Budapesti Hírlap, 1894. október(14. évfolyam, 271-301. szám)

1894-10-22 / 292. szám

6 SPORT. Atléta-verseny. A magyar atléikai klub nyilvános őszi viadala ma délután folyt le az Orczy-kertben nagy és elő­kelő publikum előtt. Versenybíró Andrássy Géza gróf, helyettese Gerenday György dr., versenytitkár pedig Pórteleky László dr. volt. A versenyek lefolyása a következő volt: 1. Juniorok versenye. Síkfutás. Zártverseny 200 méter távolsággal. Az első díjat, egy bronzérmet, Penninger Antal vitte el, ki 27.2 másodperc alatt jött be. 2. Vándor-díj. Adja Andrássy Géza gr. Sík­futás, nyíltverseny 4021­, méterrel. Első, három ver­senyző közt, Záborszky István 53’/2 mp. alatt, a­ki aranyérmet kapott. 3. Magasugrás. Nyiltverseny. Öt jelentkező közül az első dijat, ezüstérmet, Reichart Vilmos, a a második dijat (bronz­érem) Donhoffer Szilárd nyerte.4. Síkfutás. Nyiltverseny. Távolság 100 yard. Az első díjat (ezüst érem) Báni Nándor nyerte, ki 10­5 mp. alatt futotta be a pályát s ezért tisztelet­díjat is kapott. A második díj Szilágyi Viktornak jutott. 5. Kerékpárverseny térelőnynyel. Nyílt verseny. Táv 5 kilométer. Négy pályázó közt első Minich Jenő, a második Sváb Jenő, a Hunnia tagja. 6. Bajnoki gátverseny. Zártverseny, táv. 120 yard. Első Báty Pál 161/s mp. alatt, ki az ezüstér­men kívül bajnokjelöltséget is kapott, mivel e ver­senyben másodszor győzött. 7. Súlydobás távolba, juniorok számára. Zárt­verseny. Súly 16 angol font. A legjobb eredményt nyolc versenyző közt Kropf Géza érte el, 9 m. 83 cméterrel. Ezüstérmet kapott.­­ Második Lengyel Béla 9 m. 52 cm.-rel, bronzérmet kapott. 8. Bajnoki síkverseny. Zártverseny, táv. fél angol mild. A bajnokjelöltségre győztek eddig : Záborszky István kétszer, Dáni Nándor egyszer. Ma Báni lett a győztes 2­51/5 mp. alatt. 9. Handicap síkfutás. Nyiltverseny, táv. 4027, m. Első tiszteletdíjat Massanek Gábor nyerte, a­ki 563/5 másodperc alatt futotta be a pályát. Csaknem ugyanabban az időben érkezett s a második dijat, bronzérmet nyerte Sacher Gusztáv. 10. Nagy kerékpárverseny. Nyiltverseny. Tá­volság: 10 kilométer. Az első díjat: ezüst­érmet Minich Jenő nyerte, 19 perc 21­­. perc alatt érve be. A második díjat: bronz érmet, Lillits Mi­­lutin, a Hunnia magyar bicikle-klub tagja, 19’23 p. alatt. Lillits a cél elérése után a gépével egy cö­löpbe ütödött s elbukott, de komolyabb baja nem történt. 11. Széchenyi Béla gróf dija. Akadályverseny. Nyílt verseny. Távolság 1000 méter. Az első dijat, a klub ezüst­érmét és Széchenyi Béla gróf tiszte­letdiját Báni Nándor nyerte, beérkezett 3 perc 4 másodperc alatt. A második díjat: bronz­érem: Láng Árpád nyerte 3 perc 20 m. perc alatt. 12. Vigaszverseny. Síkfutás. Nyíltverseny. Tá­volság 300 méter. Két versenyző közül Stankovits Szilárd érkezett elsőnek. * Bécsi lóversenyek. A bécsi októberi ló­­verseny-meeting harmadik napjának eredménye, mint nekünk telegrafálják, következő volt : I. Handicap. 2800 k. kétéveseknek. 1000 mé­ter. Hadik-Barkóczy E. gr. sga m. Toreador i­s hoszszal könnyen 1-ső ; Szemere Miklós p. k. Gran­dezza 2-dik ; 71 h. Marie Brizard 3-dik ; aztán Czifraság, Serezaner, Irénke, Abassi, Corinna, Mol­­nárné, Gehrweg, Gelinotte, Armer Péter. Tot.:­­­5 : 20. Helyre : I. 25 : 41. II. 25 : 38. III. 25 : 84. II. Giunnersburg-verseny. 4800 k. 2 éveseknek. 