Budapesti Hírlap, 1894. május (14. évfolyam, 120-149. szám)

1894-05-09 / 128. szám

1894. május 9-BUDAPESTI HÍRLAP. (128. sz.) KÖZGAZDASÁG. Budapest, máj. 8. — Szőlőojtó részvénytársaság­. Az aradi hegyalja renoválására rendkívül nagy fontosságu an­nak a részvénytársulatnak megalakulása, a­mely vasárnap tartotta alakuló gyűlését Aradon. A gyű­lésen résztvett a többek közt: Teleki­ Géza gróf, volt belügyminiszter, Fehér Miklós államtitkár, Vá­sárhelyi Béla, Purgly János országgyülő képviselő s a hegyaljai szőlőbirtokosok nagy számmal. A tár­sulat 300,000 frt részvénytőkével alakult meg s át­vette még megalakulása előtt a bareckai ajtótelepet az állam tulajdonából. — Dunántúli gazdasági egyesületek szö­vetsége. A mosonymegyei gazdasági egyesület az ér­dekelt gazdasági egyesületeket május hó 10-én dél­előtt 10 órára a Köztelekre gyűlésre hívta egybe, melyen a szövetségbe lépés módozatairól véglege­sen határozzanak. A­mint értesülünk, a szövetségbe a fehér- és esztergommegyei gazd. egyesületek ki­vételével az összes dunántúli gazd. egyesületek be­lépnek és megbízottaikat is kiküldötték. — Gazda­gyűlés. A gazdasági egyesületek millenáris­ kiállítását rendező nagybizottság e hó 9-én d. u. 3 órakor tart ülést. — Az osztrák-magyar bank és a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara. A budapesti kereskedelmi és iparkamara mai ülésén Kohn Gábor az osztrák-magyar bank dolgában szólalt föl. Az osztrák-magyar bank vezérlő férfiai — úgymond — odáig vitték a dolgot, hogy a bank magatartásával senki sincs megelégedve. És most mégis, a­mikor rosszul áll a szénájuk, ide jönnek hozzánk s tőlünk kérnek oltalmat. Ez nagyon cso­dálatos lenne még akkor is, ha jobban bánt volna velünk, mint a­hogy tette . Így azonban egyenesen visszás dolog, mert hiszen mindig Ausztriát dédel­gették s velünk mostoha módon járt el. Most újság­cikkeket sugalmaznak a saját érdekükben, de ezzel célt nem fognak érni. Kérdi, vájjon nem tartja-e az elnök célszerűnek, hogy a kamara már most állást foglaljon, kijelentve, hogy a hírlapilag s az osztrák parlamenti bizottság útján nyilvánosságra hozott bankajánlatokat elfogadhatóknak nem tartja és visszautasítja ? Az elnök az interpellálóval szemben kijelenti, hogy az utolsóelőtti teljes ülés Fürst Jakab elnök­lete alatt bizottságot küldött ki, a­mely foglalko­zott a pénzpiac igényeinek tanulmányozásával s azzal, hogy milyen állást foglaljon el a magyar pénzvilág a bankkérdéssel szemben. Ezt a bizott­ságot az elnök pünkösd utánra szándékozik össze­hívni s akkor alkalma lesz a kamara bizottságának olyan előterjesztéssel lépni elő, a­mely szerint a bankkérdés oly megoldást nyerjen, a­mely a mi igényeinknek is megfelelő. Egyébként bizonyára a kormányunknak is lesz rá gondja, hogy csak oly feltételek fogadtassanak el, a­melyek az érdekeinkkel nem ellenkeznek. De nem is kell a helyzetet ma még túl komolynak venni, mert hiszen maga a bank is kijelentette, hogy az utolsó szót még nem mondta ki s ajánlatát csak alapnak kívánja tekin­tetni és nem zárkózik el attól, hogy