Budapesti Hírlap, 1894. október(14. évfolyam, 271-301. szám)

1894-10-10 / 280. szám

a­ sági iparnak, de hisz éppen abban van az államvasúti rendszer fő előnye, hogy a vas­útnak válságos pillanatokban nem a tisztán vasút-pénzügyi szempontból kell kiindulnia, hanem, mint a jelen esetben is, adott alkalom­mal az általánosságnak alárendeli a maga kü­lön érdekeit. A kereskedelmi miniszter ez irányban tett intézkedéseiről körrendeletben értesítette az ín­ségben szenvedő vármegyék törvényhatóságait. E rendelet szerint a miniszter, tekintettel az ország legnagyobb részében mutatkozó rend­­kívül nagy takarmányhiányra, megokoltnak találta, hogy a szálas takarmányneműeken kí­­vül, melyekre máris a legmesszebb menő ön­költségi viteldíjakat engedélyezte, még takarmá­nyozási célokra szolgáló egyéb termékekre is a vasúti szállítási díjakat kivételes mértékben mér­sékelje. Ennek következtében utasította a minisz­ter a m. kir. államvasutak igazgatóságát, hogy Arad, Árva, Bács-Bodrog, Bereg, Békés, Csa­­nád, Csongrád, Hajdú, Jász-Nagy-Kun- Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Szabolcs, Trencsén és Turóc vármegyék területén fekvő állomásokra mezőgazdazdasági célokra, illetőleg a mező­­gazdasági szeszgyárakban leendő feldolgozás végett szállítandó korpa, kukorica, burgonya és burgonya-törköly, burgonya-moslék és burgonya­­hulladék-küldemények után bizonyos, számsze­rűleg meghatározott, igen olcsó egységdíjakat szá­mítson. A miniszter nagyon helyesen intézkedett azonban egyben arról is, hogy e rendkívüli kedvezmények csakis az idei szárazság által sújtott gazdaközönségnek, főleg a kisebb gazdák­nak váljék javára és ehez képest, minthogy a rendes üzleti forgalomnak ily önköltségi vask­ti tételek nem adhatók, a vármegyei közigazga­tási bizottságok által minden egyes vagyon korpánál, vagy kukoricánál szigorúan ellen­őrizteti, hogy az tényleg gazda nevére érkezik és gazdaságban vagy gazdasági iparban fel­­használtatik-e ? A miniszter utasítja végül a vármegyé­ket, hogy intézkedéseit a gazdaközönséggel széles körben tudassa s főleg arra iparkodjék, hogy a kedvezmény a kisebb gazdák és a szegényebb osz­tály támogatására szolgáljon. E célból figyelmez-E könyvek­­közül különösen a Puszta könyve aratott nagyobb sikert. E művét le is fordították franciára és La Poustra, melyet a párisi kritika nagy elismeréssel fogadott, négy kiadást ért meg. Az elmúlt nyáron Justh ismét Szent-Tor­nyán lakott és bár állapota akkor már igen rosszra fordult, száz újabb terv foglalkoz­tatta nyughatatlan lelkét. Kastélya kert­jében színházat építtetett, a­melyben szent­tornyai parasztok játszottak. Ez idő alatt a szenttornyai vendégszerető kastélyban sűrűn fordultak meg a látogatók, budapesti művészek és művésznők, nagyurak és írók, francia és angol vendégek, a­kikkel Justh távoli útjain ismerkedett meg, s a­kiknek a barátságát meg­hódította magának és nemzetének. Szeptemberben a beteg állapota oly rosszra fordult, hogy Párisba, majd Cannes-ba kellett utaznia. Utolsó levelei borús sejtelmekkel van­nak telve, ő is érezte és jó embereivel is érez­tette, hogy most már föltartózhatatlanul köze­ledik a vég. Utolsó levelét tegnapelőtt írta kiadójához, a­ki most rendezi sajtó alá Justh Zsigmond legújabb és legutolsó könyvét. E könyvnek, mely legközelebb fog megjelenni, sokat mondó cím­e: Fuimus! A koporsót, melyben a költő földi ma­radványai pihennek, Cannes-ból haza hozzák, hogy a szent­ tornyai szülőföldbe temessék. Ko­porsójára virágözön fog hullani, a költő emlé­kére pedig áldás és részvét. Érdemeit följegyzi az irodalomtörténet, a­kik pedig ismerték, vissza fognak rá emlékezni, mint olyan em­berre, a­ki sokat szenvedett és nagyon