Budapesti Hírlap, 1895. november (15. évfolyam, 302-328. szám)

1895-11-04 / 302. szám

1895. november 4. BUDAPESTI HÍRLAP. (802. sz.) sok közül éppen Andrássy Aladár gróf főkamarás­­mester fog szerepelni, a ki egyúttal a Tiszavölgyi társulat jelenlegi elnöke és az országos gazdasági egyesület másodelnöke, mely egyesületekben Dará­nyival évek hosszú során együttműködött. Budapest, nov. 3. A költségvetési vita. Holnap, hétfőn, a képviselőház rövid ülést tart, szerdán pedig megkezdi a költségvetés tárgyalását. Bármeny­nyire ziláltak is a parlamenti viszonyok , előre látható, hogy az általános vita hosszú ideig el fog tartani s ha rá is kerülne a sor a részle­tes tárgyalásra, azt ebben az esztendőben nem fejezik be, az appropriacionális vita pedig csak valamikor a jövő év februárjában kezdhető meg. Maga a kormány is el van rá készülve, hogy az ellenzék tüzelését több hónapon át kénytelen lesz kiállani. Tárgy a vitára, a költ­ségvetés anyagán kívül is, bőven van s ezek közt nem utolsó helyet fogják elfoglalni a közgazdasági kiegyezésre vonatkozó tárgyalá­sok, a zágrábi zászlósértés, a jegybank ügye stb. Értesülésünk szerint az ellenzéki pártok­nak egyike sem fogadja el a költségvetést még általánosságban sem. Az erre vonatkozó határozati javaslatot a nemzeti párt részéről Horánszky Nándor, a Justh-féle függetlenségi párt részéről Helfy Ignác, az Ugrón-féle füg­getlenségi párt részéről pedig, — ha ugyan­erre szükség lesz, — alkalmasint Molnár József fogja a Ház elé terjeszteni. A párton kívüliek klubjában még nem történt megállapodás. Hire jár, hogy Bánffy Dezső br. e klub tagjainak a kormánypártba való belépése iránt most, hogy a földművelésügyi tárca dolgát nyélbe ütötte, újból megkezdi a tárgyalásokat. A Justh-féle függetlenségi párt vasárnap dél­előtt tartott értekezletén tárgyalta a költségvetést, a­melyet Mi­lek Lajos ismertetett s részletesen ki­fejti, hogy a költségvetés koránt sincs szolid alapra fektetve, a pénzügyi egyensúly, a pénztári készlet és a nagyösszegű bevételi többlet mellett is, inga­tag alapon áll, eltekintve a valutaügy megfeneklő­­jét. A kormány előre tudhatta, hogy több nagyobb arányú beruházás előtt áll, az erre szükséges ösz­­szegeknek pedig még csak a kamatait se vette be a budgetbe. Ilyformán az egész költségvetés volta­­kép csak passzív­ budget. Jelen­­voltak ezen az ér­tekezleten az Ugron-párt megbízottai: Holló Lajos és Váradiy Károly is, a­kik megbízóik részéről azt a kérelmüket s fölhívásukat fejezték ki, hogy a két függetlenségi párt együttes akciót indítson az 1896-iki költségvetés vitájánál, különösen pedig a közgazdasági kiegyezés, az önálló nemzeti bank, a kereskedelmi szerződés és vám­kiegyezési ügyek­ben. A párt köszönettel fogadván ezen újabb kö­zeledést, egyhangúlag elhatározta, hogy ez irány­ban fontosságához mért országos mozgalom indít­tassák és a módozatok megállapítását egy későbbi értekezlet hatáskörébe utalja, egyben pedig kiküldi Kossuth Ferenc és Masek Lajos képviselőket, hogy a másik pártnak hétfőn tartandó értekezletén meg­jelenjenek és adják tudtul a pártgyűlésnek a költ­ségvetésre vonatkozó határozati javaslatát és a ki­egyezési ügyekben az országos mozgalom indításá­nak elvi fontosságát és szükségét. A dunántúli ág. ev. püspökválasztás. Győri telegram jelentése szerint Karsay Sándor utódjára ma szavazott a győri egyházgyülekezet. A választás Poszvék Sándor és Gyurátz Ferenc között volt. A szavazatok