Budapesti Hírlap, 1895. november (15. évfolyam, 302-328. szám)
1895-11-04 / 302. szám
1895. november 4. BUDAPESTI HÍRLAP. (802. sz.) sok közül éppen Andrássy Aladár gróf főkamarásmester fog szerepelni, a ki egyúttal a Tiszavölgyi társulat jelenlegi elnöke és az országos gazdasági egyesület másodelnöke, mely egyesületekben Darányival évek hosszú során együttműködött. Budapest, nov. 3. A költségvetési vita. Holnap, hétfőn, a képviselőház rövid ülést tart, szerdán pedig megkezdi a költségvetés tárgyalását. Bármenynyire ziláltak is a parlamenti viszonyok , előre látható, hogy az általános vita hosszú ideig el fog tartani s ha rá is kerülne a sor a részletes tárgyalásra, azt ebben az esztendőben nem fejezik be, az appropriacionális vita pedig csak valamikor a jövő év februárjában kezdhető meg. Maga a kormány is el van rá készülve, hogy az ellenzék tüzelését több hónapon át kénytelen lesz kiállani. Tárgy a vitára, a költségvetés anyagán kívül is, bőven van s ezek közt nem utolsó helyet fogják elfoglalni a közgazdasági kiegyezésre vonatkozó tárgyalások, a zágrábi zászlósértés, a jegybank ügye stb. Értesülésünk szerint az ellenzéki pártoknak egyike sem fogadja el a költségvetést még általánosságban sem. Az erre vonatkozó határozati javaslatot a nemzeti párt részéről Horánszky Nándor, a Justh-féle függetlenségi párt részéről Helfy Ignác, az Ugrón-féle függetlenségi párt részéről pedig, — ha ugyanerre szükség lesz, — alkalmasint Molnár József fogja a Ház elé terjeszteni. A párton kívüliek klubjában még nem történt megállapodás. Hire jár, hogy Bánffy Dezső br. e klub tagjainak a kormánypártba való belépése iránt most, hogy a földművelésügyi tárca dolgát nyélbe ütötte, újból megkezdi a tárgyalásokat. A Justh-féle függetlenségi párt vasárnap délelőtt tartott értekezletén tárgyalta a költségvetést, amelyet Milek Lajos ismertetett s részletesen kifejti, hogy a költségvetés koránt sincs szolid alapra fektetve, a pénzügyi egyensúly, a pénztári készlet és a nagyösszegű bevételi többlet mellett is, ingatag alapon áll, eltekintve a valutaügy megfeneklőjét. A kormány előre tudhatta, hogy több nagyobb arányú beruházás előtt áll, az erre szükséges öszszegeknek pedig még csak a kamatait se vette be a budgetbe. Ilyformán az egész költségvetés voltakép csak passzív budget. Jelenvoltak ezen az értekezleten az Ugron-párt megbízottai: Holló Lajos és Váradiy Károly is, akik megbízóik részéről azt a kérelmüket s fölhívásukat fejezték ki, hogy a két függetlenségi párt együttes akciót indítson az 1896-iki költségvetés vitájánál, különösen pedig a közgazdasági kiegyezés, az önálló nemzeti bank, a kereskedelmi szerződés és vámkiegyezési ügyekben. A párt köszönettel fogadván ezen újabb közeledést, egyhangúlag elhatározta, hogy ez irányban fontosságához mért országos mozgalom indíttassák és a módozatok megállapítását egy későbbi értekezlet hatáskörébe utalja, egyben pedig kiküldi Kossuth Ferenc és Masek Lajos képviselőket, hogy a másik pártnak hétfőn tartandó értekezletén megjelenjenek és adják tudtul a pártgyűlésnek a költségvetésre vonatkozó határozati javaslatát és a kiegyezési ügyekben az országos mozgalom indításának elvi fontosságát és szükségét. A dunántúli ág. ev. püspökválasztás. Győri telegram jelentése szerint Karsay Sándor utódjára ma szavazott a győri egyházgyülekezet. A választás Poszvék Sándor és Gyurátz Ferenc között volt. A szavazatok