Budapesti Hírlap, 1896. június(16. évfolyam, 151-178. szám)
1896-06-02 / 151. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP. (151. ss.) 1896. junius 2. valamivel több van kiadva (1885-ben 13,198 volt összesen, a hónapi bérletjegyekkel együtt), s igy maguk a bérlők is körülbelöl 650,000 látogatót adtak a kiállításnak. A többi jegyeket is számítva, bátran mondható, hogy az ezredévi kiállításon eddig másfél millió embernél több fordult meg. Nem akarjuk ideje korán megírni a diadalkürtöt, de ebből a kimutatásból alaposan reméljük, hogy az ezredéves kiállítás fényes eredménynyel fog végződni, mely csúffá teszi a pesszimisták és a kárörvendők számítását. Már, hogy a bérletjegyesek száma duplája az 1885-ikinek, hogy az első hónapban 130.000-el több napijegyet adtak el, vasárnap rendszerint 10—15.000 fizető napijegyessel több megy a kiállításba, mint 1885-ben, hétköznap, egy esetet kivéve, sohasem szállott alá a napijegyesek száma a hétezeren, pünkösd óta pedig a tízezren, akár esős volt a nap, akár napfényes, minden jóval biztat. «• Osztrák vendégek a kiállításon. Az alsó-asztriai iparegyesületnek tegnap este 155 előkelő tagja érkezett külön .A vonaton Budapestre, a kiállítás megtekintésére, Harpke Antal császtanácsos elnök vezetésével. A vendégeket a pályaudvarban Schmidt, a kiállítás igazgatója és Zichy Jenő gróf, a magyar orsz. iparegyesület elnöke fogadta nagy közönséggel. A fogadás fölötte szives volt. Nagy éljenzés közt Zichy Jenő gróf üdvözölte az urakat, mire Harpke elnök megköszönte a szép és szíves fogadtatást, kijelentette, hogy az alsó-ausztriai iparegyesület nem választott az idén szebb tanulmányutat Budapestnél, a milleniumot ünneplő Magyarország szép fővárosánál. Viharos éljenzés támadt ezekre a szavakra. Ezután a vendégek kocsira ültek és 10 órakor a Nemzeti szállóban ismerkedési est volt. Örvendetes, hogy a bécsi vendégek többen érkeztek, mint ahányan bejelentve voltak. Ma a vendégek öt csoportra oszolva, a kiállítás rendezőinek kalauzolásával megnézték a kiállítást, ahová jórészt a földalatti villamoson mentek ki. A bécsi urak elragadtatással nyilatkoztak a látottakról. Délben a Lippert-vendéglőben közösen ebédeltek és többen lelkes tósztban beszéltek a kiállítás szépségéről. Délután folytatták a szemlét, mindent persze nem nézhettek meg. Estefelé átmentek Kis-Budavárába, melynek igazgatósága ünnepiesen fogadta őket. Itt megnéztek minden látnivalót. Holnap a vendégek tiszteletére az ünnepségek csarnokában banker lesz, melyre a kereskedelmi miniszter is elmegy.* A kereskedelmi miniszter estéje. Bániéi Ernő kereskedelmi miniszter és neje június 3-án a kiállítókat az ünnepek csarnokába fogadó estére hívta meg.* Kiállítási értesítő címen nyomtatott lap jelenik meg mától fogva a kiállításon, melyet a XV. (sokszorosítóipar) csoport bizottsága ad ki. százados, Virányi főhadnagy, Mario főhadnagy, Perasis százados, Wiesauer százados, Gross százados, Jankovich százados, Jármy főhadnagy, Gravezio főhadnagy, Maurig százados, Wurzel főhadnagy, Kleyle százados, Wraubek százados, Abonyi főhadnagy, Jony László százados, Schafgotsche gróf százados, Schmidt főhadnagy, Hammersberg százados, Wrängel gróf százados, Hallar százados, Jony Nándor százados és Förster százados. A földmivelésügyi miniszter minden egyes csoport részére egy 1200 korona értékű első s egy 800 korona értékű második díjat, a nem díjnyertes résztvevők részére pedig értékes emléktárgyat ad. * Zimonyiak a kiállításon. A zimonyi polgárság Szerém vármegye többi községeivel együtt tömeges kirándulást rendez Budapestre az ezredévi kiállítás meglátogatására. Az indulás június 25-én lesz külön vonaton.