Budapesti Hírlap, 1895. május (15. évfolyam, 118-147. szám)

1895-05-01 / 118. szám

1895. május 1. I BUDAPESTI HÍRLAP. (118. sz.) hozzon. A debreceni függetlenségi és 48-as párt tagjai a pártprogram összes elveire nézve teljes egyetértésben vannak. Az állami bevételek csökkenése. A kormány magyar félhivatalosa, a Bud. Tud., harcra kél a kormány német félhivatalosával, a bécsi Pol. Korrespondenz- cel, mely nagy feltűnést keltett tegnap azzal a vallomásával, hogy az állami bevételek, kezdve az egyenes és fogyasztási adókon, egész a magyar királyi államvasutak bevételéig, jelentékenyen csök­kentek. A Bud. Tud. megcáfolja a Pol. Korrespondenz közlését. Konstatálván, hogy az adóbevétel a kedvezőtlen gazdasági év után tényleg csökkent, kijelenti, hogy az állami bevételeknek az államháztartás egyensúlyát fenyegető visszaeséséről nem lehet szó. Az államvasutak deficitjének már nem a kedvezőtlen gazdasági helyzet, hanem a szo­katlan időjárás az oka. A múlt év utolsó ne­gyedének állami kiadásairól és bevételeiről szóló kimutatás már 8 hónappal ezelőtt közzé­­tétetett és ez nemcsak visszaesést nem tünte­tett fel, hanem ellenkezőleg, az előző évekhez képest kedvező mérleget. A függetlenségi és 48-as párt május 1-én, szerdán, d. u. 6 órakor (zöldfa­ utca 14. szám alatt lévő közhelyiségében) értekezletet tart. A főrendiház legközelebbi, május 2-iki ülé­sén Szlávy József gyengélkedése miatt nem elnö­kölhet. Ezen az ülésen fogják tárgyalni mindazt a kisebb törvényjavaslatot, melyeket időközben a kép­­viselőház elfogadott s a főrendiházhoz átküldött. Az ülés napirendjére 9 tárgyat tűztek ki.­­ A fő­rendiház igazoló bizottsága Tóth Lőrinc nyug­ kúriai tanácselnököt a főrendiház lajstromába folytatólag felvette, az elhalt Schopper György rozsnyói püspö­köt és Balassa István bárót pedig törölte.­­ A fő­rendiház gazdasági bizottsága elkészítette az 1896. évi főrendiházi költségvetést ; azonkívül felülvizs­gálta a főrendiház ingóságainak leltárát s végül le­tárgyalta a hozzá utasított kérvényeket. Zichy Nándor gróf a királynál. Említettük ma, hogy a király a tegnapi általános kihallgatások során Zichy Nándor grófot is fogadta. Ehhez a hír­hez a N. W. T. budapesti tudósítója a következő­ket jelenti lapjának: Idevaló politikai körökben hire jár, hogy Zichy Nándor gróf tegnapi audienciája nem a gróf saját elhatározásából történt. Zichy grófot e hírek szerint úgy szólították ez audienciára, melyet összeköttetésbe hoznak a grófnak az utolsó nyitrai választásban való szereplésével. A mikor ugyanis a nyitrai választási elnök egy csendőrrel bizonyos utasítást® küldött a grófnak, ez kijelen­tette, hogy neki nem parancsol senki, mert mint az aranygyapjas rend lovagja kivül áll a közönséges kompetenciákon. Zichy Nándor grófot — igy szól a budapesti tudósító telegramja, melynek alapja, úgy látszik, a tudósító kombinációja — e nyilatko­zata miatt szólították audienciára. Zichy Nándor gróf nyitrai kijelentését nemcsak a bécsi újság budapesti tudósítója kommentálja, ha­nem a budapesti félhivatalos, a Bud. Tud. is, a­mely Bécsből jelenteti magának, hogy az ottani irányadó körökben is feltűnt az aranygyapjas vitéz kir. hercegi rangjáról szóló elmélet. „Az aranygyapjas renddel való kitüntetés — így szól a félhivatalos — éppen olyan, mint a Szt-István-, vagy a Lipót-rend elnye­rése és éppen nem jár semmiféle rangemeléssel. A miniszterek, valamint az idősebb titkos tanácsosok, például az összes udvari ünnepeknél rangsorban az aranygyapjas vitézek előtt állanak. Zichy Nán­dor grófnak ez az állítólagos kijelentése tehát leg­alább is teljes félreismerése a tényeknek.