összeszámlálása után kitűnt, hogy Gyurátz 134, Poszvék 10 szavazatot kapott, tehát a győri gyülekezet 4 szavazata Gyurátz javára esik. Mint az O. É. legmegbízhatóbb forrásból jelenti, Győr döntötte el a püspök választást, mert tegnapig Poszvéknak még három szótöbbsége volt, s miután ma Gyurátz megkapta a győri négy szavazatot, őt lehet tekinteni a dunántúli ág. ev. egyházkerület egy szótöbbséggel megválasztott püspökének. Külföldiek anyakönyvezése. A belügyminiszter egy anyakönyvi felügyelőnek kérdésére kijelentette, hogy a Magyarország területén született, vagy meghalt magyar állampolgárok és külföldiek anyakönyvezése közt a törvény és utasítások nem tesznek különbséget. Mindössze az a különbség, hogy a születési anyakönybe a külföldinek tekintendő gyermek vallását nem kell bejegyezni. Ami pedig amaz államok honosainak Magyarországon való születését és halálozását illeti, amely államokkal a polgári állapotra vonatkozó okmányok kölcsönös kicserélése iránt szerződéses viszonyban állunk, ezeket az eseteket az illető külföldi államok kormányával hivatalból fogja közölni a belügyminiszter. E végből legközelebb szabatos rendelkezést fog a miniszter kibocsátani a szóban forgó anyakönyvi bejegyzések kivonatainak hozzá leendő fölterjesztése dolgában. Miniszterek Győrött, Budapest, nov. 3. Percsel belügyminiszter és Erdély igazságügyminiszter ma Győr városban időztek, az új városi közkórház megnyitó ünnepén s a belügyminiszter a fehérasztalnál alkalmat vett arra, hogy amint Bánffy báró tette Kolozsvárott,ő is kitűzte a kormány teendői közé a közigazgatás reformját. A városi díszközgyűlésen is mondott beszédet a belügyminiszter, aki, úgy látszik, maga magára nem tartja kötelezőnek azt a nyilatkozatát, amelyet a hódmezővásárhelyi Kossuth-fogadás ügyében Endreynek adott, s amely szerint törvényhatósági közgyűléseken csak a törvényhatóság tagjainak van szólásjoguk. A kórház fölavatásának ünnepéről ez a távirati tudósításunk ad számot. A győri ünnepség a kórház kápolnájának fölszentelésével kezdődött. A kápolnát, amelyben csak meghívott vendégek jelenhettek meg, köztük Peresdi és Erdély miniszterek, Francsics, Tuba képviselők, Sopron és Komárom küldöttségei stb., Zalka püspök szentelte föl. Mladonitsky, Mohi kanonokok és Ittischék esperes-plébános asszisztáltak neki. Ez után díszközgyűlés volt a városházán Laszberg gróf főispán elnöklése alatt. A minisztereken kívül jelen voltak Zalka, Holdházy püspökök, Vörösmarty államtitkár, Lévay főrendiházi tag, Vrígi táblai elnök, Sebő Imre törvényszéki elnök, a megye küldöttsége, Sopronból flaan alispán és Badett főjegyző, Komáromból Tátray polgármester és Tuba János orsz. képviselő. Laszberg gróf főispán megnyitó beszédében üdvözölte a minisztereket s a vendégeket. Utána Petz dr. t. főorvos ismertette a kórház történetét, Zechmeister polgármester pedig átadta a kórházat a főorvosnak s gondjaiba ajánlotta. Most Peresei miniszter lépett az emelvényre s a közönség zajos éljenzése közt köszönetet mondván a meghívásért, kijelentette, hogy nem csupán udvariasságból jött el minisztertársával e kulturális mű ünnepére. Két másik ok is indította erre. Az egyik az, hogy nagy fontosságot tulajdonít a humanitárius intézményeknek. Miként a középkorban a folytonos háborúskodások gyöngítették az emberiséget, úgy a jelenben a rohamos haladás s az élet küzdelmei okoznak testi, szellemi, sőt erkölcsi