összeszámlálása után kitűnt, hogy Gyurátz 134, Poszvék 10 szavazatot kapott, teh­át a győri gyülekezet 4 szavazata Gyurátz javára esik. Mint az O. É. legmegbízhatóbb forrásból je­lenti, Győr döntötte el a püspök választást, mert tegnapig Poszvéknak még három szótöbbsége volt, s miután ma Gyurátz megkapta a győri négy sza­vazatot, őt lehet tekinteni a dunántúli ág. ev. egyházkerület egy szótöbbséggel megválasztott püspökének. Külföldiek anyakönyvezése. A bel­ügyminiszter egy anyakönyvi felügyelőnek kérdésére kijelentette, hogy a Magyarország területén született, vagy meghalt magyar ál­lampolgárok és külföldiek anyakönyvezése közt a törvény és utasítások nem tesznek különb­séget. Mindössze az a különbség, hogy a szü­letési anyakönybe a külföldinek tekintendő gyermek vallását nem kell bejegyezni. A­mi pedig amaz államok honosainak Magyar­­országon való születését és halálozását il­leti, a­mely államokkal a polgári állapotra vo­natkozó okmányok kölcsönös kicserélése iránt szerződéses viszonyban állunk, ezeket az ese­teket az illető külföldi államok kormányával hivatalból fogja közölni a belügyminiszter. E végből legközelebb szabatos rendelkezést fog a miniszter kibocsátani a szóban forgó anya­könyvi bejegyzések kivonatainak hozzá leendő fölterjesztése dolgában. Miniszterek Győrött, Budapest, nov. 3. Percsel belügyminiszter és Erdély igazságügy­miniszter ma Győr városban időztek, az új városi közkórház megnyitó ünnepén s a belügyminiszter a fehérasztalnál alkalmat vett arra, hogy a­mint Bánffy báró tette Kolozsvárott,­­ő is kitűzte a kor­mány teendői közé a közigazgatás reformját. A vá­rosi díszközgyűlésen is mondott beszédet a belügy­miniszter, a­ki, úgy látszik, maga­ magára nem tartja kötelezőnek azt a nyilatkozatát, a­melyet a hód­mezővásárhelyi Kossuth-fogadás ügyében Endreynek adott, s a­mely szerint törvényhatósági közgyűlése­ken csak a törvényhatóság tagjainak van szólás­joguk. A kórház fölavatásának ünnepéről ez a táv­irati tudósításunk ad számot. A győri ünnepség a kórház kápolnájának föl­szentelésével kezdődött. A kápolnát, a­melyben csak meghívott vendégek jelenhettek meg, köztük Peresdi és Erdély miniszterek, Francsics, Tuba képviselők, Sopron és Komárom küldöttségei stb., Zalka püspök szentelte föl. Mladonitsky, Mohi kanonokok és Itti­­schék esperes-plébános asszisztáltak neki. Ez után díszközgyűlés volt a városházán Laszberg gróf fő­ispán elnöklése alatt. A minisztereken kívül jelen voltak Zalka, Holdházy püspökök, Vörösmarty állam­titkár, Lévay főrendiházi tag, Vrígi táblai elnök, Sebő Imre törvényszéki elnök, a megye küldöttsége, Sopronból flaan alispán és Badett főjegyző, Komá­romból Tátray polgármester és Tuba János orsz. képviselő. Laszberg gróf főispán megnyitó beszédé­ben üdvözölte a minisztereket s a vendégeket. Utána Petz dr. t. főorvos ismertette a kórház tör­ténetét, Zechmeister polgármester pedig átadta a kór­házat a főorvosnak s gondjaiba ajánlotta. Most Peresei miniszter lépett az emelvényre s a közönség zajos éljenzése közt köszönetet mond­ván a meghívásért, kijelentette, hogy nem csupán udvariasságból jött el minisztertársával e kulturális mű­ ünnepére. Két másik ok is indította erre. Az egyik az, hogy nagy fontosságot tulajdonít a humanitárius intézményeknek. Miként a középkor­ban a folytonos háborúskodások gyöngítették az emberiséget, úgy a jelenben a rohamos haladás s az élet küzdelmei okoznak testi, szellemi, sőt er­kölcsi