Budapesti Hírlap, 1894. október(14. évfolyam, 271-301. szám)

1894-10-28 / 298. szám

1894. október 28. BUDAPESTI HÍRLAP. (298­ sz.) a magyarok németül tanulni, hogy egyáltalán szük­séges-e nekik, hogy németül tanuljanak , a felett lehet vitatkozni, annyi azonban bizonyos e levél szerint, hogy a tábornok nem tüntetett az Ausztria elnevezéssel és nem akart bennünket bekebelezni Ausztriába.­­ (A Klapka-síremlék) leleplező ünnepéhez Komárom város közgyűlése tíz tagú képviseletet küldött ki, mely koszorút helyez a sírra. A küldött­séghez számos komáromi lakos csatlakozik a tábor­­nok egykori katonái közül. Az egyetem és műegye­temi ifjúság, a honvédegyesületek országos központi bizottsága s a budai dalárda testületileg jelennek meg a leleplezésen.­­ (Schulek Frigyes a Mátyás-templomról.) A magyar mérnök- és építészegyesületben ma este Schulek Frigy­es tanár előadást tartott a Mátyás­templom és környékének rendezéséről, ismertette azt a tervét, melyet lapunk már régebben részlete­sen közölt és a­mely a Mátyás-templom környéké­nek rendezését a Szent­ István király szobrának a kérdésével együtt fejti meg úgy, hogy a Duna felé néző oldalon széles lépcsőt vezet a templomhoz, mely előtt oszlopcsarnok lenne, fölül szabad terrasz­­szal és a Szent­ István király szobrával. Az érdekes fölolvasást sokan hallgatták, köztük Hollán Ernő altábornagy, Lipthay Béla báró, Lechner Lajos köz­­építészeti igazgató. Az elnök, Czigler Gyula mű­egyetemi tanár meleg hangon köszönetet mondott a fölolvasónak, Palóczy Antal pedig a tagokat kérte föl, hogy a szép tervet pártolják és mozdítsák elő annak megvalósítását. A jelenvoltak a fölolvasót megéljenezték, Palóczy fölszólítását pedig helyes­léssel fogadták.­­ (A munkások esti gyűlései.) A főkapi­tány rendeletben megtiltotta a fővárosi munkások­nak az esteli időben való tanácskozást. A tilalmat azzal okolja meg, hogy este nem lehet kellően el­lenőrizni a tanácskozást, másrészt meg, hogy ilyen­kor rendesen visszaélések szoktak történni. Csakis az esetben engedi meg a főkapitány az esti gyűlé­seket, ha a munkások valami különösen fontos okot tudnak fölhozni. Első­sorban a cipészlegényeket érte ez a gyöngén megokolt tilalom, a­kik már nem tarthatták meg a tegnap estére hirdetett gyű­lésüket.­­ (A honvédtiszti bemutatás) éppúgy, mint a közös hadseregnél a tiszti főszemle ném­ nov. 4-én lesz, hanem 5-én d. e. 9 órakor, a m. kir. hon­­védgyalogsági kaszárnyában (kőbányai-út). E tiszti bemutatásra az 1. honvéd kiegészítő parancsnokság területén tartózkodó minden havi dijas (csapattisz­tek, honvédlelkészek, hadbirák, honvédorvosok, ke­zelőtisztek és honvédtisztviselők), ki ez idén tény­leges szolgálatban nem állott, vagy a tartaléki fegy­vergyakorlatra behíva nem volt, (az utolsó kineve­zési okmányt, személyi tudósitványt és az ajánlati lapot magával hozva) megjelenni­­tartozik.­­ (horvát Árpád f.) Az egyetem épületén gyászlobogó jelenti Horvát Árpád dr. nyilvános ren­des egyetemi tanár halálát. Horvát Árpád 1820-ban, Budapesten született, Horvát Istvánnak, a nyelvtudósnak volt a fia. Már 1846-ban budapesti egyetemi professzorrá nevezték ki s azóta itt működött, mint az oklevél- és címer­­tan tanára. Petőfi Sándor özvegyét, Szendrey Júliát vette feleségül 1850-ben s ezen a réren vőtársak vol­tak Gyulai Pállal. Az egyetemen tanítványai sze­rették Horvát Árpádot, kinek az volt a hire, hogy a legpontosabb egyetemi professzor, mert a kated­rába lépése óta soha egyetlen