Budapesti Hirlap, 1896. január (16. évfolyam, 1-30. szám)
1896-01-01 / 1. szám
. Mit a jelen kisszerűségei, mit a ma és a holnap apró keserűségei. Ép lelket ez meg nem ronthat a hitében. Nem voltak-e nyomorúságos napjaink, nem ült-e méltatlanság a trónunkon, nem intézte-e gaz-szenvedelem és önérdek a kormánypálcát rajtunk, nem dúlt-e pártosság, nem volt-e rajtunk a véres megpróbáltatás mindennemű csapása. De a Gondviselésnek szüksége volt erényeinkre és gyötrött, mert szeretett bennünket és megacélozta súlyos próbáival erényeinket, hogy újra tűzállóvá tegye őket. Hát itt volt már a Szvatopluk népe, itt voltak, mikor a magyar bejött, Traján római utódai? Jól van, ám voltak légyen itt. De hol van a tót királyság, hol van az oláh császárság, a melyet megalapítottak és megvédtek és hol az intézmények, a melyeket e földnek és a rajta lakóknak adtak és ezer éven keresztül bátorságban megtartottak annak, aminek megalapították ? Ezt ezen a földön csak a magyar tette meg, és ezer éven át megoltalmazta határait. Ma kellene megijednie léha ábrándozóktól, ma, mikor az általa kivívott és védett szabadsággal megajándékozta mindazokat, akiket testvérekül fogadott, ma vesztette volna el oltalmazó képességét és ma cseréljen szerepet az oltalmazottakkal ? ■ Ezer év visszhangja kél fel a mai nappal és zúgva járja be az országot. Ébresztőképpen tör be faluba, városba és az elmékbe és a szivekbe beplántálja a históriai öntudatot. És milliók alakon kél a dal: Üdvözlégy üdvnek esztendeje, üdvözlégy örömek éve, üdvözlégy Magyarország dicsősége, te ezeréves tündérkép, bűbájos látvány, sziveknek boldogsága, nemzet megujhasztó forrás, üdvözlégy béke ünnepe, melyet szálló tömjénfüst, zugó harang és ujongva dobogó szivek tömege köszönt. Sursum corda! Hálával eltelve, dicsőségben törödve, himnuszt énekelve, hazádnak rendületlenül — miden gondolat, minden szív ma első szárnyacsapásával Istenhez emelkedjék: Itt élned, halnod kell! volt együtt. A kasszimnőnek egy furvózer-főhadnagy udvarolt (Budán ők pótolják a huszárságot), az egyik sarokban törekvő jobbparti iparosok kártyáztak, a bilbird-asztalon két gimnazista tanult karambolozni. — A novellisztikus részleteket elengedem. Térjünk a pofonra. Eleinte kocsin robogtál, most meg már gyalog ballagsz feléje? — Ne félj, elég jókor odaérkezem . . . Tehát beléptem a kávéházba. Egy hímzett házi sapkásor jött elém, bemutatta magát, mint Grübl úr, a kávéház tulajdonosa s aztán így szólt:. — Ön Ledér Mihály ugye? — Az vagyok. — No, ez szép, hogy eljött. — Miért szép ? — Mert ezzel bebizonyította a bátorságát, melyet itt többen kétségbe vontak. — Hát azok? — Törzsvendégeim . . . Remélem nem haragszik. — Hogyan? Ön volna? —• Igen bevallom, hogy én írtam a sértő levelet, azt állítván, hogy ön bátor ember és mindenesetre megjelenik. — Ön? — ordítani elkékülve. — Én. — Miért éppen hozzám intézték a levelet ? Ismernek ? — Nem. A cím és lakásjegyzékből írtuk ki a nevét. Tetszik tudni, ez egy amerikai eszme . . . Sokéig voltam Amerikában . . . Ott egy kávéház ezzel az eszmével óriási népszerűségre vergődött. Tódult a közönség, mert az eredetiség ott imponál . . . — Hallatlan! És ezért irta maga nekem azt a sértő levelet ? — Tisztán ezért . . . Hogy kávéházam idegenforgalmát emeljem és ezúttal a főváros lakóinak bátorságát kitanulmányozzam. Lekaptam Grübl ur