1600 méter. Hadik-B. Endre gr. sga k. Barberry küzdelem után fél hoszszal 1-ső ; Springer G. br. sga m. Bunbar 2-dik ; 4 hoszszal Bácsi 3-dik ; aztán Napagedl, Bayard, Gogerl, Kipfelkoch, Tussle. Tot. 5 : 12. Helyre : I. 25 : 32. H. 25 : 45. III. 25 : 113. III. Ausztria-d­ij. 100.000 kor. 2 ó. és id. lo­vak. 1300 méter. Blaskovics Miklós 2 é. sga m. Csapláros küzdelem után fejhosszal 1-se. Üchtritz Zs. báró 3 é. sga k. Kozma 2-dik; 4 h. Margit 3-dik; 2 h. Märchen 4-ik. Aranyvirág, Clifford, Bon Gomus, Levente. Tot. : 5 : 11. Helyre I. 25 : 32. H. 25 : 31. III. 25 : 49. IV. Eladóverseny. 2800 kor. 3 é. és id. lovak. 1800 méter. Wimpffen S. gr. 3 é. sz. k. Váratlan 2 és fél h. 1-ső; Postruszki V. lovag 3 é. sp. k. Perlesz 2-ik. Tot 5 : 7. V. Októberi akadályverseny. 10.000 kor. 5400 méter. Schönborn A. gr. 4 é. p. m. Leid 1 15 hosz­szal 1-ső. Lebaudy A. 4 é. sz. k. Bebatte 2-ik. Purzbichler rossz harmadik , messze hátrább Donald. Tot. : 5 : 9. Helyre: I. 25 : 32. II. 25 : 39. VI. Gátverseny. 2800 kor. 3é. és i­ j. lovak. 2400 méter. Weltern Wiener R. lovag 46. p. m. Leonidas küzdelem után nyakhoszszal 1-sö; Miller I. 36. p. k. Rhea 2 dik; nyakhoszszal Grófnő 3-dik; aztán Mouche, Kupa, Magst, Benza Ida. — Tot. 5 : 10. Helyre : I. 25 : 35. II. 25 : 63. VII. Rothschild Náthán báró 3 éves iga­m. Lindenberg: két hoszszal könnyen 1-sö; Blaskovics M. 3é. sga m. Actionár 2-dik; fejhoszszal hátrább Minister 3-dik; aztán Cerberus, Appetit, Baronin, Metella, Alegresse. — Tot.: 5:46. Helyre : I. 25 : 66, H. 25 : 59, i­. 25 : 43. * A nemzeti tornaegyesület november hó 3-án az egyesület Szentkirályi-utcai helyiségében házi versenyt rendez, melyen a győztesek között emléktárgyakat fognak kiosztani. Budapest, okt. 21. BUDAPESTI HÍRLAP, (292 sz.) 1894. október 22. IlTYN­IT­ TÉI«.« Reiner lápot és Ferenc drágja-, vegyszer- és illatszer­üzlet Budapest, Király­ utca 41. szám. Küry Klára-féle Liliom­­arckences főraktára. (Egy nagy tégely ára 2 forint. Vidékre bérmentve 2 forint 20 krajcár.) 132272 Krakas Márton 4-ik száma megjelent. JSSffye?® ssBáMm 1® kr. wm~ Kapható minden hirlapelárusitónál. *) Az e rovatban foglaltakért nem vállal felelő­séget a szerkesztőség. KÖZGAZDASÁG, Budapest, okt. 21. — A dunai rakodó partok ügyében tartott ismét értekezletet a budapesti kereskedelmi és ipar­kamara által egybehívott szaktanácskozás. Az érte­kezlet konstatálva a gabonakirakodás növekvő ba­ját, mely a budapesti gabonakereskedést végrom­lással fenyegeti, szükségesnek tartja a már két év előtt kidolgozott tervek kivitelét, a kereskedelmi kikötő építését a Csepelsziget északi csúcsán. Míg e nagyszabású terv megvalósul, ideiglenesen azáltal segítendő a bajon, hogy a Margithídon fölül lévő partrészek folytatólagosan kiépíttetnek, a­mi rövid idő alatt lehetséges. Hogy pedig a budai part is igénybe vétethessék, szükséges, hogy a budai olda­lon kirakott és a pesti oldalra kocsin szállítandó tömegáru után hídvám ne szedessék. Ez értelemben fognak fölérni a kormányhoz és a fővároshoz.