Budapesti Hírlap, 1894. augusztus (14. évfolyam, 211-240. szám)
1894-08-01 / 211. szám
1894. augusztus 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (2H.o.) tetőpontja, tehát legjelentékenyebb állomása Budapest, akként van megállapítva, hogy e vonatok, rendszerint, éjjel haladnak keresztül Budapesten, a mikor az egész világ alszik. Az utasok Bécsben vacsoráznak — Budapestet átalusszák — s Belgrádban reggeliznek, így fejleszti a magyar állam, százmilliókat érő vasúthálózatával, Budapest forgalmát, így szolgálja vele a nemzet érdekeit. S ami legsajnosabb, ez évben a keleti expressz-vonatok menetrendje Budapestre nézve még sokkal kedvezőtlenebb, mint az előző években volt. Annak a hatalmas lendületnek, mely a zóna óta Budapest fejlődésében mutatkozik, egyik biztos hőmérője a közti forgalom is. A villamos és lóvasutak, a sikló és fogaskerekű vasút, a gőzhajók és a csavargőzösök, valamint a hidak és az alagút összes forgalma 1889 óta hasonlíthatatlanul nagyobb arányú emelkedést mutat, mint az (eltekintve az 1885-iki kiállítás évétől) az előző években tapasztalható, a helyi személyszállító vállalatok forgalmát ugyanis az utolsó tíz évben a következő számok tüntetik föl: sem hagyhatói ugyan figyelmen kívül, hogy e nagy mértékű haladás, mely szerint Budapest közúti forgalma az utolsó tíz év alatt megkétszereződött, 1889 óta pedig 16-8 millióval emelkedett, főleg a közlekedési eszközök fejlődésének s nevezetesen a városi villamos vasút létrejöttének tulajdonítandó, a közlekedési viszonyok ily örvendetes javulása azonban tudvalevőleg leginkább csak Baross Gábor erélyének köszönhető. Az új szellem, amely Budapesten a vállalkozások terén, a kilencvenes évek elején beköszöntött, a legészrevehetőbben a részvénytársulatok alapítása körül nyilvánult. Míg ugyanis a nyolcvanas évek első felében e téren nemcsak teljes stagnálás, hanem a legaggasztóbb visszaesés tünetei is mutatkoztak, 1889 óta az utolsó három évben nem kever fekete keresztes fehér köpönyeget, mikor állítólag egy hannoveri királyi hercegnő iránt lángra gyűlt a szive, de szándéka előtt oly nehéz akadályok tornyosodtak fel, hogy kivitelének megkísérlését abba kellett hagynia. Ma már másképpen van ez is. XIII. Leó brévét bocsátott ki a nagymester közbenjárására, mely a professz-lovagoknak eddigi ünnepélyes fogadalmait egyszerű fogadalmakká változtatta át, melyek a kánonjog szerint könnyebben feloldhatók. Az utolsó nagymesteri intronizálás 1863. június 25-ikén volt Bécsben. Ez az ünnepség lovagkori fényes pompával, de — úgy, mint a noviciusok lovaggá avatása is — az internitás jellegével, a nyilvánosság meglehetős kizárása mellett szokott végbe menni. Miután a rend az osztrák ház vazallusa, rendesen a dinasztia feje jelen szokott lenni az ünnepies aktusnál, az intronizálás tényét a celebráló prelátus és a nagykapitulátusok végzik. A nagymesterré választott fogadalmi lovag teljes lovagi vértben, a címeres pajzsait hordozó két lovagtársa által kísérve, jelenik meg s az oltár előtt megállva, térdre bocsátkozik, az Evangéliumig ott maradván. A Verd creator Spiritus alatt történik az intronizálás s az uj nagymesternek a méltóságát jelképező nagymesteri kalappal való feldíszítése. Most elfoglalja a promoveált a nagymesteri széket, mire a lovagok kardot rántanak, félkörben körülállva a trónust, ezáltal előtüntetvén, hogy