tudott szeretni. Budapest, okt. 9. Az állami anyakönyvvezetés életbeléptetése. — Saját tudósítónktól. — Mint a miniszterelnök a képviselőház mai ülésén megtartott pénzügyi expozéban jelentette, a kormány szándéka az, hogy az állami anya­könyvvezetési javaslatnak törvényerőre emel­kedése esetében az állami anyakönyvvezetők már a jövő 1895. évben megkezdjék működé­süket. Ennél fogva a jövő évnek négy utolsó hó­napjára már fel is vette a belügyminiszter tár­cájának költségvetési előirányzatába az állami anyakönyvvezetés költségeit. Az új intézmény lehetőleg pontos és sza­batos működésének érdekében feltétlenül szük­ségesnek tartja a kormány azt is, hogy a köz­ponti vezetés és felügyelet mindjárt kezdetben szerveztessék. E végből a jövő év szeptember havára a belügyminisztériumban központi anya­könyvi osztályt óhajt felállítani, melynek fogal­mazó­ személyzete, tekintettel az első szervezés nagy munkájára, legalább egy osztálytanácsos­ból, egy titkárból, egy segédtitkárból és két segédfogalmazóból fog állani, a nagymérvű nyilvántartási és kezelési teendők végezésére megfelelő számú díjnok alkalmazásával. A­mi pedig az anyakönyvi felügyelői intéz­ményt illeti, erre éppen az állami anyakönyvve­zetés behozatalának első idejében lesz a leg­nagyobb szükség, mert az anyakönyvvezető személyzet begyakorlása, pontos és rendsze­res munkálkodáshoz szoktatása, a kezdet­ben a dolog természeténél fogva gyakrab­ban szükséges útbaigazítások gyors és köz­vetetten megadása, mind oly feladatok, me­lyek az állami anyakönyvek vezetésének első szakában kétszeres fontosságúak lesznek s úgyszólván egyik fő biztosítéka az egész intéz­mény sikerének. Mindezekre való tekintettel a kormány mindjárt kezdetben teljes létszámmal kívánja rendszeresíteni az anyakönyvi felügye­lőket. A teljes létszámot pedig, az intézmény által elérni óhajtott cél veszélyeztetése nélkül, húsz anyakönyvi felügyelőnél kevesebben alig tartja megállapíthatónak. Az anyakönyvi fel­­ügyelők hivatali állását a VII. és VIII. fizetési osztályokba fogják sorozni. A delegációk a királynál. Tegnap este 6 órakor volt a budai kir. várpalotában a második ebéd, melyet a király a delegációknak adott. Ő felsége ezúttal is nagyon vidáman és sokat beszélgetett a delegátusokkal. Feltűnő hosszan beszélgetett Sttess osztrák delegátus­sal, a­ki megköszönte ő felségének ama ke­gyes szavait, melyeket Balassa-Gyarmaton a zsidó­ küldöttségnek mondott. Észrevették, hogy a király igen röviden szólt­ Zichy Nándor gróf­hoz, ellenben hosszabb és láthatólag komoly beszélgetéssel tüntette ki Apponyi Albert gró­fot. Jókainak kérdésére, hogyan érzi magát a királyné ő felsége, azt felelte a király: — I. királyné rég nem érezte magát olyan jól. Nagyon örül, hogy Gödöllőn van s az ottani tartózkodás rendkívül jó hatással van reá. A függetlenségi párt és az egyházpoli­tika. Úgy volt, hogy a függetlenségi és 48-as párt már holnap este értekezletet tart, arról döntendő, hogy az egyházpolitikai javaslatok dolgában beál­lott kedvezőtlen fordulat következtében a kormány­nyal szemben tanúsítandó magatartását már jó eleve precizírozza. De, mert a képviselőház csak október 17-én kezdi meg újabban tárgyalásait, s mert az állami anyakönyvelésről szóló ja­vaslat sorsának eldőlte is bevárandó : a párt csak az okt. 16-án tartandó értekezleten fog hatá­rozni a főrendiház üzenetét illető politikai maga­tartására nézve. Azonban már ma este is élénk beszélgetés folyt a klubban a történtekről. Kétség­telennek látszik, hogy a párt aligha fogja elsza­lasztani a kritika­gyakorlás alkalmát a miatt, mert a kormány a kedvező nyári alkalmat elszalasztotta s két fontos javaslatnak győzelméről nem gondos­kodott kellőképp. Az állami anyakönyvek a főrendi­házban. A főrendiház október 10-én, szerdán, délelőtt 11 órakor ülést tart. Napirendre van tűzve az állami anyakönyvekről szóló törvény­javaslat tárgyalása. Zichy Nándor csataterve. A Fejér megyei Napló Zichy Nándornak jövőben követendő programját a következő pontokba foglalja össze : 1. Harc a még hátralévő egyházpolitikai ja­vaslatotok ellen, a­mennyiben ezek a katolicizmus és a nemzet érdekeit sértik. 