bajokat. Ezeken van hivatva segíteni a tudomány és a humanizmus, melynek ápolását a kormány egyik feladatának tekinti. De egyúttal a mai ünnepre való eljövetelével dokumentálni akarta, hogy a kormány részt vesz a polgárok örömében. Győr városa pedig büszke lehet e műre s öröm töltheti el polgárainak keblét. A maga részéről szintén örömmel róvja le a kegyelet adóját a halottak iránt, — kik alapvetői voltak a kórháznak — de egyszersmind elismeréssel adózik az élőknek, kik közremunkáltak a mű létesítésében. Különösen méltó az elismerésre a város főispánja és polgármestere, továbbá a kórházi bizottság, a buzgó főorvos és Győr összes áldozatkész polgárai. Az érdeklődésből, mely a megnyitás iránt nyilvánul s azt oly fényessé teszi, reméli, hogy Győr jövőre is buzgó támogatásban fogja részesíteni e fontos intézményét. Ezután Laszberg gróf berekesztette az ülést s a miniszterek megtekintették a budapesti Szent László kórház mintájára 200.000 frt költséggel épült csinos és tiszta berendezésű kórházat. A miniszterek nyomában mindenütt nagy közönség tolongott. Délután 2 órakor társasebéd volt, melyen Laszberg gr. főispán a királyt, Zechmeister polgármester Perczel minisztert, Kautz Gusztáv dr. Erdély minisztert, Szőts Árpád tanácsos Zalka püspököt, Száray Gyula lapszerkesztő Vörösmarty államtitkárt éltették. Perczel miniszter pedig köszönetet mondott a rokonérzés és a figyelem jeleiért, melyeket megérkezése óta volt alkalma tapasztalni, de azt hiszi, van joga e rokonérzés nyilvánulásait úgy tekinteni, melyek neki, mint a kormány egyik tagjának szólanak. Hálásan fogadja a bizalmat, melyet a polgárok nyújtanak. Úgy akarta a sors, hogy a mostani kormány nehéz viszonyok közt vállalkozott az ország ügyeinek vezetésére. Kardinális pontok voltak, melyeket át kellett vennie s megvalósítania. A gyöngédség tartja csak vissza, hogy tovább nem beszél a kivívott győzelemről. De utal azokra az intézkedésekre, melyekkel a reformok behozattak s melyeknek a pacifikáció volt a céljuk. Örömmel konstatálja, hogy végre átestünk ezen is. Most még a közigazgatás reformja következik s megnyugtatja a megyéket és városokat, hogyha megismerik a javaslatokat, nem fognak azoknak opponálni. A tapasztalt bizalmat másképp nem viszonozhatja, mint azzal, hogy Győr város hazafias és intelligens közönségének jólétére emeli poharát. Erdély miniszter Győr polgármesterét éltette, Vörösmarty államtitkár pedig Laszberg gróf főispánt. Délután 5 órakor a miniszterek elutaztak. A vonathoz nagy közönség kisérte ki őket s Peresei miniszter itt búcsúbeszédet mondott. A kolozsvári teológia fölavatása. — Távirati tudósítás. — Kolozsvár, nov. 3. Ma délelőtt avatták föl Kolozsvár uj kincsét: a reform, teológiát. A palota tágas termét egészen megtöltötte a közönség, a melynek soraiban képviselve volt Kolozsvár és Erdély egész intelligenciája, az idegen vallásfelekezetek és a katonaság. Az emelvényen az elnöki széket Tisza Kálmán foglalta el, ott ültek Bánffy Dezső b. miniszterelnök, Wlassics miniszter, Leövey, Lengyel Béla rektor, Hegedűs Sándor orsz. képviselő és mások. Az ünnepségnek kétségtelenül érdekes momentuma volt Tisza Kálmánnak az a kijelentése, a melylyel hitfeleit a felekezeten kivüliség veszedelmétől óvta. * Az ünnepség énekkel kezdődött, a mit Szász Domokos püspök imája követett s újabb ének után Molnár Albert teológiai tanár ünnepi beszédet mondott, vallásos