bajokat. Ezeken van hivatva segíteni a tudo­mány és a humanizmus, melynek ápolását a kor­mány egyik feladatának tekinti. De egyúttal a mai ünnepre való eljövetelével dokumentálni akarta, hogy a kormány részt vesz a polgárok örömében. Győr városa pedig büszke lehet e műre s öröm töltheti el polgárainak keblét. A maga részéről szintén örömmel róvja le a kegyelet adóját a ha­lottak iránt, — kik alapvetői voltak a kórháznak — de egyszersmind elismeréssel adózik az élőknek, kik közremunkáltak a mű­ létesítésében. Különösen méltó az elismerésre a város főispánja és polgár­­mestere, továbbá a kórházi bizottság, a buzgó fő­orvos és Győr összes áldozatkész polgárai. Az ér­deklődésből, mely a megnyitás iránt nyilvánul s azt oly fényessé teszi, reméli, hogy Győr jövőre is buzgó támogatásban fogja részesíteni e fontos in­tézményét. Ezután Laszberg gróf berekesztette az ülést s a miniszterek megtekintették a budapesti Szent László kórház mintájára 200.000 frt költséggel épült csinos és tiszta berendezésű kórházat. A mi­niszterek nyomában mindenütt nagy közönség to­longott. Délután 2 órakor társasebéd volt, melyen Laszberg gr. főispán a királyt, Zechmeister polgár­­mester Perczel minisztert, Kautz Gusztáv dr. Er­dély minisztert, Szőts Árpád tanácsos Zalka püspö­köt, Száray Gyula lapszerkesztő Vörösmarty állam­titkárt éltették. Perczel miniszter pedig köszönetet mondott a rokonérzés és a figyelem jeleiért, melyeket meg­érkezése óta volt alkalma tapasztalni, de azt hiszi, van joga e rokonérzés nyilvánulásait úgy tekinteni, melyek neki, mint a kormány egyik tagjának szó­lanak. Hálásan fogadja a bizalmat, melyet a pol­gárok nyújtanak. Úgy akarta a sors, hogy a mostani kormány nehéz viszonyok közt vállalko­zott az ország ügyeinek vezetésére. Kardinális pon­tok voltak, melyeket át kellett vennie s megvalósí­tania. A gyöngédség tartja csak vissza, hogy tovább nem beszél a kivívott győzelemről. De utal azokra az intézkedésekre, melyekkel a reformok behozat­tak s melyeknek a pacifikáció volt a céljuk. Öröm­mel konstatálja, hogy végre átestünk ezen is. Most még a közigazgatás reformja következik s megnyug­tatja a megyéket és városokat, hogyha megismerik a javaslatokat, nem fognak azoknak opponálni. A­ ­ tapasztalt bizalmat másképp nem viszonozhatja, mint azzal, hogy Győr város hazafias és intelligens kö­zönségének jólétére emeli poharát. Erdély miniszter Győr polgármesterét éltette, Vörösmarty államtitkár pedig Laszberg gróf fő­ispánt. Délután 5 órakor a miniszterek elutaztak. A vonathoz nagy közönség kisérte ki őket s Peresei miniszter itt búcsúbeszédet mondott. A kolozsvári teológia fölavatása. — Távirati tudósítás. — Kolozsvár, nov. 3. Ma délelőtt avatták föl Kolozsvár uj kincsét: a reform, teológiát. A palota tágas termét egészen megtöltötte a közönség, a melynek soraiban képvi­selve volt Kolozsvár és Erdély egész intelligen­ciája, az idegen vallásfelekezetek és a katonaság. Az emelvényen az elnöki széket Tisza Kálmán fog­lalta el, ott ültek Bánffy Dezső b. miniszterelnök, Wlassics miniszter, Leövey, Lengyel Béla rektor, Hegedűs Sándor orsz. képviselő és mások. Az ün­nepségnek kétségtelenül érdekes momentuma volt Tisza Kálmánnak az a kijelentése, a melylyel hit­feleit a felekezeten­ kivüliség veszedelmétől óvta. * Az ünnepség énekkel kezdődött, a mit Szász Domokos püspök imája követett s újabb ének után Molnár Albert teológiai tanár ünnepi beszédet mon­dott, vallásos