Budapesti Hírlap, 1897. január (17. évfolyam, 1-31. szám)

1897-01-22 / 22. szám

1897. január 22. BUDAPESTI HÍRLAP. (22. sz.) nélküliek voltak a marhajárvány bacillusának föl­fedezésére irányuló fáradozások.­­ A mag­yar jelzálog hitelbank 4%-át kamatozó és 10°/„ dijjal visszafizetendő községi kö­telezőinek tervszerű évi sorsolása február 1-én d. e. 10 órakor lesz a bank helyiségében. — Újra megindult hajóközlekedés. Az I-s. cs. kir. szab. Dutlagőzhajózási társulat közhírré teszi hogy a helyi hajóközlekedést Zimony—Belgrád— Pancsova között január hónap 21-én újra megin­dította. — Gabonaüzlet. A nyugati piacokon javult az irányzat s emelkedtek az árak. Londonban 3 pencével, Liverpoolban 1/1 pennyvel, Páriában 10 centimestal, Berlinben 3/1 márkával javultak az árak. A C. T. B. hozzánk érkezett táviratai ezek: Newyork, jan. 20. A búza tartottan indult, májusra változatlan árak mellett. Az üzlet főleg a kis helyi spekulánsok kezében volt, s mérsékelt ingadozás után szilárdabb lett a baisse fedezéseire, s a St.­Louisból érkezett szilárdság-hirekre. Ott ugyanis exportőrök 15—20 hajórakomány búzát vettek. A zárlat tartott, 1/1—B/e centtel maga­sabb, s börze után még x/3 centtel magasabb áron. Kivitelre elég jó a kereslet. — A tengeri tar­tottan indult, változatlan árak mellett. Azután némi ingadozás után szilárdabb lett. A zárlat tartott, 1/—1/4 centtel magasabb árak mellett. — Ki­vitelre elég jó a kereslet. — Liszt élénk, a­ ke­reslet csekély, az árak változatlanok. — Árak : Búza loko 97/2) januárra márciusra 90­/4, májusra 867/, júliusra 833/8 cent, a forgalom 2.400.000 bushels, kivitelre eladtak 3 hajórako­mányt. Tengeri loko 297/8,januárra 285/8, májusra 301/8, júliusra 313/4, szeptemberre 323/8 cent. Forgalom 400.000 bushels, kivitelre vettek 5 hajó­­rakományt. Zab májusra 22­2 cent. Newyork, jan. 20. Napi gabonastatisztika. Búzát hoztak a nyugati városokba 337.000 bushelt, az atlanti kikötőkbe 130.000 bushelt, kivittek az utóbbiakból 191.000 bushelt. Tengeri érkezett 482.000, illetve 293.000 bushel, elszállítottak 377.000 bushelt. Lisztet elszállítottak a nyugati városokból 57.000 barrelt, az atlanti kikötőkből 27.000 barrelt; érkezett az utóbbiakba 34.000 barrel. Chicago, jan. 20. Búza májusra 1­8 centtel magasabban indult, azután némi ingadozás után szilárdabb lett, mert több oldalról az árak emelé­sére törekedtek. A zárlat tartott, s/«—a/4 centtel magasabb áron. — Tengeri májusra l/» centtel magasabb áron indult azután hanyatlott, míg végre a hausse fedezésére ismét javult az ár. A zárlat tar­tott változatlan egész '/. centtel. Arak: Búza januárra 773/4 májusra 80’/8, júliusra 763/8, szep­temberre 74­7/s, cent, tengeri januárra 221/,, májusra 243/s, júliusra 251/3, szeptemberre 267*, cent. Zab májusra 18 cent. San­ Francisco, jan. 20. Búza tartott. Loco 1.53’/4, májusra 1.576/8 dollár. London, jan. 20. Zárlat. A nemzetközi gabona­piacon a búza üzlettelen, úszó árunál a vevők tar­tózkodók. Tengeri (úszó áru) nyugodt. Árpa lanyha, zab nyugodt, csekély kereslet mellett. London, jan. 20. Helyi piac. A molnárok piacán csekély az üzlet. Búza nyugodt, angol áru lanyha. Tengeri amerikai lanyha, dunai nyugodt. Liszt nyu­godt. Árpa és zab nyugodt. A vidéki piacokon részben 6 pencével estek az árak Két napi hozatal: 10.000 grs búza, 16.000 tengeri, 1.000 árpa, 40.000 grs zab és 20.000 zsák liszt. Liverpool, jan. 20. Zárlat. Búza eleinte ame­rikai kissé hanyatlott, majd ismét megjavult. Zárlat nyugodt. Forgalom: 30.000 centals kaliforniai. 