Budapesti Hírlap, 1894. október(14. évfolyam, 271-301. szám)
1894-10-22 / 292. szám
6 SPORT. Atléta-verseny. A magyar atléikai klub nyilvános őszi viadala ma délután folyt le az Orczy-kertben nagy és előkelő publikum előtt. Versenybíró Andrássy Géza gróf, helyettese Gerenday György dr., versenytitkár pedig Pórteleky László dr. volt. A versenyek lefolyása a következő volt: 1. Juniorok versenye. Síkfutás. Zártverseny 200 méter távolsággal. Az első díjat, egy bronzérmet, Penninger Antal vitte el, ki 27.2 másodperc alatt jött be. 2. Vándor-díj. Adja Andrássy Géza gr. Síkfutás, nyíltverseny 4021, méterrel. Első, három versenyző közt, Záborszky István 53’/2 mp. alatt, aki aranyérmet kapott. 3. Magasugrás. Nyiltverseny. Öt jelentkező közül az első dijat, ezüstérmet, Reichart Vilmos, a a második dijat (bronzérem) Donhoffer Szilárd nyerte.4. Síkfutás. Nyiltverseny. Távolság 100 yard. Az első díjat (ezüst érem) Báni Nándor nyerte, ki 105 mp. alatt futotta be a pályát s ezért tiszteletdíjat is kapott. A második díj Szilágyi Viktornak jutott. 5. Kerékpárverseny térelőnynyel. Nyílt verseny. Táv 5 kilométer. Négy pályázó közt első Minich Jenő, a második Sváb Jenő, a Hunnia tagja. 6. Bajnoki gátverseny. Zártverseny, táv. 120 yard. Első Báty Pál 161/s mp. alatt, ki az ezüstérmen kívül bajnokjelöltséget is kapott, mivel e versenyben másodszor győzött. 7. Súlydobás távolba, juniorok számára. Zártverseny. Súly 16 angol font. A legjobb eredményt nyolc versenyző közt Kropf Géza érte el, 9 m. 83 cméterrel. Ezüstérmet kapott. Második Lengyel Béla 9 m. 52 cm.-rel, bronzérmet kapott. 8. Bajnoki síkverseny. Zártverseny, táv. fél angol mild. A bajnokjelöltségre győztek eddig : Záborszky István kétszer, Dáni Nándor egyszer. Ma Báni lett a győztes 251/5 mp. alatt. 9. Handicap síkfutás. Nyiltverseny, táv. 4027, m. Első tiszteletdíjat Massanek Gábor nyerte, aki 563/5 másodperc alatt futotta be a pályát. Csaknem ugyanabban az időben érkezett s a második dijat, bronzérmet nyerte Sacher Gusztáv. 10. Nagy kerékpárverseny. Nyiltverseny. Távolság: 10 kilométer. Az első díjat: ezüstérmet Minich Jenő nyerte, 19 perc 21. perc alatt érve be. A második díjat: bronz érmet, Lillits Milutin, a Hunnia magyar bicikle-klub tagja, 19’23 p. alatt. Lillits a cél elérése után a gépével egy cölöpbe ütödött s elbukott, de komolyabb baja nem történt. 11. Széchenyi Béla gróf dija. Akadályverseny. Nyílt verseny. Távolság 1000 méter. Az első dijat, a klub ezüstérmét és Széchenyi Béla gróf tiszteletdiját Báni Nándor nyerte, beérkezett 3 perc 4 másodperc alatt. A második díjat: bronzérem: Láng Árpád nyerte 3 perc 20 m. perc alatt. 12. Vigaszverseny. Síkfutás. Nyíltverseny. Távolság 300 méter. Két versenyző közül Stankovits Szilárd érkezett elsőnek. * Bécsi lóversenyek. A bécsi októberi lóverseny-meeting harmadik napjának eredménye, mint nekünk telegrafálják, következő volt : I. Handicap. 2800 k. kétéveseknek. 1000 méter. Hadik-Barkóczy E. gr. sga m. Toreador is hoszszal könnyen 1-ső ; Szemere Miklós p. k. Grandezza 2-dik ; 71 h. Marie Brizard 3-dik ; aztán Czifraság, Serezaner, Irénke, Abassi, Corinna, Molnárné, Gehrweg, Gelinotte, Armer Péter. Tot.:5 : 20. Helyre : I. 25 : 41. II. 25 : 38. III. 25 : 84. II. Giunnersburg-verseny. 4800 k. 2 éveseknek. 