órát sem mulasztott. Horvát tagja volt a magyar tudományos akadémiá­nak, hites ügyvéd, bölcsészeti doktor, a magyar tör­ténelmi társulat választmányi tagja s egyidőben az egyetemi könyvtárnak igazgatója is. Irodalmi mun­kásságot nem igen fejtett ki, csak egy önálló műve van : Mabillon, a diplomatika megalapítója, a­mely az akadémia kiadásában jelent meg. Temetése holnap délután 3 órakor lesz múzeum­ utca 9. szám alatti lakásáról. — Egressy Gábor és ifj. Reiszig Ede föl­kérik az oklevéltani kollégium volt és jelenlegi hallgatóit, hogy a temetésen minél számosabban je­lenjenek meg.­­ (Magyar-román testvériség­.) Bármilyen hihetetlennek tessék is, a román liga elnöke, Urechia volt miniszter az, a­ki ezt a testvériséget hangoz­tatja. Bényi József dr.-hoz, a magyar ifjúság három év előtti Válaszirat­ ot szerkesztett országos bizott­ság elnökéhez levelet irt Urechia f dr., elküldvén neki legújabb művét, mely a magyar emigráció és huza fejedelem közt folyt tárgyalásokról szól. Ebben a kisérő levélben élteti Urechia a magyar-román test­vériséget, kijelentvén, hogy ő neki egész pályáján ez volt a legforróbb­­óhajtása. Örömmel látja, hogy most már Budapesten is vannak politikusok, a­kik erre törekszenek. De persze addig nem lehet semmi a testvériségből, a­m­íg „a magyar koroná­nak hű román alattvalói vannak tömlőében". Pedig ennek a testvéri viszonynak meg kell lenni, mert a magyarok és románok jövője közös : „együtt állunk az északi kolosszus útjában“. Ez ellen „az egyedül biztos óvszer — a­mely azonban nemzetiségi viszá­lyok mellett el nem érhető — az a kárpát-balkáni konföderáció, a­melyet oly ékesszólással ajánl­ott úr tábornok is".­­ (Halálozás.) özv. szomori és somodon Pásmándy Dénesné, szül. Domonkos Lidia, az 1848- diki or­szággyülés elnökének özvegye, Budapesten, október hó 26-án, rövid szenvedés után, élte 78-ik évében elhunyt. Holnap délután 3 órakor temetik a Terézkorut, 6. sz. a. lakásáról. Pázmándy Dénes országgy. képviselő édes­anyját gyászolja az el­hunytban. • — (A szent-tornyai nép gyásza.) Justh Zsigmondot, a korán elhunyt jeles írót — mint tu­dósítónk írja — otthona . Szt.-Tornya és a környék­beli falvak és puszták lakói mind gyászolják, sőt.­­tornyavidéki leányok valamennyien fekete szalagot viselnek a temetés óta a hajukban, az asszonyok pedig fekete kendővel kötik be fejüket, igy adván külsőleg is jelét a földesur elhalálozása fölötti bá­natuknak.­­ (Sopron a telefonhálózatban.) Sopron telegram szerint a város telefon­hálózatát november 1 1-én nyitják meg s ezzel Sopron városa telefon­összeköttetésbe lép Budapesttel és az országos telefonhálózatba bevont többi városokkal, valamint Becsesel is.­­ (Lázadás az anarkisták szigetén.) Cayenneből jelenti egy telegram, hogy Salut-szige­­teken, francia Guyana mellett a kényszermunkára ítélt, és deportált anarkisták 21-éről 22-ére menő éjjel föllázadtak és három őrt agyonvertek. A láza­dást elnyomták. Tizenkét deportált gonosztevőt, köztük öt anarkistát megöltek a katonák. — (A Rendőri Lapok) mai száma gazdag tartalommal dicsekszik. Érdekes cikkeket írtak bele Scheff László dr. a rendőrség államosításáról, Zlassky Károly a rendőri szakoktatásról, Rédey Miklós a londoni folyamrendőrségről, Dobert Pál az amerikai házasságsöéhelyekröl, ’stb. — (Rablás Versecen.) Mint levelezőnk je­lenti telegramban, tegnap kirabolták Milorádovits Vásza gazdag verseci polgárt. A rablók elvittek két ezrest, tíz százas, 600 drb. másféle bankjegyet, 