Budapesti Hírlap, 1895. április (15. évfolyam, 89-117. szám)
1895-04-14 / 102. szám
12 BUDAPESTI HÍRLAP. (102. sz.) 1895. április K említem Teltsch Edének pompás kis szobrát, a garabonciás diákot, nagyjában körülbelül jeleztem, hogy mi látni való van a tavaszi kiállításon. Sik. * (Színházak műsora.) Nemzeti, színház: hétfőn A. három testőr, kedden Bernardo Montilla, szerdán Széchy Mária, csütörtökön Bál után. Válás után,pénteken (először) Fra Girolamo, szombaton Fra Girolamo, vasárnap Fra Girolamo. — Opera: kedden A zsidó nő, szerdán A portici-i néma, csütörtökön Polgárikor pénteken jótékonycélú előadás a „Fehér kereszt“ országos lelencház-egyesület javára, szombaton Otelló, vasárnap A Jeremonai hegedűs, Vidra. Népszínház : Blaha Lujza asszony , gyöngélkedése miatt a műsor úgy változott, hogy holnap, vasárnap este Télen helyett Náni, hétfőn délután pedig Szókimondó asszonyság helyett Királyfogás kerül színre H. Pauli Mariskával. A műsor a következő : vasárnap :délután A két Champignol, este Anni,hétfőn délután Királyfogás, este Bányamester, kedden A két Champignol, szerdán Toto és Tata, csütörtökön Télen, pénteken Toto és Tata, szombaton ugyanez, vasárnap délután Nebántsvirág este Télen. :*:(„A királyné dragonyosa.“) Ez a francia Operette lesz a népszínház legközelebbi újdonsága. A főbb szerepeket Kürt Klára, Komáromi Mariska, Csatai Zsófi, Vidor, Kassai, Németh és Tollagi játszszák. * (Drámai pályázat a nemzeti színház számára.) Porzsolt Kálmán, a Föv. Lapok szerkesztője irodalmi célra ezer korona összeget ajánlott föl Perczel Dezső belügyminiszternek, s az alapító levél szerint az a budapesti nemzeti színház igazgatósága által drámai pályázatul kitűzendő. A Föv. Lapok mint adományozó semmiféle kikötéssel nem korlátozza az irodalmi pályázatot, csak azt kéri, hogy a nemzeti színház műsorába beillő egész estét betöltő oly színműre tűzessék az ki, mely a jelenkori magyar társaséletből veszi tárgyát; a pályadíj csak oly műnek adassék ki, melyet a bíráló bizottság méltónak talál a nemzeti színházban való előadásra. A bíráló bizottságot a nemzeti színház igazgatósága állítja össze s magát a pályázatot is az írja ki. Ha a pályázat eredménytelen volna, a pályadíj újból kitűzendő. A nyertes pályamű a szerző tulajdona marad, a budapesti nemzeti színház előtt azonban azt másutt előadni joga nincs. A darab kinyomatásának joga a Főv. Lapok t, illetve az Athenaeum nyomdai és irodalmi részvénytársaságot illeti. Porzsolt Perczel belügyminiszterhez írt levelében kiemeli, hogy míg egyes meglevő vagy ezután létesítendő színházak műsorainak gazdagítására újabban több irodalmi pályázatot tűztek ki, a nemzeti színházról megfeledkezett mindenki, ezt a hiányt kívánja most pótolni. A pályázati felhívást a nemzeti színház a jövő hét folyamán közzéteszi. * (A párisi kiállítás színháza.) Öt év múlva lesz Párisban a világkiállítás, s máris lázas munka folyik e nagy mű létrehozása érdekében. A közoktatásügyi minisztérium, a kiállítás igazgatóságával egyetértve, egy bizottságot küldött ki, mely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy színházi tekintetben micsoda meglepetésben kellene részesíteni a Parisba tóduló világot. A bizottságban egy terv merült