fejéről a házi sipkát és földhöz vágva rátapostam. Egyúttal Grübl urnak azt mondtam, hogy pimasz. Itt Ledér elhallgatott. — Nos? kérdem kíváncsian. — Mit nos ? Nincs tovább. — Hát a pofon? ♦— No igen. Hát azt is elbeszéljem? — Persze. — Nincs mit elbeszélni. Gruibl úr egyszerűen pofonütott. — Pajtás! Nagyon elhibáztad a dolgot. A házi sapkával nem kellett volna foglalkoznod. A házi sapkát átugorva nyakon kellett volna ütnöd Grübl urat. — De mikor én azt olvastam egy regényben, hogy a házi sapka, a korcsmárosra és kávésra nézve valóságos szentség, címer, fétis ... ha ezt bántja az ember, legjobban m megbecsteleníti a kávést. — Ez csak fantázia. A pofon mindent pótol, a pofont nem pótolja semmi. Ne hagyd magad a szépirodalom által félrevezetni. * Másnap megjelentünk Grübl urnái és provokáltuk. Nem fogadta el, Amerikára hivatkozva. Erre azt ajánlottuk neki, hogy kérjen bocsánatot és csókoljon kezet Ledérnek. Ezt is visszautasította, Amerikára hivatkozva, ahol soha sem csókolnak kezet. Erre Ledér Miska fogott egy botot és Magyarországra hivatkozva, hol a lovagiatlan ügyeket bottal szokták elintézni, megverte az eredeti kávést, akinek az volt a tragikuma, hogy amerikai eszméivel a Logody-utcába tévedt. SipulUBZ. BUDAPESTI HÍRLAP. (I. sz.) 1896. január 1. A Budapesti Hírlap gyűjtéseinek mérlege 1895. dec. 31-én. A következőkben adják mindama gyűjtéseink kimutatását, melyeket lapunk kiadóhivatala jelenleg kezel és melyeket a lefolyt év alatt kiosztott. Kimutatjuk az összegeket úgy, ahogyan 1895. dec. 81-én vannak. Az összes kezelés alatt levő pénzek kezdettől fogva esetről-esetre a pesti hazai első takarékpénztárba helyeztettek el és a kimutatásban jelezzük is az illető takarékpénztári könyvecskék számát: Margitszigeti Arany-szobor: 66261/d. sz. könyvben .... 362 frt 61 kr. XI. Rákóczy Ferenc hamvainak hazaszállítása: 77717/d. sz. könyvben 403 frt 03 kr. 79919/d. sz. könyvben 319 16485/f. sz. könyvben 117 30 19 839 frt 01 kr. Szabadságszobor: 83757/d. sz. könyvben .... 198 frt 10 kr. Szt. István szobor: 83757/d. sz. könyvben .... 23 frt 40 kr. Báthory István sírjára: 13085/f. sz. könyvben .... 5 frt — Ur. Ferofi hamvainak felkutatására: 30553/f. sz. könyvben .... 9.frt — kr. Hadikfalvi polg. iskolai alap: 25716/f. sz. könyvben .... 129 frt — kr. Millenium: 0 72826/f. sz. könyvben .... 127 frt 91 kr. Kármán szobor: 09142. sz. könyvben . . . . 15 frt — kr. Különféle Jótékony célra: 13751/f. sz. könyvben: Fényes Elek sírjára 3 frt — kr. Szemere-emléktábla 3 frt 30 kr. A többi, a lefolyt évben hozzánk érkezett jótékonycélú adományokat mind átszolgáltattuk rendeltetési helyükre és pedig: A Kossuth szoborra . . . . • 1119 frt 52 kr. A nyugtatványokat eredetiben pénztárunkban őrizzük. Budapesten.. 1895. dec. 31. Zilahi Simon, Gárdonyi Ignác, igazgató, pénztáros, leányszeretetház , 2 frt — kr. Kölcsey-szobor . . 1 frt — kr. 9 frt S0 kr. 1 zászlóvédőknek (18740/k. sz. könyvben.................................. 736 frt 57 kr. főv. emberbarát egyesületnek (18845/k. sz. könyvben) ... 20 frt. — kr. az Amerikában élő Ruttkaynénak (18846/k. sz. könyvben) ... 6 frt — kr. sz isaszeghi emlékre (16515/k.sz. könyvben .................................. 16 frt 75 kr. 1 debreceni egyetemre (42868/k. sz- könyvben)....................... . 18 frt 1 kr. Kezelés alatt van összesen: 2501 frt 25 kr. 1 mait év des. 31-én átadott összeg .... 