Budapesti Hírlap, 1897. január (17. évfolyam, 1-31. szám)
1897-01-25 / 25. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP, (25. sz.) 1897. január 25. — (Klimm Mihály meghalt.) A királyi József-műegyetemre kitűzték a gyászlobogót. Tudós professzora, Klimm Mihály kir. tanácsos, hosszas szenvedés után ma reggel ötödfél órakor elhunyt. Állapota már hetek óta aggasztó volt. A múlt héten Réczey és Korányi professzorok megoperálták, de betegsége napról-napra aggasztóbb lett, s ma reggel a halál megváltotta szenvedéseitől. Klimm Mihály 1851-ben született Budán. Elvégezve a középiskolát, mérnöki tanulmányainak elméleti részét Budán, a József-műegyetemen végezte, s már mint tizenkilenc éves ifjú asszisztense lett Kuspér Istvánnak, a hírneves tudósnak. Tanulmányainak kibővítésére, főképpen pedig a vízépítésben való kiképzése céljából, még 1872 őszén kiment külföldre, részt vett al hamburgi kikötő építésében, majd pedig Szászországban az Elbe-szabályozási munkálatokban. A munkálatok befejezése után, 1875-ben, átment Németországba, hol birodalmi szolgálatba állván, jelentékeny része volt a Rajna szabályozásában. Mikor 1878-ban a József-műegyetemen a vizipités előadására külön katedrát állítottak föl, erre Klimm Mihályt hívták meg, ki ekkor hazajött s már a következő évben — kiváló szakértelmének elismeréséül — nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Mint egyetemi professzor dús tapasztalatai folytán főleg a folyószabályozás terén volt szaktekintély és előadásainak is állandóan ez volt főtárgya. 1882- ben meghonosította a magyar technikán a vízmérő gyakorlatokat, s a műegyetem vízmérő állomását szintén ő hozta létre. Tanári pályája alatt két, egymás után következő évben volt rektor, 1889-től 1891-ig. Utolsó nagy munkáját a folyószabályozás terén 1888-ban a tiszai árvizek alkalmából végezte, mikor is a király nagyérdemű működéséért a kir. tanácsosi cimmel tüntette ki. (Vegetáriánusok ebédje.) A vegetariánusok asztaláról tudvalevőleg a hús, a szeszes italok, a dohányzás, sőt a lehetőség határáig a víz is ki van tiltva. Csupán csak növényi étellel táplálkoznak ; a bort a gyümölcs kiforratlan mustjával, avizet pedig a gyümölcs levével pótolják. Hogy pedig a növényi eledel egyformaságába be ne unjanak, saját külön terjedelmes szakácskönyvük szerint a növényféléből a legkülönfélébb eledeleket készítik, így zsemlyemorzsából, tejfölből, tojásból stb. kottlettet, sárgarépából, tökből rétest sütnek, a gyümölcsöt úgy konzerválják, hogy még hónapokon át is teljes frissségében megmarad. Szászvárosi V. Jenő tanár, a vegetáriánusok lelkes híve, ma születésenapja alkalmából nagy ebédet adott, amelyre szerkesztőségünket is meghívta. Munkatársunknak, aki a meghívót elfogadta, következő lukullusi lakomában, persze hús nélkül volt része. Túrós lángos. Virágkel leves. Burgonyarétes. Paradicsomos töltött paprika. Megyes kalács (butka). Rántott kötelette vegyes salátával Graham- és Kneipp-kenyérrel. Szilvásgombóc. Gyümölcs konzervek. Rizsbába kalács kajszin satóval. Mandoláspatkó málna és feketeribizke befőttel. Mogyoró torta. Pins gyümölcs. Májusi gyümölcsbor. Az eledel mind kitűnően volt elkészítve, oly ízletesen, hogy a húsevő vendég nem is érezte hiányát a húsnak, bár a sok édességhez nem szokott gyomor az ebéd vége felé már tiltakozni kezdett az édesség ellen. Sör, bor természetesen szintén nem volt az asztalon, mert a vegetáriánus asztalára nem kerülhet a szeszes ital. A nagy ebéd után a megrögzött dohányosok szivarra gyújtottak. A szives házi ur, bár