oly módosítá­sok fogadtassanak el, a­melyek az általános érde­kek, kielégítésén kívül Magyarországnak is eleget tesznek. A fölszólalónak az a fölfogása — úgymond az elnök — hogy a bank csak Ausztria érdekeit szolgálja, a múltban igaz jelszó volt, de ma már elavult, elvesztette az értékét, főleg a bankszaba­dalom megújítása óta, mert attól fogva igyekszik a magyar igényeknek is megfelelni. Nem fogadja el tehát a fölszólaló megokolását s kéri az ügynek függőben tartását, addig, a­míg az említett bizott­ság előterjesztést tehet. (Általános helyeslés.) A kamara az elnök e válaszát egyhangúlag tudomásul vette. Ezután kisebb fontosságú ügyeket intéztek el. — Az arad-csanádi egyesült vasutak részvénytársasága vasárnap tartotta évi rendes köz­gyűlését Atzél Péter országgyűlési képviselő elnök­lete alatt. A vasúthálózat Aradról mint középpont­ról egyrészt Szegedig, másrészt a körösvölgyi vo­nalon Gurahoncz—Jószáshelyig haladt. A társulat­­azonban már előbbi közgyűlésein foglalkozott vo­nalainak egyfelől meghosszabításával, másfelől új szárnyvonalak építésével, így ez évben is folytat­ják a Gurahoncz—Nagy-Halmágy illetőleg esetleg Brád közti meghosszabítás munkálatait. E mellett több gazdasági szárnyvonal építését tervezik. Az 1893. évi bevétel 1,276.243 frt 04 kr, a­mi az előbbi évvel szemben 120.910 frt 42 kr. többlet. Az üzleti felesleg 496.151 frt 54 krt tesz, ehhez adva az előző évről áthozott 40.329 frt 12 krt. fel­osztásra került 536.480 frt 66 kr. a következő arány­ban : 222.756 frt a 37.126 drb elsőbbségi részvény 6 száz. kamatára, 189.600 frt a 31.600 drb törzs­­részvény 6 száz. kamatára, 4700 frt a 47 drb el­sőbbségi részvény törlesztésére, 1500 frt a fel­ügyelő-bizottság ületményére, 30.000 frt igazgató­ság jutalékára, 8000 frt tartalékalapra, 34.550 frt a 69.100 drb elsőbbségi és törzsrészvény 71% felül­­osztalékára. A fenmaradó 45.374 frt 66 kr. 1894. év számlájára átvezetendő. — Csőd Budapesten. Luka Cecília és társa budapesti bejegyzett cég kész női ruha és divat­áru kereskedő ellen a budapesti kir. kereskedelmi és a váltótörvényszék ma a csődöt megnyitotta. Csődbiztos Schmidt Gusztáv dr. kir. törvényszéki biró. Tömeggondnok Obál Ferenc ügyvéd. Helyet­tes tömeggondnok Szelényi Aladár dr. ügyvéd. Be­jelentési határidő julius hó 3. napján. Felszámolási határidő 1894. augusztus 2. napján. Csődválaszt­mány választási határidő 1894. augusztus hó 4-ik napján, reggel a Grosvenor-fogadóba. Az éjjel a vá­rosban maradok. — Mit gondol, ki az az ember? kérdé Szabina, miután átvette a pénzt és a kis üveget. — Valakinek gondolom, de lehet, hogy csalódom. — Az nem igen valószínű. Mindig azt gondoltam és most is azt mondom, hogy a nagyságából jó detektív lett volna. Oly pom­pás szimatja van. — S a­mint az imént mondotta, egy csöppet sem látszik meg rajtam. Lehet, hogy holnap reggel megmondom magának, hogy ki ez az ember. Most megyek megtudni valamit Cyntia kisasszony múltjából. Mondja csak, hol is lakik az a kisasszony? Beírta tárcájába Cyntia címét s aztán fel­állott, hogy