellenzéki szellem, úgy, hogy Koscielszki kisebbségben maradt és mivel a lengyelek körében a klubkényszer áll fenn, az az, hogy a kisebbség tartozik magát alárendelni a többség határozatának. Koscielszki azonban ellenzéki álláspontot elfoglalni hajlandó nem volt, levonta a konzekvenciát és letette mandátumát. Az ok, hogy a lengyelek mért fordultak el a kormánytól, állítólag az, hogy a fokozatos tarifákat megszüntették; valószínűbb az a másik verzió, hogy a kormány a lengyelek követeléseit a beligazgatási kérdéseket illetőleg elutasította. Más oldalról azonban azt állítják, hogy Koscielski viszszalépésének okai csakis személyi természetűek. Az orosz kereskedelmi szerződés tárgyalásánál Manteuffel kifogásolja, hogy nincs írásba foglalt bizottsági jelentés, ami fölött élénk vita keletkezik. Ezután Möller képviselő referál a bizottság tárgyalásairól. Caprivi gróf birodalmi kancellár azt mondja, hogy már augusztus 1-seje óta nincsenek lényeges gazdasági aggályok a fokozatos tarifák megszüntetése ellen. a porosz kormány szándéka, hogy a fokozatos tarifákat a kereskedelmi szerződés egész tartama alatt megszüntesse, de kötelezettséget erre nézve nem vállalhat. A kezdeményezés a fokozatos tarifa megszüntetésére Poroszországban döntő helyről indult ki. Marschek báró az orosz alattvalók kiutasítására vonatkozó intézkedéseket fejtegeti. Lotze kijelenti, hogy az antisemiták a szerződést már az orosz zsidók bevándorlásának veszélye miatt is visszautasítják. Liebermann a szerződés ellen beszél, hevesen támadva a zsidó bevándorlást. Közbe az elnök ismételten figyelmezteti, hogy szóljon a tárgyhoz. Eközben élénk szóváltás támad Licbermann és Richter között. Hammerston báró kijelenti, hogy a konservatívok nem fogadják el az 1. cikket, mely az orosz zsidók országos csapását súlyosítaná. Stadzivoll herceg általános figyelem közt kijelenti, hogy a lengyelek a kereskedelmi szerződést megszavazzák. Ez elhatározásuk nehezükre esik ugyan, mégpedig a mezőgazdaság érdekeire való tekintettel, döntő volt azonban elhatározásukra a politikai megfontolás, hogy az Oroszországgal való barátságos viszony fentartásának kérdése lehet csak kizárólag mértékadó. Hilpert (a parasztszövetség tagja) a mezőgazdaság nevében a szerződés elvezetése mellett szól. Arnim gróf (birodalmi párt) csatlakozik az előtte szólóhoz és azt mondja, hogy a birodalmi kormány kényszeríteni akarja Poroszországot a fokozatos tarifa eltörlésére. Caprivi gróf birodalmi kancellár ez állítást visszautasítja. Ezután az 1. cikket név szerinti szavazással 200 szavazattal 146 ellenében elfogadták. Mellette szavaztak : a két szabadelvű párt, a szociáldemokraták, a welfek, lengyelek, elzásziak, a nemzeti szabadelvűek túlyomó többsége, a centrumnak és a birodalmi pártnak kisebb fele, a konzervatívok közül Hohenlohe-Öringen herceg, Dönhoff báró és Uliden. Ellene, a konzervatív párt és a birodalmi párt többi tagjai, a centrum egy része, 16 nemzeti szabadelvű és az antiszemiták. A tárgyalást nagy nyugtalanság közt folytatják. A 2—5. és 8—17. cikket majdnem vita nélkül fogadták el. A 6. cikket (legtöbb kedvezmény adása) és a 7. cikket (tarifák) függőben hagyták és azután a tárgyalás folytatását hétfőre halasztották. Berlin, márc. 10. Koscielski képviselő lekilépése összefügg a porosz kormánynak a lengyelekkel szemben követett magatartásával. Bosse miniszter bejelentette ugyan a képviselőházban a lengyel nyelv tanításának a