* A tenyeselőkiállítás előkészületei már folynak. Vasárnapról hétfőre virradó éjjel 300 munkás dolgozott az állatkiállítási istállókban az átalakítás munkáján. A tenyészszarvasmarhák elszállítását már vasárnap délután megkezdték s ma délutánig, tehát 14 óra alatt 2000 darab állatot raktak be a vasúti kocsikba. Ma délben már lószállítmányok is érkeztek az állatkiállítási területre s holnap reggelre várják a 80 lóból álló bosnyák-hercegovinai kiállítás megérkeztét. A tenyészlókiállítás június 5-től 12-ig lesz nyitva, kétszáz lóval kevesebb lesz, mint a májusi hasonló kiállításon volt, de az anyag általában értékesebb. A zsűri által kitüntetett állatokat naponta délután 5 és 7 óra között vezetik elő, de egész nap lesznek bemutatások nyereg alatt, kocsiban vagy szabadon elővezetve. Belépti díj az első napon (pénteken) t frt, a többi napokon 50 kr. lesz. A részletes katalógus holnap kerül ki a sajtó alól s ára 50 kr. A kiállítás megnyitása 5-én délelőtt 10 órakor lesz s ugyanakkor kezdi meg a zsűri is működését.* A katonai díjlovaglás. A június 10-én d. e. 10 órakor az állatkiállítás lovagló terén rendezendő katonai díjlovaglás egyike lesz a legfényesebb látványosságoknak. Lovagolni fognak: Mihajlovich főhadnagy, Lubievszky gróf százados, Becker főhadnagy, Kozina őrnagy, Hoffmann százados, Madeyski százados, Heidenthaler százados, Feigl alezredes, Brudermann százados, Bailbau b. főhadnagy, Polster A moszkvai katasztrófa. — Saját tudósítónk táviratai. — Moszkva, jun. 1. Az egész város még most is a tegnapelőtti borzasztó katasztrófa hatása alatt van. A katasztrófa okairól a legképtelenebb hírek vannak elterjedve s erősen híresztelik azt a verziót is, hogy a szerencsétlenség voltaképpen merénylet volt, amelyet bűnös kezek hajtottak végre. Ez a verzió merő képtelenség s a megindított vizsgálat már eddig is egész határozottsággal kiderítette, hogy a katasztrófát minden emberi számításon kívül eső körülmények idézték elő. Fő oka az volt, hogy az épületek gödrökkel voltak körülvéve. Miközben a szélről állók elestek és részben a gödrökbe zuhantak, azalatt a tömeg előrenyomult és mindent öszszetaposott, ami lábai alá került. A tolongás oly óriás volt, hogy a bódék deszkafalai betörtek és az agyonnyomott emberek tetemei beleestek a bódékba. Egy csendőrt lovastól agyonnyomtak. Az áldozatok legnagyobb része a munkások és parasztok közül való, azonban más osztályokból valók is tömegesen pusztultak el. A cár és a cárné meglátogatta a kórházakban fekvő sebesülteket, a részvét és vigasz meleg szavait intézve hozzájuk. Az utcákon tegnap egész nap butorkocsi formájú, rácsos falu, óriási zárt szekerek jártak, melyek lepedővel voltak beaggatva s telisded tele voltak lepedőbe burkolt holttestekkel. Egy ilyen halottas kocsival összetalálkozott a cár is, amikor a népünnepre kocsizott. A cár megállította a kocsit, kezet szorított a kísérő katonákkal, kérdezősködött a katasztrófa részleteiről s azt mondta, hogy nagyon fáj neki a gyászos esemény. A bíróság a katasztrófa okainak kiderítése végett megindította a vizsgálatot és tegnap szemlét tartott a Kodinszki-réten. A Vagankov-temetőben 1282 halott fekszik lepedővel borítva s csak egy kis részük van koporsóban. Borzalom látni ezeket a halottakat. Soknak az arca annyira meg van csonkítva, hogy csak a ruhájáról lehet ráismerni, soknak azonban még a ruhája is csupa rongy. A temető zsúfolva van zokogó emberekkel, akik hozzátartozóikat keresik. A rendőrség alig bírja közöttük a rendet föntartani. Egy másik verzió így adja elő a szerencsétlenség keletkezését: Azoktól a bódéktól, melyekben az ajándékokat és a frisizeket osztogatták, alig néhány lépésnyire van egy kilenc fonal széles árok. A mikor a tömeg előre nyomult, az első sorok az árokba zuhantak s alig tiz perc lefolyása alatt sok száz ember töltötte meg az árkot. Az elemi erővel előre nyomuló tömeg keresztülgázolt az emberi testeken s mire a bódékhoz eljutott, oly iszonyú tolongás támadt, hogy itt is több százan vesztették el életüket. A segítségre küldött katonaorvosok azonnal megkezdték a sebesültek ápolását és sebeik bekötözését. A sebesülteket betegszállító kocsikon a kórházakba vitték, a holttesteket pedig szalmával betakarva a tüzérségi kaszárnyába és a kórházakba szállították. Egy kórházba két olyan embert vettek föl, aki hirtelen megtébolyodott. A szerencsétlenség idejét hajnali 4 órára teszik. Egy jelen volt asszony azt állítja, hogy 5 órakor történt. Elbeszéli, hogy férjével az ünnepségre ment, hogy egy emlékpoharat