a vegetáriánus lakásából a dohányfüst is ki van tiltva, jóakaró elnézéssel volt és megengedte a dohányzást. Köszöntőben sem volt hiányosság. A házi úr kezdette meg a sort a burgonyarétes után a királyt köszöntvén fel, a nem húsból való kotlette után pedig a jelenvoltak egyike a szíves és figyelmes házigazdát üdvözölte, a kitűnő ebéd a házi úr nagynénjének konyha művészetét dicsérte. A társaság este oszlott szét. A budapesti vegetárinusok legközelebb egyesületté alakulnak. (A vidéki hírlapírók szövetsége.) A vidéki hírlapírók szövetsége ma délután tartotta első igazgatósági ülését a Pannónia szállóban. Jelen voltak Kulinyi Zsigmond elnökön kívül Szávay Gyula alelnök, Vindy Árpád, Kékeffy István, Palócz László, Bábel László, Hegyi Jenő és Rumy Sándor igazgatósági tagok. Az igazgatóság az alapszabályokat részleges szövegezésben elfogadta s most fölterjeszti a miniszterhez. Ugyancsak elfogadta az igazgatóság az ügyrendet is. Most azután sorra kerültek az egyes városok jelentései, mint Arad, Temesvár, Szeged, Győr, Pécs, Sopron és Debrecen városoké, ahol már mindenütt nagyban folyik a munka a vagyongyűjtés érdekében. Eddig 26 város 87 hírlapíróval lépett be a szövetségbe, melyek máig 42 alapító és 275 pártoló tagja van, ami körülbelül hatezer forintnyi összegnek felel meg. Az egész vonalon megindult egyöntetű munka eredményesnek ígérkezik s az előjelekből ítélve, lehet valószínűnek mondani, hogy tavaszig a szövetség vagyona 25—30 ezer frtrag emelkedik. Ekkor azután végleg megalakul a szövetség nyugdíj- és segítő-alapja. (Hrabál Ferenc, Hradil Alfonz.) A dobutcai rablógyilkos után való nyomozásban a rendőrség megállapította azt, hogy a rablógyilkosnak nem Hrabál Ferenc, hanem Hradil Alfonz a neve. Úgy esett a rendőrség a Hrabál-név tévedésébe, hogy a rablógyilkos szeretőjénél egy Hrabil névre szóló munkakönyvet találtak, amelyet Hradil lopott, e munkakönyvvel dolgozott Budapesten, mint gyári munkás. Hradil Alfonz Horvátországban, Thimatschban született 1874-ben. Fiatal korában a kovácsmesterséget tanulta s 1893-ban Kvassitz községtől munkakönyvet kapott. A következő év elején jött Magyarországba s itt először a dévény-ujfalusi kőbányában dolgozott. Április 5-én már az óbudai Olga téglagyárban napszámoskodott. Ezután dolgozott a békásmegyeri, péterhegyi, a rákosi, a szentendrei Pannónia téglagyárban. Itt egy munkástársát meglopta s munkakönyve hátrahagyásával megszökött. Ekkor 1895. júniusban, Budapestre jött s a Nádor-utca 76. számú házban özvegy Kassovitsnénál vett szállást Jáhorszky Sztaniszló név alatt. 1896. január 19-én, a békás-megyeri péterhegyi téglagyárban Kállay Lőrinc munkást, egy éjjel nála hált, meglopta s elmenekült. 1896. február hónapban már a Hrabál Ferenc névre szóló munkakönyve meg volt s ez idő óta állandóan Budapesten lakott. A rendőrség ez adatok alapján újabb köröző levelet adott ki ellene. Személy leírása ugyanaz, mint a melyet a minap közöltünk. A mikor megszökött, volt egy fehéres félselyem kalapja is, a melyet a molnárok szoktak viselni. A ki a rablógyilkost elfogja s átadja valamelyik hatóságnak, kétszáz forint jutalmat kap. — (Pánszláv kör egy gimnáziumban.) Selmecbányáról írják nekünk, hogy az odavaló ágostai evangélikus líceum egyik tanára nyomára jött egy pánszláv körnek, melyet a tanulók egy része alakított. Negyvenkét tagból áll a kör s már egy év óta működött, de oly titokban s óvatosan, hogy mostanig senki sem tudott róla. A jegyzőkönyvek s egyéb iratok az igazgató kezeiben vannak már, de a tanári kar még nem