távozzék. Szabina, a­ki a bér­kocsihoz kisérte, hallotta, hogy a kocsisnak megparancsolta, hogy a Frivolity-színházhoz hajtson. Háromnegyed óra telt bele, míg Vanené a Frivalityhoz érkezett. Fél négy volt, midőn a kocsi a színház előtt megállott. Rögtön tudakozódott, hogy lehetséges-e Ferguson úrral, az igazgatóval beszélni. Az az arany, melyet a szolgának adott, valószínűleg megkönnyítette az útját és csakhamar színe elé került a nagy férfiúnak. — Ferguson úr, nem fogom önt tartóz­tatni a dolgaitól néhány percnél tovább — mondá Flóra egy hercegnő modorával, a­mint leült az igazgatótól felajánlott székre. Fontos ok késztetett önhöz jönnöm. Úgy hallottam, hogy egy West Cyntia nevű fiatal kisasszony pár évvel ezelőtt ebben a színházban játszott ? Röviden szólva, kérem, tud-e valamit erről a kisasszonyról. Az igazgató gúnyosan mosolygott. — A budapest-kőbányai aerténkereske­­delmi csarnok árjegyzése más. hó 8-ik napján. — Hizottsen­és-árak. Magyar elsőrendű: Öreg ne­héz (páronkint 400 kilogramon felüli súlyban) 47 krtól 48— krig. Öreg közép (páronkint 300— 400 klgr. súlyban) 47— krtól 48— krig. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban) 50— krtól 5072 krig. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban) 49— krtól 50— krig. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrig terjedő súlyban) 48— krtól 49— krig. — Magyar szedett: Nehéz (páronkint 280 kgron felüli súlyban) 47— krtól 48— krig. Közép (páronkint 220—280 klgr. súlyban) 47— krtól 48— krig. Könnyű (páronkint 220 klgrig ter­jedő súlyban) 4672 krtól 477, krig. — Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgon felüli súlyban) 48— krtól 48­71 krig. Közép (páronkint 220—260 klgr. súlyban) 4772 krtól 48— krig. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 47— krtól 471/a krig. — Sertéslétszám: 1894. évi máj. 6. napján volt készlet 182.376 darab, 1894. évi máj. hó 7-ik napján felhajtatott 1831 darab, 1894. május hó 7-ik napján elszállittatott 4465 darab, 1894. évi május hó 8-ik napjára maradt készletben 179,742 darab. — A bizottsertés üzletirányzata : változatlan. Regény-Csarnok. C­e­nti­m. 50 Amgolból fordította A M I C A. — Tehát megteszi, Szabina ? Szabina ismét habozott. Végre egész ha­tározottsággal azt mondta : — Adja ide azt a kétszáz forintot, akkor megteszem. — Nem adom, mig meg nem szolgálta. — Ha nem kapom meg előbb, akkor nem teszem meg — viszonzá Szabina ma­kacsul. Vanena felhúzta a vállait, kinyitotta tás­káját s visszatette a zöldes üveget. — Asszonyom, az előbb­i azt mondta, hogy megbízható vagyok, tessék hát meg­mutatni, hogy bízik bennem — mondotta Sza­bina. — Kettőnknek bízni kell egymásban. Én megtehetném, aztán lehet, hogy maga később nem tartaná meg az alkut. — Én azt soha sem tettem. Azt gondo­lom, Szabina, hogy eddig is elég bizalmat helyeztem magába. — Jó, hát nem bánom, felezzük meg, — ajánlotta Szabina. Fizessen le száz forintot most rögtön s a másik százat majd azután, ha bevégeztem a dolgot. Azt hiszem, ma este el­lazíthatom. Az eredményről majd