500.000 centals redwinter. Árak: márc. 6 sb. 9­4 p., májusra­ 6 sb. 9a­2 p. Tengeri pang. Forgalom: 150.000 centals. Tarka amerikai februárra 2 sb. 9, áprilisra 2 sb. 970 penny. Pak­s, jan. 20. Búza nyugodt, januárra 22.95, februárra 23.15, március—júniusra 23.85, május— augusztusra 24­ 05 frank. Liszt nyugodt, januárra 48.50, februárra 48.55, március—júniusra 49.40, május—augusztusra 49.60 frank. London, jan. 21. Megnyitás. A nemzetközi piacon a búza tartott. Amerikai áru 3 pencével ja­vult. Várnak a parton 1 hajórakományt, s érkezett 1 hajó. Tengeri nyugodt. Zab és árpa nyugodt. Liverpool, jan. 21. Búza tartott. Redwinter V4 pennyvel emelkedett. Tengeri tartott. Tarka amerikai változatlan. — Állomások névváltozása. Az államvas­utak igazgatóságának értesítése szerint a kereske­delemügyi miniszter rendeletéből a nógrádvármegyei helyiérdekű vasút aszód—balassa­gyarmat—losonci vonalán fekvő Szécheny állomás nevű­ Nagy-Szé­­csényi-re, Ludány rakodó állomás nevét pedig Nógrád-Ludány“-ra változtatta. — Csőd a vidéken. Wolz Antal. Versee. Bej. márc. 24. — Ferenc-városi sertésvásár. (Hivatalos jelentés.) A Ferenc-városi petroleumraktárnál levő fővárosi Konzum-sertésvásár árjegyzése a követ­kező: jan. 20 án 557 drb sertés érkezett. El­szállítottak 456 darabot budapesti fogyasztásra és 56 darabot vidékre. Elszállittatlan maradt 226 drb. A naptárak 250—280 klg. súlyban 48—49 kr. 300—380 kg. súlyban 50—51 kr. malacok----­kr., különféle 120—180 kilogr. súlyban 46—47 krajcár. — Budapest!­sseszü­let, január 21. Az irányzat változatlan. — Nyers szesz 15.— fo­rint pénz, és 15.25 frt áru. — A budapest-kőbányai sertéskereske­delmi csarnok árjegyzése jan. 21-én Magyar elsőrendű. Öreg nehéz (páronk­int 400 klgron felüli súlyban) — krtól — krig. — öreg közép (páron­­kint 300—400 kilogram súly­ban) — krajcártól — krajcárig. — Fiatal nehéz (páronkint 320 kgron felüli súlyban) — krtól — krig- Fiatal közép páronkint 251—320 klgr. súlyban) — krajcártól — krajcárig. Fiatal könnyű (páronkint 250 kigrig terjedő súlyban) — krajcártól — krajcárig. — Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 kigron felüli súly­ban) 52 krajcártól 63 krajcárig. — Közép (páronkint 220—260 kigrig terjedő súlyban) 49 krajcártól 50 krajcárig. — Könnyű (páronkint 220 kigrig terjedő súlyban) 46 krajcártól 47 krajcárig. — Sertés­szám: 1896. évi január 19- ik napján volt készletben 6185 darab, 1897. évi január 20-ik napján fölhajtatott 140 darab, 1897. évi január 20-dik napján elszállitta­­tott 249 darab, 1897. január 21. napjára ma­radt készletben 6026 darab. —• A hisott sertés üzletirányzata: Változatlan. — Budapest­ vágómarhavásár, jan. 21. (Hivatalos jelentés.) Fölhajtatott 2782­ drb nagy vágómarha, nevezetesen: 1284 darab magyar és tarka ökör, 673 drb magyar és tarka tehén, 591 darab szerbiai ökör, 115 darab szerbiai tehén, 82 darab bika és 37 darab bivaly. — Minőség szerint : 315 darab elsőrendű hízott bika, 2290 darab középminőségű bika és 177 darab aláren­delt minőségű. A mai vágómarha fölhajtás a múlt hetihez hasonlítva 303 darabbal emelkedett. A nagyobb fölhajtás