hozott ítéletet ebben az ügyben. (Gyászrovat.) Tiszavölgyi Hegedűs Lajos altábornagy, a 28. gyalogcsapat-hadosztály parancsnoka, mint telegramban jelentik, ma Laibachban hirtelen meghalt. Nagyborosnyai Kónya Dániel földbirtokos és megyei bizottsági tag hatvanhét éves korában Nagy- Borosnyán meghalt. Kaunitz Albrecht gróf, mint telegramban jelentik, ma Prágában meghalt. A nemzeti kaszinó, melynek az elhunyt tagja volt, a haláleset hírére kitűzte a gyászlobogót. (Gyilkos szerelem.) A borsodmegyei Szilvás községből írják nekünk ezt a szerelmi tragédiát: Brassó Zsigmond jómódú földmives és községi biró egyetlen fia évek óta szerelmes volt egy szegény lányba s el akarta venni feleségül. A szülők ellenezték a házasságot s a szerelmesek ezért elhatározták, hogy megölik magukat. Tegnap este a legény egy kis mulatás után elment a leány lakására s ott előbb a leányt, aztán önmagát agyonlőtte. (A diákasztal megnyitása.) A diákasztal helyiségeinek berendezésén nagyban dolgoznak hogy február elsején meg lehessen nyitni. A megnyitás alkalmával fényes lakoma lesz, melyre a diákasztal elnöksége küldöttségileg fog több notabilitást meghívni. A menza ma szép adományt kapott. A magyar kir. államvasutak diósgyőri vasöntőjének üzletvezetősége ugyanis arról értesítette Zilahy Ágnest, a vállalkozónőt, hogy a konyha berendezéséhez szükséges öntöttvas tárgyakat — melyek különben néhány száz forintba kerülnének — ajándékba küldi meg a diákasztalnak. Az állatorvosi akadémia hallgatói kérést intéztek az elnökséghez, hogy ők is étkezhessenek az asztalnál. A kérvény sorsát a legközelebbi gyűlésen döntik el. (Balesetek.) Báthory Vilmos dr. pénzügyminiszteri titkár ma este 10 órakor a Schlick-gyesből kocsin hajtatott haza. A külső Váci-körut sötétjében kocsija nekihajtott egy kőrakásnak s az erős zökkenés következtében Báthory kiesett a kocsiból, oly szerencsétlenül, hogy lábát eltörte. A mentők eszméletlen állapotban vitték édesanyja Cucor utcai lakására. — Újpesten a Károlyi- és Fehértemplom-utcák sarkán ma reggel egy villamos kocsi összeütközött Pollin Márton földmives kocsijával. Pollin kocsija darabokra hullott s maga Pollin is megsebesült. Az összeütközés tanúinak vallomása szerint a villamos kocsi vezetőjét nem érheti felelősség. (Asztalosok gyűlése.) Az asztalosmunkások egy része ma a vig utcai vendéglőben gyűlésére jött össze, hogy az asztalos ipartestületi betegsegítő pénztár volt elnökének, Madary Gábornak és néhány munkaadónak bizalmatlanságot szavazzon. Madary ugyanis az V. kerületi elöljáróságnak, mint iparhatóságnak jelentést tett arról, hogy a pénztár ügyeit nem vezetheti tovább, mert a munkások békétlenek és folyton leszavaznak minden határozatot. E jelentése miatt támadták meg, s állítását rágalomnak jelentették ki. Az ülésen Szendefi dr. egyesületi orvos ellen kifogást tesznek. (A pestis.) Az indiai pestis behurcolásának veszedelme, mely már okot adott a magyar képviselőházban is egy interpellációra, még mindig izgatottságban tartja úgy a szakköröket, mint a közönséget. Vasárnap érkezett párisi távirat szerint Brouardel tanár, a híres francia orvos, fontos nyilatkozatot tett egy hírlapírónak, e betegség behurcolásának veszedelméről. Kijelentette, hogy nem áll az, mintha a helyzet a pestisvész miatt nyugtalanító volna, és határozottan állította, hogy a betegség nem szokott tovaterjedni. Képesek vagyunk — így szólt Brouardel — legyőzni e betegséget, ha nálunk megjelennék. (Öngyilkosok.) Mike Anna cselédleány tegnap a főváros környékén a Dunába ugrott, s ott