készek a nagymesterért harcolni és meghalni. Ezután a rend összes jelenlevő tagjai ellépnek a nagymester előtt és kezét csókolják; a kapitulátusoknak ő adja a békecsókot. Úgy, mint a máltai lovagrend, a német rend is hivatalosan értesíti a külföldi udvarokat az új nagymester intronizálásáról, ez által is régi szuverén voltát demonstrálván. Marcziányi György, sebbel, mint 42-vel szaporodott a budapesti részvénytársulatok száma s 45 millió forinttal növekedett azok alaptőkéje. Volt ugyanis Budapesten. Lényegesebb haladás tehát csak a zóna utáni három évben mutatkozik. E három év alatt a részvénytársulati iparvállalatok következő arányokban emelkedtek: A pénzintézeteknél a takarék-betétek öszszege 1888-tól 1892-ig 612 millió forinttal szaporodott és pedig volt takarék-letét Az általános lendület észrevehető a közgazdasági élet minden terén, iparban és kereskedelemben egyaránt. Budapest áruforgalma, mely 1884-ben 359 millió métermázsát tett, kisebb-nagyobb hullámzások mellett 1889-ben még mindig nem volt több 35 milliónál. Ellenben a zóna óta elmúlt utolsó négy évben az emelkedés e téren is hatalmas arányokat öltött. Volt ugyanis az összes árukból : Behozatal Kivitel Összes forgalom A nagy városok fejlődésének legbiztosabb ismertetője az építkezések száma. E tekintetben közmondásossá vált már, hogy Budapesten az utolsó években valódi amerikai arányokat öltött az építkezés. Hogy erről tiszta képet nyerjünk, több oldalról is meg kell világítani a kérdést. Mert az új építkezéseket föltüntető számadatokból a fent mondottak az első pillantásra nem igen derülnek ki. Volt ugyanis Budapesten. Azonban nem hagyható megemlítés nélkül, hogy amíg a korábbi években túlnyomó részben apróbb — földszintes és egy-két emeletes házak — épültek, addig újabban mind jelentékenyebb a három-négy emeletes nagy bérházak száma s igy tényleg az utolsó években sokkal nagyobb mértékű az építkezés. Mutatja ezt egyfelől az újonan épült szobák száma, valamint még sokkal megbízhatóbban az elhasznált tégla mennyisége. Volt ugyanis az újonan épült szobák száma. A Budapesten pedig volt felhasznált tégla mennyiAz utolsó két évben keletkezett új téglának, valamint a régiek termelésének kiterjesztése által ez évben a budapesti téglatermelés nem kevesebb, mint 415 millióra becsülhető, mely számnak jelentősége eléggé kitűnik abból, hogy Bécs összes téglatermelése az utolsó három évben, átlag, 360 millió darab volt. Budapest tehát e téren már abszolúte is túlszárnyalta az öreg császárvárost. Hasonló nagy arányú emelkedés észlelhető a házbérjövedelmek millióiban, az ipari termelés és a fogyasztás legkülönbözőbb ágaiban, a népmozgalom, valamint a kulturális élet minden terén. A számok itt is ékesen beszélnek. De elég volt Budapest emelkedésének csak a legfőbb mozzanataira rámutatni, hiszen a pezsgő fejlődés, mely a székesfőváros öszszes közviszonyaiban az utolsó öt év alatt hatványozott mértékben nyilvánult, sokkal általánosabban ismeretes, semhogy további számadatok felsorolása a kép teljessé tevéséhez szükséges volna. A felhozott adatok is a zóna hatásának föltüntetése mellett inkább csak annak igazolására kívánnak szolgálni, hogy Budapest fejlődésében — melyet némelyek már a múlt évtizedekben is mesterségesen túlhajtottnak szerettek föltüntetni — az őserőnek, az életrevalóságnak oly hatalmas megnyilatkozását