népiskolák középső osztályaiban való behozatalát, azonban egyúttal arra való tekintettel, hogy a konzervatívok és a szabadkonzervatívok ellenzik a lengyel politikát, határozottan kijelentette, hogy a kormány a lengyelek iránt való engedékenységében ennél tovább nem mehet. A lengyelek e miatt sértve érzik magukat, különösen Koscielski, ki őket az utóbbi időben kormánybarát irányba terelte. A lengyelek nagyon le vannak hangolva Koscielski visszalépése miatt. A lengyel párt tegnapi ülésének az volt a célja, hogy őt elhatározásának megváltoztatására bírja. Azt beszélik, hogy Stablevszki érsek táviratot küldött Koscielskinek, melyben maradásra igyekszik őt bírni. A „Piros bugyelláris“ Bécsben. — Saját tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, márc. 10. Schnitzer, a szerencsés librettista, ki a Cigánybárót oly ügyesen alkalmazta szinte, a Piros bugyelláris magyar népszínműből is, melyet a budapesti népszínház tagjai évek előtt mutattak be az An der Wien színházban, operette-librettót készített, melyet Huszárvérre keresztelt el. A librettóban rögtön ráismerni Schnitzer kezére, aki itt is eltért az újabb operettektől s hű maradt ahhoz a rendszerhez, melyet már a Cigánybáróban követett, amennyiben a komikus alakokat nem helyezte a cselekvés központjába, hanem inkább epizódszerepekre szánta őket. Ami azonban magát a főcselekményt illeti, ebben Schnitzelt szorosan az eredetihez tartotta magát. Girardi, ez a kiváló és sokoldalú művész, ma este is kitett magáért. A többi szereplők közül még kiemelem Pohlner kisasszonyt, ki nem csak jól énekelt, hanem szépen játszott is. Josefi (a bíró szerepében), továbbá Widmann és Spielmann nagyon tetszettek. A zenét Felix Hugó szerzette ; a magyar eredeti dalait majdnem mind átvette s ezek óriási sikert arattak; kevésbbé jók voltak Félix saját szerzeményei, a keringők, a polkák és az indulók, mely szerint a szerző nem bírta magát beletalálni a magyar motívumokba. Legjobban tetszett Josefi dala is, a kártyakeringő. A közönség jól fogadta az újdonságot, mely előreláthatólag sokáig fogja magát a repertoáron tartani. Girardinak több kuplét ismételnie kellett. A felvonások végén a szereplőket és a szerzőket több ízben kihívták. A fenti tudósításhoz, melyet a N. W. Tagblatt nyomán közöl, tudósítónk még a következőket fűzi: A Huszárvár megtartja az eredeti Piros bugyellárisnak egész menetét, de nélkülözi ennek drámai mélységét, ami a vigoperrette könnyűségének útjában állhatna. Schnitzer az első és második felvonást szerencsés kézzel egygyé olvasztotta. A darabban óriásilag kidomborodik Kasza Gyurka szerepe, melyből Girardi számára rendkívül hatásos komikus szerepet csináltak ; e mellett a Piros bugyelláris valamennyi többi szerepe meglehetősen háttérbe szorul, már csak azért is, mert tehetség dolgában senki sem versenyezhetik Girardival. Az operette fogadásából látszott, hogy minden, ami magyar, Bécsben meglehetősen tetszik. A mai premierenél az is figyelemreméltó, hogy a darabot egészen stílszerűen állították ki a paraszt öltözetek, a magyar falu, a paraszt szoba, ezek mind élethűek voltak és a színház festői és szabói magyar minták után készítették el. A második felvonásban a biró szobájában két magyar tárgyú acélmetszett függött, melyeket Magyarországon igen sok háznál láttam; az egyik Munkácsy képe A siralomházban, a másik Zrínyi és Frangepán utolsó találkozása a bécsujhelyi börtönben. Felix elég ügyes zeneszerzőnek