Budapesti Hirlap, 1896. január (16. évfolyam, 1-30. szám)

1896-01-01 / 1. szám

. Mit a jelen kisszerűségei, mit a ma és a holnap apró keserűségei. Ép lelket ez meg nem ronthat a hitében. Nem voltak-e nyomorúságos napjaink, nem ült-e méltatlanság a trónunkon, nem intézte-e gaz-szenvedelem és ön­érdek a kormánypálcát rajtunk, nem dúlt-e pártosság, nem volt-e rajtunk a véres megpróbáltatás mindennemű csa­pása. De a Gondviselésnek szüksége volt erényeinkre és gyötrött, mert sze­retett bennünket és megacélozta súlyos próbáival erényeinket, hogy újra tűz­állóvá tegye őket. Hát itt volt már a Szvatopluk népe, itt voltak, mikor a magyar be­jött, Traján római utódai? Jól van, ám voltak légyen itt. De hol van a tót királyság, hol van az oláh császárság, a melyet megalapítot­tak és megvédtek és hol az intézmé­nyek, a melyeket e földnek és a rajta lakóknak adtak és ezer éven keresztül bátorságban megtartottak annak, a­minek megalapították ? Ezt ezen a földön csak a magyar tette meg, és ezer éven át megoltal­mazta határait. Ma kellene megijednie léha ábrándozóktól, ma, mikor az ál­tala kivívott és védett szabadsággal megajándékozta mindazokat, a­kiket testvérekül fogadott, ma vesztette volna el oltalmazó képességét és ma cseréljen szerepet az oltalmazottakkal ? ■ Ezer év visszhangja kél fel a mai nappal és zúgva járja be az országot. Ébresztőképpen tör be faluba, városba és az elmékbe és a szivekbe beplán­tálja a históriai öntudatot. És milliók alakon kél a dal: Üdvözlégy üdvnek esztendeje, üdvözlégy örömek éve, üdvözlégy Magyarország dicsősége, te ezeréves tündérkép, bűbájos látvány, sziveknek boldogsága, nemzet meguj­­hasztó forrás, üdvözlégy béke ünnepe, melyet szálló tömjénfüst, zugó ha­rang és ujongva dobogó szivek tömege köszönt. Sursum corda! Hálával eltelve, dicsőségben tö­­rödve, himnuszt énekelve, hazádnak rendületlenül — miden gondolat, min­den szív ma első szárnyacsapásával Is­tenhez emelkedjék: Itt élned, halnod kell! volt együtt. A kasszimnőnek egy furvózer-fő­­hadnagy udvarolt (Budán ők pótolják a hu­­szárságot), az egyik sarokban törekvő jobb­­parti iparosok kártyáztak, a bilb­ird-asztalon két gimnazista tanult karambolozni. — A novellisztikus részleteket elengedem. Térjünk a pofonra. Eleinte kocsin robogtál, most meg már gyalog ballagsz feléje? — Ne félj, elég jókor odaérkezem . . . Tehát beléptem a kávéházba. Egy hímzett házi sapkás­or jött elém, bemutatta magát, mint Grübl úr, a kávéház tulajdonosa s aztán így szólt:. — Ön Ledér Mihály ugy­e? — Az vagyok. — No, ez szép, hogy eljött. — Miért szép ? — Mert ezzel bebizonyította a bátorsá­gát, melyet itt többen kétségbe vontak. — Hát azok? — Törzsvendégeim . . . Remélem nem haragszik. — Hogyan? Ön volna? —• Igen bevallom, hogy én írtam a sértő levelet, azt állítván, hogy ön bátor ember és mindenesetre megjelenik. — Ön? — ordítani elkékülve. — Én. — Miért éppen hozzám intézték a leve­let ? Ismernek ?