annyira csökkentette az eddigi élénk forgalmat, hogy kezdetben csakis a nagyon olcsó marhákat vették meg. Az árak 1 forinttal csökkentek. Következő árakat jegyeztek, méter­­mázsánként élősúlyban: hízott magyar és tarka ökör, jobb minőségű 28—3172 forintig, hízott magyar és tarka ökör, középminőségű 25—27 fo­rintig, alárendelt minőségű magyar és tarka ökör 20— 24 frtig, jobb minőségű magyar és tarka tehén 26—29 forintig, magyar tehén, középminőségű 19— 25 forintig, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 19—25 frtig, szerbiai ökör, jobb minőségű 27—30 forintig, szerbiai ökör, közép­­minőségű 18—26 forintig, szerbiai ökör, aláren­delt minőségű 18—26 forintig, szerbiai bika 217a—31 forintig, szerbiai bivaly 18—21. 5 forintig. — Budapesti szurómarhavásár, jan. 21. (Hivatalos jelentés.) Fölhajtatott 104 drb belföldi, 23 darab növendék élő borjú, 248 darab élő bárány, 178 darab belföldi, 150 darab galíciai, 84 darab bécsi, 508 darab leölt bárány. A borjú- és bárány­vásár vontatott lefolyású volt. — Jegy­zett árak : élő borjak: belföldi 35—43 frtig, súlyra darabja 15-----26 frt, növendék darabja 20— 22 frt, súlyra — forint, leölt borjú belföldi 45—56 forint, galíciai 42—50 forint, bécsi 50—60 forint, élő bárány 47­—8 forint, leölt bárány 4—8 forint.— Budapesti marhavásár, január 21. (Hiva­talos jelentés.) Felhajtatott 12 darab jármos ökör. A gazdasági marha- és fejőstehénvásárra nem hajtottak föl. S mégis, szive legmélyén haragos volt és elégedet­len. Érezte, hogy férje nem úgy cselekedett, mint a megcsalatott regényhősök. Kötelessége lett volna őt követni, meg kellett volna ta­lálnia, s rettenetes találkozásnak kellett volna lejátszódni. Kissé nagyon is lanyhán vette a dolgot. Mindezideig azonban úgy látszik, még szemrehányással sem illette, hisz nem is kel­lett volna azért Frankot megölnie, vagy ma­gamagának golyót röpíteni az agyába. Frank okvetetlenül egészen másképp cse­lekedett volna. Szégyenletes dolgot művelt ugyan, de kénytelen volt bevallani, hogy dicső egy szerető lett volna. Látományszerűen érezte, hogy milyen lett volna a vele való élet, pél­dául a milyen a hajó fedélzetén volt, akár napsugaras időben, akár viharosban, mindig eszeveszett örömben s víg nevetés közt teltek a napok. Azok a napok, melyeket együtt töl­töttek, bele voltak égetve az emlékezetébe. Még most is érezte keze érintését, még most is fülében csengett a hangja. Kétségbeesetten Lalra gondolt, Lalra akart gondolni. Oh igen, bizonyára teljesen szive mélyéből szereti őt s kizárólag annak él, hogy kivívja bocsánathir­­dető szavait s érezze, hogy élete hátralevő napjait az ő oldala mellett fogja biztonságban tölteni. Mindent meg fog tenni a világon, hogy újból megszerettesse magát vele, csak el ne űzze magától, csak el ne váljék tőle. De akár­mit tett, akármire gondolt, ott állott előtte Mer­­reday Frank, s nem volt elég ereje, hogy el­forduljon tőle s egészen eltaszítsa magától. Gyűlölte ugyan magamagát ezért, de annak nem volt semmi haszna. Visszafelé utaztában korán reggel érke­zett Párisba s a Grand Hotelbe hajtatott. Nem érezte magát egészen idegennek, mert hiszen egy ízben itt volt már Merredayval, de mikor a liften a hetedik emeleten levő szobájába föl­jutott, nagyon is magánosnak érezte magát s öntudatára ébredt annak, hogy egy nagy ho­telben