áhítattal, kiemelvén beszédében Szász Domokos érdemeit. Az internátusi énekkar imája után, Kolozsváry Sándor igazgatótanácsi elnökhe­lyettes felolvasta az intézet rövid történetét, mely a püspöknek, mint az intézet létesítőjének kitartó, lankadatlan működését és fáradozásait melegen méltatja. Következett Tisza Kálmán üdvözlő beszéde. Nagy, tüntető tapssal fogadták őt. Beszédében ki­emelte, hogy a konvent azáltal, hogy gyűlését ide kitűzte, jelét adta az intézet fontosságát méltató figyelmének és ezáltal örömét akarta kifejezni. E napot minden hazafias magyar ember ünnepének tartja, mert ez intézet a tudomány és a felvilágoso­dás fejlesztésének intézete, ez pedig kétségtele­nül minden magyar ember érdeke, , mert oly nemzeteknek, melyek számban nem nagyon erősek, csak tulajdonokban, a tudományban és szellemi erőkben való fejlettség adja meg létjogát. Fontos a feladat, melyre a teológiai fakultás vállalkozott; — fontos lelkipásztorokat ne­velni amaz egyház számára, mely nem fölös­legesen tartja magát a legmagyarabb egyháznak, mivel hívei közt alig van más, mint magyar ember,­­ nevelni lelkészeket, kik a tudomány fegyverei­vel meg tudják védeni az egyház tanait minden tá­madás ellen, nevelni, úgy, hogy áldozatkészség, munkaszeretet és tettek szükségességének tudását vigyék magukkal, de vigyék a szabadelvűség szel­lemét is, vigyenek magukkal vizsgálódás és fejlesz­tés iránti fogékonyságot, de legyen lelkükbe be­iktatva, hogy a fejlesztésnek az egyházi téren ha­tára a biblia, a gyakorlati téren az, hogy nem sza­bad, hogy a kálvinista felekezetekben nagy legyen azon ifjak száma, kik nem tartoznak felekezetihez. Az itt nevelt tanárok ezeknek is szolgálatára lesz­nek. Lehetnek állami tanárok is, de hitbuzgóságuk­­tól nincs mit tartani más felekezetűnek, mert olyan egyházból veszik a tanárok a hitbuzgóságot, mely egyház más felekezetnek érzelmeit tiszteli. Üdvöz­letét és köszönetét fejezi ki az intézet létesítőinek, és kívánja, hogy a hozzá fűzött reményeknél is na­gyobb legyen az eredmény. (Percekig tartó éljenzés és taps.) Ezután Kun Bertalan püspök mondott záró imát. A közönség bejárta a pompásan berendezett intézetet. Az ünnep után Wlassics miniszter szállá­sán tisztelgéseket fogadott. Megjelentek az E. M. K. E., a hitközségek és a szabadelvű párt. A szabadelvű párt Hegedűs Sándornál is tisztelgett. A konventre vonatkozólag az értekezlet elhatározta, hogy Pap Gábor püspök halála következtében a konvent üléseit november végére elnapolja. Délben kö­zös ebéd volt a vigadóban. Az első köszöntőt Bánffy Dezső báró miniszterelnök mondta a királyra, ki helyesli ez alkotást és együtt érzett az alkotókkal, mit bebizonyított azzal, hogy érdeklődéssel láto­gatta az intézetet. Szász Domokos püspök Bánffy Dezső báró érdemeit és a kormány kulturális­­ mű­ködésének fontos eredményeit fejtegette. Élteti Bánffy Dezső bárót. Wlassics miniszter örömét fejezte ki, hogy a közművelődés ily jelenté­keny oszlopát látja. Van-e a valláspolitikának — folytatn — fontosabb része, mint a papok hivatása és a közoktatásügyi politikának, mint a tudományért lelkesedni tudó tanító és tanár. E két nagy gondolat lebeg azon az épület fölött; kifeje­zésre jut az emberi művelődés két legnagyobb kincse : a hit és tudomány. Összefonódnak benne a hit, a tudomány és közoktatás eszméi és egyesül­nek. Kívánja egyszerű, de mélyen átérzett szavak­ban, hogy­ az intézet feladatát minél nagyobb ered-

Next