tudósítani fogom. — Jól van. Fogja, itt van a száz forint, a másik százat a munka után fogom átadni. De ne írjon, hanem jöjjön el hozzám holnap — Budapesti gabonatőzsde, május 8. Búzát ma sürgősen kínáltak, a kereslet korlátolt volt. Elkelt lanyha irányzat mellett 20,000 méter­­mázsa 5—10 krral olcsóbb áron. Egyéb gabonane­­müekben csekély forgalom, rozs 5 krral olcsóbb, árpa, zab és tengeri változatlan. — Eladatott: Búza: Tiszavidéki: 500 mm. 81 k. 7 frt 50 kr, 100 mm. 80 k. 7 frt 45 kr, 500 mm. 80 k. 7 frt 37 70 kr, 200 mm. 79 5 k. 7 frt 37 72 kr, 100 mm. 79­ 5 k. 7 frt 42 72 kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 4272 krajcár, 100 mm. 79 k. 7 forint 35 krajcár, 100 mm. 79 k. 7 frt 40 kr, 100 mm. 78-5 k. 7 frt 25 kr, 100 mm. 78­3 k. 7 frt 25 kr, 150 mm. 73 5 k. 6 frt 50 kr. — Pestmegyei: 500 mm. 80 k. 7 frt 42 72 kr, 200 mm. 79 k. 7 frt 3772 kr. — Fehérmegyei: 300 mm. 78­5 k. 7 frt 277, kr. 1300 mm. 78 k. 7 frt 35 kr. — Bácskai: 4400 mm. 7774 k. 7 frt 30 kr. — Becskereki: 1400 mm. 78 k. 7 frt 20 kr. — Dunai: 950 mm. 752 k. 6 frt 9772 kr. — Somogyi: 400 mm. 79 k. 7 frt 30 kr. — Oláhországi: 1000 mm. 75­5 k. 5 frt 50 kr. — Szerbiai: 3400 mm. 73­4 k. 5 frt 477­, kr. Zab: 100 mm. 7 frt 35 kr, 100 mm. 7 frt 177, kr, 100 mm. 7 frt 10 kr, 100 mm. 6 frt 90 kr, 500 mm. 6 frt 85 kr. Határidőü­zlet. A határidőüzlet irányzata lanyha. — Határidők jegyzése déli 12 órakor: Búza Őszre 7.27—7.29 forinton, tavaszra —.— —.— forinton, május—júniusra 7.03—7.05. — Rozs őszre 5.88—5.90 írton. — Tengeri (1894.) május— júniusra 4.87—4.88 forinton, julius—augusztusra 5.05—5.07 forinton. — Zab tavaszra-----.----­— Tudok eleget — mondá. Oh igen, itt volt! Azonban nem tudom, hogy egyebet mit mondjak róla. Én azt gondolom, hogy ha ke­gyed Lepel Hubert urat ismerné és hozzá fordulna, ő többet mondhatna West kisasz­­szonyról, mint bárki más. — Én a Lepel úr nővére vagyok — mondá Flóra méltósággal. — Az ördögbe! Ez érthetővé teszi a dolgot — jegyzé meg az igazgató magában. Asszonyom, miben lehetek szolgálatára? West kisasszony jellemét kívánja megismerni? Az — ha azt a szót használhatom — híres leány volt! Flóra szemei ragyogtak. — El voltam rá készülve, hogy ezt fo­gom hallani — mormogá! Attól félek, hogy a szegény testvérem arra gondol, hogy nőül vegye. — Oh, csak nem! — mondá Ferguson úr. Csak nem lesz olyan bolond ! — Tud ön nekem valami bizonyost mon­dani róla? — Bocsánat, asszonyom, hogy egy ké­nyes kérdést intézek kegyedhez. Ugy­e kegyed — ha csak lehetséges — meg akarja ezt a házasságot akadályozni ? — Annyi bizonyos, hogy ha az a ... az a személy olyan, a­milyennek ön mondja, nem kívánom, hogy a testvérem tönkre tegye az életét. Vanené nyelve természetesen sokkal ké­nyesebb volt, sem hogy világosabb szavakkal fejezhette volna ki gondolatait. — Ha olyan becsületes volna, — foly­­tatá­s­a milyen tehetségesnek látszik, akkor természetes, hogy ellenkezésünk megszűnne , születését és állását nem néznék. De a testvé­remnek a jövőre nézve más kilátásai vannak. Budapesti börzék. 13

Next