Budapesti Hírlap, 1894. július (14. évfolyam, 180-210. szám)

1894-07-01 / 180. szám

1894. július 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (180. sz.) tani tárcáját, helyébe jönne Boulanger szenátor, a ki már egy ízben a gyarmatügyeket intézte. Lourthies kereskedelmi miniszter helyét Barthou foglalná el, Etienne pedig, a­ki Eerner jelölését indítványozta, ez esetben a közmunkák mi­nisztere lenne. Burdeau-t,­ki betegeskedése miatt nem vállalhat tárcát, biztosan meg fog­ják választani képviselőházi elnöknek, ez a választás azonban csak a haldokló iránt tanú­sított tisztelet. A Gaulois megcáfolja azt a hírt, hogy a párisi gróf Perier-Ta­dir gratulált volna megválasztásához. Casimir-Perier sétája, Pária, jún. 30. Casimir-Perier köztársasági elnök ma este két titkár kíséretében gyalog sétára indult a városban. Az Opera-téren a nép fölis­merte és lelkes ovációkkal kísérte. Többen azt kiáltották : — Éljen Casimir-Perier! Megmutatja, hogy nem fél! A sokaság egész a Bourbon-palotáig el­kísérte az elnököt, folytonosan éltetve őt és a köztársaságot. Carnot a ravatalon. — Saját tudósítónk táviratai.— Páris, jun. 30. Az Elysée-palota előtt, melybe ma is be­­bocsátották a közönséget a ravatalhoz, ma egész nap óriási tolongás volt. A százezernyi közönség a rekkenő hőségben is kegye­­letes türelemmel viselkedett. A népnek ez a szép magaviselete annyira meghatotta az angol nagykövet feleségét, hogy a be­bocsátásra várakozó közönség ama részé­nek, mely hosszú sorban az angol nagykövet­­ségi palota kertje előtt állott, a rácsos kapun át egész délután friss vizet adatott, Lady Dufferin maga két órán át a legszeretetreméltóbb mó­don teljesítette ezt az emberi szolgálatot. A koszorúk, Carnot özvegye ma meglátogatta azokat a termeket, melyekben a koszorúk vannak. A látvány annyira megkapó volt, hogy az övegy sírva fakadt. Courcet tábornok, ki vele volt, elmondta neki, hogy még a szegény em­berek is, a­kik a koporsó mellett elvo­nulnak, a ravatalra teszik az utcán vásárolt apró virágbokrétákat. Carnot özvegye meghagyta, hogy ezeket a kis bokrétákat gondosan őrizzék meg. Szinte lehetetlen valamennyi koszorú adományozót felsorolni; négy óriási terem már tegnap egészen megtelt koszorúkkal. Legszebb a német császár koszorúja, mely két méter átmérőjű; nagyon szép az olasz király koszorúja is. Viktória királynő koszorújának szalagján ez áll: „Viktória királynő — kiváló nagyrabecsülése jeléül. “ Ferenc József király Carnot ravatalára pompás koszorút fog tétetni. A koszorút hol­nap reggel 8 órakor az Elyséebe viszik. A ko­szorú szalagján a következő felirás van: Car­not elnöknek — Ferenc József császár és király. A temetésen Ausztria-Magyarországot Hoyos gróf nagykövet, Schneider katonai attasé és Musselii attasé fogja képviselni. A cár nyolcezer frankért rendelt koszo­rút; nagyon szép koszorút rendelt továbbá a párisi ném­et telep. Chiris kisasszony, a fiatal Carnot menyasszonya, maga hozta el koszorú­ját és huszonnégy óra hosszáig szakadatlanul maradt elhunyt apósa ravatalánál. Eddig 1.600.00­0 frank áru virágot rendeltek az elnök ra­vatalára. A virágkereskedők már kifogytak a virágból. Pétervár, jun. 30. Úgy itt, mint az ország több nagy váro­sában gyűjtést