van és idegen földön. Az ágyra vetette magát s a történteken gondolkozott. Hisz a vonaton nem tehette azt egészen zavartalanul. Aztán Lalnak akart írni. Az ég tudja, merre van, de hát a levél, ha későbben is, de okvet­lenül rátalál. Sürgönyözni nem lett volna he­lyén, mert érezte, hogy a sürgönyinek csak látása is elveheti az eszét. A levélben azonban mindent elmondhat neki és meg­kérheti, hogy jöjjön érte. Meg fogja neki mondani ... ak­i csak ne szerette volna soha Frankot! Vagy legalább csak el­űzhetné őt a gondolataiból! De majd elmondja Lalnak mindazt, a­mi a szívét nyomja. Érezte, hogy ha csak a legkisebb érzelmét is elhall­gatná, soha többé nem tudna templomba menni, vagy meghallgatni a hetedik parancso­latot, vagy nyugodtan arra emlékezni, a mi gyönyörű betűkkel oda van nyomtatva imád­­ságoskönyve közepére. Lal mindent meg fog tudni, még ha el is válna tőle vagy talán meg is ölné érte s azután valami szerecsen nőt venne is feleségül. Igen , elmondja neki a tiltott sze­relem ama félelmes történetét — de nem le­vélben. S azután elaludt, fáradt kicsi lelke ki­merült s pár óráig a feledés áldását élvezte. Hirtelen fölijedt, csodálkozva bámult a kék- és drapcsíkos ágyfüggönyökre, majd, eszébe jutván, hogy hol van, fölugrott, csön­getett s reggelit rendelt. Nem volt elég bátor­sága, hogy egymagában az étterembe menjen. Aztán leült, megszámlálta pénzét s úgy találta, hogy negyven fontja maradt abból az összeg­ből, melyet atyjától kapott, csinos kis körtár­­cában, lakodalma napján. Ezt a kis foglalko­zását elvégezve, lement az olvasó­terembe, a­hol tizennégy nappal ezelőtt Frankra várako­zott, s ott a legtávolabbi sarokba húzódva, leült, hogy szívét, lelkét szeretett férje előtt egészen kitárja. Megmagyarázott neki mindent, a­hogy csak tudta, de úgy érezte, mintha nagyon bátortalanul tette volna, főleg mikor azt irta, hogy mindig jobban s jobban szereti. Érezte, hogy ha Lal csak egy szót is sürgönyözne neki erre a levélre, hogy érte jön, oly nagy örömöt szerezne neki, hogy elviselni sem tudná. Végre is beledobta a levelet a levélgyűjtőbe s újból visszatért az olvasóterem elhagyatott sarkába, de csak azért, hogy leüljön oda a divánra a két nagy pálma alá, hol annyi fiatal szív érzelgett már. Szerette volna, ha a földet kissé gyorsabb körforgásra késztethetné mind­addig, míg Lal és levele találkoznak, s a táviró­­hivatal felé sietett, hogy félelmét tovaűzze. S mig ezen gondolkodnék, valaki, a legnagyobb csodálkozás hangján nevén szólította: — Mrs Halstead! Nell a félelem egy kiáltásával felpillan­tott. Mrs Percy Ives állt előtte. — Kedves Mrs Halstead, akárcsak a magam lelkét pillantottam volna meg — szólt Mrs Ives, kinek viselete különben tartózkodó volt. Helén érezte ezt, s kétkedő, de még in­kább szégyenlős hangon kérdezte: — Hogy van? — Azt hiszem, mr. Merreday is itt van? — szólt mrs Ives. Látta, hogy Helén szeme ki van sírva. — Gyerünk arrább, édesem, és cseveg­jünk — szólt újból, kezénél fogva az asszony­kát. Életemben soha sem volt szokásom, hogy más nőket gáncsolva, követ dobjak rájuk. Hol van Frank? — Nem tudom — felelt Helén fojtott hangon. (Folyt, köv). Budapesti börzék. — Budapesti gabonatőzsde, jan. 21. Búzát ma gyöngén kínáltak, a keresleten csak egynéhány malom vett részt. Elkelt csöndes irányzat mellett 11

Next