Budapesti Hírlap, 1896. július (16. évfolyam, 179-209. szám)
1896-07-24 / 202. szám
13 BUDAPESTI HÍRLAP. (202. se.) Az utótőzsde csendes maradt. Osztrák hitelintézeti részvények 363.30—362.80 forintoD. — Magyar hitelrészvény 392.-----forinton. — Leszámítoló bankrészvény-----forinton. — Fővárosi va sutrészvény —.— forinton. — Osztrák-magyar államvasuti részvény 361.25—360.25 forinton. — Hazai bankrészvény 108 forinton. — Délután 4 órakor eárulnak: Osztrák hitelintézeti részvények 362.80—362.90 forinton. Seállitásra köttetett a mai börzén : Magy. aranyj. M. koronajár. Magy. hitelb. Ipar- s kér. b. Jelzálogb. II. Leszámitolób. Előfordult kötés legalacs. legmag. 391.50 393.50 Utolsó árkelet pénz áru 122.50 122.70 99,55 99.75 392 50 393.— 106.50 107.— 246.50 247.— 246.50 247.— 363,30 363.50 103.50 104.— 361.75 362.25 246.— 246.50 Osztrák hitelint. 363.20 364.70 Déli vasút —.— —.— O.-m. államvas. 361.50 362.75 — Leszámoló árfolyamok: Magyar általános hitelbank 399.— forinton. — Osztrák hitelintézet 363.— forinton. — Hazai bank részvénytársaság 108.— írton. — — Pesti magyar kereskedelmi bank 1159. forinton. — Országos központi takarékpénztár 737.— forinton. — Viktória gőzmalom 145.— forinton. — Eszakmagyarországi bőszénbánya r.-t. 197 forinton. — Schlick-féle vasöntöde részvénytársaság 217 forinton. — Nemzetk. waggon- kölcs. r. t. 520 forinton.— Magyar villamossági részvénytársaság 128.— forinton. —Budapesti közúti vaspálya 297.— forinton. — Budapesti villá- mos városi vasút 287.— forinton. Bécsi börzék. Béos, jul. 23. (Saját tudósítónk t á v i r a t a.) Gabonatőzsde. Az üzlet jelentéktelen változatlan árfolyamok mellett. — Búza őszre 6.58—6.59— forinton. — Búza tavaszra 6.91—6.92 forinton. — Zab őszre 5.58— forinton. — Tengeri szeptember—októberre 4.10— forintjával köttetett. — A hivatalos árfolyamok a következők : Búza tavaszra 7.01—7.03 forinton. — Búza május—júniusra 6.56—6.58 forinton. — Búza őszre 6.87—6.89 forinton. — Rozs tavaszra 6.60— 6.62 forinton. — Rozs május—júniusra 6.75—6.77 forinton. — Rozs őszre 5.57—5.59 forinton. — Zab tavaszra 6.54—6.56 forinton. — Tengeri junius— júliusra 4.05—4.07 forinton. — Tengeri julius— augusztusra 4.28—4.30 forinton. — Tengeri szept.— októberre —.— forinton. — Olaj szeptember— decemberre 29.-----30.— forinton. — Repce auguszt us—szeptemberre 10.65—10.7.5 forinton. — Végül jegyeztek: Búza tavaszra-----forinton. — Búza m áj.—jun.-ra —.— forinton.— Búza őszre 6.58—6.59 6.57J/2 forinton. —Rozs tavaszra 5.87—588 frton.— Rozs május—júniusra —.— forinton. — Rozs őszre 5.57—5.58 forinton. — Zab tavaszra —.— forinton. — Zab május—júniusra —.— forinton. — Zab őszre 5.58-----forinton. — Tengeri május—jún iusra , —.— forinton.Tengeri jun.—jul.-ra —.— frton. — Tengeri julius—aug. 3.94—4.— forinton. Tengeri augusztus—szept.-re 4.04—4,06 forinton. — Repce augusztus—szept.-re 10.65—10.75 frton. Becs, jul. 23. (Saját tudósítónk távirata.) — Értéktőzsde. Az előtőzsdét kedvezően befolyásolták az amerikai intézkedések az aranykivitel meggátlására. Szilárditólag hatott az a hir is, hogy Abduelab basát visszahívják Krétáról. Az üzlet azonban csak egyes papírokban volt élénk. A valuták gyöngék. — A déli tőzsdén ellanyhult az irányzat, mert a berlini helyipiac is ellanyhult és különösen államvasuti részvényeket adtak el berlini számlára. Az üzlet állandóan csekély volt. — A zárlat nyugodt üzlettelen. Utótőzsde. Jegyzések: Osztrák hitelrószvény 363.