rendeztek, hogy Carnot te­metésére hatalmas koszorút rendeljenek. Az itt lakó franciák és olaszok hasonlóképpen meg­rendeltek Carnot ravatalára egy-egy koszorút. Carnot iránt itt általános és őszinte részvét uralkodik. Több lap, köztük a Novoje Vremja is, gyászkerettel jelent meg. Páris, jun. 30. Az érsek és a papság csak a Panteon kapujáig fogja kisérni a holttestet, mert az egyházi törvények eltiltják a papokat attól, hogy belépjenek olyan profán épületekbe, a­melyek valaha szent céloknak szolgáltak. A bordeauxi érsek pásztorlevele Carnot­­ról dicsérő szavakban emlékezik meg, emlé­keztet arra, hogy e században negyedszer fenyegették a francia állam vezetőit olasz embe­reit, felemlíti a francia zarándokok ellen Rómá­ban elkövetet sértéseket és hozzá­teszi, hogy Olaszország inkább, mint más ország, hazája az anarkistáknak, mert ezeknek nincs hazájuk. Carnot keresztény módon halt meg és evvel nagy példát adott. Carnot utolsó pillanatai. A Progres Medical közli Carnot orvosi ápolá­sának részleteit, a merénylettől halála pillanatáig. Az elnök arca a merénylet után inkább undort fejezett ki, mint fájdalmat. A nagy vérveszteség következtében vízszintesen le kellett a sebesültet fektetni a kocsiban ; az út 25 percig tartott, mi­közben az elnök folytonos hányási ingerrel küszkö­­dött. Öntudatát csak az operáció után nyerte visz­­sza, mikor pezsgőt itattak vele és éter-befecsken­­dezést alkalmaztak rajta. Az elnök két óráig szen­vedett. Gyakran panaszkodott, hogy csak nehezen tud lélegzetet venni, és hogy fáj a csípője. Az utolsó görcsök borzalmasak voltak. Ámbár az orvo­sok erősen leszorították az altestre alkalmazott kö­tést, a belek, a nagy erőlködés következtében, mégis kinyomultak a hasból. Az elnök egy bágyadt kézmozdulatot tett és meghalt,­ ­ a részvét. Az angol királynő a következő levelet intézte Carnobne asszonyhoz: Asszonyom! Ámbár nincs szerencsém önt személyesen­ ismerni, még­is írnom kell ön­nek, hogy kifejezzem azt az élénk és őszin­te részvétet, melyet e borzasztó pillanatban ön irányában érzek. Nem találok szavakat, hogy megmondjam önnek, mennyire vérzik az én özvegyi szívem önért, és milyen iszo­nyattal tölt el a gyalázatos merénylet, mely önt szeretett férjétől, egész Franciaorszá­got pedig méltó és tisztelt elnökétől fosz­totta meg. Ha az általános rokonszenv né­mileg enyhíteni tudja az ön nagy fájdalmát, legyen ön erről meggyőződve, Asszonyom ! Bár adna Isten önnek erőt és bátorságot, valamint lemondást, hogy elviselhessen egy ilyen szerencsétlenséget. Maradtam, asszo­nyom, az ön őszinte Viktóriája. Fiume, jun. 30. Az itteni francia konzulátus Camot elnök em­lékére ma a főegyházban gyászistentiszteletet tar­tott, melyen Batthyány gróf kormányzó, a katonai és városi hatóságok főnökei, az egész konzulátusi testület, a podeszta, a kereskedelmi kamara elnöke, a városi tanács s nagy közönség vett részt. Az oltárokat gyászszal borították. A középületeken és a francia hajókon a zászlókat félárbocra eresz­tették. Berlin, jun. 30. Holnap Berlinben rekviemet tartanak Carnot emlékére, a­melyre az udvari főméltóságos­, a diplo­máciai kar, a városi hatóságok és testületek lesznek hivatalosak. — Caserio és az összeesküvők. — Saját tudósítónk