­­ Amerikai pénz Magyarországon. Sztak­­csinból (Zemplén vármegyéből) írják lapunknak, hogy a gazdák helyzete az egész vidéken szánal­mas lenne, ha az Amerikába vándoroltak nem kül­dözgetnének haza pénzt. Az Amerikába kivándorlottak száma jelentékeny s valószínű, hogy a szinnai járás­ból 2000—2500 lélek van még most is távol, a­kik évenkint legalább is 100—150 ezer dollárt külde­nek övéiknek. Csakis ezzel az összeggel bírják az itteniek fentartani magukat. Még adóba is sokat fizetnek ebből az összegből. Igen nagy baj ezen a vidéken az is, hogy a munkásnép számára főképp tél idején nincsen kereset. A föld-, illetőleg erdő­­birtokosok is többnyire idegen munkásokkal eszkö­zöltetik a favágatást s az idevaló nép csakis a vasúthoz szállítja a letarolt fa­árut. Igaz, hogy ez által is némi keresethez jut az, a­kinek lova és kocsija van. — Franciaország vámpolitikája. A lyoni kereskedelmi kamara elnöke, mint telegramban je­lentik, a kereskedelmi miniszter fogadásánál a miniszterhez beszédet intézett, melyben kiemelte, hogy mily jelentősége van a kereskedelemnek Lyon környékére nézve és kijelentette, hogy ha nem is kérnek szabad kereskedelmet, de lehetőleg nagy sza­badság kívánatos volna. A kereskedelmi miniszter vá­laszában megjegyezte, hogy a szomszédos szabad­kereskedelmi államokban az adójövedelem jelenté­keny csökkenését tapasztalják. A mostani francia regime a tapasztalat regimeje, melylyel lojális mó­don kísérleteket kell tenni. Ehhez a vámok állan­dóságára van szükség. Végül a miniszter azt mon­dotta, hogy magasabb okok kellenek ahhoz, hogy ezen a regimen változtassanak. — Gabonaforgalom Amerikában. New­ Yorkból e hó 20-káról jelenti a C. T. B. . A lefolyt héten következő volt a gabonahozatal: Búza a nyugati városokból 4,790.000 bushel, az atlanti ki­kötőkből 1,562.000 bushel , kivitetett az atlanti ki­kötőkből 557.000 bushel. Tengeri a nyugati váro­sokból 955.000 bushel, az atlanti kikötőkből 286.000 bushel; kivitetett az atlanti kikötőkből 55.000 bushel. Liszt a nyugati városokból 339.000 barrel, az at­lanti kikötőkből 348.000 barrel; kivitetett az atlanti kikötőkből 240.000 barrel. — A ragadós tüdőlok Árva megyében. Trsztenáról írják nekünk : Az egész vidéken már évek óta pang a szavasmarhaforgalom, sajnos még min­dig a ragadós tüdőlob átka nehezedik a vidékre a­nélkül, hogy csak remény lenne arra nézve, hogy ebből a betegségből már egyszer kilábol a jószág. Az ajándékba adott, vagy kapott jószág­nak sem vehetik hasznát a szomszéd vidéke­ken, mert bizony annak elszállítása szigorú bünte­tést von maga után. Üdvös dolog ugyan, hogy oly szigorúan hajtanak végre törvényt, de azon kellene lenni az­­intéző köröknek, hogy juttassák a vidéket is pénzhez, hiszen csakis a szarvasmarha volt s lesz is az egyedüli forrás, a melyből pénzt lehet terem­teni. Hogy fog a mostani nehéz viszonyok között a exisztálni, az a jövő titka. — Szüret. Csabrendekről Írja levelezőnk: A szüret itt is befejeződött. Már régen volt ily kitűnő szüret, mind mennyiségileg, mind minőségileg. Jól munkált egy magyar hold szőlő-területről 25—30 hl. szűrtek. Már vevők is jöttek Stájerból, lliterjét 25—28 forintéival vásárolják. A bő szüretet legin­kább a rendszeres permetezésnek köszönhetik. — A Vág folyó szabályozása. Liptó-Szent- Miklósról írják lapunknak, hogy a Vág folyó szabá­lyozása mostanában a diskuszió tárgya; az egész vidék közönsége óhajtja a Vág folyó szabályozását, de csakis rendszeres munkával, nehogy ismét min­dent elsöpörjön az árvíz. Levelezőnk írja, hogy fő­képp egyes veszedelmesebb partokat kellene legin­kább megerősíteni, a­helyett, hogy a folyó medrét egyengetnék. Véleménye szerint csupán környékén tíz községre nézve szükséges erős gátat emelni és pedig Liptó-Ujvárt, Okolicsnó, Csenicz, Andrásfalu, Suhtár, Tarnóc, Párisháza, Szokolcsva, N.