1600 méter. Hadik-B. Endre gr. sga k. Barberry küzdelem után fél hoszszal 1-ső ; Springer G. br. sga m. Bunbar 2-dik ; 4 hoszszal Bácsi 3-dik ; aztán Napagedl, Bayard, Gogerl, Kipfelkoch, Tussle. Tot. 5 : 12. Helyre : I. 25 : 32. H. 25 : 45. III. 25 : 113. III. Ausztria-dij. 100.000 kor. 2 ó. és id. lovak. 1300 méter. Blaskovics Miklós 2 é. sga m. Csapláros küzdelem után fejhosszal 1-se. Üchtritz Zs. báró 3 é. sga k. Kozma 2-dik; 4 h. Margit 3-dik; 2 h. Märchen 4-ik. Aranyvirág, Clifford, Bon Gomus, Levente. Tot. : 5 : 11. Helyre I. 25 : 32. H. 25 : 31. III. 25 : 49. IV. Eladóverseny. 2800 kor. 3 é. és id. lovak. 1800 méter. Wimpffen S. gr. 3 é. sz. k. Váratlan 2 és fél h. 1-ső; Postruszki V. lovag 3 é. sp. k. Perlesz 2-ik. Tot 5 : 7. V. Októberi akadályverseny. 10.000 kor. 5400 méter. Schönborn A. gr. 4 é. p. m. Leid 1 15 hoszszal 1-ső. Lebaudy A. 4 é. sz. k. Bebatte 2-ik. Purzbichler rossz harmadik , messze hátrább Donald. Tot. : 5 : 9. Helyre: I. 25 : 32. II. 25 : 39. VI. Gátverseny. 2800 kor. 3é. és i j. lovak. 2400 méter. Weltern Wiener R. lovag 46. p. m. Leonidas küzdelem után nyakhoszszal 1-sö; Miller I. 36. p. k. Rhea 2 dik; nyakhoszszal Grófnő 3-dik; aztán Mouche, Kupa, Magst, Benza Ida. — Tot. 5 : 10. Helyre : I. 25 : 35. II. 25 : 63. VII. Rothschild Náthán báró 3 éves igam. Lindenberg: két hoszszal könnyen 1-sö; Blaskovics M. 3é. sga m. Actionár 2-dik; fejhoszszal hátrább Minister 3-dik; aztán Cerberus, Appetit, Baronin, Metella, Alegresse. — Tot.: 5:46. Helyre : I. 25 : 66, H. 25 : 59, i. 25 : 43. * A nemzeti tornaegyesület november hó 3-án az egyesület Szentkirályi-utcai helyiségében házi versenyt rendez, melyen a győztesek között emléktárgyakat fognak kiosztani. Budapest, okt. 21. BUDAPESTI HÍRLAP, (292 sz.) 1894. október 22. IlTYNIT TÉI«.« Reiner lápot és Ferenc drágja-, vegyszer- és illatszerüzlet Budapest, Király utca 41. szám. Küry Klára-féle Liliomarckences főraktára. (Egy nagy tégely ára 2 forint. Vidékre bérmentve 2 forint 20 krajcár.) 132272 Krakas Márton 4-ik száma megjelent. JSSffye?® ssBáMm 1® kr. wm~ Kapható minden hirlapelárusitónál. *) Az e rovatban foglaltakért nem vállal felelőséget a szerkesztőség. KÖZGAZDASÁG, Budapest, okt. 21. — A dunai rakodó partok ügyében tartott ismét értekezletet a budapesti kereskedelmi és iparkamara által egybehívott szaktanácskozás. Az értekezlet konstatálva a gabonakirakodás növekvő baját, mely a budapesti gabonakereskedést végromlással fenyegeti, szükségesnek tartja a már két év előtt kidolgozott tervek kivitelét, a kereskedelmi kikötő építését a Csepelsziget északi csúcsán. Míg e nagyszabású terv megvalósul, ideiglenesen azáltal segítendő a bajon, hogy a Margithídon fölül lévő partrészek folytatólagosan kiépíttetnek, ami rövid idő alatt lehetséges. Hogy pedig a budai part is igénybe vétethessék, szükséges, hogy a budai oldalon kirakott és a pesti oldalra kocsin szállítandó tömegáru után hídvám ne szedessék. Ez értelemben fognak fölérni a kormányhoz és a fővároshoz. Amerikai pénz Magyarországon. Sztakcsinból (Zemplén vármegyéből) írják lapunknak, hogy a gazdák helyzete az egész vidéken szánalmas lenne, ha az Amerikába vándoroltak nem küldözgetnének haza pénzt. Az Amerikába kivándorlottak száma jelentékeny s valószínű, hogy a szinnai járásból 2000—2500 lélek van még most is távol, akik évenkint legalább is 100—150 ezer dollárt küldenek övéiknek. Csakis ezzel az összeggel bírják az itteniek