kapjon. A jelenvoltak számát háromnegyed millióra becsüli. Köztük mintegy 200.000 gyári munkás. Mikor a tolongás nagy lett, az asszony elájult s mikor férje ki akarta vezetni, a körülállók azt kiabálták, hogy hadd veszszen ott! Ha ide jött, maradjon is! Az asszony elájult, erre fölkapták a levegőbe s az óriási tömeg mint egy labdát dobálta ki az emberek feje fölött. Ily módon sok ember röpült át a nagy tömeg fölött és sokan menekültek meg ezer, meg ezer ember kezén át. Mikor a végzetes katasztrófa bekövetkezett, s az emberek egymás fejére hulltak, rémítő karapul, karapul, karapul (segítség ! segítség!) kiáltás hallatszott. Az emberek tisztában voltak vele, hogy az Isten csapása érte az ünneplőket. Vakon rohantak egymás fején keresztül. Rendőrség sehol sem volt látható. Egy négy legényből álló kozák őrség nem tudott mit tenni a háromnegyed milliónyi tömeggel. Utóbb a rémítő szerencsétlenség mégis eszükre térítette az embereket. Azért a lökdösődés még órákig tartott. Mikor a veszedelem a legnagyobb volt, s az emberek tömege mint a forgatag hömpölygött ide s tova, olyan gőz és pára szállt föl a tömegből mint egy forró vízzel telt szamovárból. Az izzadság, szag kitarthatatlan lett s még órákkal később is érezhető maradt. A halottak között gazdag asszonyok holttestét is találták. Volt, akinek gyémánt fülbevalója, szép aranyórája volt. Külföldi ember egy sem pusztult el. . . ■. i r.A katasztrófa a moszkvai börzére is kedvezőtlenül hatott; a baissier-k a legképtelenebb híreket terjesztették, s ennélfogva a legjobb értékek hanyatlottak s az irány teljesen ellanyhult. , Pária, jun. 1. Paudin, a párisi községtanács alelnökié, a moszkvai polgármesternek a párisi lakosság mély fájdalmát tolmácsolta, a Kodinszki-téren történt borzasztó szerencsétlenség miatt. A százak temetése. Moszkva, jmn. 1. A Kodinszki-mező közelében levő temetőben, mely a tegnapelőtti katasztrófa szerencsétlen áldozatainak utolsó pihenőhelye lesz, ma már nem olyan nagy az izgalom, mint tegnap volt. A halottakat csupán a legközelebbi rokonok, az egyház képviselői ,és a sírásók jelenlétében temetik el; nagyon sok sírásó működik most ebben a temetőben. Az a térség, melyet tegnap még egészen elborítottak a holttestek, ma már szabadabb. A halottak legnagyobb részét már fölismerték rokonaik s ezeket a halottakat nyomban felismerésük után a sirba teszik." A legtöbb siron kereszt van , de vannak olyan sírok is, melyeken csak egy darab fa fekszik, melyre a halott neve ceruzával van felírva. Moszkvában ma alig lehet keresztet kapni; az egész készlet elfogyott. A temetés nagyon gyorsan és kövér ceremóniával történik. A temetőőrök a sírhoz viszik a koporsót és leteszik a szélére, a pópa rövid imát mond, meghinti szentelt vízzel a koporsót, keresztet vet és aztán elmegy a másik koporsóhoz. A fel nem ismert halottakat kétszázankint közös sírba temetik el. A temetőt ma kevesebb katonaság szállotta meg, mint tegnap, csak a temető kapui előtt van nagyobb számú katonaság. A rendőrök ma reggel bejárták a gyárakat és megállapították, hogy nagyon sok munkás hiányzik, csak egy gyárnak hetven halotttang van, sokan a rendőrséget okolják a katasztrófa miatt, de ezzel szemben megjegyzendő, hogy a Kodinszki-mező a rendőrség hatáskörén kívül esik; ez a mező óriási gyakorló tér, mely a moszkvai kormányzó intézkedése köréhez tartozik. A rendőrség a legnagyobb veszély pillanatában mindamellett nagy számmal vonult ki a vész színhelyére , minthogy azonban az embereknek fogalmuk sem volt a katasztrófáról, nem vettek tudomást a rendőrség megjelenéséről, hanem a legnagyobb makacssággal ki akartákerőszakolni az ételek és italok kiosztását; erre a tűzoltók a tömeg közé fecskendeztek, mire aztán az emberek végre oszladozni kezdtek.Már a tulajdonképpeni koronázó ünnep, előtt olyan zavargás történt Moszkvában, mely a később történteknek mintegy ízelítője volt. Mikor a kocsi, mely a cár proklamációját szétdobáló keroldokat vitte, a nagy tömeg közé került, lerántották a cjberoldokat a kocsiról, széttépték hajporos parókájukat s összezúzták a kocsit. - lysm-zt