Budapesti Hírlap, 1894. október(14. évfolyam, 271-301. szám)

1894-10-15 / 285. szám

4 TÁVIRATOK. A beteg cár elutazása. Athén, okt. 14. Az Asti jelenti, hogy az orosz cár és neje október 22-ike előtt nem ér­kezik meg Korfuba, a felségek útja a Bos­­poruson egy kereskedelmi lobogóval ellátott orosz gőzösön, a legszigorúbb inkognitóban fog megtörténni. Volt miniszterek a törvény előtt. Belgrád, okt. 14. A hivatalos lapban a bel­grádi törvényszék felhívja a Csebindc-féle felség­sértési ügyben vádolt s külföldön időző volt minisz­tereket, Kostát, Tausanovicsot és Jakov Nenadovics főiskolai tanárt, hogy 15 nap alatt jelentkezzenek a bíróság előtt, ellenkező esetben a kinevezett vé­dőkkel fogják ellenük megtartani a vizsgálatot és a tárgyalást. I. Vilmos szobra, Mannheim, okt. 14. Ma délelőtt nagy­kö­zönség részvétele mellett leplezték le I. Vilmos császár lovasszobrát. Jelen volt a nagyherceg, a nagyhercegné, valamint a badeni örökös nagyher­cegi pár, a svéd trónörökös és a császár képvisele­tében Albedyl tábornok, a 13. hadtest parancsnoka. Török összeesküvők: Ruscsuk, okt. 14. Ebuzzia Tevfik béget, a leg­kiválóbb török írót, letartóztatták. Azzal vádolják, hogy az ifjú törökökkel összeköttetésben áll. Tényleg találtak a nála tartott házkutatás alkalmával kom­promittáló leveleket, melyeket az Angliában és Franciaországban lakó török emigránsoktól kapott. A letartóztatás általános feltűnést kelt. A vizsgála­tot maga a rendőrminiszter, Nazim basa vezeti. A vizsgálat eredményét titokban tartják. Az olasz hajóhad ünnepe. Genua, okt. 14. A tengerészeti miniszter az admiralitás, hajótörzskarok, a hatóságok képviselői és ötszáz meghívott vendég jelenlétében a Be eV Italia hajón átadta a király nevében azt a gazdagon hím­zett lobogót, melyet Umberto király a nevét viselő hadihajónak ajándékozott. Ez alkalommal a minisz­ter hazafias beszédet mondott, melyre a hajó pa­rancsnoka, ki a zászlót átvette, lelkes szavakban válaszolt. E beszédeket viharos tetszéssel fogadták. A parton és a bárkákon jelen volt közönség lelke­sülten ünnepelte a királyt. Az ünnepen ötvenhat olasz hadihajó volt jelen a kikötőben. Csifu elfoglalása. Berlin, okt. 14. A Wolff-ügynökségnek külön forrásból jelentik Sanghajból, hogy az a hír, hogy a japánok Csifut elfoglalták, alaptalan. Csifut nem támadták meg. A belga választások. Brüsszel, okt. 14. (Saját tudósítónk távirata.) Ma voltak a választások először az általános szavazati jog alapján. Két millió választó élt jogával. A fővárosban nyugodtan és rendben folyt a választás, de a vidékről több felöl rendzavarást és hallatlan presz­­sziót jelentenek. Legnevezetesebb jelenség a szo­ciális túli hódításai. Először mindjárt 6 mandá­tumot nyertek és a pótválasztásoknál is több győzelemre van kilátásuk, úgy, hogy a kama­rában valószínűleg 20 mandátum fölött fognak rendelkezni. — Brüsszelben összesen szavazott 28 000 klerikális, 27.000 liberális és 21.000 szo­­cialista. A szocialista táborban nagy az öröm. Fölkelés Peruban. New­ York, okt. 14. Limából érkező jelenté­sek szerint a kormány­csapatok Huareznél teljesen szétverték a fölkelőket, mely alkalommal 90 ember elesett, 40 megsebesült és sok zsákmányt szereztek. A szenátus 200.000 font sterling kölcsön fölvételét javasolta a perui társaság ügyeinek rendezésére. „Budapesti Hírlap“ 1894. október hó 18-ával új előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési ára: Október hó 16-tól november hó 30-ig 1 frt 80 kr. Október hó 16-tól december hó 31-ig 3 „ — „ Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetésük október hó 15-ével le­ N A P I H I R E K. Budapest, okt. 14. — (Az udvar Itthon.) A 'király ma reggel 6 óra 18 perckor külön udvari vonaton Gödöllőről Budapestre érkezett. A keleti pályaudvarból fölhaj­tatott a váriakba. Reggel nyolc órakor megjelent a Szent Zsigmond-kápolnában, hol Vézinger Károly apátplébános csöndes misét olvasott.