fel, mely abból áll, hogy építsenek egy nemzetközi színházat, melyben olasz, orosz, angol, német és spanyol társulatok játszanának felváltva, bemutatva irodalmuk remekeit. Érdekes, hogy a francia közvélemény kereken ellenmond ennek a tervnek. Kimondják, hogy ők nem nézik meg az idegen nyelvű előadásokat, az idegenek pedig pláne nem — mert azok Párist, a francia művészetet és a francia színházakat akarják megismerni. Amit mi is százszor mondtunk itthon ilyen esetekben, mikor az idegenek kedvéért akartak nemzetközi és német színházakat épiteni. Az idegen Budapesten a magyarokat keresi. * (Munkácsy újabb alkotásai.) Szánthai István fiatal festő meglátogatta Párisban Munkárcsy Mihályt s a mesternek három uj nagy alkotásáról számol be. Az egyik címe: Sztrájk. Már egészen kész és berámázva áll a műterem egyik sarkában. A rendkívül mozgalmas képen, sötét korcsma asztalán bőbeszédű népszónok tartja izgató szóval a nagyszámú munkáshallgatóit, akik hadonázó öklökkel, lengő kalapokkal adnak neki igazat. A kép alsó jobb sarkában, az előtérben, lehajtott fővel, kis leánya mellett ül egy töprengő munkás. Az alakok rendkívül jellemzők, különösen az agitátor alakja mesteri s az egész csoport maga az élő elevenség. A mester másik alkotása a Krisztus és a keselyű asszonyok c.festmény, amely voltaképp folytatása a Golgothá nak. Ez óriási terjedelmű kép, életnagyságú alakokkal s az Andrássy-grófok terebesi mauzóleuma számára készült. E festménynél, — úgymond Szánthat a Vasárnapi Újság mai számában — a mester újból egész tökéletességében láttatja művészetét s azt a rendkívüli világító erőt, a mely az ő képeit oly sajátszerűen jellemzi. Ez a kép is egészen kész. A harmadik Face homo című kép már csak vázlatban van meg s azt a jelenetet ábrázolja, amikor a kiváncsi tömegnek egy erkélyről felmutatják Krisztus holttestét. Fönt az erkélyen Krisztus, körülötte a közömbös pribékek s alant a tolongó, nyüzsgő, kiabáló, ujjongó és kiváncsi néptömeg. Szánthatnak arra a kérdésére, minő a véleménye az iránt, hogy a képeit egy külön pavilonban mutassák ia az ezredévi kiállításon, így felelt Munkácsy: Én fel voltam szólítva erre a magyar kormány által s érintkezésbe is léptem képeim tulajdonosaival az átengedés iránt, de az illetők nem voltak hajlandók müveimet átengedni s igy az egész terv dugába dőlt. Minthogy e miatt nagyobb müveimmel nem képviseltethetem magamat a kiállításon, kisebb szabású festményekkel pedig nem szabad ott megjelennjen; igy, bár sajnálom, a kiállításon résztvenni alig fogok. * (Az ,,Tij Kerczeg Ferenc lapja, 17. számában, mely a húsvéti ünneppel egyidejűleg irt napvilágot, valóságos kincsesháza a jeles elbeszéléseknek, ötleteknek és kitűnő rajzoknak. Maga a szerkesztő novellát írt bele és tőle van a Magyar tengerparti városok című cikk is. Mikszáth Kálmár és Bródy Sándor folytatják elbeszélésüket, Szenneházy István és Benedek Elek pedig rajzokat közölnek. A cikkezők egész gárdája van képviselve részint szent képekkel (Baditz és Hegedűs László) részint pedig világiakkal (Ipoly Sándor, Neográdi Antal és Spolnyik Kornél.) Kitűnő továbbá a Mindenféle rovat is. Próbaszámokat kívánatra a kiadóhivatal bárkinek ingyen küld. * (A Divat-Újság) II-ik