üdvözölhetjük, mely mindennél becsesebb biztosíték arra nézve, hogy a magyar birodalom székes fővárosa képes lesz dicsőséggel betölteni azt a világtörténelmi hivatást, melyet Széchenyi prófétai szelleme Budapest számára megjósolt. Réthy Dezső, 1884 27,937.159 1885 32,138.324 1886 30,090.912 1887 32,075.294 1888 34,264.705 1889 38,517.853 1890 43,496.541 1891 47,998.140 1892 51,808.646 1893 55,012.922 részvénytársulat alaptőkével 1883-ban 69 110.705,478 frt. 1884-ben 67 112.215,861 , 1885-ben 65 111.722,936 „ 1886-ban 66 109.888,859 „ 1887-ben 67 101.110,411 „ 1888-ban 69 104.117,856 „ 1889-ben 69 105.350,616 „ 1890-ben 75 112.223,416 „ 1891-ben 95 141.449,266 „ 1892-ben 111 160.412,336 „ iparvállalatok alőkéje száma 1890- ben 41 430 millió Irt 1891- ben 58 563 „ „ 1982-ben 71 718 „ „ 1888- ban 140-7 millió frt 1889- ben 152 0 „ „ 1890- ben 160-6 „ „ 1891- ben 187-0 „ „ 1892- ben 201-9 „ „ millió métermázsa. 1889-ben 22-5 12-6 35-1 1890-ben 243 13-3 37-6 1891-ben 25-7 141 39-8 1892-ben 25-1 16-5 41-0 1893-ban 800 17-6 476 uj ebből építkezés lakóház 1883-ban 255 189 1884-ben 297 202 1885-ben 372 222 1886-ban 536 371 1887-ben 659 423 1888-ban 498 345 1889-ben 465 315 1890-ben 461 278 1891-ben 431 305 1892-ben 492 318 1883- ban ......................3.736 1884- ben 4.427 1885-ben . . . . 5.971 1886-ban • •• • 6.995 1887-ben• • • • • * 9.133 1888-ban. • • • • • 7.820 1889-ben• » • 9 99 6.900 1890-ben. • • 9 09 5.844 1891-ben• • • 9 00 9.720 1892-ben0 .• • 0 0 9 11.004 1887-ben .• • • 174 millió darab 1888-ban .• • 0 176 » » 1889-ben .• 0 9 182 n n 1890-ben .• 0 9 191n » 1891-ben .• * 212» 1892-ben .• • • 254 n n 1893-ban .« • * 303 fi n 3 Budapest, juh 31. Wekerle Nagybányán. Wekerle miniszterelnök, mint a M. É. jelenti, augusztus 4-én utazik Nagybányára. Útközben a miniszterelnök ki fog szállni Szatmáron, ahova vasárnap, 5-én reggel 6 órakor érkezik és három órai ottartózkodás után tovább folytatja útját. Nagybányára pontban déli 12 órakor érkezik meg. A miniszterelnök kíséretében lesz Granzenstein Béla min. tanácsos és Popovics Sándor osztálytanácsos, kik Budapestről indulnak el. A miniszterelnök csak Szolnokon fog a vonathoz csatlakozni, hova Dánosról Cegléden át érkezik meg. Wekerle miniszterelnök még vasárnap megtartja beszámoló beszédét a vendéglő nagy dísztermében, hétfőn részt vesz a bányakongresszus kirándulásában és hétfőn, 6-án este, Lembergbe utazik, a galiciai országos kiállítás meglátogatására. Ebben az útjában csatlakozik hozzá Lukács Béla kereskedelmi miniszter, Josipovics Imre horvát miniszter, Bánffy Dezső báró, a képviselőház elnöke s több országgyűlési képviselő. A miniszterelnök ez útjára magával viszi fiát, ifj. Wekerle Sándort is. A felső-eőri mandátum. A felsö-eöri választókerületben a választást augusztus 14-kére tűzték ki. Festettek gróf földmivelési miniszter augusztus 9-én érkezik Felső-Eőrre, hogy választói körében nyilatkozzék a politikai helyzetről. A miniszter ez alkalommal választókerületének több községét is meglátogatja. Ama különböző híreket, melyek egy ellenzéki jelöltnek felléptetéséről szólnak, a kerületben derültséggel fogadják. A jövendő „középpárt“. A nyitraújlaki esperesi kerület papsága tavalyi gyűléséből bizalmi szavazatot küldött Odescalchi Livio hercegnek buzgalmáért, melyet a nagytapolcsányi kát. nagygyűlés megtartása kerül ki