2. Ezen javaslatok megszavazása esetében folytatása azon már megkezdett akciónak, mely szentesítések megakadályozását célozza. 3. Folytatása a már országszerte megkezdett pártszervezésnek a falvakban, városokban és me­gyékben. 4. Határozott ellenzése a közigazgatás álla­mosításának. 5. Harc a kormány pénzügyi és gazdasági politikája ellen. 6. A választási cenzus leszállításának tör­vénybe igtatása. 7. A nemzetiségi kérdésnek törvény és mél­tányosság útján való rendezése. 8. Harc minden, a 67-iki kiegyezés elleni tö­rekvés ellen. A főrendiházi nuncumok a Házban. A képviselőház a ma érkezett főrendiházi nun­­ciumokat a vallás szabad gyakorlatáról s a zsidórecepcióról a jövő szerdán, október 17-én tartandó ülésén fogja a bizottságok mellőzésé­vel tárgyalás alá venni. A Schvarcz Gyula esete. A képviselőház összeférhetetlenségi bizottságának mai ülésében fel­olvasták Bánffy Dezső báró képviselőházi elnöknek, Schvarcz Gyula képviselőhöz intézett levelét s a ne­vezett képviselőnek erre a levélre küldött válaszát. A­ ház elnöke levelében ezt a figyelmeztetést intézte Schvarcz Gyulához : „A vallás- és közoktatásügyi miniszter átirata szerint nagyságod a budapesti tudományegyetem rendes tanárává neveztetvén ki, van szerencsém be­cses figyelmét felhívni az 1875. I. t.-c. 8. §-ára, mely igy szól : „Azon képviselő, a ki időközben kinevezéstől függő oly állami szolgálatba lép, mely a képviselőséggel összefér, csak úgy tarthatja meg képviselői helyét, ha arra újból megválasztatik. E végből a kinevezési okmány kézbesítésétől, vagy a­mennyiben a kézbesítést a kinevezés kihirdetése előzte meg, a kihirdetéstől számított 48 óra alatt a képviselőségről lemondani tartozik. “ Fogadja nagyságod kiváló tiszteletem nyil­vánítását.“ A ház elnökének figyelmeztető levelére Schvarcz Gyula a következőket válaszolta: „Ha minden kétségen felül állana, hogy az 1875 : I. t.-c. 8. §-ának rendelkezése az egyetemi tanárokká kinevezett országgyűlési képviselőkre is vonatkozik, úgy bizonyára már­­siettem volna lemon­dani képviselői állásomról. — Ámde az én legjobb meggyőződésem szerint — az általam illetékes he­lyen tüzetesen kifejtendő indokok alapján — az 1875 : I. t.-c. 8. §-a reám, mint egyetemi tanárrá kinevezett ország. képviselőre nem vonatkozhatik , ennélfogva nem is érezhetem magamat arra indíttatva, hogy képviselői mandátumomat az 1875 :I. t.-c. 8. §-a miatt brevi manu letegyem. Minthogy azonban nagy­méltóságodnak, mint a képviselőház elnökének né­zetét tiszteletben tartani mindenkor hazafias köte­lességemnek ismerem, kineveztetésemet a budapesti egyetemen az ókori történelem nyilvános rendes tanárává nagyméltóságodnak, mint a képviselőház elnökének, ezennel bejelentem, hogy majd ez ügy­ben az egyedül illetékes fórum, a képviselőház összeférhetetlenségi bizottsága törvény és házszabály szerint eljárhasson. Fogadja a nagyméltóságú elnök úr stb.“ A bizottság az ügy tárgyalásának időpontját okt. 17-én d. u. 4 órára tűzte ki. BUDAPESTI HÍRLAP. (280. sz.) 1894. október 10. tetendők az ily kisebb megrendelők, hogy egyes gazdák kisebb megrendeléseiket akképp egye­sítsék, hogy egész vagyont tegyen ki az ösz­­szes megrendelés, minthogy a kedvezmény csak egész vagyon szállítására szól.

Next