évfolyamának 8 ik száma megjelent és a kiadóhivatal úgy helyben, mint vidékre szétküldte. Csak ismétlésekbe esnénk ha újra meg újra dicsérnék. Meg kell azonban emlékeznünk dús és változatos tartalmáról, gyönyörű divatképeiről, mellékleteiről, stb. 79 ábra tünteti fel a legújabb divatot, amelyeket a legalaposabb szakszerűséggel megírt szövegmagyarázat tesz könnyei megérthetőkké és áttekinthetőkké. A szabásmintás magában foglalja az egész divatlapban föltüntetet ruhákat. A kiadóhivatal a monogram-album 3. lapot és a szórakoztató mellékletet is mellékli ehhez a szánhoz. A szórakoztató mellékletet Sebők Zsigmond egy kedves elbeszélése (Margit nagynénje), A macila című jellemrajz folytatása, a háztartás rovat, szerkesztői üzenetek és hirdetések töltik be. A Diva- Újság előfizetési ára postai szétküldéssel nemedémo 1 frt 10 hr. Előfizethetni . kiadóhivatalban Budapest, Rökk Szilárd-úri** A szám. ’ ^ (Kws^ Lajos iratai.) Kosiji L . , nagy mmikajam TV «tote április 21-én mi-ijelenni. A kötetet bevezeti A^sSutll Ferenc® leviia Helfy Ignáchoz melyben a ^Gr6no ieTM° ben megbízza, hogy Kossuth Lajo^‘%!1j . , . e. hagyatékát sajtó alá rendezze. A szöv&^®s.,1.,octml az 1860—63-iki korszakról szól s kimcl.,° 1®s,tárgyalja az októberi diploma keletkezését tását, az emigráció erőlködését ennek ellensulyozására. A második rész az 1863-iki lengyel forradalom történetét, az arra vonatkozó diplomáciai tárgyalásokat s a magyar emigráció ez idő szervi törekvéseit rajzolja. Az egész kötet 520 lapi terjed. * (Uj zeneművek.) Bárd Ferenc és testvés zenemükereskedésének heti jelentése (Kossuth Lajos utca 8. sz.). Vendéghegyi Géza Valse briliáns 1 frt. Veres M. 2 magyar dal (Két gyöngye volt a falunak . ... és A szomszédban lakodalmi zaj halik) 45 kr. Sauer Emil Echo de Vienne 4 kézi, 1 frt 60 kr. Toto és Tata operettből keringő 9 kr (potpuri magyar szöveggel 1 frt 50 kr). Loren Von der höchsten Qualität (tréfás kuplé szöveggel 58 kr. eddig néma volt a rémülettől, hirtelen fölállott s gyenge kezeivel megfogta Berti karját. — Nem eresztem el, zokogta. Berti, édes fiam, én tudom, hogy te ártatlan vagy, tudom, hogy ez az egész dolog egy borzasztó tévedés. Ne menj el . . . öregem — s kérőleg fordult a ferjéhez — erősen havazik, ily éjszakán a kutyát sem lehet kiereszteni a házból. Engedd, hogy Berti reggelig itt maradjon. Akkor mindnyájan nyugodtabbak leszünk, és te meg fogsz neki bocsátani. ■— Én soha sem bocsátok meg neki — válaszolt Blacket úr szigorúan. De itt maradhat reggelig, ha neki úgy tetszik. Berti lehajolt s gyöngéden csókolta meg a nagyanyját. — Drága jó nagyanyám, hogy bízik bennem ! — mondá. De nem maradhatok itten, nincs az a kincs, melyért még egy éjszakát eltöltenék ebben a házban. Azt hiszem, hogy Johnson — Johnson a squire jószágigazgatója volt, s egy fél mértföldnyire lakott — befogad a házába és ad egy éjjelre szállást. Ismét megcsókolta a nagyanyját, egy pillanatig habozott, aztán Gillian felé közeledett. Gillian ránézett és Berti soha sem tudta elfelejteni ezt a tekintetet. A későbbi években is eszébe jutott s kisértette őt szomorúságával s kimondhatatlan kétségbeesésével, Berti oda hajolt hozzá s a fülébe súgta: — Szegény Giulianom, légy