veszett. Aőkapitányság ma levelet kapott tőle, a melyben megírja, hogy azért jött Budapestre, hogy innen keresetéből Szolnok-Dobokamegyében lakó anyját is eltarthassa, a helyszerzők azonban, mielőtt két forintot nem fizetett, nem akarták elhelyezni, s mert nincs két forintja, beletemetkezik a Dunába. Ruzitska Ferenc póklegény ma este hét órakor a Szabolcs utcában, a 16. számú házban lévő lakásán agyonlőtte magát. Öngyilkosságának okát nem tudják. — (Tolvajvilág Budapesten.) Hoffmann János napszámost földije és barátja, Straub Mátyás meglopta. A rendőrségen azzal védekezett, hogy nem tudja, hogyan támadhatott „az a szerencsétlen gondolata", hogy legjobb barátját meglopja. — Az óbudai dohánygyárban Sloppendorfer Mária munkásnő, ha csak tehette, a rábízott dohányból el-ellopott a mennyit birt. Tegnap rajtakapták s letartóztatták. Janicsek János napszámos úgy akart megszabadulni a februári házbérfizetéstől, hogy azt jelentette a rendőrségen, hogy az éjjel megtakarított nyolcvan forintját az Angyalföldön útonállók elrabolták tőle. A rendőrség azonban rábizonyította, hogy panasza puszta mese volt. A rendőrség különben ma négy ismert tolvajt fogott el. Sharpe Ágoston műszerészt és Zsink Irma varrónőt, akik a minap Thury Zoltán hírlapírót lopták meg és Gergicsek Ferenc, meg Jávorszky János csavargó suhancokat, akik az este Braun Mór óbudai ékszerész kirakatából loptak el négy aranyláncot. (A cár álma.) A cár legutóbbi párisi látogatása alkalmával történt, hogy a francia vasúttársaság egy napon 11 órakor éjszaka hirtelen beszüntette a vonatközlekedést Paris és Chalons között. A párisi Matin azt írja erről, hogy a cár külön vonaton utazott akkor éjjel Parisból Chalons felé s azért szüntették meg a közlekedést, hogy ő békén alhassék. Nagyon fáradt volt a sok ünnepiességtől s arra kérte a vonat vezetőjét, hogy állítsa meg a vonatot, mert szeretne aludni. Kérése természetesen parancs volt, így hát nyílt sínen egészen másnap a hajnali órákig vesztegelt a vonat s miatta szünetelt az egész közlekedés. Másnap reggel voltak Chalonsban a nagy hadgyakorlatok s tömérdek párisi ember váltott az előtte való nap vasúti jegyet, hogy Châlonsba utazhasson. Most ezek kártérítést követelnek a vasúttársaságtól, 100, 200, sőt 300 frankot is fejenkint. (Cigánygyülés.) A Kálvin-téri Ringerkávéházban a muzsikus cigányok ez éjjeli tanyájában nagy cigánygyűlés lesz nemsokára. A cigányok betegsegítő és temetkezési egyesületet alapítanak s nagy harcra és háborúra készülnek a a tisztikar megválasztása miatt. Két párt áll egymással szemben: a Radics és a Berkes Béla pártja. Nagyban folyik már a korteskedés, kapacitálás, erős lesz a küzdelem, mert mind a két névnek nagy pártja van. (Jelmezes művészet.) A magyar képzőművészek március hatodikén avatják fel a városligeti műcsarnok helyiségeit. Mai egyesületi közgyűlésükön elhatározták, hogy abból az alkalomból nagy erdei ünnepet rendeznek a külföldön vett jelmezes művészesték mintájára. A műcsarnok középső termét erdővé varázsolják át, a melléktermekben pedig régi mesterek műtermeit mutatják be s fantasztikus kabineteket állítanak. Az estén a közönségnek kivétel nélkül jelmezben kell megjelenni. (Az ágens a politikában.) Egy Wiener nevű budapesti ügynök nemrég Belgrádba került. Bánffy Dezső báró miniszterelnök legbensőbb bizalmasaként adta ki magát s ebben a minőségében a kormánykörökben is többször megfordult. A belgrádi rendőrség, mint tudósítónk telegráfozza, ma kiutasította az ügynököt, mert fenyegető leveleket írt Milán királynak.