— forinton. — Magyar hitelrészvény 391.— forinton. — Anglo-bank részvények 156.50 forinton. — Bankverein 268.— forinton. — Unióbank részvények 292.50 forinton. — Länderbank részvények 254.50 forinton. — Osztrák állam- vasút 360.75 forinton. — Déli vasúti részvények 103.50 forinton. — Elbavölgyi vasúti részvények 274.50 forinton. — Dohány-részvény 164 — forinton. — Alpesi bánya részvények 80.80 forinton. — Májusi járadék 101.65 forinton. — Magyar aranyjáradék 99.55 forinton. — Osztrák koronajáradék —.— forinton. — Magyar koronajáradék —.— forint — Török sorsjegy 52.50 forinton. — Márka 58.77—58.78 forinton. JKagyar értékek zárlata: 4°/0 aranyjáradék 122.50. —Tiszai és szegedi kölcsön-sorsjegy 139,50 — Magyar vasúti kölcsön ezüstben 101.80. — Magy. kel. vas. áll. kötvény 122.—. — Magyar leszámítoló- és pénzváltó-bank-részvény 246.—. — Magy. keresk. bank 1165. — Magyarkoronajáradék 99.60. — 4°/o magyar földteherm. kötvény 97.35. — Magyar hitelbank-részv. 392.—. — Magy. nyer. kölcsön-sorsjegy 153.00. — Magyar jelzálogbank részvény —.—— Rimamurányi vasmű 240.25 — Kassa-oderbergi vasúti részvény 194.50. — Osztrák értékek zárlata. 4'2°/0-os papirjáradék 101.65 — 4"/» osztrák aranyjárad ék 123,90. — 1860, sorsjegy 147.25 — Osztrák hitelsorsjegy 200.50. — Angol-osztrák bank 156.50. — Bécsi bankegyesület 268.25, — Osztrák-magyar bank 978.— Déli vasút részvény 103,25. — Dunagőzbajós társaság 478.—. — Dohányrészvény 163.00. — Cs. kir. arany (vert) 5.66. — Német bankváltók 58.72. — 4‘2#/, ezüstjáradék 101.70. — Osztrák koronajáradék 101.20 1864. sorsjegy 190.—. — Osztrák hitelintézeti részvények 363 25, — Unionbank-részvény 292,—. — Osztrák Länderbank 254.75. — Osztrák-magyar államvasut 360.75. — Elbevölgyi vasút 274.50. — Alpesi részvény 80.80. — 20 frankos 9.51 Londoni váltóár 119.75. Gyöngült. Bécs, jul. 23. (Saját tu d ó s i t ó n k t á v- irata.) Szesz üzlettelen és változatlan.Kontingentált készáru 15.70 pénz, 15.80 áru. Külföldi börzék. Pária, jul. 23. (Zárlat.) 3°/0 francia járadék 101.67 — 41/20/o francia járadék 105.82. — Osztrák aranyjáradék 105.70. — Osztrák földhitelintézet 12.53. — Államvasut 768.—. — Déli vasút —.—. — Magyar aranyjáradék 104.—. — Ottomán bank 537.00. — Török dohányrészv. 344.—. — Osztrák- Lánderbank 5.45 — Olasz járadék —.—. — Alpesi —.— Berlin, jul. 23. (Zárlat.) 4-2°/0 ezüstjáradék 102.10. — 4°/0 osztrák aranyjáradék 104.30, — 4% magyar aranyjáradék 104.90. — Osztrák hitel- részvény 227.60. — Magyar koronajáradék 100.20. — Déli vasút 44.20. — Károly-Lajos vasút —.—. — Kassa-oderbergi vasút —.—. — Orosz bank- jegyek 216.25. — Bécsi váltóárfolyam 170.20 — Uj orosz kölcsön 67.00. — Olasz járadék 88.40. M. beruházási köl. 104.70. — Államvasut 153.40. — Elbevölgyi vasút —.—. London, jul. 23. (Zárlat.) Konsolok 113.50 Déli vasút 9.25. Hamburg, jul. 23. (Zárlat.) Ezüstj. 86.55 Osztrák hitelrészvény 308.—. — Államvasut 764.—. Déli vasút 218.50.— Olasz járadék 88.40. Osztrák aranyjáradék 105.20. — Magyar arany 104.70. Frankfurt, jul. 23. (Zárlat.) Osztrák hitelrészvény 308.12. — Államvasut 306.—. — Déli vasút 91.—. — Bécsi bankegyesület —. Paris julius 23. (C. T. B.) Megnyitás. Buta csökkenő ; júliusra 19.— frank (— 0.05), augusztusra 18.40 frank (— 0.15), szeptember—decemberre 18.20 frank (— 0.10), november—februárra 18.25 frank (— 0.15). — Liszt csökkenő ; júliusra 37.95 frank (— 0.15), aug.