áhítattal, kiemelvén beszédében Szász Domokos érdemeit. Az internátusi énekkar imája után, Kolozsváry Sándor igazgatótanácsi elnökhelyettes felolvasta az intézet rövid történetét, mely a püspöknek, mint az intézet létesítőjének kitartó, lankadatlan működését és fáradozásait melegen méltatja. Következett Tisza Kálmán üdvözlő beszéde. Nagy, tüntető tapssal fogadták őt. Beszédében kiemelte, hogy a konvent azáltal, hogy gyűlését ide kitűzte, jelét adta az intézet fontosságát méltató figyelmének és ezáltal örömét akarta kifejezni. E napot minden hazafias magyar ember ünnepének tartja, mert ez intézet a tudomány és a felvilágosodás fejlesztésének intézete, ez pedig kétségtelenül minden magyar ember érdeke, , mert oly nemzeteknek, melyek számban nem nagyon erősek, csak tulajdonokban, a tudományban és szellemi erőkben való fejlettség adja meg létjogát. Fontos a feladat, melyre a teológiai fakultás vállalkozott; — fontos lelkipásztorokat nevelni amaz egyház számára, mely nem fölöslegesen tartja magát a legmagyarabb egyháznak, mivel hívei közt alig van más, mint magyar ember, nevelni lelkészeket, kik a tudomány fegyvereivel meg tudják védeni az egyház tanait minden támadás ellen, nevelni, úgy, hogy áldozatkészség, munkaszeretet és tettek szükségességének tudását vigyék magukkal, de vigyék a szabadelvűség szellemét is, vigyenek magukkal vizsgálódás és fejlesztés iránti fogékonyságot, de legyen lelkükbe beiktatva, hogy a fejlesztésnek az egyházi téren határa a biblia, a gyakorlati téren az, hogy nem szabad, hogy a kálvinista felekezetekben nagy legyen azon ifjak száma, kik nem tartoznak felekezetihez. Az itt nevelt tanárok ezeknek is szolgálatára lesznek. Lehetnek állami tanárok is, de hitbuzgóságuktól nincs mit tartani más felekezetűnek, mert olyan egyházból veszik a tanárok a hitbuzgóságot, mely egyház más felekezetnek érzelmeit tiszteli. Üdvözletét és köszönetét fejezi ki az intézet létesítőinek, és kívánja, hogy a hozzá fűzött reményeknél is nagyobb legyen az eredmény. (Percekig tartó éljenzés és taps.) Ezután Kun Bertalan püspök mondott záró imát. A közönség bejárta a pompásan berendezett intézetet. Az ünnep után Wlassics miniszter szállásán tisztelgéseket fogadott. Megjelentek az E. M. K. E., a hitközségek és a szabadelvű párt. A szabadelvű párt Hegedűs Sándornál is tisztelgett. A konventre vonatkozólag az értekezlet elhatározta, hogy Pap Gábor püspök halála következtében a konvent üléseit november végére elnapolja. Délben közös ebéd volt a vigadóban. Az első köszöntőt Bánffy Dezső báró miniszterelnök mondta a királyra, ki helyesli ez alkotást és együtt érzett az alkotókkal, mit bebizonyított azzal, hogy érdeklődéssel látogatta az intézetet. Szász Domokos püspök Bánffy Dezső báró érdemeit és a kormány kulturális működésének fontos eredményeit fejtegette. Élteti Bánffy Dezső bárót. Wlassics miniszter örömét fejezte ki, hogy a közművelődés ily jelentékeny oszlopát látja. Van-e a valláspolitikának — folytatn — fontosabb része, mint a papok hivatása és a közoktatásügyi politikának, mint a tudományért lelkesedni tudó tanító és tanár. E két nagy gondolat lebeg azon az épület fölött; kifejezésre jut az emberi művelődés két legnagyobb kincse : a hit és tudomány. Összefonódnak benne a hit, a tudomány és közoktatás eszméi és egyesülnek. Kívánja egyszerű, de mélyen átérzett szavakban, hogy az intézet feladatát minél nagyobb ered-