“ A képviselőház május 1-én d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: Válaszok inter­pellációkra. A budapesti földalatti villamos vasútnak adandó állami kedvezményeket illető törvényjavaslat tárgyában, a­mely javaslat ellen, mint halljuk, ellen­zéki részről erős támadásra készülnek, a következő jelentést terjesztette a képviselőház pénzügyi bizott­sága a Ház elé . Feleslegesnek látszik kiemelnünk, hogy a fő­városi belső forgalomnak földalatti lebonyolítására ez az első kísérlet, mely éppen ennélfogva kiváló te­kintetre érdemes. Hogy a közlekedésnek ez a módja — főleg hosszabb irányokban — legmegfelelőbb, az iránt alig lehet kétség. A pénzügyi bizottságban ellenmondás nélkül kifejezésre is jutott ama nézet, mely szerint kívánatos, hogy a tervezett vasút ne­­csak a Gizella­ térig, hanem az eskütéri és vámház­­körúti hidakig épüljön ki, mivel ezáltal az össze­köttetés a főváros jobbparti közönsége számára is könnyebben hozzáférhetővé válik. A közforgalom érdekei számára e vasút létesítésével előálló elő­nyök sokkal jelentékenyebbek, hogysem az engedé­lyesek által az állammal szemben támasztott igények elől elzárkózni megokolt lett volna. Főleg miután a javaslattal megadandó kedvezmények kilátásba he­lyezése nélkül a főváros közönsége nem juthatott volna oly forgalmi eszköz birtokába, mely a modern forgalom igényeinek minden tekintetben leginkább megfelel. A bizottság e javaslatot, mely nem jelent direkt pénzügyi megterhelést, hanem új adóalap megteremtésével az első 15, illetőleg az első 5 évre az új adóalap igénybevételéről való lemondásra vo­natkozik, elfogadásra ajánlja.“ A nemzeti párt holnap, május 1-én, d. u. 5 órakor értekezletet tart. A katonák szállása. Budapest, ápr. 30. Katonai és nemzeti politikát kövessünk, mert csak így szolgálhatjuk hazánkat, írja von der Goltz német tábornok és katonai szakíró. Az általános katonakötelezettség a dinasz­tikus hadsereget a legtöbb országban nemzeti hadsereggé változtatta. Nálunk szintén meg­van az általános védőkötelezettség, de tisztán nemzeti hadseregünk még nincs. Ámde ez nem ok arra, hogy a hadsereg személyes érdekei­vel, embereinek igazaival ne törődjünk, mert hiszen a nemzet ifjúsága soraiban szolgál s a nemtörődömség őket éppen úgy sújtaná, mint a cseh vagy egyéb katonát. Bő alkalmat ad a hadsereg tagjainak anyagi és személyes kérdéseivel való foglalko­zásra a beszállásolási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Az elszállásolási törvény módosítása, me­lyet a honvédelmi miniszter, a közös hadügy­miniszterrel való előzetes megállapodás után, a Ház elé terjesztett, nemcsak közgazdasági szempontból nagy jelentőségű, hanem közelről érinti a hadsereg anyagi érdekeit is. A törvény­­javaslatot a képviselőház védőerő-bizottsága már letárgyalta s általánosságban, meg részleteiben elfogadta. A törvényjavaslat fő oka a katonai beszállásolás pénzügyi terheinek túlságos emel­kedése, de az államháztartás érdekein kívül a hadsereg és első­sorban a tisztikar, job­ban mondva, a havidíjasok anyagi vi­szonyaira is nagy a hatása. Ezt az utóbbi körülményt azonban a bizottságban föl sem említették, a jelenleg még érvényes elszállásolási törvény szerint az elszállásolásért fizetendő díj­tételeket minden öt esztendőben újból meg kellett állapítani, így tehát a hadsereg elhe­lyezésére kijelölt községeket és városokat is minden öt esztendőben újra osztályozták, hogy a bérszabás mely osztályába sorolják. Az elszállásolási törvény módosítása sze­rint a díjteleket