-Olaszi, Tepla, Ivabno-puszta és Liszkafalván. Ezekben a községekben jelentékeny pusztítást okozott az 1894- diki árvíz. — Kőszénforgalom. Ez év november hó 1-vel az 1892. évi március hó 1-től, illetve 1892. évi április hó 1-től érvényes kivételes díjszabásokban, valamint azoknak pótlékaiban foglalt határozmányok föntartása mellett az ostraui kőszénter­ület, Mähr,­­Ostrau, Hruschau, Szczakowa, Trzebina, Oderberg, Dombrau, Karwin és Trzynietz állomásokról vala­mint a boroszlói kir. vasú­tigazgató­ság felsősziléziai állomásairól Oroszka magyar királyi államvasutak állomására rendelt szénküldeményekre rovatolási díj­tételek lépnek életbe, melyek a részes vasutigaz­­gatóságok székhelyén megtudhatók. A felsősziléziai állomásokról Oroszkára szállítandó küldeményeknél az 1892. évi április hó 1-től érvényes kivételes díjszabásban és annak pótlékaiban Csata állomással való forgalomra nézve foglalt díjtételek nyernek al­kalmazást. — A fiume—anconal és fiume—velencei hajójáratok. Ez év november hó 1-től 1895. évi március hó végéig a gőzhajók Fiume és Ancona, valamint Fiume és Velence közt a következő me­netrend szerint fognak közlekedni: Indulás a buda­pesti gyorsvonathoz való csatlakozásban Fiuméból Anconába minden csütörtökön 71/2 órakor reggel, érkezés Anconába ugyanazon napon 61/2 órakor este. Indulás Anconából Fiuméba minden szombaton 9 órakor este, érkezés Fiuméba másnap 7 órakor reggel. Indulás Fiuméból Velencébe minden vasár­nap délután 4 órakor, érkezés Velencébe másnap 6 órakor reggel. Indulás Velencéből Fiuméba minden kedden 6 órakor este, érkezés Fiuméba másnapon 9 órakor reggel. Ama hajók, melyek Velencéből Fiuméba közlekednek, időnkint Piranót is érintik, mely esetek a velencei hírlapokban és a Szent­ Márkus-téren külön hirdetményekkel tétetnek közzé. Fiume és Velence közt a Venezia, Fiume és Ancona közt pedig a Villám nevű gyorshajó közlekedik, mely utóbbi kiváló kényelemmel van berendezve, a­mennyiben teremmel, külön kabinokkal férfiak és nők számára, 40 I. oszt­­ágygyal, dohányzóterem­mel, fürdőszobával, villám­világítással és gőzfűtéssel van ellátva. A fent említett ha­jójáratokkal kapcsolat­ban kiadandó rendkívüli olcsó kombinált vasúti és hajózási közvetetlen menetjegyek és körutazási je­gyek tekintetében bővebb felvilágosítás a magy. kir. államvasutak menetjegy-irodáiban kapható. — Marhabeviteli tilalom. A salzburgi cs. kir. tartományi kormány a Magyarországból szár­mazó szarvasmarhák­, juhoknak, kecskék- és serté­seknek Salzburg tartományba való bevitelét a ra­gadós száj- és körömfájás behurcolásának veszélye miatt megtiltotta, ezeknek az állatoknak közvetetlenül és kizárólag vasúton való átvitele azonban továbbra is meg van engedve. — Közraktárak forgalma. A magyar leszá­mítoló- és pénzváltóbank közraktárainak forgalmi kimutatása 1894. évi október hó 1-től 15-ig.— Budapesti közraktárak. A készlet volt: 603,223 mm., 5,418.000 frt bizt. ért. Beraktároztatott: 120,526 mm., 9,611.000 frt bizt. ért. összes készlet: 723,749 mm., 6,379.100 frt bizt. ért. Kiraktároztatott: 97,295 mm., 644.500 frt bizt. ért. , Fenmaradt: 626.454 mm., 5,734.600 frt bizt. ért. Átlagos napi forgalom 14.515 mm. — Barcsi raktárak. A készlet volt: 120.788 mm., 791.650 frt bizt. ért. Beraktá­roztatott: 12.721 mm, 84.450 frt bizt. ért. Összes készlet: 133.509 mm, 876.100 frt bizt. ért. Kirak­tároztatott : 20.604 mm., 135.450 frt bizt. ért. Fen-

Next