-raÍ38.35 frank (— 0.35), szept.—decemberre 39.— frank (— 0.30), november—februárra 39.20 frank (— 0.25). — Repce- olaj szilárd; júliusra 53.25 frank (-f- 0.25), augusztusra 54.— frank (+ 1.25), szeptember— decemberre 53.— frank (változatlan), január—áprilisra 53.50 frank (-j- 0.25). — Szesz csökkenő ; júliusra 28.75 frank (— 0.25), augusztusra 29.— frank (— 0.25), szeptember—decemberre 29.75 frank (változatlan), január—áprilisra 30.75 frank (változatlan). — Cukor szilárd; júliusra 29.50 frank, augusztusra 29.62V2 frank, ^október—januárra 29.121/2 frank, január—áprilisra 29.6172 frank. Időjárás : Borult. Berlin, jul. 23. (C. T. B.) Megnyitás. Buea nyugodt; júliusra 1391/.,. márka, (változatlan), szeptemberre 137 márka (—BVí)» októberre 1363/4 márka (-J- 1/3). — Bozs lanyha ; júliusra 108.1/2 márka (— x/2—), szeptemb. 110 márka (— 1/2), októberre llO'/j márka (— 1/2). — Zab lanyha ; júliusra 122 V4 márka (— 1/4), szeptemberre 115V3 márka (— x/2). — Tengeri lanyha ; júliusra 863/4 márka (— 1/4), szeptemberre 86V2 “árka (— 1/t). — Repceolaj nyugodt; júliusra 44-70 márka (változatlan), októberre 44.70 márka (változatlan). — Szesz nyugodt; júliusra 38.70 márka (változatlan), szeptemberre 39.— márka (változatlan). Az időjárás: Szép. Berlin, jul. 23. (C. T. B.) Zárlat. Buea nyugodt ; júliusra-----márka, szeptemberre 137 má rka, októberre 1363/4 márka. — Rozs lanyha ; júliusra 1084/3 márka, szeptemberre 1093/4 márka, októberre 110.7a márka. — Zab gyönge ; júliusra 1223/4 márka, szeptemberre 115 márka. — Tengeri gyönge; júliusra 86.3/4— márka, szeptemberre 86(7 márka. — Repceolaj nyugodt; júliusra 44.70 márka októberre 44.70 márka. — Szesz szilárd; júliusra 38.80 márka, szeptemberre 39.10 márka. Időjárás: Szép. KÜLÖNFÉLE. Budapest, jul. 23. X Az alvásról. A Természettudományi Közlöny júliusi füzetében olvasható egy közlemény (a levélszekrény rovatában), mély az alvásról szól. Alább idézzük a közleménynek ama részét, a melynek tartalma bizonyos aktuálitással bir: ugyanis tudományos magyarázatát adja a fakirok alvásának. Álmot, illetőleg elalvást — igy szól a jelzett cikkely — úgy létesíthetünk, ha a szervezettől minden külső ingert eltávolitunk. Mindenki előtt j ismeretes az az anekdotta, hogy egy vidéki ur, ki | jó kedvvel feküdt le, két nap után káromkodva kelt fel, mert elaludta a koronázási bandériumot: reggel ugyanis nem az ablakra nézett, hanem benézett a ruhaszekrénybe, s talán máson is megesett már, hogy a sötétség vagy a csend szokottnál tovább altatta el. Egy német tudós siketnéma fiának, ki testén nem érzett, bekötötte a szemét s a fiú nyomban elaludt. Ugyanezt érjük el állatokkal is, ha szemüket s orrlikaikat elzárjuk s bőrük más helyét sem éri semmi inger. Az állatok addig alszanak, mig külső inger nem éri őket, sőt ezeknek híján föl sem ébrednek. így jön létre a hipnózis s az igazi fakirok alvása is, s ezért minden élő lény, csendes, sötét alvó helyet keres. Alvást előidézni nem csak külső ingerekkel lehet, hanem az által is, ha az idegrendszer érzékenységét külső ingerrel szemközt el tompítjuk. Ezt érjük el testi vagy szellemi munkával s különféle orvosi szerekkel. Ijedtség, betegségek vagy bármely okból eredő kimerültség szintén okozhat álmot. A mint e hatások vagy szerek ható ereje csökken s a külső ingerek meginditják az idegműködést, az álom megszűnik. X A nyargonc pusztulása. Még bizonyára emlékeznek rá