csak minden tizedik évben kell újra megállapítani, és­pedig olyképpen, hogy a jelenlegi katonai bérszabás díjtételei az 1900-ik évig érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a katonai havidíjasoknak 1900-ig csak az a lakásbér-illeték jár, a­mely most, azaz 1891. január elseje óta. Lakásbér-illetményük tehát öt év helyett tíz esztendeig változatlan marad, noha a lakások ára folyton emelkedik, nem­csak hazánkban, de mindkét monarkiában. Hogy példával szolgáljunk, a VI. és IX. katonai díjosztály ezredesi, illetőleg századosi rangfokozatának lakásbér-illetménye ez volt. Az emelkedés tehát elég nagy, 27 száza­lék húsz év­ alatt. A beszállásolási törvény tervezett módosítása a tisztek anyagi érdekeit nagyon is közelről érinti s amúgy sem ked­vező anyagi helyzetüket még kedvezőtlenebbé teszi, legalább a következő öt esztendőben. Íme, tehát az általános érdeken kivül van még egy másik, a hadsereget sokkal közelebb érintő oldala is, mely szintén érdemes a figye­lemre. Ha már az 1879. XXXVI. törvénycikket megváltoztatják, van abban néhány oly hatá­­rozmány, melyek módosítása szintén időszerű, így például a törvénycikk egyik melléklete, az A. kimutatás H. táblázata megállapítja, hogy „szobabútorokban, melyek, ha a szállást adó fénymázasokkal nem bir, puhafából készültek és fenyőgyantás olajfestékkel bevontak is le­hetnek, — a havi fizetésben részesülő katonai személyeknek illetékei a következők: tábor­nokok vagy törzstisztek részére egy szekrény ruhaaggatásra, két szekrény ruhafektetésre, hat asztal, tizenkét szék pamlaggal; százados ré­szére egy szekrény ruhaaggatásra, négy asz­tal, nyolc szék ; főtisztek részére egy-egy szek­rény, két asztal és négy szék. Ezeken felül minden rangfokozatbeli havidíjasnak igénye van egy teljesen fölszerelt tiszti ágyra, egy tükörre, egy éjjeli szekrényre a hozzátartozó­val, egy ruhaállványra, egy mosdótálra palack­kal és pohárral.“ A bútorzatnak ehhez a fölsorolásához nem kell kommentár. Elég rámutatnunk arra a sértő ellentétre, mely a tisztikar állása meg az ahhoz kötött követelmények és eme fényes bútorzat közt van. Mosdótára van, de nincs hova tenni, sőt az állam gondoskodása kiterjeszkedik po­hárra és palackra is. A beszállásolási törvény B. kimutatása pedig megállapítja azt, hogy a katonaság lakta minden épületben a legénység részére megfe­lelő mosdó­helyiség is legyen, minden húsz legényre egy mosdókészülék víztartó dézsával számítandó. Ez az 1879. XXXVI. törvénycikk M IX d a VI.­­ M­­ m M Hratí & i CD­­ a p I 501 n díjosztályba besorolt helységekben díjosz­tályon kívül •■o 1 f 155-f­i­g If*. 8 % £o 80tf P i­­f l-H 00 2^ 6»1 % ig.­3§ 8 $o 8 H­§5k § o­ i * * S’ 2sS d­** CT CT CT­CT* tto 160-KlO 1 t f B I­i 05 Si ! C5 S6 1 £ 1 f S r­f 1881 CC te 05 te 3a§ 5!1 i $ £ k ! H' CT CT5 A a c*-5 a' S’ et 3-s i s ! toqiLO ! ct f T-i-Ü£ 1 1­­6»£ 1 i 1ro S 11 A0 1 sg Cn ' 8 o f te B co 55 05 05 G­$ I l i H* j Si* BF CT 2s et-Ha wCT-£ Hi A H­CT-S 0 I 00 te kJ§ te-8! 8 -1 f O B -3pS k to 189C © SSg i g­t £ 05 to 051 (Ai Ha A-a cT S' CT5 1 mCTt £et-$ o: o ta * M ®50 B to n p 4*-'* ‚e ® ®­­"! ‚ ® - a Wto p-*« o $ ‚~ p X ga bi p5. iB M •• ® TJjO 8 8 || ® v; p P Kassa O O ® vT 0 i® ‚J © P ■* ‚ M­­ ®-3 p O •3* S-B 3* .o ‚® pen t» 3 !*r­­5 3' VB *. ©2 © 3 ? ®-2 H £ s »* K ®­crp xn®-9*! b SS go $ to ‚ o ‚‚ © O­CD CT1« ® R '‚s § k ®- &* TI te a O'VJ31 2« • SC 3 k? CD te ?? 50 - O 3:” 0*o H CD 23 N CD­• *"0 p w­a ě “ p-t-y OVI “ s§ N® ®33 B ‡ » ®-‚ti - o n3 » 2 p w­o w 5-B­® I HP £ n fcrp-O o “ pV V­CO *| Ä'w N 5? fa B í ®-00p F Pp-f' 9- 3

Next