fentartani magukat. Még adóba is sokat fizetnek ebből az összegből. Igen nagy baj ezen a vidéken az is, hogy a munkásnép számára főképp tél idején nincsen kereset. A föld-, illetőleg erdőbirtokosok is többnyire idegen munkásokkal eszközöltetik a favágatást s az idevaló nép csakis a vasúthoz szállítja a letarolt faárut. Igaz, hogy ez által is némi keresethez jut az, akinek lova és kocsija van. — Franciaország vámpolitikája. A lyoni kereskedelmi kamara elnöke, mint telegramban jelentik, a kereskedelmi miniszter fogadásánál a miniszterhez beszédet intézett, melyben kiemelte, hogy mily jelentősége van a kereskedelemnek Lyon környékére nézve és kijelentette, hogy ha nem is kérnek szabad kereskedelmet, de lehetőleg nagy szabadság kívánatos volna. A kereskedelmi miniszter válaszában megjegyezte, hogy a szomszédos szabadkereskedelmi államokban az adójövedelem jelentékeny csökkenését tapasztalják. A mostani francia regime a tapasztalat regimeje, melylyel lojális módon kísérleteket kell tenni. Ehhez a vámok állandóságára van szükség. Végül a miniszter azt mondotta, hogy magasabb okok kellenek ahhoz, hogy ezen a regimen változtassanak. — Gabonaforgalom Amerikában. New Yorkból e hó 20-káról jelenti a C. T. B. . A lefolyt héten következő volt a gabonahozatal: Búza a nyugati városokból 4,790.000 bushel, az atlanti kikötőkből 1,562.000 bushel , kivitetett az atlanti kikötőkből 557.000 bushel. Tengeri a nyugati városokból 955.000 bushel, az atlanti kikötőkből 286.000 bushel; kivitetett az atlanti kikötőkből 55.000 bushel. Liszt a nyugati városokból 339.000 barrel, az atlanti kikötőkből 348.000 barrel; kivitetett az atlanti kikötőkből 240.000 barrel. — A ragadós tüdőlok Árva megyében. Trsztenáról írják nekünk : Az egész vidéken már évek óta pang a szavasmarhaforgalom, sajnos még mindig a ragadós tüdőlob átka nehezedik a vidékre anélkül, hogy csak remény lenne arra nézve, hogy ebből a betegségből már egyszer kilábol a jószág. Az ajándékba adott, vagy kapott jószágnak sem vehetik hasznát a szomszéd vidékeken, mert bizony annak elszállítása szigorú büntetést von maga után. Üdvös dolog ugyan, hogy oly szigorúan hajtanak végre törvényt, de azon kellene lenni azintéző köröknek, hogy juttassák a vidéket is pénzhez, hiszen csakis a szarvasmarha volt s lesz is az egyedüli forrás, a melyből pénzt lehet teremteni. Hogy fog a mostani nehéz viszonyok között a exisztálni, az a jövő titka. — Szüret. Csabrendekről Írja levelezőnk: A szüret itt is befejeződött. Már régen volt ily kitűnő szüret, mind mennyiségileg, mind minőségileg. Jól munkált egy magyar hold szőlő-területről 25—30 hl. szűrtek. Már vevők is jöttek Stájerból, lliterjét 25—28 forintéival vásárolják. A bő szüretet leginkább a rendszeres permetezésnek köszönhetik. — A Vág folyó szabályozása. Liptó-Szent- Miklósról írják lapunknak, hogy a Vág folyó szabályozása mostanában a diskuszió tárgya; az egész vidék közönsége óhajtja a Vág folyó szabályozását, de csakis rendszeres munkával, nehogy ismét mindent elsöpörjön az árvíz. Levelezőnk írja, hogy főképp egyes veszedelmesebb partokat kellene leginkább megerősíteni, ahelyett, hogy a folyó medrét egyengetnék. Véleménye szerint csupán környékén tíz községre nézve szükséges erős gátat emelni és pedig Liptó-Ujvárt, Okolicsnó, Csenicz, Andrásfalu, Suhtár, Tarnóc, Párisháza, Szokolcsva, N.