bizonyult, de a magas motívumok szinte idegenszerű benyomást tesznek különösen a magyar hallgatóra; semmi különös faveurt nem tudott adni a zenének, ami pedig Strauss-nak a Cigánybáróban oly pompásan sikerült. Az előadás iránt a Bécsben időző magyarok is nagyon érdeklődtek; ott voltak többek közt Thallóczy Lajos, Dóczy Lajos, Pázmándy Dénes, a Piros bugyelláris szerzőjének özvegye és sógora, Rákosi Viktor; az udvari páholyban Vilmos és Rajner bíró hercegeket láttam, ott voltak továbbá Az Otthon Tündérestéje. Budapest, márc. 10. A rendezés utolsó munkálataira nézve állapodott meg ma délután a bizottság s most már minden olyan kerékvágásban van, hogy a tündéreste e tekintetbe is mintaszerű lesz. A pontban 9 órakor kezdődő hangverseny végleges műsora ez: ZTündérest programja. I. SZAKASZ. 1. Ivánfi Jenő: Prológus, írta Heltai Jenő. 2. Ábrányiné W. Margit: Kaczagó dal, Auber. 3. Veres Sándor: Midőn anyám keblén viselt még, dal, Nyizsnyay. 4. Küry Klára: Oszkár Piton párisi kalandja, négy versszakban. 5. Rákosi Szidi: A telefon, magánjelenet, ez alkalomra írva. Szünet: Ilka-opera nyitánya, Doppler Ferencz. II. SZAKASZ. 1. Bianchi Bianka: Keringő Romeo és Julia operából Gounod. 2. Takács Mihály: Sarolta operából magándal, Erkel Ferencz. 3. Blaha Lujza: A mi házunk felett csak egy csillag van, népdal. Tréfás dalok: Bokor József. Czimbalmon kiséri Lányi E. és Radics Béla zenekarával. 4. Csillag Teréz, Török Irma, Zilahi, Szirmai, Molnár László: A nyolcadik Gyurkovics-lány, vígjáték, ez alkalomra írta Herczeg Ferencz. Szünet: Rimembranza, keringő: Makray László. III. SZAKASZ. 1. Komáromi Mariska: A fülemüle, szerzette Kálly Gyula, fuvolán kiséri Pichler Elemér, zongorán Káldy. 2. Szendrey: Timó Sebestyén balladájából. 3. Szilágyi Arabella: Ave Mária. Mascagni Internezzojából. 4. Csongori Mariska, Tollagi: A kaméliás hölgy, parodisztikus párjelenet olasz nyelven á la Duse és Andó. Szünet: Zápor, gyorspolka, szerzette Küry Klára. IV. SZAKASZ. 1. Karczagné Kopácsy J.: A veréb, a szövegét irta Beöthy L., dalát Weisz J. 2. Ney Dávid: Régi magyar énekek. 3. Solymosi Elek: Műdal, kuplésor, zenéjét írta Szabados Béla. 4. Linek és Márk: Gyorsrajzolók torzképei á la minute. A zongorán a művészeket Noszeda F. és Szabados Béla urak kisérik. ----- KEZDETE 9 ÓRAKOR ----Holnap vasárnap két helyen lehet jegyeket váltani, mégpedig egész nap az Otthon-hal és a Vigadó napi pénztárainál. Este a Vigadóban mind a két pénztár nyitva lesz. A női táncrend az idei farsang összes e nemű emléktárgyait fölülmúlja szépségben és eredetiségben. A borítéka kigyóbőr-utánzat, a belseje pedig a közreműködő művészek arcképcsarnoka, 32 legkiválóbb művésznőnk, művészünk és írónk kitűnően sikerült, legújabb arcképével. TÁVIRATOK. Az abbáziai találkozó. Abbázia, márc. 10. (Saját tudósítónk távirata.) Elhatározott tény, hogy Ferenc József király meg fogja látogatni a német császárt,abbáziai tartózkodása fejében. A királyt elkíséri Ferenc Ferdinánd kir. herceg is. Azt beszélik, hogy a király tengeren utazik Abbáziába; Miramar mellett yachtra száll s onnan Isztria körül Abbáziába megy. Giers, Belgrád, márc. 10. Rosetti román követ, Giers miniszter veje egyenes meghívásra feleségével együtt Pétervárra utazott, mert Giers állapotában állítólag a legvégzetesebb fordulat állott be. Kielmannsegg báró helytartó és neje, Leoncavallo és mások. Azt mondanom se kell, hogy a színháznak minden zuga meglelt.