­­ (Gödöllőről.) Pár év óta Gödöllő, még ha ott is van az udvar, nem oly élénk, mint egykor volt. Kivül a királyi palotán semmi sem árulja el, hogy ő felségeik itt laknak. A pályaháztól a palo­táig vezető uton, mint egyetlen őrszem egy csendőr áll. A főkapu előtt kedélyesen pipázgatva egy öreg megyei hajdú áll, a ki az idegeneket útba igazítja s az udvarbelieket katonásan köszönti. Az udvari személyzet is jóval kisebb, mint régen volt. A királyné az idén csupán egy négy szobából álló piros selyempiüs garnitúrákkal bútorozott lakosz­tályban lakik. Közvetetlen közelében csupán felol­­vasónője, Ferenczy Ida kisasszony lakik. Este tíz órakor már minden csöndes a palotában, de már reggel öt órakor mindenki talpon van. A király vendégeivel vadászni megy, a királyné pedig sé­­tára indul, elsétál egész a haraszti hegyekig s csak nyolc órakor tér vissza. Ekkor megreggeli­zik s uj görög nyelvmesterével, Palli úrral, ismét sétálni megy. Ezek a séták pihenés nélkül rendsze­rint három-négy óra hosszat tartanak, de csak a parkra szorítkoznak, melynek tudvalevőleg óriási kiterjedése van. A kir­álynő kedves virágait, az ibo­lyát és a szegfűt, különös gonddal tenyésztik most a park pompás virágágyaiban. Olykor a király is, ha nem megy vadászni, minden kíséret nélkül hosz­­szabb sétát tesz a város festői környékén. Ilyen sétája alkalmával elhaladt a minap néhány fiatal parasztasszony előtt, a­kik kenyérsütő kemencét raktak. Az egyik asszony odafutott ő felségéhez s kezet csókolt neki. A király mosolyogva igy szólt az asszonyokhoz: „Köszönöm üdvözlésteket, de most menjetek szépen vissza s dolgozzatok seré­nyen a kemencén, hogy mennél előbb elkészüljön, mert közeleg ám a tél“.­­ (A bajor régensherceg balesete.) Mün­cheni telegram szerint Luitpold bajor régensherceg­­ről az a hír került egyes lapokba, hogy szélütés érte. Ezt hivatalosan megcáfolják. A régensherceg e hó 4-ikén vadászat közben elcsúszott és jobb tér­dén könnyű hor­zsolást szenvedett, a sérülés azon­ban oly jelentéktelen volt, hogy a régensherceg már a legközelebbi napokban ismét részt vehetett a vadászatokon.­­ (Mad­i Kovács otthon.) A balassa­gyar­­mati hadgyakorlatok győztes fővezére, Mádi Kovács György altábornagy most otthon, Tolna megyében, a Paks melletti Gyapa pusztán piheni ki fáradalmait testvéröcscsénél, Mádi Kovács János földbirtokos­nál. A paksi urak fölhasználták az alkalmat, hogy tisztelegjenek földijüknél. E hó 12-én délelőtt igen nagy küldöttség vonult ki Paksról Gyapára, a ne­vében Novák Imre ny. királyi táblai bíró tolmácsolta a tisztelgők örömét és büszkeségét az altábornagy sikerei fölött. Az altábornagy meghatottan köszönte meg földjei, barátjai figyelmét. — (Justh Zsigmond holtteste) vagy 12 nap múlva érkezik csak meg Cannesból s igy a teme­tés Szent-Tornyán csak 26-dika körül lehet. A napot [az,­érdekűitekkel, gyászjelentésben fogják közölni.­­ (Ünnepelt igazgató.) Bíró Zsigmond, a pesti hazai első takarékpénztár igazgató-helyette­sének 25 éves szolgálati jubileumát ünnepelte meg szombaton az intézet tisztviselői kara. Tiszteletére lakoma volt a Hungária fogadóban, melyen a tiszti­kar teljes számban részt vett. Hevesi Ödön ügyvivő igazgató és Schneller Alajos, a takarékpénztár köz­szeretetben álló főkönyvelője köszöntötték fel az ünnepeltet.­­ (Tanárok tisztelgése.) Az állami polgári iskolai igazgatók az egész országból összejőve, né­pes értekezletet tartottak. Ez alkalommal a felügye­let kérdéséről s állásukkal összefüggő több fontos tárgyról tanácskoztak. Eötvös Lóránd báró közok­tatásügyi miniszternél és Pidszky Ágost államtitkár­nál tisztelegtek, mindkettőnél Perjessy László rőcei igazgató tolmácsolta óhajukat. Szalmán miniszteri tanácsosnál s Barkóczy bárónál Gálffy Ignác miskolci igazgató volt a küldöttség szónoka. — Mindenütt a legszívesebb fogadásban részesültek. — (Huszár Adolf síremléke.) Hunzár Adolf­nak, a nyolc év előtt elhunyt kitűnő szobrásznak sirja fölé, mely a kerepesi­ uti temetőben a Deák­­mauzóleumhoz vezető út jobb felén van, tegnap ál­lították fel a síremléket. A síremléket, mely Bánáth­ Gyula műve, az orsz. magyar képzőművészeti tár­sulat állíttatta, mely halottak napján leleplezési ün­nepet is rendez a temetőben.