­­ — Nem. A cím és lakásjegyzékből írtuk ki a nevét. Tetszik tudni, ez egy amerikai eszme . . . Sokéig voltam Amerikában . . . Ott egy kávéház ezzel az eszmével óriási nép­szerűségre vergődött. Tódult a közönség, mert az eredetiség ott imponál . . . — Hallatlan! És ezért irta maga nekem azt a sértő levelet ? — Tisztán ezért . . . Hogy kávéházam idegenforgalmát emeljem és ezúttal a főváros lakóinak bátorságát kitanulmányozzam. Lekaptam Grübl ur fejéről a házi sipkát és földhöz vágva rátapostam. Egyúttal Grü­bl urnak azt mondtam, hogy pimasz. Itt Ledér elhallgatott. — Nos? kérdem kíváncsian. — Mit nos ? Nincs tovább. — Hát a pofon? ♦— No igen. Hát azt is elbeszéljem? — Persze. — Nincs mit elbeszélni. Gruibl úr egy­szerűen pofonü­tott. — Pajtás! Nagyon elhibáztad a dolgot. A házi sapkával nem kellett volna foglalkoz­nod. A házi sapkát átugorva nyakon kellett volna ütnöd Grübl urat. — De mikor én azt olvastam egy re­gényben, hogy a házi sapka, a korcsmárosra és kávésra nézve valóságos szentség, címer, fétis ... ha ezt bántja az ember, legjobban m megbecsteleníti a kávést. — Ez csak fantázia. A pofon mindent pó­tol, a pofont nem pótolja semmi. Ne hagyd magad a szépirodalom által félrevezetni. * Másnap megjelentünk Grübl urnái és pro­vokáltuk. Nem fogadta el, Amerikára hivat­kozva. Erre azt ajánlottuk neki, hogy kérjen bocsánatot és csókoljon kezet Ledérnek. Ezt is visszautasította, Amerikára hivatkozva, a­hol soha sem csókolnak kezet. Erre Ledér Miska fo­gott egy botot és Magyarországra hivatkozva, hol a lovagiatlan ügyeket bottal szokták elin­tézni, megverte az eredeti kávést, a­kinek az volt a tragikuma, hogy amerikai eszméivel a Logody-utcába tévedt. SipulUBZ. BUDAPESTI HÍRLAP. (I. sz.) 1­896. január 1. A Budapesti Hírlap gyűjtéseinek mérlege 1895. dec. 31-én. A következőkben adják mindama gyűjtéseink kimutatását, melyeket lapunk kiadóhivatala jelenleg kezel és melyeket a lefolyt év alatt kiosztott. Ki­mutatjuk az összegeket úgy, a­hogyan 1895. dec. 81-én vannak. Az összes kezelés alatt levő pénzek kezdettől fogva esetről-esetre a pesti hazai első ta­karékpénztárba helyeztettek el és a kimutatásban jelezzük is az illető takarékpénztári könyvecskék számát: Margitszigeti Arany-szobor: 66261/d. sz. könyvben .... 362 frt 61 kr. XI. Rákóczy Ferenc hamvainak hazaszállítása: 77717/d. sz. könyvben 403 frt 03 kr. 79919/d. sz. könyvben 319 16485/f. sz. könyvben 117 30 19 839 frt 01 kr. Szabadságszobor: 83757/d. sz. könyvben .... 198 frt 10 kr. Szt. István szobor: 83757/d. sz. könyvben .... 23 fr­t 40 kr. Báthory István sírjára: 13085/f. sz. könyvben .... 5 frt —­ Ur. Ferofi hamvainak felkutatására: 30553/f. sz. könyvben .... 9.frt — kr. Hadikfalvi polg. iskolai alap: 25716/f. sz. könyvben .... 129 frt — kr. Millenium: 0 72826/f. sz. könyvben .... 127 frt 91 kr. Kármán szobor: 09142. sz. könyvben . . . . 1­5 frt — kr. Különféle Jótékony célra: 13751/f. sz. könyvben: Fényes Elek sírjára 3 frt — kr. Szemere-emléktábla 3 frt 30 kr. A többi, a lefolyt évben hozzánk érkezett jó­­tékonycélú adományokat mind átszolgáltattuk ren­­deltetési helyükre és pedig: A Kossuth szoborra . . . . • 1119 frt 52 kr. A nyugtatványokat eredetiben pénztárunkban őrizzük. Budapesten.. 1895. dec. 31. Zilahi Simon, Gárdonyi Ignác, igazgató, pénztáros, leányszeretetház , 2 frt — kr. Kölcsey-szobor . . 1 frt — kr. 9 frt S0 kr. 1 zászlóvédőknek (18740/k. sz. könyvben.................................. 736 frt 57 kr. főv. emberbarát egyesületnek (18845/k. sz. könyvben) ... 20 frt. — kr. az Amerikában élő Ruttkaynénak (18846/k. sz. könyvben) ... 6 frt — kr. sz isaszeghi emlékre (16515/k.sz. könyvben .................................. 16 frt 75 kr. 1 debreceni egyetemre (42868/k. sz- könyvben)....................... . 18 frt 1 kr. Kezelés alatt van összesen: 2501 frt 25 kr. 1 mait év des. 31-én átadott összeg .... 