430 ezerforintost, egy csomó aranyat, továbbá órá­kat, ékszert, drágakövet, ezüst asztalkészletet, — s nyomtalanul eltűntek. — (Gyászrovat.) Meghaltak: Felsőbakai öz­vegy Simig Istvánná, szül. Thomayr Jozefa as­z­­szony, a budapesti jótékony nőegyesület, a magyar gazdaasszonyok orsz. egyesülete s más számos egyesület alapitó tagja, 82 éves korában, október 25-én, Kalocsán. — Hübner Nándor építész, 78 éves korában, október 27-én Budapesten. —■- Ci­­bulk­a Alfonz a Budapesten is jól ismert katonai karmester és zeneszerző, október 27-én, Bécsben. — (Rövid hírek.) Nagy tűz volt Klukus pozsonymegyei községben ; tizenkét csűr égett le, egy sem volt biztosítva. — A helyi hajók novem­ber 1-től kezdve az Eskü tér és Újpest között csak reggel 7-től esti 6-ig az egész órákban, óránként közlekednek és sem a vámházi, sem a margitszigeti felső állomást nem érintik. — Táncsics Mihály sírját a Táncsics-bizottság feldiszítteti és megkoszo­rúzza : november 1-én a Táncsics-bizottságon kívül több iparos és munkásegyesület vonul ki testületileg a Táncsics-sírhoz.­­ A Telefon Hírmondó holnap vasárnap, délután hangversenyt ad hallgató közön­ségének, melyen Radics Béla cigánybandája is közre­­működik. — Imádságok a gyermekeknek. Pósa bácsi, Az Én Újságom szerkesztője, lankadatlan buzgalom­mal fejleszti a gyermekvilág szívében a vallásos érzést, Isten tiszteletére tanítja kis olvasóit, hogy majd az élet mindenféle körülményei között biza­lommal forduljanak ahhoz, kitől száll alá minden jó adomány. A sokféle alkalomra irt imádságokat most egy könyvbe gyűjti, hogy ezzel is szolgálatot te­gyen a gyermeknevelés ügyének. Az Én Újságom évfolyamai telve vannak szebbnél szebb imádságok­kal s ma már a gyermekajkak Pósa bácsi fohászait rebegik országszerte. Az Én Újságom előfizetési ára negyedévre 1­art. —■ Hymen. Leiss Nándor, gablonci nagyke­reskedő, eljegyezte Bucsányi Piroska kisasszonyt, Bucsányi Lajos fővárosi kereskedő leányát. — Berger Soma, könyvelő, eljegyezte Puskesz Mihály fővárosi lakos leányát, Berta kisasszonyt, Buda­pesten. — Jäger tanár alsó ruházata (Benger-féle gyártmány) s kötött gyapjuáruk nagy választéka Heyek Adolfnál, Szervitatér, „A vadásznőhöz.“ — A magyarok bejövetele körképet ezentúl esténkint 6 óráig tartják nyitva. — Csipke-füg­gönyök rendkívüli nagy vá­lasztékban Pfeiffer Dezsőnél váci­ utca 22. Nemzeti szálló épületében. — A Szt.-Margitszigeti kertészet mai hir­detésére figyelmezteti a t. olvasó közönséget. — Női fehérnemű-kiállítás, megtekinthető Kollarits Józs­ éf fiainál, Városház-tér 8. Egyesületi zászlók Szűcs és társánál, Budapesten. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, okt. 27. — A Mátyás-templom környékének sza­bályozása. A közmunkák tanácsa csütörtöki ülésén elhatározta, hogy a Mátyás-templom környékének sza­bályozására vonatkozó tervet, Schulek Frigyes előter­jesztéséhez képest, műszaki osztálya által elkészít­teti. A terv ki fog terjedni nemcsak a templom környékének szabályozására, hanem az Albrecht­­otról fölvezető főlépcsőre és a Szt. István királynak emelendő emlék elhelyezésére is. — Választások a fővárosnál. A tanács ma délelőtt tartott ülésében több üresedésben volt ál­lást töltött be. Megválasztottak : tanácsi fogalmazó­gyakornokokká : Szente Miklós, Agotha László, Sor Manó, Strobl Lajos, Hajdú Béla és Szabó Gyula. Rudas fürdői­orvossá : Sass István dr. Segédmér­­nökké : Ghyczy Miklós. III. oszt. számtisztté : Fried­rich István. I. oszt. számsegéddé : Viskovszky János. II. oszt. számsegéddé : Dankos Ferenc és Spillen­­berg György. Számgyakornokká: Kláter Kálmán. II. oszt. pénztári tisztté : Pettykó Dezső. III. oszt. pénztári tisztté : Leipold Lajos. Közvágóhidi ellen­őrzé : Preuszner Ferenc. Közvágóhidi I. oszt. se­géddé : Wirsch Vencel. Közvágóhidi írnokká : Sik Elemér. Mértékhitelesítő hivatali segéddé : Sebők József, Vanyek József, Weixlgartner Ferenc, Schwendt­­ner Antal, Strecke Ernő. Írnokká: Botter János, Vogler Ignác. Irodatisztje : Fenyk Béla. írnok : Szekér Ágos­ton. Vízvezetéki raktárnokká : Szajka Kár­oly. [Any­ag­­szer-ellenőrzé : Rimanóczy Lajos. Szerelősegéddé : Baxer Ágoston. írnokká : Neuhauser Sándor. — Az elöljáróságok hatásköre épitési ügyekben. A kerületi elö­ljáróságok szervezéséről szóló törvény, illetőleg az ennek alapján alkotott szabályrendelet 7. és 8. szakasza szerint, az elüljá­­róság hatásköre az építési és építésrendőri ügyekre is kiterjed. A kerületi elöljáróságok ezt az építési és építésrendőri hatáskört ez évi november hó el­sejétől veszik át s ennélfogva a hatósághoz ilyen ügyben intézendő mindennemű beadványok, pana­szok stb. a mondott időponttól kezdve a kerületi elöljáróságoknál nyújtandók be, valamint ugyanott kell lefizetni a fennálló díjszabályzatban megállapí­tott díjakat i­s. — A kültelkek szabályozási terve. Az V., VI. és VII. kerületek kültelkeinek szabályozási terve, kivéve az alsórákosi rétet már meg van álla­pítva. Meg van továbbá határozva a Rákospatak új medervonala is. A közmunkák tanácsa az alsórákosi rét területének szabályozását csütörtöki ülésén ál­lapította meg. E területet egyfelől a M. Á. V. bé­csi vonala, a külső hajtsár út, Rákosfalva, másfelől Rákospalota, Csömör és Cinkota községek határol­ják. A szabályozási terv gondoskodik hat sugárút­ról, két közútról, több térről és egy nagy, 64 hold kiterjedésű parkról. A műszaki osztály által kidolgo­zott szabályozási tervet a tanács elfogadta, s hoz­zájárulás végett átküldi a fővároshoz. — Az árvaszéki ülnökök fizetése. A pénz­ügyi és gazdasági bizottság mikor a tisztviselők fizetésének rendezésére vonatkozó javaslatot tár­gyalta, az árvaszéki tisztikarról a következőleg nyi­latkozott: „Az árvaszéki tisztikarnál különös figye­lemmel kívánunk lenni az ezen hivatali állásokkal egybekötött teendő mérvére és fontosságára, to­vábbá a kedvezőtlen előléptetési viszonyokra, vala­mint azon nem kevésbbé fontos körülményre is, hogy a székes főváros árvaszéke csakis tisztikará­nak kiváló szorgalma, képzettsége és odaadó műkö­dése következtében érte el azt, hogy ma az ország első, mondhatjuk mintaszerű árvaszéke.“ E megokolás mellett a bizottság az árvaszéki ülnököket tanácsosi ranggal és fizetéssel felruházni és illetve javadal­mazni indítványozta olyként, hogy a jelenlegi és jövőre választandó ülnökök a II-od osztályú ta­nácsosi fizetésbe soroztassanak be, tíz év eltelté­vel pedig az I-ső osztályú tanácsosi fizetésbe lépjenek át. A közgyűlés azonban az árvaszéki el­nökhelyettest, ki ezen állásnak 1883. évben történt szervezése alkalmával tanácsosi javadalmazást kapott — bár I-ső osztályú tanácsosi fizetés illetné, — a tanácsosi fizetés II-ik osztályába, vagyis azon osztályba, melybe a fent előadottak szerint az ül­nökök javasoltattak, sorozta be s csakis a jelenlegi elnökhelyettes részére biztosította az I-sö osztályú tanácsosi fizetést. Az I-sö osztályú ügyészek, kik I-ső osztályú jegyzői fizetéssel, vagyis 1600 forint .

Next