némelyek, hogy mikor a bicikli divatos kezdett lenni, magyarul nyargoncá-nák (nyargaló targoncának) akarták nevezni, még a józanabbak a kerékpár és vasparipa közt ingadoztak. Szerencsére az a nyargonca halva született. Annál ma- kacsabban életben igyekeztek tartani édes testvérét, a nyargonc-ot. Hogy mi lehet ez, széles Magyarországon nem is sejtik, csupán Budapesten a lóvonatos vasút dédelgette, az kény szeritette ennek a rettenetes szónak megtanulására a fővárosba került tőzsgyökeres magyar kocsisait, no meg úgy fülheggyel meg-meghallotta a közönség is, ha lóvonatra szállván, a Margit-hia előtt még egy lovat fogtak a megálló kocsi elé. A mit ugyanis a magyar ember nyelve forspont-ra formált, a mit utóbb egész helyesen elöfogat-vtzk fordítottak, azt a neolo-í gus bölcseség nyargonc-nak keresztelte. Hiába, szabályzat, szabályzat, az hivatalosan igy követelte, nem lehetett megingatni. Végre ütött neki az utolsó órája. Megindult a Vígszínháztól Ó-Budára a villápos vasúti forgalom, nincs többé e kocsiknak előfogatra szükségük. A nyáron át villámossá leszen a zugligeti vonal is, s akkor aztán véglegesen eltemetkezik korcs vérei, a Mfónc-család, sírjába a nyargonc is s föltámadás reménye nélkül várja maga után a nyalka udvaronc-ot, a mesterinasokat, megnyomorító tanonc-ot s a tóvárosi hatóságtól dédelgetett lelenc-et és áponc-ot. x A kiállítás pincérei. Vendég: Hallja, pincér, légy van ebben az ételben. Azt hiszi, hogy megeszem ezt a legyet ? Pincér : Hát én egyem meg ? A hivatalos lapból. — Julius 23. —> Kinevezések: A belügyminiszter Sopron- vármegyóben a kaboldi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetövé Klenner János ág. evang. tanítót, anyakönyvvezetö-helyettesekké a csepregi kerületbe Szalag Géza szolgabirói Írnokot, a (keresztény) nagymartomba Sachs Mór, az (izraelita) nagy-martoniba pedig Kerschbaum Manó nagymartom jegyzőket, Pekáry Ferenc dr. főkapitány i titkárt, jelenlegi fizetési illetményeinek érintetlenül hagyása mellett, a székes fővárosi államrendörséghez kerületi, rendörkapitány- nyá, Balás Tihamér, Istvánffy Árpád és Kontz Endre számvevőségi dijnokokat ideiglenes minőségben számgyakornokokká nevezte ki. — A pénzügy- miniszter a bányászati tisztviselők összesített létszámában JJrbán Mihály kapnikbányai segédmérnö- köt a zalatnai főbánvahivatalhoz mérnökké, Kassovitz Ármin számgyakornokot végleges minőségű szám- tisztté, Kövér József díjas kezelési gyakornokot és Kerekes Gyula pénzügyőri fövigyázót ideiglenes minőségű cukorgyári ellenőrökké nevezte ki. — A kereskedelemügyi miniszter a m. kir postatakarékpénztárnál Létery Antal segédtisztet tisztté, Pfelffer . Bertalan dijnokot pedig segédtisztté nevezte ki. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kalmárné Jurisics Júlia oki. tanítónőt a fiumei állami el. népiskolához rendes tanítónővé nevezte ki. Névmagyarosítások: Kiskorú Schwarce Sieg- fried illésházai illetőségű pécsi lakos Fekete-re, kiskorú Padureanu Sándor kolozsvári illetőségű és ugyanottani lakos Erdőst-re, Kupferstein Ignác polgárváros! illetőségű tardi lakos, valamint kiskorú Ernő nevű fia Kővári-ia. kiskorú Spitzer Jakab aradi illetőségű lakos Sebők-re, Lehmann Károly nagy-szlabosi illetőségű horkai lakos Lenkei-re, Reisz Miksa dr. orosházi illetőségű lakos, valamint kiskorú Sándor, Elek gyermekei Rajz-ra, Fischer Ignác borsód-nádasdi illetőségű debreceni lakos Halász-ti^ 1896. julius 24.