nyugodt, titkodat meg fogom őrizni. Aztán udvariasan meghajtva magát lady Ross előtt, távozott. Néhány percig senki sem szólt és senki sem mozdult. Gillian ott maradt helyén, összekulcsolt kezei a térdén nyugodtak s nagy szemei, semmit sem látva, üresen bámultak a levegőbe. Blacketné egy székbe rogyott s csöndesen sirt. Lady Ross meg volt hatva, de meg is botránykozott s az egész jelenet bántotta őt. A fülbevaló a kis asztalon feküdt. Blacket úr fölvette s a tokjába zárta. — Minden vagyonomat odaadtam volna, ha ez a dolog meg nem történik, mondá az ő hideg határozottságával. De előre tudhattam volna, még nem volt olyan Wynn-sarjadék, a ki csaló és háládatlan nő lett volna, aki, mint egy rossz kutya, vissza ne fordult volna megmarni azt a kezet, mely táplálta. — Ez nem áll mindenikre nézve — mondá sir Gilbert s odament a feleségéhez. Blacket úr a vállait vonogatta. — Igaz, elfelejtettem ! De Gilbert, te merész ember vagy, hogy ilyen családból mertél feleséget venni. Csak vigyázz a feleségedre ! Ki tudja, nem teszi-e ugyanazt veled, amit cousinja velem cselekedett. — Én nem félek — válaszolt sir Gilbert s megfogta felesége kezét. — De Gillian elkapta a kezét tőle s égő szemekkel nézett rá. — Igen, Gilbert, jól vigyázz rám — kiáltá. Vigyázz, nehogy, mint nagyatyám mondja, én is oly hitvány teremtéssé fajuljak, amilyen Berti. Azzal hisztérikus sírásba tört ki, vmn. Egész éjjel esett a hó, szél dühöngött, mely megrázta az ablakokat, fütyült a kéményekben, süvöltve a fák ágai között. Berty Johnson házánál volt, gazdája már rég lefeküdt s ő még sokáig fenmaradt. Ott ült a tűzhely előtt, az égő zsarátnokra bámulva és az est eseményeiről gondolkozva. Johnson igazgató csöndes, hallgatag ember volt, nem faggatta Bertit, nem mutatt meglepetést, midőn vendégszeretetét ily későit és váratlanul kérte. Biztosította Bertit, hogy szívesen látja, egy üveg bort és dohányt tett elébe, megtöltötte a poharakat s együtt maradt vele éjfélig, iddogálva és pipázva. Aztál jó éjszakát mondott és elment feküdni. Berti magára maradt. Az órák múltak és , még mindig ott ült, keserű gondolataival foglalkozva. Mentül többet gondolkozott, annál inkább elrémült Gillian viselkedésétől, de anynyira sajnálta, hogy nem bírta hibáztatni, haragadni pedig teljességgel nem tudott rá. Szegény Gillian, szegény asszony! Hily megbánás fogja követni mostani cselekvősét, — gondolta. — Ismerte Gilliant s jól tudta, hogy később, midőn első rémülete és zavara eloszlik, gyűlölni fogja magát gyávaságáért és hamisságáért. A megbánás órája el fog következni és nagyon keserű lesz, de hogy be fogja-e vallani tettét, a mivel elvesztené férje szerelmét, bizalmát, becsülését, abban mégis kételkedett. Hiszen oly boldog férje oldalán. Eddig egy felhő sem homályosította el teljes boldogságukat. — Kár is volna az igazsággal megzavarni boldogságukat, — gondolta Berti szomorú mosolylyal. Mindennél többre tartotta mindig Gillian boldogságát s ezentúl is csak őt akarta kímélni mindenekelőtt. A meddig Gillian hallgat, ő is hallgatni fog. Bánja is ő a vádat ! Életének a legjobb éveit úgy is elpazarolta, könnyelműnek, tékozlónak ismeri mindenki. Egy folttal több a nevén vagy kevesebb: mit határoz az ? (Folyt, köv.)