22.010 frt 53 kr. 1b 1905. évi gyűjtés öszszegei....................... ■ 1119 frt 02 kr. Összes gyűjtésünk. . . 23030 frt 05 kr. A zászlóvédőknek........................ 2500 frt — kr. (Kezelés alatt van 736 frt 57 kr.) A hirlapirók nyugdíjintézetének . 283 frt 95 kr. A menza akadémikának .... 4 frt — kr. A Semmelweisz emlékre .... 5 frt — kr. Az E. M. K. E.-nek................... 156 frt 90 kr. A fővárosi gyermekkert egyesületnek ...................................... 5 frt 12 kr. A budapesti önk. mentőegyesületnek .................................. 30 frt — kr. A gyermekbarát egyesületnek . 52 frt — kr. A hódmezővásárhelyi ínségeseknek 131 frt 80 kr. Az orsz. lefeneháznak .... 1 frt — kr. Woroniewszky herceg özvegyének 29 frt 60 bt. A mária -remetei kápolnának (53740/1. sz. takarékpénztári könyv) 50 frt — kr. Az ált. poliklinikai egyesület kórházának 2 frt. — kr. A fehérkereszt orsz. lelencházegyesületnek............................ 190 frt 50 kr. A hirlapkiadóhivatali tisztviselők egyesületének........................ 1 frt — kr. A magyar irók orsz segítő egyesületének ................................ 100 frt — kr. Szeless Adorján családjának . . 293 frt 36 kr. Az alsó-kubini égetteknek . . i 7 frt — kr. A magyar egyesületnek . . » 1 frt — kr. A merényi égetteknek . . . « 44 frt 40 kr. A soproni árvízkárosultaknak . i 6 frt 80 kr. A szabadkai ev. egyháznak , i 54 frt 50 kr. Császár Károly családjának . . 5 frt — kr. A kispesti ref. templomnak . . 10 frt — kr. A protestáns árvaháznak ... 30 frt — kr. Az ér-mindszenti gör. kat. templomnak ................................. — frt 80 kr. A gyarmata-medresi ínségeseknek 1 frt 50 kr. A nyomorék gyermekek menedékházának ...................................... 25 frt — kr. A Vili. kér. szegény gyermekeknek ....................... 8 frt — kr. Az ó-moravicai magyar iskolának 15 frt 60 kr. Kivattatott összesen: 5194 frt 85 kr. Budapest, dec. 31. Az egri érsek pásztorlevele. Történelem-bölcseleti essay az a pásztorlevél, a melyet Samassa dr. egri érsek a millénium új esztendejére egyházmegyéje papjaihoz szétküldött. A pásztoriévár áthalad az ezredéves múltnak nem annyira a históriáján, mint inkább a történeti tanulságaink levonja a maga következtetését, hogy erkölcs, szabadságszeretet, törvénytisztelet és becsületes munkásság az, amelynek fegyverzetében be kell lépnünk az új ezredévbe. A pásztorlevél markánsabb részei itt következnek. A míg ősi intézményeink, régi törvényeink teljes erejükben fölállottak, a nemzet nagysága is rendületlenül megállt; és sem külellenség támadásai, sem belvillongások tusai meg nem ingathatták, meg nem gyöngíthették; de mihelyt a hírvágy a telkekbe berágta magát, a hegyhajhászat elernyeszte a szellemeket: ingadozás, bizonytalanság fogta el az országot s mert megszilárdítására egynél a bátorság, másnál a belátás hiányzott, erősebb válságokat szenvedett. Barbárok fegyvereitől elnyomva hazánk már-aár összeroskadott. A tatár és török dúlás pusztításait ismerjük. A gyászos csapások emlékétől megborzad, visszariad lelkünk. Megfertőzött, lerombolt, leégett templomok, legyilkolt papok vérétől festett oltárok, kifosztott városok, vértől párolgó mezők, holttestektől duzzadt folyók, vad gyönyörrel kigondolt hóhérmunkák, feldúlt sírok, szétszórt csontok, hamvak. Át*