22.010 frt 53 kr. 1b 1905. évi gyűjtés ösz­­szegei....................... ■ 1119 frt 02 kr. Összes gyűjtésünk. . . 23030 frt 05 kr. A zászlóvédőknek........................ 2500 frt — kr. (Kezelés alatt van 736 frt 57 kr.) A hirlapirók nyugdíjintézetének . 283 frt 95 kr. A menza akadémikának .... 4 frt — kr. A Semmelweisz emlékre .... 5 frt — kr. Az E. M. K. E.-nek................... 156 frt 90 kr. A fővárosi gyermekkert egyesü­letnek ...................................... 5 frt 12 kr. A budapesti önk. mentőegyesü­letnek .................................. 30 frt — kr. A gyermekbarát egyesületnek . 52 frt — kr. A hódmezővásárhelyi ínségeseknek 131 frt 80 kr. Az orsz. lefeneháznak .... 1 frt — kr. Woroniewszky herceg özvegyének 29 frt 60 bt. A mária -­remetei kápolnának (53740/1. sz. takarékpénztári könyv) 50 frt — kr. Az ált. poliklinikai egyesület kórházának 2 frt. — kr. A fehérkereszt orsz. lelencház­egyesületnek............................ 190 frt 50 kr. A hirlapkiadóhivatali tisztviselők egyesületének........................ 1 frt — kr. A magyar irók orsz segítő egye­sületének ................................ 100 frt — kr. Szeless Adorján családjának . . 293 frt 36 kr. Az alsó-k­ubini égetteknek . . i 7 frt — kr. A magyar egyesületnek . . » 1 frt — kr. A merényi égetteknek . . . « 44 frt 40 kr. A soproni árvízkárosultaknak . i 6 frt 80 kr. A szabadkai ev. egyháznak , i 54 frt 50 kr. Császár Károly családjának . . 5 frt —­ kr. A kispesti ref. templomnak . . 10 frt — kr. A protestáns árvaháznak ... 30 frt — kr­. Az ér-mindszenti gör. kat. tem­plomnak ................................. — frt 80 kr. A gyarmata-medresi ínségeseknek 1 frt 50 kr. A nyomorék gyermekek menedék­házának ...................................... 25 frt — kr. A Vili. kér. szegény gyerme­keknek ....................... 8 frt — kr. Az ó-moravicai magyar iskolának 15 frt 60 kr. Kivattatott összesen: 5194 frt 85 kr. Budapest, dec. 31. Az egri érsek pásztorlevele. Történelem-bölcseleti essay az a pásztorlevél, a melyet Samassa dr. egri érsek a millénium új esztende­jére egyházmegyéje papjaihoz szétküldött. A pásztor­iévár áthalad az ezredéves múltnak nem annyira a his­tóriáján, mint inkább a történeti tanulságain­k levonja a maga következtetését, hogy erkölcs, szabadságsze­retet, törvénytisztelet és becsületes munkásság az, a­melynek fegyverzetében be kell lépnünk az új ezredévbe. A pásztorlevél markánsabb részei itt következnek. A m­íg ősi intézményeink, régi törvényeink teljes erejükben fölállottak, a nemzet nagysága is rendületlenül megállt; és sem külellenség támadásai, sem belvillongások tusai meg nem ingathatták, meg nem gyöngíthették; de mihelyt a hírvágy a tel­kekbe berágta magát, a hegyhajhászat elernyeszte a szellemeket­: ingadozás, bizonytalanság fogta el az országot s mert megszilárdítására egynél a bá­torság, másnál a belátás hiányzott, erősebb válsá­gokat szenvedett. Barbárok fegyvereitől elnyomva hazánk már-a­ár összeroskadott. A tatár és török dúlás pusztításait ismerjük. A gyászos csapások emlékétől megborzad, visszariad lelkünk. Megfertő­zött, lerombolt, leégett templomok, legyilkolt papok vérétől festett oltárok, kifosztott városok, vér­től párolgó mezők, holttestektől duzzadt fo­lyók, vad gyönyörrel kigondolt hóhérmunkák, feldúlt sírok, szétszórt csontok, hamvak. Át*

Next