-Olaszi, Tepla, Ivabno-puszta és Liszkafalván. Ezekben a községekben jelentékeny pusztítást okozott az 1894- diki árvíz. — Kőszénforgalom. Ez év november hó 1-vel az 1892. évi március hó 1-től, illetve 1892. évi április hó 1-től érvényes kivételes díjszabásokban, valamint azoknak pótlékaiban foglalt határozmányok föntartása mellett az ostraui kőszénterület, Mähr,Ostrau, Hruschau, Szczakowa, Trzebina, Oderberg, Dombrau, Karwin és Trzynietz állomásokról valamint a boroszlói kir. vasútigazgatóság felsősziléziai állomásairól Oroszka magyar királyi államvasutak állomására rendelt szénküldeményekre rovatolási díjtételek lépnek életbe, melyek a részes vasutigazgatóságok székhelyén megtudhatók. A felsősziléziai állomásokról Oroszkára szállítandó küldeményeknél az 1892. évi április hó 1-től érvényes kivételes díjszabásban és annak pótlékaiban Csata állomással való forgalomra nézve foglalt díjtételek nyernek alkalmazást. — A fiume—anconal és fiume—velencei hajójáratok. Ez év november hó 1-től 1895. évi március hó végéig a gőzhajók Fiume és Ancona, valamint Fiume és Velence közt a következő menetrend szerint fognak közlekedni: Indulás a budapesti gyorsvonathoz való csatlakozásban Fiuméból Anconába minden csütörtökön 71/2 órakor reggel, érkezés Anconába ugyanazon napon 61/2 órakor este. Indulás Anconából Fiuméba minden szombaton 9 órakor este, érkezés Fiuméba másnap 7 órakor reggel. Indulás Fiuméból Velencébe minden vasárnap délután 4 órakor, érkezés Velencébe másnap 6 órakor reggel. Indulás Velencéből Fiuméba minden kedden 6 órakor este, érkezés Fiuméba másnapon 9 órakor reggel. Ama hajók, melyek Velencéből Fiuméba közlekednek, időnkint Piranót is érintik, mely esetek a velencei hírlapokban és a Szent Márkus-téren külön hirdetményekkel tétetnek közzé. Fiume és Velence közt a Venezia, Fiume és Ancona közt pedig a Villám nevű gyorshajó közlekedik, mely utóbbi kiváló kényelemmel van berendezve, amennyiben teremmel, külön kabinokkal férfiak és nők számára, 40 I. osztágygyal, dohányzóteremmel, fürdőszobával, villámvilágítással és gőzfűtéssel van ellátva. A fent említett hajójáratokkal kapcsolatban kiadandó rendkívüli olcsó kombinált vasúti és hajózási közvetetlen menetjegyek és körutazási jegyek tekintetében bővebb felvilágosítás a magy. kir. államvasutak menetjegy-irodáiban kapható. — Marhabeviteli tilalom. A salzburgi cs. kir. tartományi kormány a Magyarországból származó szarvasmarhák, juhoknak, kecskék- és sertéseknek Salzburg tartományba való bevitelét a ragadós száj- és körömfájás behurcolásának veszélye miatt megtiltotta, ezeknek az állatoknak közvetetlenül és kizárólag vasúton való átvitele azonban továbbra is meg van engedve. — Közraktárak forgalma. A magyar leszámítoló- és pénzváltóbank közraktárainak forgalmi kimutatása 1894. évi október hó 1-től 15-ig.— Budapesti közraktárak. A készlet volt: 603,223 mm., 5,418.000 frt bizt. ért. Beraktároztatott: 120,526 mm., 9,611.000 frt bizt. ért. összes készlet: 723,749 mm., 6,379.100 frt bizt. ért. Kiraktároztatott: 97,295 mm., 644.500 frt bizt. ért. , Fenmaradt: 626.454 mm., 5,734.600 frt bizt. ért. Átlagos napi forgalom 14.515 mm. — Barcsi raktárak. A készlet volt: 120.788 mm., 791.650 frt bizt. ért. Beraktároztatott: 12.721 mm, 84.450 frt bizt. ért. Összes készlet: 133.509 mm, 876.100 frt bizt. ért. Kiraktároztatott : 20.604 mm., 135.450 frt bizt. ért. Fen-