táviratai. — Lyon, jun. 30. Caserio kezd közlékenyebb lenni. Ideges izgatottsága csillapult. Tegnap sikerült néhány leleplezést kivenni belőle a nemzetközi össze­esküvést illetőleg, melynek ő végrehajtó esz­köze volt. A gyilkos a börtönben nyugodtan viselkedik; azt mondta, hogy el volt rá ké­szülve, hogy a tömeg nyomban a merénylet elkö­vetése után meglenc­elt és mód nélkül csodálko­zott rajta, hogy a rendőrök élve szállították el a merénylet színhelyéről. Páris, jan. 30. Most már általánosan hiszik, hogy Caserio nem a maga fejétől ölte meg az elnököt, ha­nem minden jel arra mutat, hogy mint egy összeesküvés tagja, sorshúzás által bízatott meg a gyilkosság elkövetésével. A rendőrség nyomában van valamennyi összeesküvőnek, a­kik Cette-ben gyülekeztek össze utolsó ízben. Tegnap egy Jak­ovszki nevű ember jelentkezett a párisi prefektúránál, a­ki elég különös dolgot beszélt el. Vasárnap reggel egész családjával a Bois de Boulogne-ban sétált és útközben három férfival találkozott össze. Az egyik rákiáltott: Hallotta már ? Camot meghalt. Megütötte a guta. Azzal tovább mentek. Jak­ovszki elmondta ezt a találkozást barátjainak és csak másnap reg­gel rémült meg, mikor a lapokban olvasta az elnök halálának hírét. A párisi rendőrség most keresi azt a három sétálót. Marseille, jun. 30. A Marseillaise részleteket közöl a Car­not elleni összeesküvés felfedezéséről. Hétfőn egy nemrég besorozott és jelenleg a ka­tonai fogházban fogva levő katona, mikor ér­tesült Carnot meggyilkolásáról, azt mondta, hogy ő tudta, hogy Carnot-t Lyonban meg fogják gyilkolni, hogy az olasz Caserio követte el a gyilkosságot,hogy ő ismeri Caseriot és hogy az utóbbit a sorshúzás jelölte ki a tett elkövetésére. A katona továbbá elmondta, hogy Vaillant és Henry kivégzése következtében 7 anarkistából álló csoport elhatározta Cornot halálát. Egy este sorsot húztak, hogy ki szúrja le az elnököt Lyonban. A sors Caseriora esett, a­ki e fölött ördögi örömet mutatott. A munkaadójával tör­tént jelentéktelen összeszólalkozás után Ca­serio 22-én elhagyta ezt, miután kifizettette bérét. Caserio tört vett és Lyonba utazott. A katona tegnap a hatóság előtt ismételte vallo­mását és megnevezte a hét összeesküvőt, kik ré­szint már el vannak fogva, részint legközelebb le fognak tartóztattatok Brüsszel, jan. 30. A francia kormány megkeresésére az it­teni rendőrség letartóztatta Rossi Vincencio olasz anarkistát, Caserio egyik barátját, a­ki azon a titkos anarkista gyűlésen, melyben Carnot meggyilkolását elhatározták, elnökölt. Rossi a lyoni merénylet után Brüsszelbe me­nekült, a­honnan letartóztatása után a francia rendőrségnek szolgáltatták ki. Róma, jan. 30. A milánói Secolo azt írja, hogy a római rendőrség tudomására jutott annak, hogy Caserio és Lega, a­ki a Crispi ellen való me­rényletet elkövette, nemrégiben összetalálkoz­tak Marseilleben. Mind a ketten tagjai voltak egy messze szétágazó összeesküvésnek. A Secolo szerint a hatalmak közt alkudozások folynak egy nemzetközi konferencia tárgyában, mely az anarkisták ellen szükséges rendsza­bályok kérdésében tanácskoznék. Algír, jún. 30. Bonsban elfogtak három olaszt, mert a Carnot elleni merénylet felett megelégedésüket nyilvánították.

Next