­­ (A Kossuth országos nőegyesület­ élénken látogatott ülést tartott vasárnap délután Pásztory Kornélia úrnő elnöklése alatt. Az ülésen elhatározták, hogy halottak napján az egyesület Kossuth Lajos sírját meg fogja koszorúzni. Egy­úttal az e hónap 28-án hazaérkező Kossuth Ferenc fogadásának részleteit is megállapították.­­ (Arab szultán halálhíre.) Londoni tele­gram szerint Konstantinápolyban hire járt, hogy Murad, az őrültnek nyilvánított és detronizált szul­tán, rabsága helyén, a Csiragan palotában meghalt. Eddig nem erősítették meg ezt a hírt, mely olyan­formán keletkezhetett, hogy a boldogtalan szultánt és környezetét átszállították a Yildiz-kertbe, mert a törökországi nagy földrengés annyira tönkre tette a Csiragan palotát, hogy életveszedelem nélkül nem lehet már benne lakni.­­ (A Zsigmond-híd.) Egy történet­tudományokkal foglalkozó olvasónktól kaptuk a következő figyelemreméltó sorokat: „A Buda­pesten tervezett új hidaknak tudtommal még nincs neve. A történeti hagyományok kegye­lete megkívánná, hogy valamelyik hidat Zsig­mond magyar király és német császár nevéről Zsigmond-híd­nak kereszteljék el. Zsigmond ki­rály volt tudniillik az első, a­ki Budának és Pestnek állandó egybekapcsolását tervezte. Tör­téneti adataink tanúsága szerint Zsigmond ki­rály kőhíddal akarta összekötni a két testvérvárost, s az akkori időkhöz mérten korszakos munká­hoz hozzá is láttak, csakhogy a szép terv azért mégsem valósulhatott meg, mert talán Zsig­­mondnak halála, vagy egyéb körülmények megakasztották a megkezdett építkezést, a nél­kül, hogy később folytatták s be is fejezték volna. Vályi András idejében, ki 1790-ben ki­adott, Magyarország leírása című munkájában említést tesz Zsigmondnak e tervéről, még láthatók voltak a megkezdett munkálatok kő­­omladékai.­­ (Polgári iskolai tanárok bajai.) A tordai állami polgári iskolák igazgatósága körlevelet inté­zett kartársaihoz, a melyben elpanaszolja azt a sa­nyarú sorsot, a­melyben őket az áprilisi rangsor megállapítása döntötte. Ez az intézkedés oly álla­­potot teremtett, hogy például: a 800 forintos fize­tési fokra beosztott szolgálati ideje 7 hó és 18 év között változik. A fizetési állapotok fejtegetése után fölhívja a körlevél a polgári iskolai tanárokat, intéz­zenek föliratot a kultuszminiszterhez, s kérjen föl több országgyűlési képviselőt, hogy a képviselőház­­ban a fizetési osztályok, a fokokra való méltányo­­sabb beosztás és az igazgatói állások szervezése érdekében szólaljanak föl.­­ (A munkáspénztár bajai.) Az elkesere­dett ellenségeskedés, a­mely a budapesti általános munkásbetegsértő pénztár belső életében már csak­nem másfél esztendő óta uralkodik, a pénztár mai közgyűlésével talán véget ért. A Hudy-párt állott folytonos harcban a Rauchmaul párttal, vagyis a ve­zetőséggel, a­mely ellen oly súlyos vádakat emelt, hogy a kereskedelmi miniszter két ízben is új vá­lasztást rendelt el. A mai közgyűlésen, a­melyet az új városházán tartottak meg, óriási érdeklődés mellett másodízben választották meg a vezetőséget. A választások megint a Rauchmaul-párt diadalával végződtek s miután semmiféle szabálytalanság nem történt, ez alkalommal remélhető, hogy az ered­ményt a miniszter is jóvá fogja hagyni. A gyűlés persze nem folyt le egész csöndben. Voltak izga­tott vitatkozások s különösen a szabad orvosvá­lasztás kérdése okozott mérges disputát. Végre is szavazással döntöttek s elvben elfogadván a szabad orvosválasztást, a kérdést tanulmányozás végett a választmányhoz utasították. A gyűlésen jelen volt Mezey Lajos elüljáró s Melly Béla fővárosi jegyző is.­­ (Nemzetiségi párbaj.) Bécsben — mint nekünk jelentik — vasárnap véres kardpárbaj volt Szeremley Mihály 68. gyalogezredben egyéves ön­kéntes és Katies Zdenko gyalogos hadnagy közt. A BUDAPESTI HÍRLAP. (285. sz.) 1894­. október 15. jár, hogy azt minél előbb megújítani szíves­kedjenek, nehogy a lap szétküldésében fönn­­akadás történjék. Különösen figyelmeztetjük t. vidéki elő­fizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításá­nál, valamint minden reklamációhoz, lakóhely­változás bejelentéséhez és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásokhoz egy-egy cím­­szalagot mellékelni szíveskedjenek.

Next